Pesti Napló, 1932. január (83. évfolyam, 1–25. szám)
1932-01-31 / 25. szám
38 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1552 Január 81 l T A titkos választójogot és az új földreformot sürgették a független kisgazdák mezőberényi gyűlésén. Mezőberényből jelenet tudósítónk. A Független Kisgazda Párt szombaton tartotta mezőberényi értekezletét, amelyet Bartos Márton az országos nagyválasztmány tagja, az Országos Kisgazdapárt egyik megalapítója nyitotta meg, majd Sauerborn Károly szólalt fel, ismertetve a parlamenti csoport eddigi munkásságát. Schulcs József mezőberényi kisgazda a gazdaközönség súlyos helyzetét ismertette és a hitelmegoldást sürgette, mert a helyzet most az, hogy a gazdaközönség nem tud eleget tenni kötelezettségeinek és így adóját is képtelen lesz fizetni. Ezután Tildy Zoltán mondott beszédet, amelyben a Független Kisgazdapárt eddig elért eredményeit ismertette, majd vitába szállván Károlyi miniszterelnök Székesfehérváron elmondott beszédével, rámutatott arra, hogy sürgős szükség van egy új földbirtokpolitikára. Le kell telepíteni azt az osztályt, amely el kíván helyezkedni. Nem úgy, mint az előbbi, földreform alkalmával, komoly egzisztenciákat kell csinálni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a titkos választójogot behozzák. Kijelentette végül, hogy a Független Kisgazdapárt semmi körülmények között nem hagyja magát eltolni a szélsőség felé. A Szőnyegek lavinája indult el a magyar háztartásokba. A Tündérujjak Kézimunka újság küldi őket szét ezrével naponta mindenkinek, aki 14.40 pengővel előfizet a lapra (Budapest, IV., Szervita tér 3.). Ezek a 70X100 cm. méretű kolimszőnyegek gyönyörű rajzukkal (megkezdve és kontúrozva), valamint az egésznek kihímzésére mellékelt „ Futár« védjegyű gyapjúval, maguk a legjobb toborzói a népszerű folyóiratnak. Minden új előfizető megindítja ismerősei körében a lavinát, — Magyar vendéglő Madridban. (Levél a szerkesztőhöz.) Tisztelt Szerkesztőség! Nem kell borház, állami támogatás, csak jó magyar étel és bor kell és megy magától a külföldi »Cocina Hangéra* — a magyar konyha. Madridból írom ezt a levelet a Pesti Naplónak, Kiss Gyula magyar »Restaurant Danubio«-jából a Zorilla uccában. Az étlapon Budapest látképe, szüretelő magyar lányok, de ami a legfontosabb, jó magyar ételek rendje. Tisztelettel: Madridi magyar. — A vasárnap egyházi zenije. Délelőtt lec. »belvárosi templonban Balogh Lajos: Szent Mihály miséje. — A bazilikában d. e. 10 ó. Rheinberger F-mol miséje. A 12 órai mise eteti Peroni: Misto Patriarchalisából részletek. — A Mátyástemplomban a. c. 106. Palestrina: Isle Confessor vokálroiséje. — Az Egryeto mi-terápiombantl. Koadela: Ecce Sacerdos (iűrszólamú férfikar orgonával. E. Aller: Kyrie és Sauetus, J. Arcadei: Ave Maria!. Most aaár Krisztusnak ... (Koudela négyszólamú férfikari feldolgozása). Liszt: Mihiutem, J. Quitdflieg:Tirátus ut palma . . .. Pápai himnusz. 10 ó. 1. Fölkelt a nap mi (1894), 5. Koudela: K.Isztrgé, Dominel (4 sz. fk.) S. Isten áldjon... (1695), 4. Kodily: I. Tantamergo. 