Pesti Napló, 1925. február (76. évfolyam, 26–48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1925 február 12 génységüket, hanem azért is, mert attól tartunk, hogy a barátságos kérdésre ők maguk sem tudnának megfelelni. Nem bizony, ha szetírászok sem, akik népoly tehetségesek, mint a piktorok. És époly kevéssé kapnak megrendelést akár közintézményektől, akár magánosoktól És építészeink, akik nem építhetnek, legfeljebb papíron és ceruzával, a legjobb esetben tussal — légvárakat. És muzsikusaink, — mennyi őserő, mennyi lelemény, mennyi szorgalom, exaktság, lelkiismeretesség a művészetben, amely egyúttal tudomány is — akik jórészt kénytelenek prostituálni magukat, ha éhenveszni nem akarnak, mint a zenész Madách londoni vásárában. Elzokogjuk még külön az orvos, az ügyvéd, a mérnök, a tanár, a tanító siralmait? Kóta nélkül tudjuk valamennyit. És a panasz talán jól esik a szorongatott kebelnek, de mit sem enyhít az ínségeseknek szomorú rabságán. És ezért hallgatunk és némán tűrünk mi, a szellem munkásai. Befelé folynak könnyeink és halkan vérzünk el mostoha sorsunk terhe alatt. Nem izgatunk, nem lázítunk, nem szervezkedünk. Nem is értünk hozzá. Csak temperamentum dolga, melyikünk esik kétségbe, melyikünk reménykedik valamilyen csodában. Csak idegek dolga, ki roskad össze, ki bírja tovább golgothai útját, hátán a kereszttel. Pedig valamennyi szeretne élni. És valamennyi tudna szépen élni. Mert a szép élethez nem elegendő a pénz, mint az újgazdagok hiszik: kultúra is kell hozzá. Hát kultúránk van bőven. Van legalább annyi, mint a leggazdagabbaknak. Mi tudjuk, ki az a Shakespeare és miért áll vele egy rangban Moliére. És könyv nélkül tudjuk a Bánk bán-t meg Az ember tragédiáját. Csak a színházban nem találkozunk velük, mert a színházat nem bírjuk megfizetni. A drága operát sem, a drága koncerteket sem. Pedig Wagner és Verdi, Puccini és Meyerbeer nekünk is muzsikáltak, Mozart és Beethoven nekünk is klasszikusok. Képtárakba is eljárnánk, de mit keressünk ott, holott nyilván tudjuk, hogy ezekkel a csillogó szépségekkel a mi kopár otthonunkat sohasem fogjuk feldíszíteni. , Kultúránk van. de kulturális igényeinkről le kell mondanunk. És méltóztassék elhinni, hogy nem ez a lemondás a legkeservesebb a szellemi munkás sorában. Van ennél sokkal égetőbb bajunk is. Vergilius a Pokol tornácába elhelyezett egy csomó mitológiai és allegorikus szörnyeteget. Köztük talán a legborzalmasabb a turpis Egestas, a megalázó inség. A hogy megfosztottak emberi méltóságunktól, hogy örökös függésben élünk, hogy a kenyértelen lázasan keresi a kenyér lehetőségét és a munkával ellátott lázasan keresik a menekülést a gyűlölt munkájától, ettől telik csordulásig a szellemi munkás keserű serlege, i * A miniszterelnök jóval biztat bennünket. A nagy gazdasági föllendülés majd mindent jóvá fog tenni. Csak azt nem árulta el, hogy körülbelül mikorra várható ez a nagy gazdasági föllendülés! És így csak arról nincs sejtelmünk, hogy addig kibírja-e a szellemi munkás mostan való nyomorúságát? És hogy hányan fognak közülünk a halálmarsb és az úton kidőlni? Hány lángoló magyar tehetség fog addig avagy elsorvadni, vagy eredendő hivatása és hivatottsága előírt pályájából kilendülni. Pedig ezek olyan kérdések, amelyelyen érdemes volna legalább elgondolkodnunk, ha már megoldani nem tudjuk őket, asszony került a romok alá, azonban őt is sikerült kimenteni. Az iskolákban különösen nagy veszedelemmel fenyegette a földrengés az ifjúságot, akik éppen bizonyítvány kiosztásra jöttek össze. A legtöbb helyen éppen az előadás előtti imádságot végezték a tanulók, amikor ijesztő morajlás hallatszott, inogni kezdtek a falak és bútorok. A diákok riadtan néztek körül, de már a következő percekben a rengés meg is szűnt. Természetes, hogy az iskolákból nyomban hazaküldték a gyermekeket: