Előre, 1972. május (26. évfolyam, 7615-7639. szám)
1972-05-16 / 7626. szám
NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA TURNU SEVERINBEN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke, feleségével, Elena Ceausescu elvtársnővel együtt hétfő reggel Turnu Severinbe utazott, hogy részt vegyen a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer hivatalos felavatásán. Nicolae Ceausescu elvtársat a következő elvtársak kísérték el: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke feleségével, Emil Bodnarac, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az Államtanács alelnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács alelnöke, Virgil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöke, EmilDraganescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, a román-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság román elnöke, Stefan Andrei, az RKP KB titkára. Az elutazásnál a Baneasa repülőtéren jelen voltak a következő elvtársak: Manea Manescu, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádulescu, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioara, Florian Danalache, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Ștefan Voitec feleségükkel, Iosif Banc, Petre Blajovici, Cornel Burtica, Miron Constantinescu, Miu Dobrescu, Gere Mihály, Ion Ionia, Vasile Patilinet, Ion Patan. Ott volt Bozsidar Bukumirics, Jugoszlávia SZSZK bucuresti-i nagykövetségének tanácsosa feleségével é,s a nagykövetség több tagja. ■* A craiovai repülőtéren a párt- és államvezetőket Constantin Bábfiláu, az RKP Delj megyei bizottságának első titkára, a megyei pártbizottság bárójának, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának tagjai, párt- és állami aktivisták fogadták. A párt- és államvezetők helikopteren folytatták útjukat Turnu Severinbe. Meleg szeretettel fogadták kedves vendégeiket az 1850 éves város lakói Hármas ünnepre készülődött ezekben a napokban az ősrégi Duna-parti város, Turnu Severin. Írásos bizonyítékok szólnak arról, hogy hazánk legrégibb municípiuma Turnu Severin, valamikor a római Drobeta municípium lakói éltek ezen a helyen s a középkorban is erős vár védte itt az ország határait. A múlt emlékeinek jegyében természetesen a jelent ünnepük ma a közel 70 000 lakosú virágzó municípium lakói, azt hogy a csaknem kétezer éves település nemcsak fennmaradt a történelem nagy viharai közepette, de napjainkban egy korunkhoz méltó, szép várossá fejlődött, amely lépten-nyomon magán viseli szocialista jelenünk jegyeit. A legszembetűnőbbek ezek között természetesen az új gyárak, termelőegységek, amelyek munkaalkalmat kínálnak a város minden munkaképes lakójának, de az új élet jelei a korszerű lakónegyedek, középületek, kultúr- és egészségügyi intézmények a most épülő lakóházak is. És szintén ezek közé kell sorolnunk azt a gondosságot, amellyel Turnu Severin lakói városukat rendezik, csinosítják, hiszen ez is megváltozott igényeket, az emberek fejlődő öntudatát tanúsítja. A másik ünnepelt, a városnál természetesen jóval fiatalabb, de így is tekintélyes kort, kilencven esztendőt megért helyi vagongyár. Előbb vagonokat javítottak itt, majd a második világháború előtt mozdonyokat. A háború alatt lebombázták, annyira tönkretették a gyárat, hogy egyesek hinni se merték, hogy itt még termelni fognak. De mint már annyiszor, a sorsuk urává lett dolgozó emberek, ebben az esetben is bebizonyították, hogy milyen rendkívüli tettekre képesek. Rövid idő alatt újjáéledt poraiból a gyár s ma már itt készülnek a nemzetközi elismerésnek örvendő Meva védjegyű pneumatikus ürítőrendszerű cementszállító vagonok s más speciális vagonok, mint például a kubai cukornád szállítására alkalmas nagykapacitású vagonok. A vagongyár évfordulójával együtt ünnepük a városban azt, hogy a régi gyár mellett új termelőegységek létesültek az elmúlt években, megnövekedett a hajógyár kapacitása rövidesen kezd