Pesti Napló, 1909. június (60. évfolyam, 128-153. szám)

1909-06-06 / 133. szám

10 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1909. junius 6. 133. szám. földön, pontosan elküldjük, ha a címváltozást idejekorán bejelentik. Külföldre való küldésnél a postadíjtöbblet külön megfizetendő. A címváltozás bejelentésekor kérjük a régi címet is tudatni, amelyre a lapot legutóbb küldtük. A kiadóhivatal. A magánember költségvetése. Budapest, június 5. : A munkát és a takarékosságot: ezt a kettős csodaszert ajánlják az emberiségnek, hogy boldogul­jon és ámbár e sorok írója nem akar hadat üzenni sem a munkának, sem a takarékosságnak, mégis,­­ úgy képzeli, hogy a háztartás egyensúlyához, a ma­­­­gángazdaság jó rendjéhez egyéb is kell, mint a böl­­cseségnek ez a megnevezett kettős megnyilatkozása. Aki azt akarja, hogy a háztartása rendben legyen, hogy a gazdasági egyensúlya föl ne billenjen, szere­­keszszen rendszeres költségvetést, tartsa nyilván a bevételeit meg a kiadásait és ragaszkodjék szigorúan azokhoz az adatokhoz, amikkel az ilyen számvitel szolgál. Ami az államnak elsőrendű szüksége, hogy az országos gazdálkodást költségvetés alapján in­tézze, a­miben követik a törvényhatóságok és a­mire nézve nyomában járnak a kereskedelmi vál­lalkozások, hogy az utolsó fillérig följegyzik a be­vételeiket és kiadásaikat, mindez a számvitel, a ka­marai és a kereskedelmi is, példaképpen hadd szol­gáljon a magánember gazdálkodásának. A magán­embernek nincs szüksége bonyolult könyvelésre. E részben nem kell megijedni sem az államszám­viteltől, sem a kereskedelmi könyvelés bonyodal­maitól. A magánembernek csak abban a formában kell a költségvetést megszerkesztenie, hogy akár egy hónapra, akár többre előre följegyzi a várható bevételeit és hozzájuk alkalmazza ugyanez időszak kiadásait. Azután külön jegyzéket vezethet a való­ságos bevételeiről és a valóságos kiadásairól. Nem kell ehez semmiféle boszorkányság, nem szükséges ehez a mesterséghez a Lucas Pacciolo, bolognai szerzetes szerkesztette kettős számvitel sem, kell hozzá a könyvelés Tartozik és követel fogalmainak az ismerete. Csak ceruza kell hozzá meg papiros — és ezenfelül egy kis akaraterő. Főképpen ama tár­sadalmi rétegeknek jó ez a költségvetés, amelyeknek előre meghatározottak a bevételeik, ahol nem a vál­lalkozás munkája és szerencséje, ahol nem a pá­ciensek vagy a kliensek mennyisége vagy minősége szerzi a jövedelmet. A fix fizetésű emberekre nézve fontos elsősorban, hogy költségvetést szerkeszsze­­nek, hogy megmérjék a takarót és azután csak ad­dig nyújtózkodjanak valóban, amíg ez a takaró ér. Azt mondják erre sokan, hogy a költségvetés csak olyan értékű, mint a szenteltvíz, hatása nincs és az eredménye igen problematikus, ha nincs mögötte kellő jövedelem. Hiszen kétségtelen igazság, hogy a költségvetés csak úgy nem szerez jövedelmet, mint ahogy a kereskedőnek sem a könyvelés szerzi meg a nyereségeit. De a könyvelés, a vagyon nyilvántartása, vál­tozásainak ellenőrzése az iránytű akárhányszor a kereskedő cselekedeteiben is. Ilyen iránytűvé leszen a magánember költségvetése. Ha kevés az ember jövedelme, ezt a keveset kell felosztani előre, hogy csak fontos kiadásoknak jusson belőle, csak szük­séges, első helyen álló