Pesti Napló, 1938. március (89. évfolyam, 48–72. szám)
1938-03-05 / 52. szám
Szombat Az algíri francia képviselők lemondanak mandátumaikról — az algíri muzulmánok politikai egyenjogúságának feltételei miatt Párizs, március 4. [A képviselőház illetékes bizottsága megszavazta a Blum—Violette-fele javaslatot, amely az algíri muzulmánok egy részének szavazati jogot és politikai egyenjogúságot biztosít, anélkül, hogy kényszerítené őket különleges muzulmán szabályaik, nevezetesen a többnejűségre, a hitvestárs megvásárlására vonatkozó jogszabályok stb. feladására. A törvényhozás köreiben izgalmat keltett a bizottság döntése. Az algiri képviselők egy része, tiltakozása, jeléül lemondásra készül. A Liberté úgy tudja, hogy amennyiben a Ház a javaslatot megszavazná, az algiri kerületek valamennyi szenátora, képviselője, községtanácsi és megyetanácsi tagja együttesen lemondana és követelné, hogy a kormány bocsássa a kérdést népszavazás alá. A képviselőház választójogi bizottsága a jövő hét elején felvilágosításokat fog kérni Sarrauttól a javaslatra vonatkozóan. Béke a francia szenátus és kamara között Párizs, március 4. A szenátus ma délelőtt hatodízben tárgyalta a békéltető és döntőbíráskodási törvényjavaslatot. A kamara és a szenátus között a javaslat egyes rendelkezései tárgyában felmerült ellentéteket sikerült végleg elsimítani és a szenátus ezúttal jóváhagyta a képviselőház által megállapított szöveget. A szenátus a békéltető és döntőbíráskodási törvényjavaslat végleges szövegét 191 szavazattal fogadta el 71 szavazat ellenében. A szavazást megelőzően Chautemps miniszterelnök felvetette a bizalmi kérdést. „István király halála óta folyik a per, hogy a magyarság sorsa össze legyen-e kötve a germánok sorsával" — mondta Sztranyavszky Sándor a Bethlen Gábor emlékvacsorán Közgyűlést tartott a Bethlen Gábor Szövetség Luther és Kálvin szobrot kapnak Budapesten (Saját tudósítónktól.) A Bethlen Gábor Szövetség pénteken este tartotta a Gellért-szálló márványtermében ezévi közgyűlését. A közgyűlésen a szövetség országos elnöke, Tasnádi Nagy András mondott megnyitót. Elbúcsúztatta azév protestáns halottait: Ráday Gedeont, Geduly Henriket, Pekár Gyulát és Madai Gyulát. A kegyeletes szavak után, melyeket a résztvevők állva hallgattak végig, a Bethlen Gábor szövetség vidéki terjeszkedéséről beszélt az elnök, majd a felekezetek egymásközti viszonyával foglalkozott. Megállapította, hogy ez a viszony örvendetesen javul. Bejelentette végül, hogy mozgalom indult meg Budapesten egy Luther-szobor , felállítására, amit valószínűleg rövidesen Kálvin szobrának felállítása fog követni. A főtitkári jelentés után a közgyűlés kiegészítette a tisztikart. Új társelnökké Demján Elek evangélikus püspököt és Zsindely Ferenc kultuszállamtitkárt választották meg. A közgyűlést emlékvacsora követte a Gellértszálló Duna-termében. A vacsorán többek közt megjelentek: Radvánszky Albert evangélikus egyetemes felügyelő, Ravasz László, Raffay Sándor, Kovács Sándor és Józan Miklós püspökök, báró Vay László református főgondnok és Hohenlohe Károly Egon herceg. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem érdemeit az idei vacsorán Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke méltatta. Megállapította, hogy Bethlen géniusza egyike volt a legmagyarabbaknak és a magyarok közül a legmagasabban szárnyalóknak. Beszéde további során párhuzamot vont a nagy fejedelem kora és a mai idők között. — Akkor is széttagolt, szertehullott volt az ország, — mondotta többek között. — Nyugat felől nem kapta meg a magyar azt a megértést, amelyre vágyott, sem azt a segítő kezet, amelyre szüksége lett volna, hogy erőit kifejleszthesse Kelet kapujában. Bobert a nehéz helyzetben indította meg hatalmas küzdelmét Bethlen azért, hogy nemzetét eggyékovácsolja. Sokan nem értették meg sem odakint, sem idebent! A magyarság ellenségei féltékenyek voltak reá, féltek nagyságától és fokozódó erejétől, a magyarság akkori vezetői pedig nem ismerték fel egyéniségének értékét és diplomáciai művészetét. Nemzetének végzetes helyzetében kétségbeesett erőfeszítéseket tett hazája megmentésére. Vasmarkában alig pihent a kard, de ugyanakkor fáradhatatlan volt diplomáciai ténykedéseiben. Elsőként törekedett arra, hogy előmozdítsa a gondjára bízott országrész gazdasági és pénzügyi érdekeit. Ezzel kapcsolatban