Előre, 1970. október (24. évfolyam, 7122-7148. szám)

1970-10-20 / 7138. szám

BIHAR MEGYE JELENTI az RKP KB-nak, Nicolae Ceausescu elvtársnak ötéves terve teljesítését A Bihar megyei pártbizottság a kommunisták, az ezen a vidé­ken élő és testvérként együtt dol­gozó — román, magyar és más nemzetiségű — összes dolgozók nevéb­en jelenti, hogy október 14-én teljesítette az ötéves terv előírásait az ipari össztermelés­ben. Eddig az időpontig 24 or­szágos és öt helyi jellegű válla­lat jelentősen túlszárnyalta a je­lenlegi ötéves tervből ráháruló feladatokat. A belső tartalékok feltárásáért és hasznosításáért, a dolgozók tapasztalatának és alkotó képes­ségének felhasználásáért, a ter­melés növelése és a gazdasági te­vékenység hatékonyságának fo­kozásáért vívott harcban élen jártak a timföld-üzem, az In­­frasirea szerszámgépgyár, a szénkombinát, az ajtó- és ablak­vasalás előállító vállalat, a szin­tetikus vegyszereket gyártó üzem, a tűzálló termékeket gyártó üzem, az 1 Mai szőrmegyár, az Oradea helyiipari vállalat és más egységek munkaközösségei A Bihar megyei üzemek és gyá­rak munkásainak, mérnökeinek és technikusainak önfeláldozó és odaadó munkája ez év — az öt­éves terv utolsó éve­k végéig mintegy 1,8 milliárd lej értékű többlettermelésben konkretizáló­dik, ami egyenlő 83 00­1 tonna kalcinált timfölddel, 3912 tonna acéllal, 1222 ezer tonna szénnel, 26 200 tonna bitumennel, 1000 köbméter fenyőfa fűrészáruval, 84 000 négyzetméter ajtóval és ab­lakkal, 756 000 darab kö­töttáruval és egyéb termékekkel. Úgy véljük, hogy ezek a sike­rek újabb bizonyítékai pártunk politikája realizmusának és tu­dományos jellegének, a gazdaság vezetése tökéletesítésére tett in­tézkedések hatékonyságának, an­nak a lendületnek, amellyel a kommunisták, megyénk dolgozói támogatják­ ezt a politikát és küz­denek annak valóraváltásáért. Biztosítjuk önt, szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy a Bihar vidéki dolgozók, élükön a kommunistákkal, még nagyobb lendülettel dolgoznak a Román Kommunista Párt történelmi je­lentőségű X. kongresszusa hatá­rozataiból fakadó feladatok tel­jesítéséért és túlszárnyalásáért, szeretett hazánk, Románia Szo­cialista Köztársaság felvirágzá­sáért. A HŰVÖSRE FORDULT IDŐJÁRÁS KÖVETELI: VÉGEZZÜNK MIELŐBB A MEZEI MUNKÁKKAL HAVAZÁST, ESŐT, HIDEGET HOZOTT OKTÓBER, EGY OKKAL TÖBB EZ ARRA, HOGY MINDEN ERŐVEL MEGGYORSÍTSUK AZ ŐSZI BETAKARÍTÁST és vetést, a dér, a hó, a kint maradt termés­ben NAGY KÁROKAT OKOZHAT. IGAZ AZ UTÓBBI NAPOKBAN MEGGYORSULT A TERMÉNYEK SZEDÉSE. A KUKORICA, BURGONYA, CUKORRÉPA AZONBAN MÉG SOKEZER HEKTÁRON KINT VAN A SZABAD ÉG ALATT. MÉG EGY NAGY NEKIRUGASZKODÁSSAL, AZ ÖSSZES ERŐK FELSORAKOZTATÁS­ÁVAL NÉHÁNY NAP ALATT BE KELL FEJEZNI A SÜRGŐS MEZEI MUNKÁKAT. ARAD MEGYÉBEN A TAGSÁGGAL EGYÜTT... mig két-három héttel ezelőtt az őszi mezőgazdasági munkákat elemző országos jelentésekben Arad megye a kullogok között sze­repelt. Naponta elmarasztaló véle­mények hangzottak el a munka szer­vezésivel, ütemével kapcsolatosan a sajtóban, televízióban egyaránt. Va­lóban, szinte érthetetlen megtorpa­nás volt észlelhető a szövetkezetek­ben. Az összetorlódott elvégezniva­­lók, ahelyett hogy szorgalmas, szer­vezett