kiadásoknak. Szomorú és kegyetlen fegyelmezés lesz ebből, de jobb, de böl­­csebb, mintha iránytű nélkül az adósságok szapo­rodásának és szünetlenül. Tudjuk, régi pszichológiai igazság, hogy a pénz nyugtalan az ember zsebében, és amikor megkapjuk a fizetésünket, akárhány ki­rakat vásárlásra csábít benünket, még ha nem is lenne szükség a vásárra. Ha költségvetést csinálunk és megvan az akaraterőnk a keresztülvitelére, hiába megyünk el a csábító kirakat előtt, — a költség­­vetés azt mondja: csitt! Adósságok törlesztését, új adósságok elkerülését megkönnyíti a rendszeres költségvetés. A különféle tisztviselők helyzete nem lesz egyszeriben jobb a költségvetés intézményének a megtartásával. A sérelmek, amik megvannak ma, ezután is meglesznek és csökkentésük, enyhítésük a jövendőben is társadalmi és törvényhozói feladat­nak marad. Azonban mégis jó szer­­védelem az ilyen költségvetés sokféle veszedelemmel szemben. Olyan, mint a diagnózis: a baj felismerése. Nem gyógyítás még, de alap a gyógyításra. És csakúgy, amint le kell tennünk egynémely szokásunkról, passziónkról, ha megvan a diagnózis és az orvos megadja ne­künk a belőle folyó utasításokat, akként kell le­mondanunk az élet egynémely öröméről, ha költ­ségvetést szerkesztünk és megszerezzük az útmu­tatót gazdálkodásunkra nézve. Talán nagy a zök­kenés az eddigi állapothoz képest: talán kevesebb jut majd naponkint egy szivarral, hetenkint egy színházi estével, évenkint egy ruhával. Talán így lesz néhány esztendőn át. De azután kiszakadnak életünkből a szövetkezetek, a váltóprolongálás gond­jai, a tőke- és kamattörlesztés borzalmai. A magán­ember költségvetése, amely az első pillanatban fi­­liszter-gondolatnak tűnik fel, ekként válik a helyes gazdálkodás fokmérőjévé, új örömök forrásává, az új és nyugodalmas életrend megteremtőjévé. Olyan segítség ez, mint a Daylight-bill, a napvilág törvé­nye, amelyet most fogadott el az angol parlament. A nap ezután is csak 24 órából fog állani Angliában, de a munkára, az idő helyesebb beosztása követ­keztében, több marad majd a nap világos óráiból. A költségvetés, amelyet a magánember készít, szin-­ tén nem szaporítja készpénzét, de megmenti — a bölcsebb felosztás következtében — az olyan ki­adásoktól, amelyeket el kell kerülnie. k.­L TÁVIRATOK A török események. Konstantinápoly, június 5. A külügyminisz­térium újjászervezése alkalmából Ausztria- M­agyarország, Oroszország és a balkáni államok részére politikai osztályt létesítettek. Konstantinápoly, június 5. Állítólag Gamble angol tengernagy vezetésével török hajó­raj i­­dul az európai csapatok távozása után­ Krétába és hogy három szállítóhajó készen áll török csapatoknak odaszállítására. Hir szerint Elasona mellett tüntető jellegű csapatösszevo­nás lesz. Valószínűtlen, hogy Gamble hajóraját ily akcióra használják fel, másrészről azonban egyes illetékes tényezők hajlandók ily akcióra. A haderő vezetősége kívánja azt, mert ez talán a hadsereg és a tengerészet meglazult fegyel­mét helyreállíthatná. Politikai körökben pedig azt remélik, hogy ez emelné az új Törökország tekintélyét úgy a külföldön, mint az ország bel­sejében. Ezek után várható, hogy Törökország Krétát illetőleg tesz valamit, a csapatok partra­­szállítása azonban