olyan gazdasági koncercióról tett bizonyságot, amely a mai időkre is intő például szolgálhat. A magyar fajta is ki tud termelni olyan egyedeket, akik a kereskedelem mesterségéhez és ügyes viteléhez értenek. Beszéde további során Sztranyavszky arról beszélt, hogy Bethlen Gábor szelleme jóval magasabbra szárnyalhatott volna, ha az akkori idők magyarjai megértik egymást és bíznak egymásban. Szelleme azonban érezhető ma is nagy életének tanulságaival együtt. — István király halála óta folyik a nagy per arról. — mondotta a szónok a hallgatóság feszült figyelme közben, — hogy a magyarság sorsa össze lettyen-e kötve a felette fekvő hatalmas germán törzs sorsával és jövőjével? A keresztyén magyar nemzet öntudatától és tisztánlátásától, a velünk sorsközösségben élő, nálunk sokkal erősebb nép önmérsékletétől és józanságától tollog a közös sors további útja. A magyar nem cselédi sorsra teremtődött, de arra sem, hogy felparcellázott portájának megmaradt részében is csek látszat szerint legyen úr. Ezért kereste egy évezreden át és ezért kell, hogy most is keresse az övénél erősebb kart, s"amely nem felmarkolni akarja, hanem, erőtöbbletet talál benne. Sztranyavszky, Sándor a következő szavakkal PESTI NAPLÓ 1938 március 5 te csinceaa fejezte be beszédét: — Bethlen Gábor tanított minket arra, hogy a magyar mire képes széttördelt, szertehúzó erők dacára. Áldott legyen az ő emléke és a Bethlen életének példaadásából vonja le a ma élő magyar nemzedék a mai, időkre alkalmas tanulságot. Vetkőzze le gyarlóságait és fokozza fel szunnyadó erőit, hogy ismét övé legyen a régi porta és ő legyen úr a saját hazájában. D'Annunzio temetése Róma, március 4. Mint Gardoneból jelentik, ma délelőtt helyezték el D'Annunzio koporsóját ideiglenes nyugvóhelyén. A fiuméi legionáriusok vitték vállukon a koporsót a Puglia-hajóról a legionáriusok közelben lévő szentélyébe. Miközben a családtagok jelenlétében a menet a szentély felé haladt, állandóan dörgött a Puglia-hajó ágyúja és repülőgépekről virágokat szórtak a koporsóra. A szentély bejárata felett a carnarói kormányzóság zászlaját helyezték el és ez alatt vonult be D'Annunzio koporsója a szentélybe. A szentély bejáratát hatalmas márványlappal fedték be s miközben a zenekar a piavei indulót játszotta, DAnnunzio megtért fiuméi bajtársaihoz. Csődöt kértek a miskolci Böczögő ellen A Korona-szálló kenyér nélkül maradt alkalmazottai felvonulnak a főispán és a polgármester elé Miskolc, március 4. A Korona-szálló ügy© tovább bonyolódik. Róth Miklós borkereskedő körülbelül 300 pengő követelése fejében cédnyitási kérelmet nyújtott be a törvényszékhez Böczögő József ellen. A kérelem ügyében csütörtökön megkezdték a tárgyalást, amelyen Böczögő ügyvédje a csődnyitási kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy Böczögőnek szabad vagyona nincs, mert köztartozás fejében és a város javára bértartozás címén részben elárverezték, részben most van folyamatban az árverés. Böczögő teljesen vagyontalan, vagyona a szállodai berendezésekből állott. Böczögő hajlandó a vagyontalansági esküt is letenni. Elmondotta még, hogy a szállodai berendezést 1932-ben 60.000 pengő bértartozás fejében a város lefoglalta, majd ezt követően 70.000 pengős köztartozás fejében a kincstár is lefoglalta és a köztartozások címén 1938 február 21-től lefoglalt áruk a csütörtöki árverésen kerültek becsértéken alul eladásra. Miskolc mellett van ugyan Böczögőnek egy tanyaháza és egy pinceingatlana az Avastetőn, de ezek értékükön felül vannak dlrágterhelve. Ennek igazolására becsatolta a telekkönyvi kivonatokat. Ezzel szemben a hitelező ügyvédje azt adta elő, hogy a múlt év decemberében folyt Böczögő és a város között egy per a miskolci járásbíróságon s ennek során Böczögő azt vitatta, hogy nem tartozik a városnak. Ennek igazolására az ügyvéd kérte a tárgyalási jegyzőkönyv becsatolását, majd kijelentette: tudomása van arról, hogy Böczögőnek bankban 30.000 pengős betétje van. Böczögő ügyvédje kijelentette, hogy a bankban a város részéről kirendelt zárgondnok által elhelyezett zárlati jövedelem van, Böczögőnek semmiféle betétje nincs. A tárgyalást ezután március 10-ére halasztották. A Korona-ügyben egyébként ezenkívül is újabb fejlemények vannak. Ismeretes, hogy Böczögő hetven alkalmazottja kenyér nélkül maradt. Ezek az alkalmazottak családtagjaikkal