Pesti Napló, 1939. március (90. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-16 / 62. szám

Csütörtök PESTI NAPLÓ 1939 március 16 Mikor egy asszonyból leány lesz! Válóper esküvő előtt. A Válóperes leány Bíró Lajos vígjátéka. Korda Sándor — London-film Főszereplő: C­orso MERLE OBERON Mától Décsi M­árcius 15-i ünnepségek (Saját tudósítónktól.) Budapest közönsége különös melegséggel és ünnepélyességgel ülte meg március 15-ét. A különböző hazafias és társadalmi egyesületek saját székházukban rendeztek hazafias ünnepségeket, ugyan­így ünnepeltek Budapest iskolái is. Az ünnepségek mindenhol istentiszteletekkel kezdődtek. Az egyetemi ifjúság ünnepségeit a Magyar Nemzeti Diákszövetség rendezte. Az egyetemi templomban ün­nepi szentmise után az egyetem tanári kara, élén dr. Verebélyi Tibor rector-manificussal és az ifjúság, az egyetemi templom falában elhelyezett hősi emlékműhöz vonult, amelyre az egyetem tanácsának koszorúját dr. Verebélyi Tibor rector-magnificus, az ifjúságét pedig Kozma Emil, a diákszövetség vezértitkára helyezte el. Az ifjúság a Pesti Vigadóban a meghívott előkelő­ségek előtt tartotta meg tulajdonképpeni március 15-i ünnepségét. Itt dr. Egyed István egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Diákszövetség tanárelnöke beszédet intézett az ifjúsághoz. — Ma kilencvenegy éve, az akkori ifjúság megmoz­dulása hatalmas lökést adott a nemzet fejlődésének. Az 1848-as törvények a további haladás biztos alapjai let­tek. Nem kétséges, hogy a magyar jövendő kialakításá­ban az ifjú nemzedéknek ezután is szerepe lesz. Nem­zetünk még olyan nagy, nehéz és sorsdöntő feladatok előtt áll, amelyeket sikerre vinni az ifjúság önfeláldozó, lelkes munkája nélkül lehetetlen. A jövőt azonban a múltra kell építeni, a haladást a meglévő alapokon kell folytatni, s a reformokat önmagunkból kell fejleszteni. Az 1848-as március csak azért lehetett a magyar ifjúság örök ünnepévé, mert a külföldi események legfeljebb alkalmat adtak annak bekövetkezésére, de az teljesen a magyar szellemnek alkotása volt és a magyar szabad­ságot szolgálta. — Tévedés volna azt hinni, hogy az itt élő embere­ket csak a magyar anyanyelv különbözteti meg egy­mástól. Bennünket nemcsak a nyelv köt össze és kü­lönböztet meg. Más itt a föld, az éghajlat, a levegő, az ég és más a mi nemzetünk faji és lelki alkata, gon­dolkodásmódja, világnézete, jelleme. Ezek azok az el­térések, amelyek a magyart magyarrá teszik és a nemzeti öntudatot adják. A nemzeti jellem ellen vét­kezik tehát minden olyan újítás, amely a különbségek­kel nem számol, hanem egyszerűen átmásol idegen rendszereket. A szabadságharctól a világháborúig ter­jedő kor óriási hibája volt a liberális eszmék előtt való behódolás, az idegen törvényeknek átültetése és az idegen szellem térfoglalásának tétlen szemlélése. Többet ilyen hibába nem szabad esnünk, be kell tar­tani legnagyobb királyunk végrendeletét, hogy a hagyo­mányok alapján magyar lélekkel lehet csak a magyar jövőt építeni. — A magyar ifjúság minden év márciusának idusán felújítja az 1848-as március emlékét és számot ad fel­adatairól. Az ifjúság helyesen ismeri fel feladatát és idegen példák mellőzésével ezentúl is magyar utat akar járni. A mai ünnep különösen örömteljes, mert itt üd­vözölhetjük húsz év után magunk között a Felvidék egy részének visszatért