Regio - Kisebbség, Politika, Társadalom, 2004 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - KUTATÁS KÖZBEN - Molnár Csilla: Hivatások konfliktusa a burgenlandi Felsőpulyán
MOLNÁR CSILLA 168 a magyar államnak nem érdeke a felsőpulyai magyar szórvány fennmaradása, hiszen nem segíti elő egy magyarországi plébános letelepedését. „És az nem kibeszélés, ha mondom, a püspök Győrből, Veszprémből... nem engedi ki a magyar plébánost, aki szívesen idejönne és mirajtunk segítene... Azt tudom, hogy Magyarországon éppen az a nagy probléma, mint nálunk, hogy kevés a pap. Utánpótlás nincs, de hogyha tényleg olyan nagy érdekükben áll a magyaroknak, hogy a külföldi magyarokra oda akarnak figyelni, akkor tessék, és itt csináljanak valamit. ” Az Őrségben megmaradt három falu (Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget) magyar identitásának megmaradását a relatíve nagyobb lélekszámmal, a vallási tagoltságból (katolikus, református, evangélikus) fakadó öntudattal és a szakrális vezető szerepet betöltő G. I. atya összetartó szerepével magyarázza az adatközlő, szembeállítva ezt a katolikus felsőpulyaiak esetével, akik, nélkülözve a karizmatikus vezetőt, katolikusságuk okán egyre nehezebben tudták védeni identitásukat a szintén katolikus helyi osztrákokkal szemben. A polgármester polarizáló szemléletére utal, hogy mintegy ellenpéldaként idézi föl a most 82 éves helyi magyar segédlelkész, a redemptorista S. V alakját és több mint fél évszázados tevékenységét. „Ha lenne egy rendes plébános... a helyzetünk is más lenne, mert jelenleg van egy 82 éves plébános, magyar ajkú, és már fiatal korában nem sikerült neki felvenni azt a kapcsolatot a fiatalsággal, ami fontos lett volna. Sokkal több kárt csinált, mint hasznot. .. nincs meg az a tehetsége, hogy tényleg az embereket magához vonzza. Én biztos vagyok abban, hogyha tényleg sikerülne egy fiatalabb, szimpatikusabb, agilisabb plébánost kapni, akkor én is szívesebben mennék a Szentmisére, mint így.” A magyar nyelvtanulás utóbbi, tíz éves konjunktúrájának fő okaként a polgármester a boldogulást, a gazdasági érdeket nevezte meg, példaként hozva föl, hogy a helyi osztrákok magyarra taníttatják gyermekeiket, abban bízva, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásakor ezt a nyelvtudást pénzre tudják váltani. „Az asszimiláció annyira erős volt itt, hogy a mai napig is a helyzet az, hogy inkább a német ajkú szülők küldik a gyermekeiket magyar oktatásra, mert természetesen ez sokkal fontosabb őnekik a jövőben. Magyarország szabad lett, és ha belép az európai piacra, akkor az itteniek is jobban és jobb üzleteket tudnak bonyolítani, ha beszélik a magyart. ” A magyar származásúak nyelvtanulásához azonban szükségesnek tartja az adatközlő a helyben élő, az itteniekkel napi kapcsolatot ápoló, a magyar nyelvtudást a tanítási órákon túl is gyarapító pedagógusok jelenlétét. „Mert van az elemiben egy tanítónő, Kismartonból jön ide, megtartja az óráit, és abban a pillanatban megint visszamegy. Ez fölösleges. Hogy valaki csak a kenyerét keresse meg itt, Felsőpulyán, és különben máshol éljen, így nem akarok plébánost sem, mert az a lehetőség meglenne, csak éppen azt nem akarom. Mert a fontosabb része