5. Isten, hasánkért... (1695), ti. Nyujtsd ki mennyből ... (Koudela -1 sz. fk. földaljt.), 7. Magyar Himnusz. A rádió is közvetíti. — A terézvárosi temlplomban d. r. 10 ó. ffregorian korUs mise. A fél 13 órai mise mlatt Harmat Artúr és Attist Trigfer misvei. —A v lauter cipiMusinatBisiploTrite in d. c. 10 ó. Renner József B-dur (férfikari) miséje. — Grettva szentelő Boldoszasszony ünnepének egyházi zenéje. A belvárosi templomban Pombrovski F-dúr nőskari raiséje. A Milyán-templomban Beethoven C-dúr misé Je és Antalffy Vilmos: Ave Maria-jának első előadása. A cisztercita templomban délelőtt 10 órakor Kertoh: Szent István miséje. A Tatai-uceai templomban Víz órakor Lahner Júlia énekel szólót piszoba- és hegedűkisérettel. .. Házasság. Lerner Kittyt eljegyezte Weisz Jenő. (Minden külön értesítés helyett.) Weisz Rózsikát (Sátoraljaújhely) eljegyezte Weiszberg Márton (Tolcsva-Kisbér). (Minden külön értesítés helyett.) Deutsch Margitka (Tiszaluc) Treuhaft Sándor fakereskedő (Tokaj) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Illés Kató (Eger) és Schönstein István (Szekszárd) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Ballasi Ilonka és Hrazdira Ottó (Kistelek) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Back Jenő, a Back Testvérek cég beltagja és Vaje Éva, a Mechanikai Szövőgyár Rt. igazgatójának leánya a mai napon házasságot kötnek. Singer Bertas és Kohn Jenő január 31-én déli 1 11 órakor a Nagyfuvaros-utcai templomban házasságot kötnek. — Grünwald és Vad,Váci ucca 17. Menyasszonyi kelengyék jutányos áron. Kelengyeárjegyzékünket kívánatra küldjük. . — A Literatur» februári számában Stefan Zweig jelentős «trupével lép a nyilvánosság elé: a diplomatái, politikusok és ikergazdálozok: annyi sikertelen próbálkozása után úgy véli, hogy a világ intellektueljeinek, elsősorban az Iraknak, kellene nemzetközi ankétet tartanniuk a mai lehetetlen viszonyok lei kzzdésére. A Szász Károlyok dinasztiájáról emlékezéseket közöel Vikir Béla. Kundy Gyula beszámol arról, hogy miért kellett régójaib könyvét önmagámal kiadnia. Móra Ferenc kedves szaj-srájú entlekelés fel világít rá az állam hibás falnsi s kultúrpolitikájára. Érdekkeltő cikkek számolnak be Villonról, a francia ueca-poétáról, Jía®.v Szent Adalbert alkomieta jiuakáiról, a legújabb Shaw-ellenes életrajzról, a bolygó zsidó víiítaplójáról és egyéb világirodalmi újdonságokról. — Galambos selyemáruháza (IV., Ferenciek tere 4.) Sikerült több nagyobb gyár selyem- és szövetmaradékait megvenni. A karácsonyi vásárból visszamaradt selyem-és szövetmaradékaival együtt 1 és 2 pengős egységáron árusítani. Lukács Ernsi mozgáslűvész-ti iskolájában (V., Bálvány utca 15. 1. Aut.: 1.M.37.) február 1-én új tanfolyamok kezdődnek. Testkultúra. Testformálás. Tisztviselők részére esti kurzusok kedvezményes árban. A rossz viszonyok következtében a most nem rég megnyílt Károly körút 22. szám alatti (Röser-bazár átjáró has) szőnyeg üzlet feloszlik. Most adódik alkalom mindenkinek szőnyeg, pamlagátvető, takarók, függönyök és minden e szakmába vágó cikkeket elképzelhetetlen olcsó árban beszerezni. A vevőközönség osztatlan érdeklődésére számíthat a Rádióbörze (Király Pál u. 20.) elsején meginduló 30 napos vására. Saját érdekében mindenki vásárlása előtt hasonlítsa össze a vásár tartama alatti árakat, e meg-győző érvet azok olcsóságétól. — Patkó Károly kiállítása az Ernst-Múzeuman. Vasárnap nyílik meg az Ernst-Múzeumban Patkó Károly gyűjteményes kiállítása, amely ennek a nyugtalan tehetsége, rendkívül érdekes, fiatal, modern festőnek egész művészi