Pesti Napló, 1939. április (90. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

e­lésével kapcsolatban felhívást bocsátott ki 250.000 önkéntes toborzására. Felhívta ezután a munka­adókat, hogy könnyítsék meg alkalmazottaik ön­kéntesként való belépését és gyakorlatozását, mert az önkénteseknek kezdetben hiányos felszereléssel is be kell érniök. Chamberlain miniszterelnök alsóházi beszédé­ről szólva hozzátette a miniszter: — Ma az ország beszélt és kétszeres büszke­séggel hallgattuk a brit nép szívének legmélyé­ről jött üzenetet, amely azt mondja minden táma­dónak: Eddig és ne tovább! Szomba? "PESTI NAPLÓ Párizs: A francia kormány teljes mértékben vállalta az angol álláspontot Párizs, március 31. Chamberlain alsóházi nyilatkozatát — amely már az esti lapzárta után érkezett Párizsba — politikai körökben élénk helyesléssel fogadták. Az általános nézet az, hogy Chamberlain határozott szavai nagy szolgálatot tettek a béke ügyének és lényegesen csökkenteni fogják a Lengyelországot közvetlenül fenyegető veszélyt. Az angol kormány Lengyelországgal szemben vállalt ideiglenes köte­lezettsége igen nagy fontosságú az európai helyzet további kialakulása szempontjából, mondják Párizsban. Francia részről hangoztatják, hogy a francia kormány teljes mértékben magáévá teszi az angol kormány álláspontját. London és Párizs között ebben a kérdésben szoros együttműködés állott fenn és a két nagyhatalom közösen folytatja to­vább a fenyegetett államok közös védelmének megszervezésére irányuló erőfeszítéseket. Párizs­ban különös fontosságot tulajdonítanak azoknak a szavaknak, amelyekben Chamberlain alsóházi nyi­latkozata végén ismételten kidomborította Fran­ciaország és Anglia együttműködését. fikció Lebrun elnök újbóli megválasztása mellett A szenátus és a képviselőház köreiben élénk mozgalom indult meg Lebrun elnök újbóli meg­választása érdekében. A szenátus nagy többsége Lebrun maradását óhajtja. Jeanneney, a szenátus elnöke és Herriot, a képviselőház elnöke tegnap igyekezett rábírni Lebrunt, hogy eredeti szándé­kait módosítva, ismét jelöltesse magát. Queuille, Pietri, Roy és Godard elnökjelöltek kijelentették, hogy Lebrun fellépése esetén azonnal és örömmel visszalépnének. Viszont úgy látszik, hogy Bouis­­son Lebrun ellen is fenn fogja tartani jelölését. Míg a szenátus köreiben csaknem egyhangúan óhajtják Lebrun maradását, a képviselőházban a pártok még nem, döntöttek magatartásukról. A szocialisták és kommunisták határozottan állást foglalnak Lebrun megválasztása ellen. A közép­pártok, valamint a jobboldal nagy része viszont Lebrun maradását óhajtja. A radikálisok maga­tartása egyelőre még ingadozó. Lebrun bizalmasa a következőkben foglalta össze az elnök állás­pontját: Lebrun személyes álláspontja Lebrun továbbra is úgy véli, hogy a lelépő elnök másodszori megválasztása ellentétben áll az alkotmány szellemével, de a jelenlegi súlyos körülmények között Lebrun hajlandó volna — anélkül azonban, hogy hivatalos formában jelöl­tetné magát — engedni a nemzetgyűlés óhajának, feltéve, hogy a megválasztás a nemzeti egység nagyszabású megnyilvánulására szolgáltatna alkalmat. T­áírták a francia-román kereskedelmi szerződést Bonnet külügyminiszter és Tatarescu román nagykövet ma délben írták alá a Quai d’Orsayn az új francia-román kereskedelmi egyezményt. A szerződés aláírása után Bonnet francia külügy­miniszter örömének adott kifejezést, a tárgyalások jó eredményén. A most aláírt szerződés — mon­dotta — újabb és jelentős megnyilatkozása Fran­ciaország és Románia együttműködésének és szo­ros barátságának. Reméli, hogy a két ország gaz­dasági együttműködését a jövőben méginkább