munkára ösztökélték volna a vezetőségeket, fejetlenséget, kapko­dást szültek. A jól átgondolt mun­ka, a grafikonok szerint beosztott és szervezett tevékenység helyett a megállapított rend felbomlása volt a jellemző a legtöbb szövetkezetben. Nem eg­y helyen a­­ brigádokat fel­aprózták, a tagság sokszor azt sem tudta, másnap hol dolgozik, hol van nagyobb szükség a munkaerőre : a zöldségesben, a kukoricatörésnél vagy másutt. Ez a bizonytalanság, a szi­gorú fegyelem hiánya, a kapkodás semmiképpen sem hatott mozgósító­­lag a tagságra, s a legsürgősebb munkaidőben bizony akadtak szép számmal olyanok, akik zsebretett kézzel sétálgattak, vagy éppenség­gel otthon maradtak, s a háztájiban végezték el azt, amit a szövetkezet­ben kellett volna. — Volt nap — mondotta Lele Va­sile Vladimirescu községi szövetke­zeti tag —, amikor még reggel 9 órakor is a szövetkezet udvarán áll­dogáltunk. A mérnök a kukoricatö­réshez vezényelt, mikor már indul­tunk volna, a brigádos azt mondta, a kertészet az első.... Nem egy ilyen és hasonló eset hátráltatta a mezőgazdasági munkák szervezett és gyors elvégzését. Pe­dig az Arad megyei szövetkezetek­ben nem ezen az őszön találkozók először „rendkívüli helyzettel“ , nem Baktai Etelka (Folytatása a 3. oldalon) HARGITA MEGYÉBEN RÖVIDESEN BEFEJEZIK A BURGONYA­SZEDÉS T­ öbb mint 600 hektár — ennyi volt a burgonyabetakarítás napi üteme Hargita megyé­ben az esőzést, havazást megelőző utolsó napokban. Bátran kijelenthet­jük, nagyon felgyorsult a burgonya­szedés a megye termelőszövetkeze­teiben. De nemcsak a téeszek belső ügye ezekben a napokban a burgo­nya, iskolások hajlonganak a kiter­jedt parcellák fölött, az üzemek dol­gozói, tisztviselők segítenek három­négy órát falusi dolgozótársaiknak. Meg is látszik e segítség eredménye. Több, Csíkszeredához tartozó terme­lőszövetkezet befejezte vagy rövide­sen befejezi a burgonyaszedést. A csíktaplocai mtsz már mind a 160 hektár termését biztonságban tud­ja, a csíkszentkirályiaknak is mind­össze 20 hektárjuk vár kisze­désre, a pálfalviaknak még annyi sem. Nagyjából hasonló a­ helyzet a Gyergyószentmiklós környéki ter­melőszövetkezetekben is . Általában 300 hektárról, tehát a teljes terület­ről sikerült kiszedni a burgonyát, Vaslábon az adósság 7 hektár, a vá­ros termelőszövetkezetében pedig 15 hektár. Legutóbbi tudósításunkban joggal marasztaltuk el az Udvarhely vidéki termelőszövetkezeteket a bur­gonyaszedés megkezdésének haloga­tásáért, most viszont már arról tu­dósíthatunk, hogy a Hargita nyugati felén is derekasan hozzáláttak a munkához. Többek között éppen az Udvarhely vidéki mtsz-ek csatasor­ba állása emelte meg jelentősen a burgonyabetakarítás Hargita megyei napi ütemét. Tegyük mindjárt hozzá, nagy szükség volt és van erre, hisz a földben levő krumpli még mindig több mintt 3000 hektárt tesz ki. S a legutóbbi­ napok kedvezőben időjá­rása ótabbt értékes munkaidőt rabolt el az őszi idényből. Mindenesetre, ha az idő is engedi 5-6 nap alatt végezni lehet a burgonya szedésé­vel, s teljes erővel neki lehet látni a cukorrépa és a kukorica betakarí­tásának, ahol az eddigi teljesítmény 27, illetve 12,6 százalék, tehát bőven van még munka. Kálmán Gyula