Pesti Napló, 1932. január (83. évfolyam, 1–25. szám)

1932-01-31 / 25. szám

38 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1552 Január 81 l­ T­ A titkos választójogot és az új földreformot sürgették a független kisgazdák mezőberényi gyűlésén. Mezőberényből jelenet tudósítónk. A Független Kisgazda Párt szombaton tartotta me­zőberényi értekezletét, amelyet Bartos Márton az országos nagyválasztmány tagja, az Országos Kis­gazdapárt egyik megalapítója nyitotta meg, majd Sauerborn Károly szólalt fel, ismertetve a parla­menti csoport eddigi munkásságát. Schulcs József mezőberényi kisgazda a gazdaközönség súlyos helyzetét ismertette és a hitel­megoldást sürgette, mert a helyzet most az, hogy a gazdaközönség nem tud eleget tenni kötelezettségeinek és így adó­ját is képtelen lesz fizetni. Ezután Tildy Zoltán mondott beszédet, amelyben a Független Kisgaz­dapárt eddig elért eredményeit ismertette, majd vitába szállván Károlyi miniszterelnök Székesfe­hérváron elmondott beszédével, rámutatott arra, hogy sürgős szükség van egy új földbirtokpoliti­kára. Le kell telepíteni azt­ az osztályt, amely el kíván helyezkedni. Nem úgy, mint az előbbi, föld­reform alkalmával, komoly egzisztenciákat kell csinálni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a titkos választójogot behozzák. Kijelentette végül, hogy a Független Kisgazdapárt semmi körülmé­nyek között nem hagyja magát eltolni a szélsőség felé. A Szőnyegek lavinája indult el a magyar háztar­tásokba. A Tündérujjak Kézimunka újság küldi őket szét ezrével naponta mindenkinek, aki 14.40 pengővel előfizet a lapra (Budapest, IV., Szervita tér 3.). Ezek a 70X100 cm. méretű kolimszőnyegek gyönyörű raj­zukkal (megkezdve és kontúrozva), valamint az egész­nek kihímzésére mellékelt „ Futár« védjegyű gyapjú­val, maguk a legjobb toborzói a népszerű folyóirat­nak. Minden új előfizető megindítja ismerősei köré­ben a lavinát, — Magyar vendéglő Madridban. (Levél a szerkesztő­höz.) Tisztelt Szerkesztőség! Nem kell borház, állami tá­mogatás, csak jó magyar étel és bor kell és megy ma­gától a külföldi »Cocina Hangéra* — a magyar konyha. Madridból írom ezt a levelet a Pesti­ Naplónak, Kiss Gyula magyar »Restaurant Danubio«-jából a Zorilla uccában. Az étlapon Budapest látképe, szüretelő magyar lányok, de ami a legfontosabb, jó magyar ételek rendje. Tisztelettel: Madridi magyar. — A vasárnap egyházi zenije. Délelőtt lec. »belvárosi templonb­an Balogh Lajos: Szent Mihály­ miséje. — A bazili­kában d. e. 10 ó. Rheinberger F-mo­l miséje. A 12 órai mise eteti Peroni: Misto Patriarchalisából részlete­k. — A Mátyás­templomban a. c. 10­6. Palestrina: Isle Confessor vokálroiséje. — Az E­gr­y­e­t­o m­i-terápiomban­t­l. Koadela: Ecc­e Sacerdos (iű­­rszólamú­ férfikar orgonával. E. A­ller: Kyrie és Sauetus, J. Ar­cadei: Ave Maria!. Most aa­ár Krisztusnak ... (Koudela négy­szólamú férfikari feldolgozása). Liszt: Mihi­­utem, J. Quitdflieg:­­Tirátus ut palma . . .. Pápai himnusz. 