termelni az ország legnagyobb papíripari kombinátjának első részlege. Ebben a kombinátban egyedül több munkás dolgozik majd, mint a háború előtt egész Turnu Severinben. A hármas ünnep legfontosabb eseménye egy másik újszülöttet köszönt, a vaskapus hidroenergetikai rendszer építésének befejezését és átadását, ezt az óriási művet, amelyet a román és a jugoszláv nép baráti összefogással épített fel, s amely ezentúl létével mindenkoron hirdeti a két szomszédos nép együttműködésének eredményességét, a román és jugoszláv nép nagyszerű fiainak alkotó képességét, tehetségét, szorgalmát. Ez az ünnepség pártunk és kormányunk vezetőinek jelenlétében tulajdonképpen egy többhetes ünnepségsorozatnak a betetőzése. A hármas eseményt köszöntő városban többek között tudományos ülésszakot is tartottak, amelyen akadémikusok, egyetemi tanárok olvastak fel a város 1850 éves történetével foglalkozó munkáikból. Ünnepel a város, ünnepelnek az utcák. A kirakatok, a házfalak mindenütt tele vannak a legfontosabb eseményeket megörökítő fotókópiákkal, plakátokkal. A municípium új címerén együtt látható Apollodorus hídja és az új vaskapus híd, a kettő együtt íveli át a Dunát. Román és jugoszláv zászlók lengenek, lobognak, még színesebbé teszik a májusi virágdíszbe öltözött utcákat. A város lakói, a környék minden részéből érkező ünneplő tömeg ma körében köszöntheti Nicolae Ceausescu elvtársat, pártunk és államunk más vezetőit, akik a hármas ünnepségre érkeztek ide. A párt- és államvezetők külön helikopterekkel érkeztek Turnu Severinbe. A helybeli repülőtér ünnepi díszt öltött. A hivatalos helikopterről kivehetők az impozáns folyamzárógát építményei, a hajógyár daruinak körvonalai, a Duna partján sorakozó más nagy gazdasági létesítmények A leszállási hely közelében a panorámát uraló térség gyepszőnyegén „Drobeta—Turnu Severin — 1850“ szavak olvashatók. A helikopter, amelynek fedélzetén Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő, Ion Gheorghe Maurer elvtárs és Elena Maurer elvtársnő utazott, 10.00 órakor szállt le a tömeg nagy üdvrivalgása közepette. A párt- és államvezetők fogadására megjelentek a következő elvtársak: Traian Dudas, az RKP Mehedinti megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Ion Radu, a Turnu Severin municípiumi pártbizottság első titkára, a municípium polgármestere, a megyei és municípiumi pártbizottság bürójának, valamint a megyei és municípiumi néptanács végrehajtó bizottságának több tagja. Jelen van az ország számos municípiumi pártbizottságának első titkára és polgármestere, valamint Kladovo és Negotin jugoszláv Duna menti városnak az ünnepségre meghívott párt- és állami küldöttsége. Katonákból, a hazafias gárdák és az ifjúsági honvédelmi felkészítő alakulatok tagjaiból álló díszszázad tiszteleg Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk és államunk vezetője, fegyveres erőink főparancsnoka előtt. Elhangzik Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza, majd Nicolae Ceausescu elvtárs és Ion Gheorghe Maurer elvtárs ellép a díszszázad előtt. Vasile Fota nyugdíjas, mehedinti-i népviseletbe öltözött fiúk és lányok kíséretében, a hagyományos kenyérrel és sóval és a híres corcovai borral kínálja a vendégeket. Pionírok piros szegfűt nyújtanak át Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek, valamint a többi vendégeknek. A repülőtéren nagy a lelkesedés. A Turnu Severin-iek ezrei köszöntik szeretettel pártunk és államunk vezetőjét. Percekig tartó éljenzés és hurrázás visszhangzik a hegy lábánál elterülő térségen. A barátságos fogadtatásra válaszul Nicolae Ceausescu elvtárs üdvözli a város lakosait, sokukkal kezet szorít. E lelkes hangulatban hagyják el a repülőteret a párt- és államvezetők. A gépkocsik népi mesterek által szőtt ,színpompás szőnyegekkel díszített impozáns diadalív alatt vonultak át. A diadalíven az egész nép érzelmeinek hangot adó ..Ceausescu és a nép“ felirat olvasható, két