A­T A 2. OLDALON SPORT TUDÓSÍTÁSOK A HÉTVÉGE LEGFONTOSABB ESEMÉNYEIRŐL TÁVIRATOK Őexcellenciája ANWAR EL SZADAT úrnak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének KAIRO Excellenciádnak az Egyesült Arab Köztársaság magas elnöki tiszt­ségébe történt megválasztása alkalmából szívélyesen gratulálok az Ál­lamtanács, a nép és a magam nevében, s jó egészséget, boldogságot és felelősségteljes tevékenységéhez sikert kívánok Önnek. Megragadom ezt ,az alkalmat, hogy tolmácsoljam a baráti egyiptomi népnek őszinte üdvöz­letemet, haladást és jólétet kívánjak. Kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy az országunk közötti baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés továbbra is fejlődni fog népeink, valamint a nemzetközi megértés és együttműködés érdekében. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke NICOLAE CEAUSESCU Őexcellenciájának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének . Köszönetet szeretnék mondani Excellenciádnak a jókívánságokért és a meleg gratulációért, amelyet hozzám intézni szíveskedett Malaysia legfőbb uralkodójaként történt beiktatásom alkalmából. Hő óhajunk, hogy most kezdődő kormányzásom idején fejlesszük és erősítsük az országainkat jelenleg egybefűző baráti és szívélyes kapcso­latokat. TUÄNKU ABDUL HALIM MU’AZZAM SHAH IBM AL-MARHUM SULTAN BADLISHAH, Malaysia királya ION GHEORGHE MAURER Őexcellenciájának, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Őszinte köszönetet mondok Excellenciá­nak a Malaysia miniszter­­elnökévé történt kinevezésem alkalmából küldött jókívánságokért és me­leg gratulációért. Kifejezem azt a hő óhajomat, hogy államaink továbbra is együtt munkálkodjanak a bennünket egybefűző baráti kapcsolatok megszilárdításán és fejlesztésén. TUN ABDUL RAZAK, Malaysia miniszterelnöke Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7138 sz. 1 4 oldal­ára 30 báni 1970. október 20., kedd ­ NAGY JELENTŐSÉGŰ ESEMÉNY PÁRTUNK FÉLÉVSZÁZADOS TÖRTÉNETÉBEN Az 1945. évi Országos Konferenciára emlékezünk a félévszázados Román Kommunista Párt történe-M tének nagyjelentőségű mmtA eseményére, az 1945. évi­­ * Országos Konferenciára emlékezünk ezekben a napokban. Dolgozó népünk felidézi a kommunistáknak azt a fórumát, amely 25 évvel ezelőtt, október 16 és 21 között ülésezett és kidolgozta a forradalmi vívmányok megszilárdítá­sának széles perspektívákat nyitó har­ci programját. A fasiszta iga alól felszabadult Románia egész gazdasági-társadalmi fejlődését meghatározó irányvonal kidolgozása, amely szorosan igazo­dott a történelmi fejlődés meneté­hez, a Román Kommunista Párt lan­kadatlan elméleti és gyakorlati tevé­kenységének volt az eredménye, a marxista-leninista tanítás alkotó alkal­mazásának az ország adott feltételei között, értékesítve népünk felhalmo­zódott tapasztalatát s mindazt, amit a nemzet legjobbjai megálmodtak az ország javára. Mint Nicolae Ceausescu elvtárs rámutatott : „Az illető sza­kaszban a társadalmi haladás köve­telményeiből kiindulva, a Román Kommunista Párt 1945. októberi Or­szágos Konferenciája a párt törekvé­seinek homlokterébe állította a nem­zetgazdaság talpraállítását és fejlesz­tését, a lakosság életkörülményeinek