skáláját bemutatja. A fejlődés különböző szakaszait mutatja be az egyes termek ízlésesen rendezett, könnyen áttekinthető és jellemző anyaga. Valamennyi periódus arról tanúskodik, hogy Patkó bő, újabban szinte a zsúfoltságig bő mondanivalójú, virtuóz mesterségbeli tudással rendelkező, roppant tudatos és hajlékony művész, akinek azonban eddig nem sikerült önálló formanyelvet kialakítania. Régebbi olajképei a lekerekített, plasztikus rőformák kiemelésével s színeinek vöröses tónusokba mosásával erősen emlékeztettek Szőnyi jellegzetes előadásmódjára, amelytől sokáig Aba-Sovák sem bírt szabadulni. Újabb dolgain — amelyek jórészt Rómában készült temperák — az idegen hatások megsokszorozódva jelentkeznek. Szőnyi kivilágosodott ezüstös-kék szinti, víztükör felületeinek áttetsző fényjátékai épúgy kísértenek itt, mint Aba-Novák mutatós virtuozitása, Molnár C. Pál neo-klasszikus komponálásának merev egyszerűsége és Szobotka enyhén kubisztikus síkformatagolása. Ez a lépten-nyomon másokat idéző nyelv pedig kissé zavarossá válik, megtetélve a mindent egyszerre kimondani akaró »tartalommal«. Az egész változatos anyag így valahogy kevéssé átéltnek, kevéssé meggyőzőnek tetszik, bármennyire artisztikus hatású is egyébként s egyelőre azt az érzést kelti a nézőben: milyen értékes eredményeket mutathatna fel ez a talentumos művész, ha elérkeznék a felszabaduláshoz s végre ki tudná alakítani, meg tudná szólaltatni a maga egyéni, sajátos, eredeű formanyelvét. —io. — A Blue Danube bemutatója Londonban. (Levél a szerkesztőhöz.) Tisztelt Szerkesztőség! Londonban élő nővéremtől kaptam a következő levelet, amely bizonyára a nagy nyilvánosságot is érdekli. Tegnap este volt London egyik legelőkelőbb mozijában, a Tivoliban a Blue Danube (Kék Duna) című angol film bemutatója. Angol és német filmszínészek játsszák. Budapest mellett történik a cselekmény az erdőben egy cigánytanyával. A film Budapestet csak egyszer mutatja egy dunai hajóról. A zene a Kék Duna-keringőt játssza. Szép részleteket láttunk a Margitszigettől fel az Erzsébet-hídig, A Halászbástyáról lelátni a pesti oldalra s a Mátyás-templom is megjelenik. A képnek ez a része nagyon tetszett. A többi Angliában készült. Nem jó film, a meséje nagyon gyenge. A premieren rendkívül előkelő közönség jelent meg. Ott volt az angol filmszínészek és színésznők java, a producerek, stb. Mindenki estélyi ruhában volt. Nagy alkalom az ilyen est. Jegyet nem lehet venni és csak tiszteletjeggyel lehet bejutni. A kijáratnál lealmezték a híresebb embereket. Engem csak az bosszantott, hogy az egyik cigány románul énekelt magyar dalokat. Az egész filmben egy magyar szó fordult elő, mikor a cigány a grófnő egészségére iszik s azt mondja:, zeffttcegérei. Rettenetes a magyar tiszti uniformis is! Olyan magas csákó volt a szereplő magyar tiszten, mint amilyet „Kossuth idejében viseltek. Olyan magas, hogy szinte nevetséges. Mikor egy nyári vendéglőben mulatnak, van orosz, román egyveleg, de magyar ruha nincs. A zenekar tagjai magyar ruhában voltak s az orgonista leánya játszotta a tilni bemutatása előtt a Csak egy kis lány-t. Volt egy prológ, kis csárda akart lenni s az énekkar a Rákóczi-indulót énekelte angolul. — Ezeket írta londoni nővérem. Minden kommentár felesleges. Tisztelettel G- R. (Pécs.) — Büntetést fizetne, aki