a bizonyítványkiosztás elmaradt, tisztviselőtelepi házak súlyos állapotban vannak. Milassin őrnagy, Knizner tanár, Pettenhoffer tanácselnök és Szikszay járásbíró házainak a teteje omlott be. m «Sít m Im Im is filitargis témisszélesisea fearft iser a sőt sérülés is A Vásár tér 11. számú házból éppen a földrengés pillanatában lépett ki özvegy Benyovszky Istvánná, a tűzfalról leomló tégla arcán és a fején megsebesítette. Az Irgalmasrend férfikórházába négy, a női kórházban három súlyos sebesültet ápolnak. Temesváry István orvos négy esetben nyújtott orvosi segélyt. A dohánygyárban, ahol néhány száz munkásnő dolgozik, a megriadt leányok tolongása ugyancsak sok sebesülést okozott. Az ijedtségtől sokan, különösen a nők elájultak. Egy Fischer nevű Deák Ferenc itcai kereskedőnek a cselédje hisztériás görcsökbe esett. Trat Géza polgármester és Kálnoky István városi tanácsos a délelőtt és délután folyamán a késő esti órákig bejárták a várost, hogy megátlanítsák a károkat és igyekezzenek segíteni azokon, akik a segélyre rászorultak. A polgármester felhívást intézett a város közönségéhez, amelyben hivatkozva a romhalmazra, a düledező házak egész sorára, arra kéri a jobbmódú lakosságot, hogy támogassa az arra szorultakat. A vidéken az Eger mellett Ostoros és Kistálya községekben okozott az eddig beérkezett jelentések szerint nagyobb kárt a földrengés. Kistálya községben több ház beomlott, Ostoroson alig van épület, amely meg ne rongálódott volna. A verpeléti templom keresztjét is ledöntötte a földrengés a toronyról. Eger, január 31. (A Pesti Napló kiküldött munkatársáról.) Amint Heves megyébe befut a vonat, már mindenütt a földrengésről beszélnek.Mindenkinek megvan a maga személyes élménye. Füzesabonyban lehet konstatálni az első komoly nyomokat. Az állomás külső részén ott áll az osztálymérnökség irodája. Tíz hatalmas támfa szögeződik a falhoz, támogatja az épületet. Szükség is van a támaszra, mert kevés híja, hogy össze nem dőlt az iroda, amikor reggel a földrengés érte. Este hét óra van és mégis majdnem minden óra pontosan 8 óra 5 percet mina. A reggeli időt mutatják ezek az órák, azt a percet, amelyben megmozdult a föld és megmozgatott mindent. Épületet, bútort, embereket — és hasonlóképpen megmozgatta a fantáziáikat is. Az épületek és bútorok meg egyebek hamarosan, alig pár másodperccel a rengés után, már ismét nyugalomba voltak, csak az órákon hagyott maradandó nyomot a földrengés. Úgyszólván minden óra megállott a kritikus pillanatban és babonából még este sem indították meg őket. A faluban körülbelül harminc kémény dőlt össze. Füzesatocnjtól Egerig mitól a falu Orsim Makláron alig elvétve lehet kéményt látni. A templom belsejében repedések húzódnak a menynyezettől a földig. A község plébánosa éppen misét mondott, amikor hatalmas kő zuhant le a mennyezetről, nem messze az oltártól. Ijedten hagyta abba a pap a misét és rohant a hívekkel együtt a templomból. Néhány perc múlva kissé megnyugodtak,, visszamentek, alig kezdett azonban a pap hozzá a miséhez, megint morajlás futott végig a föld alatt és újból rémülten hagyták ott a templomot a hívek. Andorlak vasúti őrház teljesen összedűlt. Kisténye községben a templom tetején egészen félrecsúszott a kereszt, a szomszédos majorságban pedig tönkrementek az épületek. Egerben sötét van és bokáig érő sor. Ennek dacára a késő esti órákban zsúfoltak az utcák. .. • „ — Nem félelemből járkálunk az uccán, — mondogatják az emberek — csak . . . és nyugodtan tárgyalgatják az eseményeket, vitatkoznak, veszekszenek, hogy kinek jár jobban az órája. 