10 ó. 1. Fölkelt a nap mi­ (1894), 5. Koudela: K.Isztrgé, Dominel (4 sz. fk.) S. Isten áldjon... (1695), 4. Kodily: I. Tantam­ergo. 5. Isten, hasánkért... (1695), ti. Nyujtsd ki mennyből ... (Koudela -1 sz. fk. földaljt.), 7. Ma­gyar­ Himnu­sz. A rádió is közvetíti. — A terézvárosi temlp­lomban d. r. 10 ó. ffregorian kor­Us mise. A fé­l 13 órai mise mlatt Harmat Artúr és At­tist Trigfer mis­vei. —­­A v laute­r c­i­­piMus­in­atBisiploTrite i­n d. c. 10 ó. Renner József B-dur (férfikari) miséje. — Grettva szentelő Boldoszasszony ünnepének egyházi zenéje. A belvárosi tem­plomban­ Pombrovski F-dúr nőskari raiséje. A M­il­­­y­á­n-templomban Beethoven C-dúr misé­ Je és Antalffy Vilmos: Ave Maria-jának első előadása. A cisztercita templomban délelőtt 10 órakor Kertoh: Szent István­ miséje. A T­a­t­a­i-uceai templomban Víz órakor Lahner Júlia énekel szólót piszob­a- és hegedű­kisérettel. .. Házasság. Lerner Kittyt eljegyezte Weisz Jenő. (Minden külön értesítés helyett.) Weisz Rózsikát (Sátoraljaújhely) eljegyezte Weisz­berg Márton (Tolcsva-Kisbér). (Minden külön értesítés helyett.) Deutsch Margitka (Tiszaluc) Treuhaft Sándor fa­kereskedő (Tokaj) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Illés Kató (Eger) és Schönstein István (Szekszárd) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Ballasi Ilonka és Hrazdira Ottó (Kistelek) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Back Jenő, a Back Testvérek cég beltagja és Vaje Éva, a Mechanikai Szövőgyár Rt. igazgatójának leánya a m­ai napon házasságot kötnek. Singer Bertas és Kohn Jenő január 31-én déli 1 11 órakor a Nagyfuvaros-utcai templomban házasságot kötnek. — Grünwald és Vad,­Váci ucca 17. Menyasszonyi kelengyék jutányos áron. Kelengyeárjegyzékünket kí­vánatra küldjük. . — A Literatur» februári számában Stefan Zweig jelentős «trupével lép a nyilvánosság elé: a diplomatái, politikusok és ikergaz­dálozok: annyi sikertelen próbálkozása után úgy véli, hogy a világ intellektueljeinek, elsősorban az Irakna­k, kellene nemzetközi ankétet tartanniuk a mai lehetetlen viszonyok le­i­ kzzdésére. A Szász Károlyok dinasztiájáról emlékezéseket kö­zöel Vik­ir Béla. Kundy Gyula beszámol arról, hogy miért kel­lett régójai­b könyvét önmagámal kiadnia. Móra Ferenc kedves s­zaj-srájú entlek­elés fel világít rá az állam hibás fal­nsi s k­ultúr­politikájára. É­rdekkeltő cikkek számolnak be Villonról, a francia ueca-poétáról, Jía®.v Szent Adalbert alkomieta ji­uakái­ról, a legúj­abb Shaw-ellenes életrajzról, a bolygó zsidó víi­ítaplójáról és egyéb világirodalmi újdonságokról. — Galambos selyemáruháza (IV., Ferenciek tere 4.) Sikerült több nagyobb gyár selyem- és szövetmaradékait megvenni. A karácsonyi vásárból visszamaradt selyem-és szövetmaradékaival együtt 1 és 2 pengős egységáron árusítani. Lukács Ernsi mozgás­lűvész-­ti iskolájában (V., Bálvány utca 15. 1. Aut.: 1­.M.37.) február 1-én új tan­folyamok kezdődnek. Testkultúra. Testformálás. Tiszt­viselők részére esti kurzusok kedvezményes árban.­­ A rossz viszonyok következtében a most nem rég megnyílt Károly körút 22. szám alatti (Röser-bazár át­járó has) szőnyeg üzlet feloszlik. Most adódik alkalom mindenkinek szőnyeg, pam­lagátvető, takarók, függö­nyök és minden e szakmába vágó cikkeket elképzelhe­tetlen olcsó árban beszerezni.