Pesti Napló, 1920. október (71. évfolyam, 232–258. szám)

1920-10-22 / 250. szám

Budapest, 1920 ».Ki ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra ... ... 25 kor. Negyed évre ... 70 kor. Fél évre — __ 140 kor. Egész évre._ ... 280 kor. Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon „ 2 kor. —«­­--gr -.. .1 • i - • w f ti; rWtOl/ Yra 2 korona Péntek, október 22 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Erzsébet­ körút 18 TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Éjjeli szerkesztőség: Józs. 71-15, J. 62-35. Felelős szerkesztő: József 62-86 A franciákról talán (mnár a tankönyvek is azt mesélik, hogy könnyed, felületes lények, az alapos­ságot­ nem igen lehet erényeik között meg­találni. A hun­terv, ez a hatalmas cáfoló gép, ezt a s xstert is szétlapította. Ma Franciaor­szágot az állhatatosság és céltudatosság mintájaképpen ismerik. Az alaposságról pedig most ad iskolapéldát, amikor Danie­lou urat, a francia képviselőház külügyi bi­zottságának tagját Budapestre küldte, hogy a maga két szemével vizsgálja meg a magyarországi állapotokat, mielőtt az elő­adói székből a trianoni békét a kamarának elreferálná. E lelkiismeretesség előtt meg kell haj­tani a zászlót. Még mélyebbre kell azon­ban ennek a zászlónak esnie azelőtt a mód előtt, ahogyan Danielou úr misszióját fel­­fogja. Ne vegye rossznéven az­ összehason­lítást — még a háború előtti beidegzettség utórezgése, — de azt kell mondanunk, hogy igazi német, alapossággal látott feladatának megó­vásához. Megvizsgálja a trianoni béke teremtette ,alapotoknak minden izét, szálát, lehelletét, elmegy min­denüvé, nemcsak szívünkbe, de gyomo­runkba, agyunkba is, beleereszti mérő­anját. Így jutott el a legégbekiáltóbb magyar különlegességhez, a vagonvároshoz. Látha­tott ott lerongyolódott férfiakat, nyomor­­tól sápadtra festett asszonyokat, leányo­kat, akiknek arcáról le van törülve a ham­vas üdeség és gyermekeket, akiknek hom­loka, a mártiromság rettenetes glóriája fe­hérlik. Mindezek az emberek semmiféle bűnt el nem követtek, ellenkezően, nemze­tük legjobbjai közé tartoztak. Csak az tör­­tént velük, hogy Kis Trianon gyönyörű termében néhány úr — ízletes déjeneur után — aláírt egy írást, amely a magyar bé­keszerződés nevet kapta és amely vízszin­tes, függőleges és görbe vonalakat huzigált összes vissza az ezeresztendős Magyaror­szág térképén. Ami a szeszélyes vonalakon kivül esett — nem-Magyarország. Azok a vagonlakók ezen a nem-Magyarországon születtek (őseik is ott laktak, éltek,haltak) nőttek nagyra, váltak munkás emberekké, ezer drága emlék fűzi őket oda minden röghöz és mégis el kellett hagyniok azt a földet és ide kellett vagonlakóknak jönn­niök, mert a trianoni szerződés így akarta. Még mást is fog itt Danie­lou úr találni. Nekünk volt szenünk, fánk, sónk, vasunk, aranyunk, iparunk, kereskedelmünk, föl­felé törekvő és gyarapodó nemzet voltunk. Ma — láthatja — rongyosak vagyunk, di­­dergünk, ha alamizsnás kéz nem segítene, kórházunkban a vérző Sebet nem tud­nánk bekötözni, gyáraink pihennek, ke­reskedelmünk béna, pénzünk rossz — mintha a halál heroldjai settenkednék utonsutfélen. A trianoni szerződés röpí­tette ki ezeket a gyászos hírnököket és ezek csak e szerződés alkotta levegőben és térben képesek megélni. Hogy mily messze kullog az elmélet a gyakorlat mögött, erről számtalan példát tud a matematikától kezdve le a politikáig mindenfajta tudomány. De szembeszökőb­bet, mint amilyet Danielou úr a referátum végére biggyeszthet arról, hogy mit jelent Kis Trianon gobelinjei alatt, bókolások és udvariasságok között, egy elméletet kifa­ragni, és mit jelent ezt az elméletet a Duna-Tisza tájékán a gyakorlatba átültetni — nem, ennél meggyőzőbbet emberi elme még nem szült.