ifjúságát. Meggyőződésünk, hogy eljön az a március, amikor az egész magyar ifjúság együtt mondhat hálát a magyarok Istenének. Ehhez azonban még nehéz út vezet és az ifjúságnak össze kell szedni minden erejét az eljövendő nehéz harcokra. Félre kell tenni minden széthúzást, egységesen kell állnunk a nemzet törvényes vezére, a Kormányzó mögött. — Kererti a magyar ifjúságot, — fejezte be beszédét Egyed professzor — hogy sohse tévessze szem elől a nagy célt és ne merüljön el a napi politika útvesztői­ben. Érezze rendeltetését, ápolja az izzó magyarságot, a mély vallásosságot, a szabadságszeretetet, tekintély­­tiszteletet, hűséget az ősi alkotmányhoz és a tettséget, hogy hivatásának megfelelően feltámadásra tudja vinni a nemzetet. Ezután Ambrus Zoltán Turul-vezér beszélt. Március 15-én lelkes márciusi ünnepséget rendezett az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága az Ország­ zászlónál. Itt Földessy Gyula volt szenátor, országgyű­lési képviselő mondott ünnepi beszédet. Nemcsak a fővárosban, de az egész országban min­denütt bensőséges ünnepséget tartottak a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. Ünnepségeket tartottak a külföldi magyar kolóniák is. * Fenczik István országgyűlési képviselő, volt kárpát- orosz miniszter — az Emericana Diákszövetség meghívá­sára — ünnepi beszédet mondott a diákszövetség Lycam­­bria csoportjának március 15-i­ ünnepségén. * A húszéves cseh uralom alól való felszabadulás után az első Március Idusát soha nem látott fénnyel és pom­pával ünnepelték meg Kassán. Itt Jarocs Andor mi­niszter mondott beszédet.* Az Országos Frontharcosszövetség hódmezővásár­helyi főcsoportja szerdán este szabadságvacsorát rende­zett, amelyen az ünnepi beszédet vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi államtitkár mondotta. Vitéz Endrey Antal felső­házi tag üdvözölte az államtitkárt, aki beszédében töb­bek között a következőket mondotta: — Mi nem vagyunk egy kivesző, halálraítélt faj, je­lentőségünk és küldetésünk van itt a Duna-medencében és tudunk és fogunk gondoskodni arról, hogy ezen a föl­dön mindig magyar élet és csakis magyar élet maradjon. „A magyar szabadság legnagyobb kérdése, hogy ez a szabadság mélyen és teljesen magyar legyen“ „Arva megyünk, amerre Petőfi, Jókai és Kossuth vezetett“ — mondotta Muraközy Gyula a református ünnepi gyülekezetben Németh Károly győri esperest „Megtagadnánk Istent, ha magyarságunkból csak egy tapodtat is engednénk. A mai nemzeti ünnepen istentisztelettel adtak hálát a reformátusok és evangélikusok március 15 áldásaiért. A Kálván téri református templomban az ünnepi gyülekezet szószólója, Muraközy Gyula lelkipásztor prédikált. »A szabadság, egyenlőség, testvériség jelsza­vát, — úgymond — szeretnék ma sokan kiirtani a magyar közgondolkozásból, nem kell szabadság, — hangoztatják ezek — a tömeg az egyetlen lehetséges hatalom; hiábavaló álom az egyenlőség és testvériség, bódítószer, amely által a hős erőtlenné válik. Nos a magyar történelem egyetlen lapját sem lehet áthúzni ilyen új elmélet piros vonalával. A magyar szabadság legnagyobb kérdése, hogy ez a szabadság mélyen és teljesen magyar legyen. Isten teremtő gondolata sze­rint való, ne legyen idegen népek nyomorúságos máso­lata, a világ népeinek papagája, amelyik minden jel­szót lélektelenül rikácsol tovább ... Szűklátókörű