Pesti Napló, 1939. március (90. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-16 / 62. szám
Csütörtök PESTI NAPLÓ 1939 március 16 Mikor egy asszonyból leány lesz! Válóper esküvő előtt. A Válóperes leány Bíró Lajos vígjátéka. Korda Sándor — London-film Főszereplő: Corso MERLE OBERON Mától Décsi Március 15-i ünnepségek (Saját tudósítónktól.) Budapest közönsége különös melegséggel és ünnepélyességgel ülte meg március 15-ét. A különböző hazafias és társadalmi egyesületek saját székházukban rendeztek hazafias ünnepségeket, ugyanígy ünnepeltek Budapest iskolái is. Az ünnepségek mindenhol istentiszteletekkel kezdődtek. Az egyetemi ifjúság ünnepségeit a Magyar Nemzeti Diákszövetség rendezte. Az egyetemi templomban ünnepi szentmise után az egyetem tanári kara, élén dr. Verebélyi Tibor rector-manificussal és az ifjúság, az egyetemi templom falában elhelyezett hősi emlékműhöz vonult, amelyre az egyetem tanácsának koszorúját dr. Verebélyi Tibor rector-magnificus, az ifjúságét pedig Kozma Emil, a diákszövetség vezértitkára helyezte el. Az ifjúság a Pesti Vigadóban a meghívott előkelőségek előtt tartotta meg tulajdonképpeni március 15-i ünnepségét. Itt dr. Egyed István egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Diákszövetség tanárelnöke beszédet intézett az ifjúsághoz. — Ma kilencvenegy éve, az akkori ifjúság megmozdulása hatalmas lökést adott a nemzet fejlődésének. Az 1848-as törvények a további haladás biztos alapjai lettek. Nem kétséges, hogy a magyar jövendő kialakításában az ifjú nemzedéknek ezután is szerepe lesz. Nemzetünk még olyan nagy, nehéz és sorsdöntő feladatok előtt áll, amelyeket sikerre vinni az ifjúság önfeláldozó, lelkes munkája nélkül lehetetlen. A jövőt azonban a múltra kell építeni, a haladást a meglévő alapokon kell folytatni, s a reformokat önmagunkból kell fejleszteni. Az 1848-as március csak azért lehetett a magyar ifjúság örök ünnepévé, mert a külföldi események legfeljebb alkalmat adtak annak bekövetkezésére, de az teljesen a magyar szellemnek alkotása volt és a magyar szabadságot szolgálta. — Tévedés volna azt hinni, hogy az itt élő embereket csak a magyar anyanyelv különbözteti meg egymástól. Bennünket nemcsak a nyelv köt össze és különböztet meg. Más itt a föld, az éghajlat, a levegő, az ég és más a mi nemzetünk faji és lelki alkata, gondolkodásmódja, világnézete, jelleme. Ezek azok az eltérések, amelyek a magyart magyarrá teszik és a nemzeti öntudatot adják. A nemzeti jellem ellen vétkezik tehát minden olyan újítás, amely a különbségekkel nem számol, hanem egyszerűen átmásol idegen rendszereket. A szabadságharctól a világháborúig terjedő kor óriási hibája volt a liberális eszmék előtt való behódolás, az idegen törvényeknek átültetése és az idegen szellem térfoglalásának tétlen szemlélése. Többet ilyen hibába nem szabad esnünk, be kell tartani legnagyobb királyunk végrendeletét, hogy a hagyományok alapján magyar lélekkel lehet csak a magyar jövőt építeni. — A magyar ifjúság minden év márciusának idusán felújítja az 1848-as március emlékét és számot ad feladatairól. Az ifjúság helyesen ismeri fel feladatát és idegen példák mellőzésével ezentúl is magyar utat akar járni. A mai ünnep különösen örömteljes, mert itt üdvözölhetjük húsz év után magunk között a Felvidék egy részének visszatért ifjúságát. Meggyőződésünk, hogy eljön az a március, amikor az egész magyar ifjúság együtt mondhat hálát a magyarok Istenének. Ehhez azonban még nehéz út vezet és az ifjúságnak össze kell szedni minden erejét az eljövendő nehéz harcokra. Félre kell tenni minden széthúzást, egységesen kell állnunk a nemzet törvényes vezére, a Kormányzó mögött. — Kererti a magyar ifjúságot, — fejezte be beszédét Egyed professzor — hogy sohse tévessze szem elől a nagy célt és ne merüljön el a napi politika útvesztőiben. Érezze rendeltetését, ápolja az izzó magyarságot, a mély vallásosságot, a szabadságszeretetet, tekintélytiszteletet, hűséget az ősi alkotmányhoz és a tettséget, hogy hivatásának megfelelően feltámadásra tudja vinni a nemzetet. Ezután Ambrus Zoltán Turul-vezér beszélt. Március 15-én lelkes márciusi ünnepséget rendezett az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága az Ország zászlónál. Itt Földessy Gyula volt szenátor, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Nemcsak a fővárosban, de az egész országban mindenütt bensőséges ünnepséget tartottak a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. Ünnepségeket tartottak a külföldi magyar kolóniák is. * Fenczik István országgyűlési képviselő, volt kárpát- orosz miniszter — az Emericana Diákszövetség meghívására — ünnepi beszédet mondott a diákszövetség Lycambria csoportjának március 15-i ünnepségén. * A húszéves cseh uralom alól való felszabadulás után az első Március Idusát soha nem látott fénnyel és pompával ünnepelték meg Kassán. Itt Jarocs Andor miniszter mondott beszédet.