Pesti Napló, 1925. november (76. évfolyam, 247–271. szám)

1925-11-20 / 263. szám

3 Kedd PESTI NAPLÓ 1925 november I® . „Mágnás-legitimizmus és fajvédő királypolitika" Folyosói vitázások a Házban a királykérdés körül (Saját tudósítónktól.) Két nap óta a parlament folyosóján élénk suttogás-kuttogás folyik ,megint a királykérdésről, mely pedig hosszú ideje hallgatólagos pártközi megegyezéssel kikapcsoltnak látszott a napi politikából, sgy úgynevezett társadalmi mozgalom lökte a királykérdést újabban a folyosói politika központjába. A társadalmi egyesületek szövetsége, — röviden TESz — mely negyvenhét egyesületet foglal magában, közöttük vezető sorban az Ébredő Magyarok Egyesületét és más fajvédő velleitású egyesületeket, a minap kormányzó-elnökévé választotta az ifjú Albrecht főherceget és díszgyűlésen, melyet kedden este a parlament delegációs termében tartottak, iktatta be a főherceget új méltóságába. A díszgyűlésen beszédek is hangzottak el, köztük Raffay Sándor püspöké, aki evangéliumi idézettel így aposztrofálta a főherceget: — »Te vagye az, aki eljövendő? Vagy mást várjunk?! — A főherceg válasza ugyan nem felelt erre a kérdésre, de beszéde általában »a magyar lelkesedés parazsának lángra lobbanását« hangoztatta. A díszgyűlésen Gömbös és Eckhardt mellett ott volt a kormány részéről Vass József népjóléti miniszter, az esti banketten pedig Klebelsberg kultuszminiszter, aki a jobboldali elemeknek erős tömörülését hirdette szükségesnek. A külső jelenségekből és a sejtelmes felszólalásokból merítette aztán a folyosói politika két nap óta az élénk vitázások anyagát. Elsősorban Apponyi minapi jászberényi beszámolójának eddig nem konkretizált célzásait a »kalavani királysággal hozták kapcsolatba a társadalmi egyesületek kormányzó-elnöki választásával. A suttogó-buttogó beszélgetések alapjának komolyságát ma nem lehet még megállapítani, a hírszolgálati szempontból az egész ügy tulajdonképpen csak csütörtökön reggel érett mer a regisztrálásra, azért, mert az ellenmozgalom látszatával esett éppen a csütörtöki estére Ottó születési évfordulójának előestébe, melyet Adypmi Alberttel, mint ünnepi szónokkal, a legitimista csoport ünnepi vacsorán ültem. Kalandos hírek bőven forogtak a Házban. A társadalmi egyesületek készülő nagy vidéki propagandájáról beszéltek, melynek velejáró célja Albrecht főherceg népszerűsítése volna. Mások már terminusról beszéltek, hogy majd ha a főrendi javalatból törvény lesz, akkor kerül komoly eldöntésre azAlbrecht-kérdés. A folyosói beszélgetések pedig főként a legitimisták refeeli lamának éles cikkéből merítették témájukat, mely cikk Albrechtet úgy állítja be, mint aki »csendes konkurense a vasvár trónra a család fejének, a gyermek örökös királomok, és magától Albrecht főhercegtől sürget választ Raffay püspök kérdésére, hogy csakugyan nő-e az, aki eljövendő A folyosói beszélgetések kormánypárti és ellenzéki csoportokban egyaránt folytak, egyik csoportban Almár László egységes párti ügyvezető alelnök halhatta n°mán a vitázását, egy másik csoportban Ugron Gábort láttuk és sok erős észrevétel hangzott el, melyekből a közérdekűket a követlr®TÄkben f"~'«lhatTárik fil sre: _ Áldatlanabb körülmények közt nem is lehetett a királykérdést megint kiélezni, mint aminek a maiak. A politikai és társadalmi kialakulás forrongásában még nyakig benne vagyunk s így nincs még itt az idő, hogy a királykérdés megoldása sorra kerülhetne. Az egész királykérdés egyébként a legrosszabb formában vetődik fel most- A legitimizmus eszméje ma egy exkluzív mágnás társaság politikájaként szerepel kifelé, valóságos ?, mágnás-legitimizmus*, holott az eszmének párt- és osztálykülönbség nélkül mély talaja van az országban. De mit csináljanak azok a legitimista polgári politikusok, akiket részben nem is hív a mágnáscsoport magához, részben ha hívja őket, nem mehetnek közébük, mert nem tudják, hogy egyéb politikai elveik hogyan kerülnek szembe a legitimista