magyarok nem látják, hogy az egyetlen magyar kérdés a magyar lélek szabadságának kér­dése... Az egyenlőség sem abban áll, hogy minden embernek egyforma földje, aranya legyen, hiába próbál­ták ezt Szovjetoroszországban is. Az igazi egyenlőség az, hogy valamennyien gyermekei vagyunk Istennek, egyenlően kell hordoznunk felelősségünket, bűneinket és kötelességeinket. Most mindenkinek tenni, áldozni, szol­gálni kell, ez az igazi egyenlőség és egy nemzet csak akkor erős, ha valamennyi tagja elvégzi kötelességét. Szabadságot, egyenlőséget, testvériséget! Arra megyünk, amerre Petőfi, Jókai és Kossuth vezetett és tovább egy lépéssel: a magyar igazság s a magyar élet — Krisztus. Benne van szabadság, egyenlőség és testvériség, a múlt Reá mutat, a jelenben biztos erősségünk és szövetsége­sünk és gyermekeinket, is Krisztus felé vezetjük.. .* A bécsi kaputéri evangélikus templomban a dunán­túli egyházkerület lelkészfőjegyzője, Németh Károly gyári esperes beszélt. Magyarságunknak és keresztyén­­ségünknek — így szólt — különös súlya és jelentősége van: ha bármelyikben engednénk magunkat megrövi­díteni, csonka lenne lelkünk és jellemünk. Jól értsük meg, elvesznénk mint nemzet, ha Isten elhagyna ben­nünket, viszont ,ahol Isten lelke, ott van a szabadság­. Megtagadnék Istent, ha magyarságunkból csak egy ta­podtat is engednénk, mert legmélyebb meggyőződésünk szerint Isten teremtett és küldött bennünket ide mii­­gyarnak. Igaz keresztyén és magyar nem abban fárad, hogy embertársainak bűnét teregesse ki a világ előtt, de hogy a maga bűneit ismerje fel és vesse ki magá­ból. Isten adott erőt őseinknek, hogy nagy feladataikat vérük hullásával és vagyonuk feláldozásával is megold­ják. Március 15 hősei pásztorok voltak, akik életüket adták nemzetük új életéért. Határozzuk el: ahová Isten állított, pásztorok akarunk lenni ott, adakozni még az életünk árán is a közösségért, nemzetünkért, jövőn­kért ... Réztábla a kapu alatt! Robert DONAT, Rosalind RUSSEI. LAGOS JOGG Alf: HOLLYWOOD • LLOYD (Metro—Goldwyn—Mayer film) £ A budapesti alpolgármesterválasztás és az eltanácsolások Ugye A következő levelet kaptuk: s A sajtótörvényre való hivatkozással felké­rem, hogy a Pesti Napló 1939 március hó 9. és 14. napjáról keltezett számaiban »Megbukott _ az új nagy kormánypárt a budapesti városházám« és »Ki hazudott!« címmel közölt cikkre vonatkozó alábbi helyreigazító nyilatkozatomat közölni szí­veskedjék: " Valótlan, hogy én az alpolgármesteri állásra történt jelöléssel kapcsolatban — vagy valaha bármikor is — egyetlen tisztviselőtől reverzálist kértem volna. Ellenkezőleg: a valóság az, hogy az egyik tanácsnok érdekében jelöltetése esetére — amelyre az illető nagy súlyt helyezett — egy köz­benjárója felkínálta a reverzálist, ezt azonban én a legridegebben visszautasítottam. 2. Valótlan az, hogy én a kijelölő választmány gyakorlatában bármiféle változtatást eszközöltem volna. A valóság az, hogy a kijelölő választmány működését törvény szabályozza és mint mindig, most is eszerint járt el. 3. A közigazgatási bizottság március 13-án tartott ülésén tett kijelentéseimet fenntartom és ennek megfelelőleg a sajtóper megindítására a szükséges lépéseket megteszem. Tisztelettel Dr. Csilléry András, a Magyar Élet Keresztény Községi Pártjai , elnöke.* 1 Cikkeink állításait fenntartjuk.

Next