oldalán pedig „Üdvözöljük Mehedinti megyében szeretett Nicolae Ceausescu elvtársat“ és „Üdvözöljük Drobeta-Turnu Severin municípiumban, a nagy múltú településen". A vendégek az utcák két oldalán felsorakozó lakosok éljenzése közepette a város ipari negyede felé veszik Útjukat. A néphatalom éveiben Turnu Severin gazdasági, ipari és társadalmi élete nagy fejlődésen ment át. Pártunknak a szocialista iparosításra irányuló marxista-leninista politikája nyomán a régi Duna-parti város gazdaságilag erősen fellendült, akárcsak az ország más helységei. Új, nagy iparvállalatok épültek, amelyek termékeikkel évről évre egyre nagyobb tekintélyt vívtak ki belföldön és külföldön egyaránt, a meglevő üzemek pedig tovább fejlődtek. A helybeli és környékbeli lakosok, a haza más városaiból meghívott vendégek meleg és lelkes ünneplésben részesítik a 90 éves fennállását ünneplő vagongyár felé tartó párt- és államvezetőket. A hivatalos gépkocsisor Turnu Severin büszkeségén, a Rózsák parkján áthaladva a vagongyár főbejárata előtt áll meg. A bejárat fölött a következő szavak olvashatók : „Üdvözöljük üzemünk évfordulóján“, „A vagongyártók szívből köszöntik önt, Nicolae Ceausescu elvtárs“. A párt- és államvezetőket Ioan Avram gépipari miniszter, Iosif Nicolae, a vagongyártó üzemcse- Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon) AZ IDŐJÁRÁS TOVÁBBRA IS VÁLTOZÉKONY SÜRGET A NÖVÉNYÁPOLÁS ÉS A KERTI MUNKA A kora tavasszal a száraz időjárás sürgette a mezőgazdasági munkák, a vetés gyors befejezését, most meg a bő csapadék, az esős napok diktálnak nagyobb iramot a soron levő mezei tennivalók elvégzésének. S mivel a nedvesség nem csak a hasznos növényeknek, de a gyomoknak is kedvez, a szokottnál nagyobb figyelmet kell fordítani ezekben a napokban a növényápolásra. A szakemberek, mezei munkások, földműves gépészek, valamennyien tisztában vannak azzal, milyen veszteséggel járhat a fejlődésben lévő növények elgyomosodása, milyen fontos, hogy időben végezzék el az első kapálást, a ritkítást, hogy a legmegfelelőbb körülmények között alkalmazzák mindenütt a rendelkezésükre álló gyomirtó szereket, mert csak így érhetik el ezekkel a maximális hatékonyságot. Általában nem is halad rosszul a növényápolás sem mennyiségi, sem pedig a munka minőségének szempontjából, hiszen az idén a megfelelő gépi és más anyagi eszközökön kívül egy jelentős erkölcsi ösztönzője is van a pontos, jó munkának: az általánosított globális akkord. De ezért nagy szükség van arra is, hogy jó munkaszervezés társuljon a megteremtett lehetőségekhez, hogy a helyi adottságoknak megfelelően operatívan intézkedjenek, vessék be a szükséges erőket a soron következő munkálatok jó, és gyors elvégzése érdekében. Sehol se takarékoskodjanak a gépi munkával, de sehol se feledkezzenek meg arról, hogy a kapával is szaporán, és főleg eredményesen, lehet a növények fejlődését elősegíteni. A másik döntő fontosságú feladat ezekben a napokban a kerti munkák elvégzése, a palánták kiültetése, a gyomtalanítás, a gyökeresek ritkítása, esetleg vegyszeres védekezés a kerti növények első támadói ellen. A téeszeknek jelentős jövedelmet biztosíthatnak a zöldségfélék, a konzervipar, a piac növekvő igényei, az exportfeladatok mind amellett szólnak, hogy fokozott figyelmet fordítsanak minden mezőgazdasági egységben, termelőszövetkezetben a kerti növényekre. A központi mezőgazdasági szervekhez beérkezett összesített adatok arról tanúskodnak, hogy a zöldségesekben még nem megy úgy a munka, ahogy a körülmények megengednék, ahogy a tavaszi napok gyors múlása megkívánná. Hiszen ne felejtsük el, lassan kifele haladunk a májusból, s nem késlekedhetünk tovább az ültetéssel, palántázással s egyebekkel, anélkül, hogy ne számolnánk biztos veszteséggel. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az idén 125 000 hektáron termesztenek kerti növényeket, az állami mezőgazdasági vállalatok egységei pedig mintegy 17 874 hektáron. Ennyi a terv, de semmi akadálya annak, hogy a legtöbb megyében túl is szárnyalják az előirányzatokat. A főbb zöldségtermesztő vidékeken és ott is, ahol kisebb és az össztermelés szempontjából jelentéktelenebb a kertgazdálkodás. Arra viszont szintén mindenütt nagy szükség van, hogy minden alkalmas időt, munkaeszközt és munkaerőt okosan kihasználjanak a zöldségesekben, meggyorsítsák a soron levő feladatok elvégzését. Bő termés lesz érte a fizetség. Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucureti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7626. sz. 4 oldalára 30 báni 1972. május 16., kedd Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa Végrehajtó Bürójának HATÁROZATA a Román Népköztársaság kikiáltása 25. évfordulójának megünnepléséről Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának Végrehajtó Bürója nemrég határozatot hozott arról, milyen akciókkal ünnepeljük meg a Román Népköztársaság kikiáltásának 25. évfordulóját, népünk szabadságért, demokráciáért és társadalmi haladásért vívott harcának e nagy győzelmét. A monarchia megdöntése és az egész államhatalomnak a parasztsággal és a dolgozók többi kategóriáival szövetkezett munkásosztály általi átverése történelmi fontosságú fordulat volt az ország életében, eszmény, amelyért a társadalom legelőrehaladottabb erői küzdöttek a Román Kommunista Párttal az élen. A Köztársaság kikiáltásával új, minőségileg magasabb rendű szakasz kezdődött a román állam fejlődésében, a népi forradalomnak, a nemzetünk történetében legdemokratikusabb kormányzási forma beiktatásának, a szocialista forradalom megvalósítására való áttérésnek a folyamatában. A Köztársaság kikiáltása óta eltelt 25 esztendő alatt a szocializmus véglegesen győzött Romániában; népünk életében megkezdődött a leggyorsabb haladás korszaka, Románia a legdinamikusabban fejlődő nemzetek sorába került, méltó helyet vívott ki magának a világ népei között. Ezekben az években hatalmas lendülettel fejlődtek az ország termelőerői, a tudomány, a technika, az oktatás és a kultúra, gyökeresen megváltoztak a nép életkörülményei, a dolgozók országuk igazi gazdáivá váltak s egyre aktívabb részvevőivé az államvezetésnek s az ország jövőjére vonatkozó határozatok és intézkedések meghozatalának és végrehajtásának. Az eredmények meggyőzően bizonyítják a szocialista állam konstruktív szerepét, az államét, amely a Román Kommunista Párt tisztánlátó vezetésével a haza gazdasági, társadalmi és szellemi felemelésének szolgálatába állította a dolgozó emberek egész tehetségét, energiáját és alkotó erejét. Országunk dolgozói — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — alkotó lendülettel és odaadó munkával köszöntik a Köztársaság ünnepét, hogy valóra váltsák a X. pártkongresszuson a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére kidolgozott program nagyszerű célkitűzéseit és az RKP KB 1971 novemberi plenáris ülésén elfogadott programot a szocialista tudat fejlesztéséről és a társadalmi viszonyoknak a szocialista etika és méltányosság elveire helyezéséről. A Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulóját köszöntve, a párt-, tömeg- és társadalmi szervek és szervezetek, a Szocialista Egységfront keretében tömörült összes szervezetek és intézmények beható politikainevelő munkát fejtenek ki, arra mozgósítják a városi és falusi dolgozókat, hogy megvalósítsák az ez évi gazdasági, társadalmi-kulturális feladatokat és jól előkészítsék az 1973. évi terv megvalósításának feltételeit, egyre jobban hasznosítsák népünk energiáját és nagy alkotó képességét a termelés és a termelési technika további fejlesztése és korszerűsítése, a termékek műszaki-gazdasági és minőségi paramétereinek javítása, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében. Az ipari és építkezési egységekben működő párt-, szakszervezeti és KISZ-szervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a termelő