­ ­ Széjer miniszter nyilatkozata a Landau-ügyről Danszky ellen elrendelték az előzetes megállapításokat . Megvizsgálják az összes katonai fogdákat Landau Gézát közigazgatási eljárás céljából polgári hatóságnak adják át Sréter István tábornok, magyar királyi hon­védelmi miniszter ma a következő nyilatkozatot tette: — Rupert nemzetgyűlési képviselőnek a Landau-ügyben tett tegnapi interpellációja kap­csán a közvélemény megnyugtatására közlöm, hogy bíróság lesz hivatva ez ügyet közmegnyug­vásra, a legnagyobb lelkiismeretességgel és pár­tatlan szigorral megoldani. A bíróság lesz hivatva a ma még ellentétes két felfogást tisztázni; az egyik Rupert képviselő úré, aki szerint polgári nyomozók ezt az ügyet zsarolásra használták fel. A másik felfogás szerint pedig, amelyiket a katonai alkalmazásban volt polgári nyomozók hangoztatnak, a Landauok vol­tak azok, kik a vezérkari főnöknek alárendelt kö­zegeket akarták megvesztegetni. A bűnösökkel a nemzeti hadsereg nem vállal közösséget, s ennélfogva minden eszközzel fogok arra törekedni, hogy méltó büntetésüket minél hamarább elnyerjék. " Mint első tényt konstatálni akarom, hogy a kémkedés gyanúja miatt fogvatartott Landau Géza ügyében még a Rupert-féle interpelláció előtt megtörténtek a megfelelő lépések a fel­mentés félretétele, azaz a bűnvádi eljárás meg­szüntetése és a szabadlábrahelyezés elrendelése iránt. Landau Gézát jelenleg a bántalmazásokra nézve a legnagyobb részletességgel kihallgatják, mert régben az ö testyfceHftmtrassf tdjeSn'tíram meg az eljárás a kérdéses visszaéléses nyomozás vétkesei ellen. Kihallgattatása utá­t fog a polgá­ri hatóságnak átadatni a megfelelő közigazgatási­­eljárás végett. Ezek következtében elrendeltem: a) A 6. osztályban alkalmazott összes pol­­gári nyomozók máris felügyelet alatt tartatnak a kelenföldi laktanyában; b) a körlet parancsnoknak meghagytam, hogy Rupert képviselőt kérje fel, hogy mind­azon bizonyítékokat, melyekre beszédét alapí­totta, közölte a körletparancsnok ügyészével; c) miután Rupert nemzetgyűlési képviselő beszédében Danszky főhadnagyot súlyos vádak­kal illette, Danszky ellen a katonai bűnvádi perrendtartás szerinti előzetes megállapításokat elrendeltettem; de távirati rendeletemre az ország egész területén a körlet parancsnokok azonnal megteszik a kezdeményező lépéseket vegyes bi­zottságok alakítása iránt (ügyész és rendőrka­pitány), melyeik az összes katonai fogdákat átvizsgálják. Ezek megállapítják, hogy mely polgári egyének és miért vannak letartóztatva, hogy egyrészt az esetleges ártatlanok szabadlábra helyeztessenek, másrészt pedig, hogy a többiek, kivéve a kbtk. 306—327-ig terjedő paragrafu­sokban foglalt katonai bűntettekkel vádoltak, illetékes bíróságaiknak átadassanak. Hangsúlyozni kívánom még, hogy ez a tény­­kedés a hadsereg hivatásán kívül esik és ezért a hadsereg már rég várja azt a pillanatot, amikor ezt az ügykört a polgári hat­óságoknak megnyug­vással átadhatja és az ő természetes munkaköré­hez visszatérhet. November elsejéig ratifikáljuk a békét Apponyi aktivitásba lép . Rekvirálás nélkül ,­nincs biztosítva az ország gabonaellátása ".