javítását, a munkásosztály egységé­nek és a munkások, parasztok és ér­telmiségiek szövetségének megszilár­dítását, az összes demokratikus, an­­tiimperialista erők egységének erősí­tését". E feladatok kifejtésére a párt Központi Bizottságának jelentésében került sor, melyet az Országos Kon­ferencia plénumán Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej terjesztett elő. A jelentés — az illegalitás küzdelmes idősza­kát alig maga mögött hagyó Ro­mán Kommunista Párt politikai és ideológiai érettségének ez a tanú­­bizonysága — a megoldásra vá­ró rendkívül komplex problémák mé­­lyenszántó elemzése nyomán olyan reális konklúziókra jutott, amelyek az élet által is igazolt irányt szabtak a polgári demokratikus forradalom ki­­teljesítésének szakaszában, s ugyan­akkor meghatározták a szocialista forradalomra való áttérés feltételeit és útjait is. Az 1944. augusztus 23 és 1945 októ­bere közötti időszak a párt vezette néptömegek harci lendülete nyomán jelentős változásokat hozott Romá­nia történetében. A munkásosztály és szövetségesei győzelmével a hatalom kivívásáért és demokratikus kormány beiktatásáért folyó küzdelem lezárult. Népi akciók eredményeképpen meg­valósult a polgári demokratikus for­radalom kiteljesítésének alapvető fel­adata : a földreform. Létrejött a munkásosztály szakszervezeti egysé­ge. Erősödtek és szélesedtek a tö­megek demokratikus jogai, ezek gya­korlásának feltételei ; folytatódott az államapparátus demokratikus átalakí­tása ; nőtt a tömegek reakcióellenes hangulata. A forradalom további alakulása szempontjából azonban alapvető fontosságú volt azoknak a problémáknak, a néptömegek érdekei szerinti megoldása, amelyek gazda­sági téren jelentkeztek. A korabeli viszonyok között ugyanis a nemzet­­gazdaság helyreállítása és fejlesztése a demokratikus rendszer megszilárdí­tásának legfontosabb előfeltételét ké­pezte. Jelentőségét kiemelte az a kö­rülmény is, hogy a reakciós erők még Dr. Vajda Lajos (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAU$ESCU elnök befejezte kaliforniai látogatását, és visszatért New Yorkba A kaliforniai San Franciscóban tett látogatás után Nicolae Ceausescu elnök szombat éjszaka visszautazott New Yorkba. Nicolae Ceau$escu elnök kalifor­niai látogatásának a harmadik nap­ján San Franciscot, az Egyesült Ál­lamok legnagyobb csendes-óceáni kikötővárosát, az ország egyik nagy gazdasági, politikai és kulturális központját tekintette meg. A magas rangú román vendégnek, feleségé­nek, s a kíséretében levő szemé­lyeknek megmutatták a különböző városnegyedeket. Minden városne­gyednek megvan a maga sajátos építészeti stílusa, gazdasági és nép­rajzi jellege, ami azonban harmoni­kus egységbe olvad össze, meghatá­rozva a nagy amerikai város egyéni­ségét, vonzerejét. A városvezetőség képviselői el­kísérték a román elnököt a törté­nelmi műemlékekhez, hogy képet alkothasson magának, hogyan épült fel ez a nagyváros viszonylag rövid történelmi időszak alatt néhány nemzedék fáradozásainak eredmé­nyeként üzemeivel és gyáraival, jellegzetes gazdasági és kulturális épületeivel, a világ harmadik legnagyobb kikötőjével, korszerű út­hálózatával és hídjaival, urbaniszti­kai összképével. A