mágnáscsoport egyéb politikai elveivel? "Ezek a legitimista polgári politikusok tehát oldalt állanak s az Ottó-vacsorán sem jelennek meg, nem mintha nem ünnepelnének az ünneplőkkel, hanem mert egyéb politikai okok teszik ezt számukra kényessé. A másik oldalon aztán ott áll :a fajvédő királypolitika«. Megint a királykérdésnek egy olyan feltálalása, mely a fajvédő politika számára próbál kisajátítani magának »ellenjelöltet« s ezt a királypolitikát fajvédő módra szervezi rá. A fajvédő királypolitika még a mágnáslegitimizmusnál is áldatlanabb ekluzivitást propagál s így a királykérdésnek társadalmi meghasonlás kiélezésével fenyeget. Ismét oly jelenség tehát, mely elkedveztentve fordítja el a komoly elemeket az ügytől A folyosói beszélgetéseknek elvi leszűrődése ebben az összefoglalásban sűríthető össze s ezt még azzal kell kiegészíteni, hogy a fajvédők lapja a legitimisták lapjának éles kirohanását — »zsidó machinációnak« minősíti, a TESt díszülését pedig így kommentálja: — :«Ez az ünnep nem trónfoglalás, vagy trónfog. Más bejelentésének kezdő akkordja akart lenni, hanem első szólama a nagy társadalmi egységnek, amelyből, a magyarság önvédelmi küzdelmének egységes stratégiája kell, hogy megszülessék. A legitimisták ezt a cáfolatot aligha fogadják el cáfolatnak, általában pedig politikai körök ebben a »cáfolatban« legalább is annak a beismerését látják, hogy a fajvédők a maguk «társadalmi« politikájának azt a főherceget akarják kisajátítani, akiben a legitimisták most már kifejezetten »ellenjelöltet” látnak. „A mi pénzünk s a mi békés szellemünk" Coolidge nagy beszéde Európa adósságairól s az Egyesült Álamok világmentő szerepéről Newyork, november 19. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A newyorki kereskedelmi kamara mai ülésén Coolidge köztársasági elnök nagy beszédet mondott, amelyben részletesen foglalkozott az amerkai politika és a közgazdaság egymáshoz, való viszonyával. — A háború következtében — úgymond Coolidge — egyesek meggazdagodtak. Az igaz. De a nemzet maga 10 milliárd dollárt veszített. — Amerika mai nagy gazdagságának az a titka, hogy a politikát szigorúan el tudtuk mindig választani a gazdagi élettől. Gazdasági boldogulásunk további titka a takarékoskodás és az a körülmény, hogy az adókat a gazdasági fellendülés céljaira fordítjuk. — Kétségtelen, hogy Európát a mi hiteleink mentették meg. A mi hiteleink nélkül a forradalom és az ezzel járó felfordulás felperzselte volna Európa nagy részét. A mi kölcsönünk nélkül a reparációs terv nem lett volna megvalósítható, mert Németország nem tudott volna fizetni. A mi hitelünk állította talpra Ausztriát, mihelyt az osztrák kormány hajlandónak mutatkozott pénzügyeit aranykölcsönnel stabilizálni. De a mi kölcsönünk nélkül Anglia se tudott volna, áttérni az aranystandardra. Ugyanúgy mint ezeket, támogattuk Franciaországot, Olaszországot, Csehszlovákiát és a többieket, akik hozzánk fordultak. — A világ konszolidációjához hozzájárultunk pénzünkön kívül békés szellemünkkel, valamint hadseregünk lefegyverzésével és flottánk csökkentésével. — Fáradozásaink elismerését látjuk abban, hogy tíz ország már fundálta háborús adósságait. Ez a fundált adósság 15 milliárd dollárt tesz ki Hátra van még 9 ország 3.6 milliárd dollárral, amelyből 3,3 milliárd Franciaországot terheli. Nem lehet kétséges, hogy Franciaország is igyekezni fog adósságait fundálni, mert egy ország nem stabilizálhatja gazdasági viszonyait, amíg külföldi tartozásait nem fundálta. — Mi két év alatt teremtettük elő és szállítottuk az óriási hiteleket és csupán 62 éven belül kívánjuk annak visszafizetését. Coolidge végül felhívta Amerika nénét, hogy tegyék lehetővé, hogy az Egyesült Államok részt vegyen a világbíróság döntéséiben, mert bár első pillanatra nem látszik gyakorlatilag nagyjelentőségűnek e lépés, de nagy súlya van a népek érzelmi világa szempontjából. (A. W. Sch.) I prágai egezmény elünyül a magyr államkincstárra Illetékes