­­­ A vevőközönség osztatlan érdeklődésére számíthat a Rádióbörze (Király Pál u. 20.) elsején meginduló 30 napos vására. Saját érdekében mindenki vásárlása előtt hasonlítsa össze a vásár tartama alatti árakat, e meg-győző­ érvet azok olcsóságétól. — Patkó Károly kiállítása az Ernst-Múzeum­­an. Vasárnap nyílik meg az Ernst-Múzeumban Patkó Károly gyűjteményes kiállítása, amely e­nnek a nyugtalan t­e­hetsége, rendkívül érdekes, fiatal, modern festőnek egész művészi skáláját bemutatja. A fejlődés különböző sza­kaszait mutatja be az egyes termek ízlésesen rendezett, könnyen áttekinthető és jellemző anyaga. Valamennyi periódus arról tanúskodik, hogy Patkó bő, újabban szinte a zsúfoltságig bő mondanivalójú, virtuóz mester­ségbeli tudással rendelkező, roppant tudatos és hajlé­kony művész, akinek azonban eddig nem sikerült önálló formanyelvet kialakítani­a. Régebbi olajképei a lekerekí­tett, plasztikus rőformák kiemelésével s színeinek vörö­ses tónusokba mosásával erősen emlékeztettek Szőnyi jellegzetes előadásmódjára, amelytől so­káig Aba-Sovák sem bírt szabadulni. Újabb dolgain — amelyek jórészt Rómában készült temperák — az idegen hatások meg­sokszorozódva jelentkeznek. Szőnyi kivilágosodott ezüs­tös-kék szinti, víztükör felületeine­k áttetsző fényjátékai épúgy kísértenek itt, mint A­ba-Novák mutatós virtuo­zitása, Molnár C. Pál neo-klasszikus komponálásának merev egyszerűsége és Szobotka enyhén kubisztikus sík­formatagolása. Ez a lépten-nyomon másokat idéző nyelv pedig kissé zavarossá válik, m­egtetélve a mindent egy­szerre kimondani akaró »tartalommal«. Az egész válto­zatos anyag így valahogy kevéssé átéltnek, kevéssé meggyőzőnek tetszik, bármennyire artisztikus hatású is egyébként s egyelőre azt az érzést kelti a nézőben: mi­lyen értékes eredményeket mutathatna fel ez a talen­tumos művész, ha elérkeznék a felszabaduláshoz s végre ki tudná alakítani, meg tudná szólaltatni a maga egyéni, sajátos, erede­ű­ formanyelvét. —io. — A Blue Danube bemutatója Londonban. (Levél a szerkesztőhöz.) Tisztelt Szerkesztőség! Londonban élő nő­véremtől kaptam a következő levelet, amely bizonyára a nagy nyilvánosságot is érdekli. Tegnap este volt Lon­don egyik legelőkelőbb mozijában, a Tivoliban a Blue Danube (Kék Duna) című angol film bemutatója. Angol és német filmszínészek játsszák. Budapest mellett tör­ténik a cselekmény az erdőben egy cigánytanyával. A film Budapestet csak egyszer mutatja egy dunai hajó­ról. A zene a Kék Duna-keringőt játssza. Szép részlete­ket láttunk a Margitszigettől fel az Erzsébet-hídig, A Halászbástyáról lelátni a pesti oldalra s a Mátyás-temp­lom is megjelenik. A képnek ez a része nagyon tetszett. A többi Angliában készült. Nem jó film, a meséje na­gyon gyenge. A premieren rendkívül előkelő közönség jelent meg. Ott volt az angol filmszínészek és színész­nők java, a producerek, stb. Mindenki estélyi ruhában volt. Nagy alkalom az ilyen est. Jegyet nem lehet venni és csak tiszteletjeggyel lehet bejutni. A kijárat­nál lealmezték a híresebb embereket. Engem csak az bosszantott, hogy az egyik cigány románul énekelt ma­gyar dalokat. Az egész filmben egy magyar szó fordult elő, mikor a cigány a grófnő egészségére iszik s azt mondja:, zeffttcegérei. Rettenetes a magyar tiszti uni­formis is! Olyan magas csákó volt a szereplő magyar tiszten, mint amilyet „Kossuth idejében viseltek. Olyan magas, hogy szinte nevetséges. Mikor egy nyári ven­déglőben mulatnak, van orosz, román egyveleg, de ma­gyar ruha nincs. A zenekar tagjai magyar ruhában vol­tak s az orgonista leánya játszotta a tilni bemutatása előtt a Csak egy kis lány-t. Volt egy prológ, kis csárda akart lenni s az énekkar a Rákóczi-indulót énekelte an­golul. — Ezeket írta londoni nővérem. Minden kom­mentár­ felesleges. Tisztelettel G- R. (Pécs.) — Büntetést