együtt több mint 100 lelket számlálnak, felmondás nélkül kerültek az utcára a szálló üzemeinek elárverezése és bezárása folytán. Közülük tizenhatan a Korona-szálló épületének pincéjében helyezkedtek el. A Korona-szálló személyzete most szervezkedik, mert nem tud hozzájutni a Böczilgővel szemben fennálló bérköveteléshez. Bár a város polgármestere intézkedett, hogy a Korona-szálló valamennyi kenyér nélkül maradt alkalmazottja elhelyezkedést találjon mint ínaégm munkás, ezt a megoldást a személyzet nem fogadta el. A pénzügyigazgatóság megígérte, hogy szombaton folyósítja pénzük egy részét, azonban erre nem kerülhet sor formai akadályok miatt. A személyzet elhatározta, hogy hétfő délelőtt felvonul a városházára Lukács Béla főispán és Fekete Bertalan polgármester elé. Részletre is emérte most megjelent árneeyzékünket ! Üzleteink: Podtuaniczky ucca 27. Váci ucca 2. József körút 44. Vámház körút 11. Erzsébet körút 15. Margit körút SO. METEOR CSILLÁRGYÁRBAN vásároljon I 3 1 t-láng A ebédlő csillár p 18.— Éjjeliszekrény lámpa P 5.20 Villanyvasal« P 6.SO Elárusítóhelyek vidéken: Péc, Miskolc Eger Debrecen Skozd Győr Darányi miniszterelnök a kormányzónál (Saját tudósítónktól.) Darányi Kálmán miniszterelnök pénteken este fogadta Fabinyi Tihamér pénzügyminisztert, megbeszélést folytatott vele. Darányi hét órakor átment a királyi palotába, kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. Mi van a Madách-szobor pályázat körül? A most zajló Madách-szobor pályázat körül különös jelenségek mutatkoznak. A beküldött pályaművek még »eldöntetlenül« álldogálnak az Iparművészeti Múzeum lezárt termében, békén várva sorsukat , bár a zsűri még egyáltalán nem hozott érdemleges határozatot: máris »félhivatalos« jellegű, beavatott« helyről származó, »jólértesült« híradások jelennek meg — a döntés várható »eredményéről«. Nem tudjuk, mennyiben hitelesek ezek a jóslásszerű információk. Annyi azonban tény, hogy szinte úgy festenek, mintha eleve hangulatot akarnának kelteni bizonyos ,kiválasztotta művészek és művek érdekében. Ami annál különösebb, mert a pályaműveket eddig a zsűritagokon kívül senki sem látta. Sőt, közben a zsűriben is olyan személyi változások történtek, amelyek méltán nyugtalanságot keltenek , mindenesetre alapot adnak a legkülönleözőbb mértllemondára. A zsűriből ugyanis pár nap előtt váratlanul és végérvényesen kilépett egy kiváló szobrászművész, Vastaght György, anélkül, hogy lemondásának okát nyilvánosságra kívánná hozni. Szóval, döntés ugyan még egyáltalán nincs, viszont bonyodalom már van a leendő Madách-szobor körül. S úgy látszik, a bonyodalomnak további bonyodalmas folytatása is lesz. Mert — amint művészkörökben beszélik — a zsűri egyik nagytekintélyű tagjának javaslatára,, a kilépett tag helyére a bírálóbizottságba két egészen fiatal szobrászt akarnak behívni, aki nemrégiben még az úgynevezettrómai iskolás ösztöndíjasa volt. Ez a két, harmincon alul lévő, különben igen tehetséges, de ilyen fontos bíráló feladathoz vajmi kevés tapasztalattal rendelkező művész fogja pótolni — állítólag — Vastagh Györgyöt a zsűriben. Mindehhez járul az a szokatlan körülmény, hogy — jóllehet a pályaműveket még nem mutatták be a sajtósnak — egyes »madártávlatból« megtekintett szemelvények után ítélve, a pályázatra beküldött anyagnak máris általános és egyetemes rosszhírét költötték a »ki-Szivárgott« hírek. A közvéleményt sikerült »látatlanban« máris befolyásolni olyan irányban, hogy a pályázat nem sikerült, a maga egészében kudarcot vallott, nagyszámú, vegyes anyagában nincs egyetlen, Madách emlékéhez méltó terv sem. Hangsúlyozzuk, hogy mindez a zsűri, döntése előtt és kiegészítése közben történik, ami semmiesetre sem helyeselhető. Amint például az sincs rendjén, hogy egyes pályázók, a szokásos gipszmodell helyett, nemes anyagban kivitelezve küldték be munkájukat a pályázatra, túltéve magukat az előírt feltételek egyenlőségi elvén. Mindenesetre kívánatos lenne, ha a kulisszák mögött és a művészek körében hullámzó nyugtalanság mielőbb elülne s az eddigi bonyodalmak közmegelégedést keltve simulnának el. Elvégre a Madách-szobor ügye igazán fontosközügy. Személyi és pártvillongásokon túl tehát itt csak egyetlen szempont lehet a fontos: a tiszta művészi szempont. Győzzön a jobb, sőt a legjobb, s van már Budapesten elég sok gyenge »protekciós« szobor.