ki­fejlesztik. Tatarescu nagykövet örömmel utalt arra a kedvező kilátásra, amelyet az új szerződés nyújt. Románia sohasem engedélyez monopolisztikus jogokat területén. Tudva azt, hogy a gazdasági hűbéresség előbb-utóbb politikai hűbérességgé vá­lik, Románia megvédi politikai függetlenségét és határai sérthetetlenségét. Reméli, hogy az új francia-román kereskedelmi megegyezés csupán első lépés lesz a szorosabb gazdasági együttműkö­dés felé. Varsó: Lengyelország nagy megnyugvással fogadta Chamberlain nyilatkozatát és bízik a békében Varsó, március 31. (A Pesti Napló varsói szerkesztőségének telefon jelentése.) Mindenki, akinek rádiókészüléke van Len­gyelországban, lélegzetét visszafojtva­ hallgatta ma Chamberlain beszédét, amelyet majdnem kizá­rólag Lengyelországnak és Beck ezredes londoni látogatásának szentelt. Röviddel Chamberlain be­szédének elhangzása után már megjelentek az ut­­cán a lapok különkiadásai, amelyeket szétkapkod­tak a járókelők. Varsóban leírhatatlan izgalom uralkodik. Mindenki érzi, hogy most fog eldőlni a béke és háború sorsa és ugyancsak mindenki tudja, hogy Lengyelország elhatározásának döntő befolyása lesz ebben a kérdésben. Az angol miniszterelnök kijelentéseit lengyel politikai körök a legnagyobb megelégedéssel és megértéssel fogadták. Lengyelország mindig ki­fogásolta a locarnói politikát, amely csupán Európa nyugati részének békéjével törődött, ezért nagy megnyugvást keltettek Chamberlain ama szavai, amelyek egyformán hangoztatják a béke szükségességét kelet és nyugat felé. A lengyel álláspont szerint lehetetlen az, hogy a béke kér­dését Nyugat-Európában máskép értelmezzék, mint Kelet-Európában. Chamberlain nyilatko­zata azt is mutatja, hogy Nagy-Britannia feladta eddigi visszatartott magatartását és ismét­ bele­kapcsolódik a szárazföldi szolidaritás politikájába. Chamberlain ama kijelentése, amely szerint Anglia és Franciaország is Lengyelország oldalán áll, abban az esetben, ha Lengyelország egy kí­vülről jövő támadást fegyveresen lenne kénytelen visszautasítani, rendkívül mély hatást gyakorolt a lengyel közvéleményre. Ez azonban — mint a lengyel külügyminiszterhez közelálló helyen előt­tünk mondották — nem jelenti azt, mintha Len­£yelország feladná eddig hangoztatott terveit. Lngyelország úgy, mint eddig, továbbra is saját erejére támaszkodva kívánja folytatni kül­politikáját és arra törekszik, hogy szomszédaival békés viszonyban éljen. Továbbra is fenn kívánja tartani a jelenleg már érvényben lévő szövet­ségi és más kétoldali szerződéseket. Az angol külügyminiszter kijelentéseit azért is nagyra becsülik Varsóban, mert úgy vélik, hogy az azokban foglaltakat csakis önálló politikát foly­tató államról lehetett elmondani. Anglia Lengyel­­országot mint teljesen egyen­rangú partnert ke­zeli, mint olyant, aki határozatait függetlenül, szabad akaratból hozza meg. Anglia­­ számít Len­gyelországra, mint olyan tényezőre, amelytől nagyban függ Kelet-Európa békéje. Ha jellemezni akarnék Lengyelország kedély­­állapotát ebben a pillanatban, akkor azt monda­nánk, hogy még sohasem kísérte a lengyel nem­zet figyelme külügyminiszterét külföldi útjára olyan gondterhelten, mint ma. Mint amikor az anya kikíséri a pályaudvarra egyetlen gyerme­két, aki hosszú útra készül és akinek vissza­­jöttét épedve várja, mert attól függ élete boldog­sága, olyan epedve várja Lengyelország is, hogy külügyminisztere az élet boldogságát hozza ma­gával útitarsolyában az angol fővárosból. Itt említjük meg, hogy a légvédelmi célokra kiírt belső kölcsön jegyzése elérte már a 100 mil­lió zlotyt. A kölcsönt előreláthatólag többszörösen túljegyzik majd. Az egész lengyel nemzet