fizetne, aki a kalauznál vált villa­mosjegyet. Dr. Weisz Konrád fővárosi bizottsági tag, MÁV-felügyelő érdekes tervezetet dolgozott ki a BESZKÁR tarifareformjára vonatkozóan. Elgondolása szerint húszfilléres átszállójegyeket kellene megalkotni, melyek azonban csak egyszeri átszállásra, vagy út­megszakításra legyenek érvényesek, de használhatók legyenek egész nap, visszautazásra is. A délelőtti órák­ban 15 filléres bevásárlási jegyeket akar a tervezet forgalomba hozni. Az összes jegytípusokat kedvezmé­nyes áron tízes csoportokban előre árusítanák s aki a kalauznál váltana jegyet, büntetésből 30 filléres jegyet kellene vennie, mely azonban csak egyszeri uta­zásra lenne érvényes. A tervezetet Weisz Konrád ta­nulmányozás céljából megküldte az összes illetékes fő­városi tényezőknek. — Templomi díszhangverseny. Február 10-én rendezi meg a Fiúárvaház nagyszabású templomi hangverőernyét. A műsor keretében Handel, Gottmark, Bruch, Asuanto, Szabolcsi, Patai orgona-, hárfa-, hegedű-, gordonka- és énekkompozíciói, régi héber osol­ták­ok és biblikus deklamációk kerül­nek előadásra Székely Mihály, Kelemen Erzsi, Kevere Gyula, Fehér Artúr, Ke­rend Endre, Kertész Vilmos, N­orváth László, Páloes Marcell interpretálásában. — »A civilizáció vége«. Lendvai Rezső író a Poly­glott nyelvgyakorlók társaságában La­ fin de la civilisa­tion címen francia nyelven előadást tartott. — »A rózsámat« nem emlegetik annyit a magyar népdalok, mint amennyit Rózsa szűcsöt mostanában az asszonyok és lányok. Mindenütt azokról a páratla­nul álló gyönyörű bundáról beszélnek, amelyek a Rózsa szűcsápuház feltáros vásárán kaphatók. A nagy siker folytán a vásárt meghosszabbították febr. 6-ig. SZÍNHÁZ (*) »Az egyetlen asszony«. Bibó Lajos új színművé­vel, ."Az egyetlen asszonyo.-nyal teljesen elkészült a Nem­zeti Színház. Az új Bibó-darab bemutatója február 5-én, pénteken lesz. A darab címe eredetileg­­;A láp« volt. »Az egyetlen asszonyi címet a próbák alatt kapta. A darab­ban ugyanis egyetlenegy asszony szerepel. A legforróbb nyárban háromszáz férfi dolgozik a láp lecsapolásán. Hónapok óta élnek így, távol minden emberi kultúrától, távol lármától, fénytől, távol az otthontól­­ és csóktól. Perzsel a nap, csaknem fullaszt az éjszaka, lángol a föld, a levegő, az ég, izzi­k valamennyi szív s amikor a leg­bujtogatóbb ez a kegyetlen magányosság, — megjelenik­ egy asszony, hogy titokzatos szépségével és rejtelmes­ rendkívüliségével fölverje a láp körül­ és a szivekben lapuló vihart. Ének a viharról, m­esst a megnevezést is viselhetné Bibó Lajos új színműve, amelynek talán a legérdekesebb szereplője maga a természet. Mert a leg­viharosabb drámai fordulatoktól fűtött játékban kettős küzdelem folyik. Harc kint az elemekkel és harc bent a mérnöki irodában az asszonyért. A darabot szép díszle­tekkel állította ki a színház. A nagyobb szerepeket N. Tasnády Ilona, Petheő Attila, Tímár József, Bartos Gyula, Hosszú Zoltán és Haraszt­os Gusztáv játsszák. ­ Fedák Sári 3 utolsó fellépése flottiisszerelem MÁGNÁS fVNISKA Pénteken, február 5-én ^ |® Péchy Erzsi fellépései A. bérlet február 1-én Febri­r 3-án Bohém£B@f Hárem a kisBá?