(Saját tu­dósít­ónktól.) A csütörtöki nap poli­tikai saittációja az a nyilatkozat, amelyet gróf Apponyi Albert Az Est-ben tet­t s amelyben beje­lenti, hogy eddigi passzivitásból kilép és újból tettekkel tényezője lesz a politikai életnek. Eh­ez a nyilatkozathoz politikai körökben azt a kommen­tárt fű­zték, hogy Apponyi már a legközelebb pár­tot alakít, sőt az új pártból kerül majd ki a leg­közelebbi kormány is. Ez a kommentár, ha nem is bizonyult valószínűt­leninek, de mindenesetre ko­rainak. Maga Apponyi, akit a csütörtöki délután folyamán többen felkerestek, talán a látogatások hat­isa alatt szükségesnek találta, hogy a követ­kező nyilatkoz­atot tegye közzé a félhivaalos kő­nyomatos útján: — Senkivel sem tanácskoztam, csak egy­szerűen azért tettem meg nyilatkozatomat, mi­vel kötelességemnek tartom, hogy ha bizonyos bajokat látok, először magukra a bajokra mu­tassak rá és azután azoknak orvoslására. Kö­telességemnek tartom alkalomadtán megfelelő formák mellett ezekről nyilatkozni. Semmiféle pártbontásra vagy pártalakításra kísérletet nem tettem, egyszerűen a magam egyéni gon­dolkozását fejeztem ki. — Úgy tartom, hogy nemzetgyűlési képvi­selő vagyok és olyan politikai nyilatkozatokat, amelyek kritikai természetűek, a nemzetgyűlé­sen fogok tenni. (Törlés.) . Csütörtökön este a minisztertanács befejezése után pártértekezlet volt a kormány tagjainak je­lenlétében. Előbb Rmsay Károly intézett kérdést a belügyminiszterhez az úgynevezett belügyi nyo­mozók hatáskörére vonatkozólag, azután gróf Teleki Pál miniszterelnök­ bejelentette, hogy a kormány a entente-hatalmak Iz'"f'"bb tanácsától határozott felszólítást hogy Mgyarország a békét november el­sejéig ratifikálja. Sréter István honvédelmi miniszter felolvasta azt a nyilatkozatát, amelyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk. Linganer Albin a nyugatmagyarországi viszonyo­kat tette szóvá és azt kívánta, hogy Nyugatma­gyarország élére kormánybiztost nevezzenek ki. Ezután hosszabb vita indult meg arról, mi­képpen lehetne e­lerülni a gabona rekvirálását. A késő éjszakába nyúló vitát Vass József közélel­mezési miniszter felszólalása fejezte be, amely­ben kijelentette, hogy a rekvirálás teljes elejtése mellett nem látja biztosítottnak az ország gabo­na­ellátását. (Törlés.) Politi­kai körökben sokat beszélnek Fam­l­er Béla nem­zetgyűlési képviselőnek e napokban Zalaegerszegen támadt kávéházi afférjáról. A képviselő, hír sze­rint, az ottani Arany bárány-szállodában több zsidó vallású kávéházi vendéget aposztrofált, mert ezek tiltakoztak a képviselő által megrendelt fele­kezetellenes nóták eljátszása ellen. Ebből nagy botrány lett és azóta Zalaegerszegen életbe lépett a tizes záróra. Ereki Károly interpellációjában tudvalevőleg súlyos támadást intézett Ullmann István pénz­ügyminiszteri tanácsos ellen. Báró Korányi Fri­gyes pénzügyminiszter csütörtökön nyilatkozott az ügyről és megcáfolva Ereki ténybeli állításait, nyilatkozatához azt a megjegyzést fűzte, hogy „az ilyen becsületbe gázolás csak az azt elköve­tőt állítja kétes világításba."

Next