valószínűtlen, mert ez nagy vérontást okozna. Görög részről utalnak arra, hogy Törökország csapatainak partraszállítása által ellenkezésbe jutna a nagyhatalmakkal, mert az angol nagykövetségnek 1908. év július 17-én kelt irata, amely a nemzetközi csapatoknak ez év júliusában leendő visszahívását bejelenti, és felemlíti, hogy a csapatok még azután is fel­váltva állomáshajókat fognak tartani a krétai vizeken,­ hogy tehát ilyképpen a négy hatalom protektorátusa még nem szűnt meg. Konstantinápoly, június 5. Az új­ t­örökök Szalo­­nikiban elhatározták, hogy tovább is fentartják a titkos bizottságot, amelynek székhelye Sza­­lonikiban lesz. A damaszkuszi helytartó csapatokat kért a rend fentartására. A jemeni helytartó je­lenti, hogy a helyzet tarthatatlan, ha legkésőbb tíz nap alatt nem kap segítséget. Konstantinápoly, június 5. A rend helyreállítása végett Szalonikiból tíz zászlóalj indult el Da­maszkuszba. Albániából újabb katonai felkelést je­lentenek. Berlin, június 5. Von der Goltz tábornok a „Tageblatt“ egyik munkatársának kijelentette, hogy eddig még nem kapott felszólítást a tö­rök kormánytól arra, hogy török szolgálatba lépjen. Nem igaz tehát a lapoknak az a híre, hogy a török legfelsőbb, haditanács alelnökévé fogják kinevezni. Közgazdasági táviratok. Bécs, június 5. (Saját tudósítónk telefonjelen­­tése.) Búza: tiszavidéki 16.50—17.10, bánáti 16.05— 16.50, mosoni 15.95—16.45 tótfelvidéki 16.-----16.50, marchfeldi 16.-----1650. Rozs: tótfelvidéki 10.50— 10.75, pestmegyei 10.60—10.85, déli vasúti 10.50­— 10.75,­­ különféle magyar 10.45—10.70, osztrák 10.50— 10.75.,„ Maláta 8.75—9.—. Takarmány 8.40—8.60.. Tengeri magyar 8.20—8 40. Cinquantin 10.25—10.50. Magyar rab 9.30 —9 85. válogatott 9.85—10.25. Berlin, junius 5. ■ (Értéktőzsde.) A tőzsde a hét végén is megmaradt barátságtalan irányzata megséfe­de,az árfolyamok a nyugati tőzsdék, külö-­e nősen pedig a newyorki tőzsde kedvező magatar­tására általában jól tartották magukat. Nagyobb figyelemben csupán amerikai vasutak, valamint ban­kok részesültek. Utóbbiak közül a Darmstädter Bank részvényeit 10%-kal magasabban jegyezték. Előb­biek közül a Baltimore- és Ohio-vasut részvényei 2%-al, a Pensylvania-vasutéi 15 %-al emelkedtek. Bányaértékek, amelyekben ismét realizációk történ­tek, a százalék törtrészével alacsonyabbak voltak. Gőzhajós- és villamossági részvények egyenetlenek voltak. Vasutak közül Ohio-vasutrészvények ma is kedvező megítélésben részesültek, míg a déli vasut­­részvények Bécsre mérsékelten engedtek. Járadé­kok közül az 1902. évi oroszok némileg javultak. Zárlat csendes forgalom mellett, nagyjában és egé­szében tartott volt. A szénértékek iránti érdeklődés tarto­­A ké­szpénzpiac ipari értékei részben valamivel gyengébben voltak. Napi pénz 3­4 %, magánleszámí­­tolási kamatláb 20­ %. Bécs, június 5. Saját tudósítónk telefonjelentése. A d­é­lutá­ni­ magánforgal­omban a zárla­tok a következők voltak: Osztrák hitelrészvény 640.1. Magyar hitelrészvény 751.50. Angol-Osztrák bank 293.—. Bankegyesületek 528.25. Unio­bank 548.75. Länderbank 456.—. Osztrák-magyar államvasut 730.50. Déli vasúti elsőbbségi kötvény 109.25. Elbavölgyi vasút 474.—. Alpesi bányarészvény 645.25. Rimamurányi vasmű­­részvény 576.