^ Mimi... Péchy E. Médi Péchy E. Jegyek 80 fillértől 4 pengőig válthatók vMcsi smmftz Február 6 és T.??.TRAPÁNH Kun Magda, Lészai Kató, AUW Itanum­ Kompóthy Gyula, Gál Sándor február 7-én Jegyek 50 fillértől 4 pengőig válthatók Beaumarchais Most, pár napja utalt kétszáz esztendeje, hogy megszületett. Ki volt? Époly bajos lenne röviden megmondani, mint azt, hogy mi minden volt. Egy Caron nevű párizsi órásmester fia. Kalandor, lá­zító, börtönlakó, emigráns, ügynök, szállító, her­cegi hárfa­mester, hivatásos pereskedő, pamflet­író, a Színpadi Szerzők Egyesületének védszentje. Diderot­­­tehetetlen masrtaínak­ imádója, az első öntudatos francia polgár, az elemző vígjáték leg­tehetségesebb destruálója s az akcióban, előben, szikrázó és szökellő dialógusban kirobbanó pol­­gári vígjáték atyja, szóval a Sevillai, borbély és a Figaró házassága halhatatlan szerzője, S talán ép utóbbi minőségében: legfőkép atyja mestersé­gének folytatója. Zseniális órásmester, aki elsőül adta tudtul a feudalizmusnak 1780 táján, hogy — hányat ütött az óra? Már ináskorában megjavítja találmányával az órák szerkezetét é® a szabada­lom miatt nyomban perbe keveredik az Akadé­mia színe előtt. Mikor kihallgatáson jelenik meg a királynál, Pompadour asszony — mint életében később annyi más asszony — rajta felejti a sze­mét és Pierre Augustin Caron egy gyűrűbe fog­lalt kis órát készít a királyi m­aitresse-nek, a ki­rály lányának pedig fali órát. A beteg Franquet úr házába is mint órás toppan be. Megveszi tőle udvari állását, majd Franquet halla után nőül ve­szi az özvegyet, akinek birtoka után Beaumar­chais-nak nevezi magát. Később nemességet vá­sárol, de azért szemtelenül szellemes emlékiratá­ban így ír: »Én polgárember vagyok, amit Fran­ciaországban új, ismeretlen és hallatlan dolog. Hogy én polgár vagyok, az ma már jelent vala­mit. Kétszáz év óta nektek is polgároknak kel­lene lennetek s valószínű, hogy húsz év múlva azok is lesztek... (Soha merészebb jóslat ilyen pontosan nem teljesült!) Aztán megjárta Mad­ridot és akaratlanul oka lett Goethe Clavigojá­nak, amelytől különben egyáltalában nem volt elragadtatva. Híres vesztegetési pere — amely­ben a bíróval együtt ítélik el — szinte egész Európa figyelmét ráirányítja. Mint titkos udvari ügynök Londonban és Bécsben fordul meg. Üz­leteket köt, vállalatokat alapít s egy ízben hat­vankétezer frankkal likvoldál. Parade-okat és gyenge érzékeny­ tragédiákat ir, később pedig a Sevillai borbéllyal és a Figaróval kiteljesíti a szórakoztató és csúfolódva destruáló vígjáték moliére-i vonalát. (A király által betiltott Figaró­nak legjobban azok az arisztokraták tapsoltak, akiknek­­egyetlen érdemük volt, hogy méltóztat­tak megszületni... S mikor a megzenésített Bar­di­ert.Tr­ianonban előadták­ .Rosina szerepét Maria Antoinette, Figaróét meg Artois gróf játszotta.) A nagy forradalomban viszont börtönbe kerül Beaumarchais,­mint uzsorás és megbízhatatlan, arisztokraták barátja, előbb azonban javaslatára törvénybe iktatja az alkotmányozó gyűlés a szel­lemi termékek tulajdonjogát Törvényen kívül helyezik, emigrál, Bázelben, Londonban, Ham­burgban és Holsteinben él, végre 1796-ban haza­térhet haramadik feleségéhez és három év múlva, hatvankéte­sztendős kor­ában meghal. Az élete a legizgalmasabb, legérdekesebb ka­landor-regény. Csodálom, hogy még nem csinál­tak belőle filmet. Figarója — amelyben­­a gyer­mekek szemtelenebbek a cselédeknél s a cselédek okosabbak az uraiknál­. — ma szinte megint ak­tuálisnak hat. Nyilván ezért nem újította fel a kétszázadik évfordulón a Nemzeti Színház. (K.)

Next