a kalauznál vált villamosjegyet. Dr. Weisz Konrád fővárosi bizottsági tag, MÁV-felügyelő érdekes tervezetet dolgozott ki a BESZKÁR tarifareformjára vonatkozóan. Elgondolása szerint húszfilléres átszállójegyeket kellene megalkotni, melyek azonban csak egyszeri átszállásra, vagy útmegszakításra legyenek érvényesek, de használhatók legyenek egész nap, visszautazásra is. A délelőtti órákban 15 filléres bevásárlási jegyeket akar a tervezet forgalomba hozni. Az összes jegytípusokat kedvezményes áron tízes csoportokban előre árusítanák s aki a kalauznál váltana jegyet, büntetésből 30 filléres jegyet kellene vennie, mely azonban csak egyszeri utazásra lenne érvényes. A tervezetet Weisz Konrád tanulmányozás céljából megküldte az összes illetékes fővárosi tényezőknek. — Templomi díszhangverseny. Február 10-én rendezi meg a Fiúárvaház nagyszabású templomi hangverőernyét. A műsor keretében Handel, Gottmark, Bruch, Asuanto, Szabolcsi, Patai orgona-, hárfa-, hegedű-, gordonka- és énekkompozíciói, régi héber osoltákok és biblikus deklamációk kerülnek előadásra Székely Mihály, Kelemen Erzsi, Kevere Gyula, Fehér Artúr, Kerend Endre, Kertész Vilmos, Norváth László, Páloes Marcell interpretálásában. — »A civilizáció vége«. Lendvai Rezső író a Polyglott nyelvgyakorlók társaságában La fin de la civilisation címen francia nyelven előadást tartott. — »A rózsámat« nem emlegetik annyit a magyar népdalok, mint amennyit Rózsa szűcsöt mostanában az asszonyok és lányok. Mindenütt azokról a páratlanul álló gyönyörű bundáról beszélnek, amelyek a Rózsa szűcsápuház feltáros vásárán kaphatók. A nagy siker folytán a vásárt meghosszabbították febr. 6-ig. SZÍNHÁZ (*) »Az egyetlen asszony«. Bibó Lajos új színművével, ."Az egyetlen asszonyo.-nyal teljesen elkészült a Nemzeti Színház. Az új Bibó-darab bemutatója február 5-én, pénteken lesz. A darab címe eredetileg;A láp« volt. »Az egyetlen asszonyi címet a próbák alatt kapta. A darabban ugyanis egyetlenegy asszony szerepel. A legforróbb nyárban háromszáz férfi dolgozik a láp lecsapolásán. Hónapok óta élnek így, távol minden emberi kultúrától, távol lármától, fénytől, távol az otthontól és csóktól. Perzsel a nap, csaknem fullaszt az éjszaka, lángol a föld, a levegő, az ég, izzik valamennyi szív s amikor a legbujtogatóbb ez a kegyetlen magányosság, — megjelenik egy asszony, hogy titokzatos szépségével és rejtelmes rendkívüliségével fölverje a láp körül és a szivekben lapuló vihart. Ének a viharról, messt a megnevezést is viselhetné Bibó Lajos új színműve, amelynek talán a legérdekesebb szereplője maga a természet. Mert a legviharosabb drámai fordulatoktól fűtött játékban kettős küzdelem folyik. Harc kint az elemekkel és harc bent a mérnöki irodában az asszonyért. A darabot szép díszletekkel állította ki a színház. A nagyobb szerepeket N. Tasnády Ilona, Petheő Attila, Tímár József, Bartos Gyula, Hosszú Zoltán és Harasztos Gusztáv játsszák. Fedák Sári 3 utolsó fellépése flottiisszerelem MÁGNÁS fVNISKA Pénteken, február 5-én ^ |® Péchy Erzsi fellépései A. bérlet február 1-én Febrir 3-án Bohém£B@f Hárem a kisBá?