8 óra 1 perckor, vagy 8 óra 5 perckor érezték-e a lökést. És egymást igyekszenek túllicitálni, hogy kinek a lakásában dőlt több kályha össze és borult föl több bútordarab. A nyugalom azonban csak látszólagos, mert, szinte érezhetően végigvibrál az ijedtség a városon. Nem hiszik el, "de azért mesélik, hogy ebben, vagy abban as uecásban újabb lökést éreztek. J&z eis© sfe«8©8«m Mindez már semmi az első ijedelemhez képest. Amikor reggel az első erős rengés végigszáguldott a város alatt, elfelejtettek ott mindent és csak az ösztön irányította az embereket, az életmentés ösztöne. Alig néhány másodpercig tartott az egész rengés, de ez a pár pillanat elég volt arra, hogy az utcára terelje a lakosság apraját-nagyját. Sápadt, ijedt, tanácstalan emberek állottak az utcán és, a földalatti titkos erő már talán Budapest felé száguldozott, amikor felocsúdtak és rájöttek, hogy tulajdonképpen mi is történt. És ekkor megindultak a vitatkozások. Olyan volt a rengés, mintha pusztító szélvész zúgott volna át a város fölött, a moraja is olyan volt, a hatása még inkább. Földre hullott vakolattörmelékek mellett valóságos kőeső zuhant alá a magasból, sűrűn hullottak a téglák is, mire ráeszmélhettek volna, hogy honnan jön ez a szokatlan csapadék, akkora már csak azt láthatták, hogy a kémények eltűntek a házak tetejéről és igen sok kirakatot meg ablakot tettek tönkre a lehulló Mxixfalani állatidéi.i A hivatalokban nem dolgoztak ma Egerben, csak a postalátta el még fokozottabb birtalommal. Is megnövekedett munkáját Meine Gyula postafőfelügyelő vezetésével a posta egész személyzete megkettőzött szolgálatkészséggel igyekezett föltartani a kapcsolatot Eger és a főváros között. Az. .esaiek. s ugyanis Budapestre, a földrengéstani intézethez fordultak felvilágosításért és ott kérdezték meg, hogy tarthatnaki-e még további veszedelmektől. Onnan is az a, válasz jött, hogy még egy rengés éri asárost. Több sem,, kellett az amúgy " is kétségbeesett "és izgatott.. népnek. Ez nemcsakhogy megnyugtatóan hatott volna, ha felcsigázta a fantáziákat. Reggel óta majdnem minden negyedórában újabb és újabb lökést vélnek egyesek észlelni. A vPíSéSs fistára . Sorra jöttek a futárok és az érdeklődők a szomszédos községekből is. Mindegyik elmesélte, hogy mi történt Tiszafüredet még érte a rengés. De már Putnokot nem. Ellenben jelentkezett az egeresévi bánya azzal, hogy ők már tegnap este érezték ugyanazt, amit ma éreztek az egriek. Este nyolc órakor a bánya felezőét szokatlanul erős rejtélyes, morajlás verte fel, a talaj is megingott lábuk alatt. De mint utólag konstatálták, sehol, még a bálijában sem okozott balesetet a földrengés. Eger izgalmas éjszakára készül. Az esőre hajló idő miatt, mégsem tartózkodhatnak a lakosok a szabad ég alatt, a Belváros utcái lassan kiürülnek, az emberek, ha kissé félve is, kényszerűségből mégis bevonulnak lakásaikba. De a külvárosokban bizony kipakoltak az emberek az udvarra, nem egy helyen látni rögtönzött sátorponyvákat, ezek alatt húzódnak meg egész családok. Odajönnek a szomszédok és egymást biztatva, bátorítva próbálják a szabad ég alatt eltölteni a hosszú, kínos éjszakát. Gönczi Ernő Debrecenisen is három földlökést éreztek Debrecen, január 31. A debreceni egyetemi földrajzi intézet jelentése szerint, reggel 8 óra 12 perckor északnyugat délkeli irányban három lökést éreztek A lökések közül kettő erősebb volt, az utolsó gyengébb. Ez a jelenség Debrecenben meglepetést keltett, minthogy ott az utóbbi évtizedekben földrengést nem éreztek. A három földlökés nem okozott semmiféle szerencsétlenséget. Pusztán a városi múzeumnak igen rossz állapotban lévő kéménye szakadt be és a lezuhanó anyag három négyzetméter területen betörte a tetőt. Balmazújvároson, a Hortobágy másik oldalán ugyancsak észleltek három földlökést. Nyíregyházán fetrengés vett Nyíregyházáról jelenti tudósítónk. Ma reggel nyolc óra öt vérekor itt több földlökést éreztek, egyes házaknak még a falai is megrezegtető, a bútorok meginogtak, a képek kimozdultak helyükről. Néhány házban a vakolat lehullott a falról