áldozat­­készsége valóban csodálatosan mutatkozik meg most, amikor a haza veszélyben forog. Sillei Rezső Berlin: Súlyos német bírálat Chamberlain nyilat­kozatáról. — Hitler hír szerint ma válaszol az angol miniszterelnöknek Berlin, március 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefon­­jelentése.) (United Press.) Chamberlain alsóházi nyilat­kozatához kiadott félhivatalos kommentár Cham­berlain nyilatkozatát nyugtalanság keltésére irányuló kísérletnek és a bizalmatlanság magvai tudatos széthintésének mondja és mint ilyet, nevetségesnek és teljesen alaptalannak minősíti. A kommentár e beállításából kiderül az a meg­ botránkozás, amellyel itt az angol miniszterelnök fejtegetéseit fogadták. Itteni politikai körökben nem várták ugyanis, hogy a Lengyelországgal szemben vállalt angol biztosíték ilyen határozott jellegű lesz. Igyekeznek is a nyilatkozatot meg­fosztani jelentőségétől, amennyiben azt állítják, hogy csak azért volt ilyen határozott és hang­súlyozottan erős fogalmazású, mert a kis nem­zetek a demokratikus hatalmak eddigi nyilatko­zatainak és tiltakozásának már nem adtak hitelt. A felfogás szerint igen erős gesztusról van csak szó, de semmi többről. Lehetséges, hogy ezt a felfogást illetékes he­lyen nemcsak propagandisztikus okokból kép­viselik, hanem valóban osztják is. Mindenesetre a Wilhelm Strassehoz közelálló körökben rá­mutatnak arra, hogy a birodalmi kormány nagy jelentőséget tulajdonít a kérdésnek, különöskép­pen annak, hogy milyen időtartamra és milyen feltételek mellett érvényes a Lengyelországgal szemben vállalt angol garancia. A hivatalos né­met hely azonnal beható vizsgálat alá vonta Chamberlain nyilatkozatát, nem utolsósorban eb­ből a szempontból is. Nincs kizárva, hogy Hitler a holnapi beszédében, amelyet Wilhelmshavenben, az új német csatahajó vízrebocsátásakor határo­zott formában már meg is adja a feleletet Cham­berlainnek. Német félhivatalos vélemény szerint az angol nyilatkozat nevetséges kísérlet A Német Távirati Iroda Chamberlain pénteki alsóházi kijelentésével kapcsolatban a következő­ket jegyzi meg: — Némikép érthetetlen, hogy a brit miniszter­­elnök hirtelen szükségesnek tartotta ezt a nyilat­kozatot, amely egyébként tárgyilag semmi újat nem tartalmaz, hisz az egész világ tudja, hogy Anglia és Franciaország szövetségi rendszerük alapján hosszú évek óta kötelesek Lengyelor­szágnak fegyveres támadás esetén segíteni. A brit kormánynak ez a nyilatkozata nevetséges kísér­letnek tekinthető arra, hogy nyugtalanságot szít­son és bizalmatlanságot keltsen a népekben Né­metország ellen. Chamberlain — ellentétben saját kijelentésé­vel, amely szerint a legcsekélyebb gyanú sem fo­rog fenn fegyveres támadásra Németország ré­széről — szükségét érezte annak, hogy tovább­vezesse az angol sajtó által követett vonalat. Ezen nem változtat az sem, hogy kijelentette, Lengyel­ország fennmaradása tekintetében ezidő szerint semmi ok sincs aggodalomra. Mire való tehát az a nyilatkozat? Az egész akciónak olyan színezete van, mintha Anglia el szeretné hitetni a kis né­pekkel, hogy kész a cselekvésre. A legutóbbi hó­napok folyamán a demokráciák túlságosan is abba a gyanúba keveredtek, hogy már csak be­szédeket tartanak és tiltakoznak. Ilyen plátói ki­jelentésekkel nem lehet megzavarni Németország céltudatos építőmunkáját Közép-Európában. Ezt a kísérletet csak nevetségesnek lehet mondani. Vegyen vagy rendeljen osztálysorsjegyet T­TNER |_____ ||||1 m. kir. osztálysorsjegy főárusítóknál. |g| Telefon : 128-743 §Kft Figyelmes, diszkrét kiszolgálás. TM Sürgönyeim: ITTNYER. Az összes nyereményeket azonnal kifizetjük ! Rendeléshez levelezőlap is elegendő.

Next