magyarázat az adósságrendező konferencia eredményéről A háború előtt kibocsátott magyar és osztrák államadósságok rendezése ügyében összehívott prágai konferencia november 3-ától november 11-éig ülésezett és a tárgyalásra került leglényegesebb kérdésekben a konferencián a megállapodás jött létre. A konferencia jelentőségéről és eredményéről illetékes helyről a következő információt nyertük: A konferencián először a volt monarchia utódállamai egymás között tanácskoztak, azután bekapcsolódtak a tárgyalásokba a külföldi államok címlettulajdonosai által Párizsban felállított ,Közös Pénztár vezetősége és az angol, francia, olasz, svájci, belga, hollandi és német címlettulajdonosok delegátusai is. Az utódállamok képviselői közül egyedül a román kiküldött nem írta alá a tárgyalások eredményeként létrejött egyezményt, aminthogy Románia még az innsbrucki megállapodáshoz sem járult hozzá. Az államadóssági címlettulajdonosok képviselői kijelentették azonban, hogy sem az innsbrucki megállapodásban, sem a mostani megegyezésben foglalt feltételeknél kedvezőbb feltételeket egy államnak sem fognak nyújtani, ami végeredményben azt jelenti, hogy Románia is csak ugyanily feltételek mellett csatlakozhatik az egyezményhez, vagy létesíthet külön, megállapodást. A konferencián elsősorban megállapították az aranyjáradék és több külföldi értékre szóló háború előtti nem biztosított államadósságok tekintetében azt a cinletraeonyiséset, amely az egyes érdekelt államok terhére a jóvátételi bizottság által megállapított kulcs arányában hiányként jelentkezik. Rendezést nyert továbbá az a kérdés, hogy az innsbrucki megállapodás szerint' 1925. évi április 1-től kezdve esedékessé vált, de ezideig még be nem fizetett 3 negyedévi részlet mely időpontban és miképpen fizettessék be a Közis Pénztárba. E tekintetben elhatározták, hogy a fizetést!211. évi január hónap 2-ával veszi kezdtét s a hátralékok fizetése 1936 április 1-től kezdve esedékes negyedévi részletekkel együtt 6 egyenlő részletben, vagyis 1827 október 1-ig fog megtörténni. — Igen fontos rendelkezése a prágai megállapodása a.nak az, hogy a Szabadalmazott osztrák-magyar államvasút társaság (Steg) által kibocsátott 3%-os kötvények szolgálata aranyfrankban 27%-ra leszállított alapon fog történni és az esedékessé vált kamat- és tőkehátralékok 10 évre felosztva, egyenlő részletekben ugyanazon az aranyalapon fognak teljesíttetni. — Megállapodás jött létre arra nézve is, hogy az 1010. évi 1 %-os magyar járadékkölcsön külföldi címlettulajdonosainak tulajdonában levő címleteket — hasonlóképpen az 1813. és 1914. évi többvalutára szóló államadósságok szolgálatához — a párizsi Közös Pénztár fogja kezeltetni és az érdekelt államok részéről az általuk bevont címletek levonása után mutatkozó hiány alapján a./, eredeti aranyértékei kamat 27%-át fogják az adós államok a Közös Pénztárba befizetni. Az e kölcsönnél mutatkozó kamathátralékok 12 év alatt egyenlő negyedévi részletekben ugyancsak 27%-os alapon fogják törleszteni. A törlesztéses kölcsönök tekintetében az angol kiküldöttek által benyújtott javaslat alapján megállapodás jött létre aziránt, hogy a törlesztéses kölcsönök címletei 1931. év végéig nem fognak sorsolás alá kerülni, hanem az érdekelt államoknak jogukban áll a reájuk eső törlesztési hányadot kötvényekkel megváltani. Ezek a megállapodások nagyrészben az innsbrucki egyezmény kiegészítését és végrehajtását, illetve részbeni módosítását foglalják magukban , főképpen a magyar kincstár számon láltégesek, amelyekre nézve az egyezmény előnyösnek mondható. Ferenc bajor királyi herceg Magyarországon Sárvárról jelentik. Ferenc, bajor királyi herceg nejével és báró Reichlin udvarmesterrel hétfőn Sárvárra érkezett. Vendégképpen velük érkezett Mária calabriai hercegnő is. Albrecht, herceg csütörtök hajnalban -nnégy órakor , Budapestről szintén Sárvárra utazott, ahonnan pénteken este érkezik VltSZtl Budapestre vendégeivel együtt.