* Az Országos Frontharcosszövetség hódmezővásárhelyi főcsoportja szerdán este szabadságvacsorát rendezett, amelyen az ünnepi beszédet vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi államtitkár mondotta. Vitéz Endrey Antal felsőházi tag üdvözölte az államtitkárt, aki beszédében többek között a következőket mondotta: — Mi nem vagyunk egy kivesző, halálraítélt faj, jelentőségünk és küldetésünk van itt a Duna-medencében és tudunk és fogunk gondoskodni arról, hogy ezen a földön mindig magyar élet és csakis magyar élet maradjon. „A magyar szabadság legnagyobb kérdése, hogy ez a szabadság mélyen és teljesen magyar legyen“ „Arva megyünk, amerre Petőfi, Jókai és Kossuth vezetett“ — mondotta Muraközy Gyula a református ünnepi gyülekezetben Németh Károly győri esperest „Megtagadnánk Istent, ha magyarságunkból csak egy tapodtat is engednénk. A mai nemzeti ünnepen istentisztelettel adtak hálát a reformátusok és evangélikusok március 15 áldásaiért. A Kálván téri református templomban az ünnepi gyülekezet szószólója, Muraközy Gyula lelkipásztor prédikált. »A szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavát, — úgymond — szeretnék ma sokan kiirtani a magyar közgondolkozásból, nem kell szabadság, — hangoztatják ezek — a tömeg az egyetlen lehetséges hatalom; hiábavaló álom az egyenlőség és testvériség, bódítószer, amely által a hős erőtlenné válik. Nos a magyar történelem egyetlen lapját sem lehet áthúzni ilyen új elmélet piros vonalával. A magyar szabadság legnagyobb kérdése, hogy ez a szabadság mélyen és teljesen magyar legyen. Isten teremtő gondolata szerint való, ne legyen idegen népek nyomorúságos másolata, a világ népeinek papagája, amelyik minden jelszót lélektelenül rikácsol tovább ... Szűklátókörű magyarok nem látják, hogy az egyetlen magyar kérdés a magyar lélek szabadságának kérdése... Az egyenlőség sem abban áll, hogy minden embernek egyforma földje, aranya legyen, hiába próbálták ezt Szovjetoroszországban is. Az igazi egyenlőség az, hogy valamennyien gyermekei vagyunk Istennek, egyenlően kell hordoznunk felelősségünket, bűneinket és kötelességeinket. Most mindenkinek tenni, áldozni, szolgálni kell, ez az igazi egyenlőség és egy nemzet csak akkor erős, ha valamennyi tagja elvégzi kötelességét. Szabadságot, egyenlőséget, testvériséget! Arra megyünk, amerre Petőfi, Jókai és Kossuth vezetett és tovább egy lépéssel: a magyar igazság s a magyar élet — Krisztus. Benne van szabadság, egyenlőség és testvériség, a múlt Reá mutat, a jelenben biztos erősségünk és szövetségesünk és gyermekeinket, is Krisztus felé vezetjük.. .* A bécsi kaputéri evangélikus templomban a dunántúli egyházkerület lelkészfőjegyzője, Németh Károly gyári esperes beszélt. Magyarságunknak és keresztyénségünknek — így szólt — különös súlya és jelentősége van: ha bármelyikben engednénk magunkat megrövidíteni, csonka lenne lelkünk és jellemünk. Jól értsük meg, elvesznénk mint nemzet, ha Isten elhagyna bennünket, viszont ,ahol Isten lelke, ott van a szabadság. Megtagadnék Istent, ha magyarságunkból csak egy tapodtat is engednénk, mert legmélyebb meggyőződésünk szerint Isten teremtett és küldött bennünket ide miigyarnak. Igaz keresztyén és magyar nem abban fárad, hogy embertársainak bűnét teregesse ki a világ előtt, de hogy a maga bűneit ismerje fel és vesse ki magából. Isten adott erőt őseinknek, hogy nagy feladataikat vérük hullásával és vagyonuk feláldozásával is megoldják. Március 15 hősei pásztorok voltak, akik életüket adták nemzetük új életéért. Határozzuk el: ahová Isten állított, pásztorok akarunk lenni ott, adakozni még az életünk árán is a közösségért, nemzetünkért, jövőnkért ... Réztábla a kapu alatt! Robert DONAT, Rosalind RUSSEI. LAGOS JOGG Alf: HOLLYWOOD • LLOYD (Metro—Goldwyn—Mayer film) £ A budapesti alpolgármesterválasztás és az eltanácsolások Ugye A következő levelet kaptuk: s A sajtótörvényre való hivatkozással felkérem, hogy a Pesti Napló 1939 március hó 9. és 14. napjáról keltezett számaiban »Megbukott _ az új nagy kormánypárt a budapesti városházám« és »Ki hazudott!« címmel közölt cikkre vonatkozó alábbi helyreigazító nyilatkozatomat közölni szíveskedjék: " Valótlan, hogy én az alpolgármesteri állásra történt jelöléssel kapcsolatban — vagy valaha bármikor is — egyetlen tisztviselőtől reverzálist kértem volna. Ellenkezőleg: a valóság az, hogy az egyik tanácsnok érdekében jelöltetése esetére — amelyre az illető nagy súlyt helyezett — egy közbenjárója felkínálta a reverzálist, ezt azonban én a legridegebben visszautasítottam. 2. Valótlan az, hogy én a kijelölő választmány gyakorlatában bármiféle változtatást eszközöltem volna. A valóság az, hogy a kijelölő választmány működését törvény szabályozza és mint mindig, most is eszerint járt el. 3. A közigazgatási bizottság március 13-án tartott ülésén tett kijelentéseimet fenntartom és ennek megfelelőleg a sajtóper megindítására a szükséges lépéseket megteszem. Tisztelettel Dr. Csilléry András, a Magyar Élet Keresztény Községi Pártjai , elnöke.* 1 Cikkeink állításait fenntartjuk.