^ Mimi... Péchy E. Médi Péchy E. Jegyek 80 fillértől 4 pengőig válthatók vMcsi smmftz Február 6 és T.??.TRAPÁNH Kun Magda, Lészai Kató, AUW Itanum Kompóthy Gyula, Gál Sándor február 7-én Jegyek 50 fillértől 4 pengőig válthatók Beaumarchais Most, pár napja utalt kétszáz esztendeje, hogy megszületett. Ki volt? Époly bajos lenne röviden megmondani, mint azt, hogy mi minden volt. Egy Caron nevű párizsi órásmester fia. Kalandor, lázító, börtönlakó, emigráns, ügynök, szállító, hercegi hárfamester, hivatásos pereskedő, pamfletíró, a Színpadi Szerzők Egyesületének védszentje. Diderottehetetlen masrtaínak imádója, az első öntudatos francia polgár, az elemző vígjáték legtehetségesebb destruálója s az akcióban, előben, szikrázó és szökellő dialógusban kirobbanó polgári vígjáték atyja, szóval a Sevillai, borbély és a Figaró házassága halhatatlan szerzője, S talán ép utóbbi minőségében: legfőkép atyja mesterségének folytatója. Zseniális órásmester, aki elsőül adta tudtul a feudalizmusnak 1780 táján, hogy — hányat ütött az óra? Már ináskorában megjavítja találmányával az órák szerkezetét é® a szabadalom miatt nyomban perbe keveredik az Akadémia színe előtt. Mikor kihallgatáson jelenik meg a királynál, Pompadour asszony — mint életében később annyi más asszony — rajta felejti a szemét és Pierre Augustin Caron egy gyűrűbe foglalt kis órát készít a királyi maitresse-nek, a király lányának pedig fali órát. A beteg Franquet úr házába is mint órás toppan be. Megveszi tőle udvari állását, majd Franquet halla után nőül veszi az özvegyet, akinek birtoka után Beaumarchais-nak nevezi magát. Később nemességet vásárol, de azért szemtelenül szellemes emlékiratában így ír: »Én polgárember vagyok, amit Franciaországban új, ismeretlen és hallatlan dolog. Hogy én polgár vagyok, az ma már jelent valamit. Kétszáz év óta nektek is polgároknak kellene lennetek s valószínű, hogy húsz év múlva azok is lesztek... (Soha merészebb jóslat ilyen pontosan nem teljesült!) Aztán megjárta Madridot és akaratlanul oka lett Goethe Clavigojának, amelytől különben egyáltalában nem volt elragadtatva. Híres vesztegetési pere — amelyben a bíróval együtt ítélik el — szinte egész Európa figyelmét ráirányítja. Mint titkos udvari ügynök Londonban és Bécsben fordul meg. Üzleteket köt, vállalatokat alapít s egy ízben hatvankétezer frankkal likvoldál. Parade-okat és gyenge érzékeny tragédiákat ir, később pedig a Sevillai borbéllyal és a Figaróval kiteljesíti a szórakoztató és csúfolódva destruáló vígjáték moliére-i vonalát. (A király által betiltott Figarónak legjobban azok az arisztokraták tapsoltak, akiknekegyetlen érdemük volt, hogy méltóztattak megszületni... S mikor a megzenésített Bardiert.Trianonban előadták .Rosina szerepét Maria Antoinette, Figaróét meg Artois gróf játszotta.) A nagy forradalomban viszont börtönbe kerül Beaumarchais,mint uzsorás és megbízhatatlan, arisztokraták barátja, előbb azonban javaslatára törvénybe iktatja az alkotmányozó gyűlés a szellemi termékek tulajdonjogát Törvényen kívül helyezik, emigrál, Bázelben, Londonban, Hamburgban és Holsteinben él, végre 1796-ban hazatérhet haramadik feleségéhez és három év múlva, hatvankétesztendős korában meghal. Az élete a legizgalmasabb, legérdekesebb kalandor-regény. Csodálom, hogy még nem csináltak belőle filmet. Figarója — amelybena gyermekek szemtelenebbek a cselédeknél s a cselédek okosabbak az uraiknál. — ma szinte megint aktuálisnak hat. Nyilván ezért nem újította fel a kétszázadik évfordulón a Nemzeti Színház. (K.)