—. Dohányrészvény 357.—. Májusi járadék 96.40. Orosz aranyjáradék 99.50. Magyar korona­járadék 93.15. Török sorsjegy 185.50. Márka készpénzért 117.41—117.37. Aranyjáradék —.—. Csendes. London, junius 5. (Z­á­r­­­a t.) Angol consolok 84.7/a. Japán járadék 91 Vs. 4°/o-os magyar , arany­járadék 96.1/s. 4 százalékos rúpia 61.*/«. Leszámítolási kamatláb !.*/«• Bécsi váltóár —Déli vasút 4.Vs. Olasz járadék 104.—.. 4 száz. osztr. aranyjár. —. Canada Pacificvasut 189.—.. Ezüst 24'/«. 3 százalékos magyar aranykölcsön —.—. Szilárd. A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi áru . . . folyamainak összehasonlítása. New-York, június 5. Terménytőzsde. Gyapot: New- Yorkban 11.50, ju­.-ra 10.90, szept-re 10.80, New-Orle­­ansban 167/8. Petroleum, stand withe, New-Yorkban 8.50, Filadelfiában 8.45, rafined in cases 10.90. Credit. Balances of oil Cityl78.Th. Zsír. Western Steam 11.75. Hohe Testvérek 12.—. On 29.12—29.37. Réz 13.50—13.75. Icw-Yer!., junius 5. Cukor- és kávépiac. Cukor, fair rafining Moscovádó 3.42. Cukor finomítva 1. sz. 4.70. Kávé Rió 7. sz. helyben 7.7/s, júliusra 6.55, szeptemberre 6.05. . .... New-York. iul.ius 5. Gabonatőzsde. Zárlat. Búza állandó, helyben 145.— (13.42), jun.-ra 125.3/4 (11.65), jul.-ra HG.'/? (10­80), szept.-re 114.'/a (10.62), dec.-re—.— Tengeri bágyadt, jun. 12.?/t (8.17 K), jul.-ra —, szept. — Liszt helyben 5.05. Gabona, szállítása dija, Liverpoolba 1.Vs (0.54 K.) Csikágó, junius 5. Terménytőzsde. Zsír jul.-ra 11.32; szept.-re 11.42. Szalonna sh­ord clear. 11.06. Sertéshús jul.-ra 18.85. Csikágó,­ junius 5. Gabonatőzsde. . Zárlat,, Búza állandó, júniusra 113.7a (11.02 K), jul.-ra 1(1’9­.5/s (lOvie). Tengeri bágyadt, juh.-ra 72 5/s (7.19 K.) PARTS Búza júniusra — — — — — — — — * julius—augusztusra „ szept.­“decemberre — —■ — — Rozs júniusra---------- — .— .-t — — . julius-^augusztusra — — — — „ szept.—decemberre — — — — ' Liszt júniusra-----------— —------------­ w julius—augusztusra------— — | „ Fzopt.—decemberre----------- — • 1 Ra TtegnapXIIIimnbs. frank 28.15 26.75 .26.— 24.40 18.65, 18.75 18.75 18.50 • 33.70- 33.95 34.10 82.20 trank 26.70 •28.85 26.20 24.45 18 75 18.75 18.75 18.50 33.65 84.— 84.20 32.15 frank —0.25 -0.10 -C.20 -0.05 -0.10 4-0.05 —0.05 - -T-0.10 4-0 05 BERLIN márka márka márka Búza júliusra-------------------------------253.75 252.75 4-1.­. .szeptemberre----------— — — 226.25 225.50 4-0.75 Rozs júliusra —----------------------— 196.25 156.50 —0.05 . szeptemberre •­---------------------189.— 183.— 4­1 •— Zab júliusra — — —- — — — — «— 135.75 --•-­— •— * szeptemberre —----------------— --.--­--• — .—.-­MZWJORK cent cent cente Búza helyben-------------­-----— — — 145.— 149.——4.— júliusra — • —— — — — — — 125.75 125.88 -H017 . szeptemberre —-------—--------116.50 116.75—0.25 „ decemberre —-------------------— Ju­so 114.75' -0.25 „ májusra • •------—----------------— .—' •c ——--■ Teng­ori júliusra---------------— — — 82.50 82.75 —0.25 „ decemberre — .------------------­ CSUCAGO cent cent cent Baza júliusra --------------------------— 118.88 118.25 •10.63 * szeptemberre — -------------------109.63 , 109.75 —012 Tengeri júliusra — —--------------* — 72.63 • 73.— -0.37 * szeptemberre —--------------­1 --•— 1 —.—

Next