látogatók első útja Kolumbusz Kristóf emlékművéhez vezetett. A magas, karcsú torony a nyugodt és energikus arcvonású szoboralakkal a várost és a tengeröblöt uraló dombtetőn áll, s lábainál hatalmas természetes park terül el. Ezután a maga nemében szintén egyedülálló több négyzetkilométer kiterjedésű monumentális park megtekintésére kerül sor. Egy hatalmas szálfákkal övezett kis tisztáson helyezték el 25 évvel ezelőtt F. D. Roosevelt emléktáblá­ját, hogy megörökítsék hozzájárulá­­sát az­ Egyesült Nemzetek Szerveze­tének megalapításához. Ceausescu elnök néhány másodpercet időzött az emléktábla előtt. A park útjain sétáló lakosok ba­rátságos integetéssel köszöntötték a román állam vezetőjét. A Muir Wood National Monu­ment park megtekintése után a gépkocsik a Belvedere Tiburon domb felé folytatták útjukat. E domb lá­bainál van az a pázsitos rét, ame­lyet 1945-ben, amikor San Francis­cóban az Egyesült Nemzetek Alap­okmányát aláírták, eredetileg az ENSZ palota színhelyéül jelöltek ki. Később azonban a palotát New Yorkban építették fel. A városlátogatás programjában szerepelt a Golden Gate (Aranyhíd), a San Francisco-i öböl fölött átíve­lő hatalmas híd és a kikötő egy részének megtekintése is motorcsó­nak fedélzetéről. Délben Nicolae Ceausescu elnök, felesége, Elena Ceausescu és a kísé­retükben levő hivatalos személyek San Francisco nemzetközi repülő­terén elbúcsúztak kaliforniai ven­déglátóiktól. J. Alioto polgármester és munkatársai örömüket fejezték ki, hogy két napon át vendégül lát­hatták Románia elnökét.­­ A Fehér Ház által rendelkezésre bocsátott különrepülőgép ezután elindult New York felé, ahová a román államfő szombat éjszaka ér­­kezett meg. ** ★ Vasárnap délelőtt Nicolae Ceausescu elvtárs­a és felesége, vala­mint a kíséretében levő személyek eleget tettek annak a meghívásnak, hogy jachttal sétahajózást tegyenek a Manhattan-sziget körül, amely a nagy amerikai világváros gazdasági és társadalmi életének központja. A vendégek felszálltak a The Highlander sétahajóra, amelynek főárbocát a román trikolor díszí­tette. A házigazda szerepét Melcolm Forbes, a jacht tulajdonosa töltötte be, aki közismert nagyiparos és több tájékoztató és közgazdasági kiad­vány tulajdonosa. A jacht elindult a Hudson falva­­mon a George Washington híd köze­­lében, elhaladt délkelet felé espi Manhattan mellett a Szabadság­ szo­borig, majd az East­ River Vízén,­ke­let felé tartva, a Quensboro hídon túl jutott. A vendégek ily' módon­ a vízi út folyamán végignézhették New York panorámáját, főbb köz­pontjait és épületeit: a Wall­ Street felhőkarcolóit, az Empire State, Blin­ding óriási épületét, az TENS­Z" jól ismert épületét, a számlserdőkket, lerakatot, rakpartot, a’ fuggohídjait, a Harlem negyed­ ha­­talmas kikötőjét. A hajó fedélzetén Nicolae Ceausescu elvtárs­aságy­a rá­z­átokat kapott a megtekintett helyekről,­ ér­deklődött a municípium vegyes város­­rendezési, gazdasági és társadalmi kérdéseiről, elbeszélgetett 8. kíséreté­ben levő hivatalos "amerikai szemé­lyekkel. " Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke a San Francisco-i látogatás idején A kaliforniai város lakói melegen üdvözölték a magasrangú román vendégeezet

Next