kapacitások, a nyersanyagok és segédanyagok, a munkaidő ésszerű kihasználására, a termelési költségek csökkentésére és a munkatermelékenység emelésére, az új beruházási objektumoknak határidőben és a tervezett paramétereknek megfelelő üzembehelyezésére, a szocialista mezőgazdasági egységekben pedig a mezőgazdasági munkálatoknak idejében és megfelelő minőségű elvégzésére, a talajjavítási és állattenyésztés fejlesztési országos programok előírásainak megvalósítására. Az ebben az időszakban folytatandó egész politikai-nevelő tevékenység az RKP Országos Konferenciája előkészítésének és a kongresszusi határozatok végrehajtásának jegyében fog lezajlani. A művelődési házakban, klubokban, művelődési otthonokban, a vállalatokban, intézményekben, iskolákban és egyetemeken a Szocialista Egységfrontot alkotó szervezetek, a pártszervek vezetésével, folyó év novemberében és decemberében különböző kulturális-nevelő és művészeti rendezvényeket szerveznek: beszámolókat és szimpozionokat, találkozókat régi párt- és állami aktivistákkal, könyvkiállításokat, filmbemutatókat, előadásokat és hangversenyeket, s ismertetik a párt vezette román nép sikereit a gazdaság, az oktatás, a tudomány, a kultúra fejlesztésében, kiemelve azt a megbecsülést, amelynek Románia örvend nemzetközi téren és azokat a ragyogó távlatokat, amelyeket a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósításának programja tár fel az összes dolgozók előtt országunkban. Az egész nevelő tevékenység a dolgozó tömegeknek a haza, a párt és a nép iránti szeretet, a szocialista internacionalizmus, a román és az együttélő nemzetiségek dolgozói közötti testvéri barátság ápolására és az RKP KB 1971 november 3—5-i plenáris ülésén elfogadott kommunista nevelési program következetes alkalmazására irányul. Az alkotási szövetségek támogatni fogják az alku (Folytatása a 3. oldalon) A 2. OLDALON: SPORT Száznyolcvan perc után : ROMÁNIA — MAGYARORSZÁG 3—3 A tizenegyes két hőse nyilatkozik így látta Szepesi Jégkorong: BAJNOK A DINAMO Atlétika : KIMAGASLÓ EREDMÉNYEK Ifjúsági UEFA torna Labdarúgó B-osztály Telex A 3. OLDALON: LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK A 4. OLDALON: NEMZETKÖZI ÉLET MINDEN KAPAVÁGÁS SZÁMÍT A májusi csapadékdús időjárás Brassó megyében is kedvezett a növények fejlődésének. Napról napra szinte szemlátomást nőttek, erősödtek a kultúrnövények, de ugyanakkor gyorsan fejlődött a gyom is. Ilyen körülmények között sok fejtörést, gondot okoz a kapásnövények ápolása, gyomtalanítása, főként azokban a mezőgazdasági termelőszö BRASSÓ MEGYEI ANKÉTÜNÉ vetkezetekben, amelyekben nincs elegendő munkaerő. A kedvezőtlen időjárás ellenére a megye termelőszövetkezeteinek többségében jól haladnak a növényápolási munkálatokkal. A cukorrépa gondozásánál a legjobb eredményeket a keresztényfalvi, prázsmári, apácai és földvári termelőszövetkezetek tagsága érte el. A gépesítők szorgalmát bizonyítja az a tény, hogy a termelőszövetkezetekben 5700 hektáron, az összterület 45 százalékán kultivátorokkal feltöltötték a sorokat, 2070 hektáron elvégezték az első gépi kapálást, 860 hektáron pedig vegyszeres gyomirtást eszközöltek. Kielégítően haladnak a gyökeres takarmánynövények gondozásával is : 580 hektárt géppel, 850 hektárt (46 százalék) kézzel megkapáltak, 370 hektáron pedig elvégezték a növények ritkítását. A takarmánynövények ápolásában a homoródi, zsiberti, keresztényfalvi, földvári, szecselevárosi, botfalusi, codleai és más élenjáró gazdaságok példáját követni kell a höltövényi, bodolai, telai, prázsmári, pürkereci és más termelőszövetkezetekben is, amelyek eddig vajmi keveset tettek azért, hogy a gyomnövényektől megóvják az állatok téli eledelét. Termelőszövetkezeti elnökökkel, brigádosokkal, főmérnökökkel beszélgettünk a napokban. Valamenynyien hangsúlyozták, hogy az idén a globális akkord kiterjesztése a kapásnövények megművelésének javadalmazásánál fokozta a szövetkezeti tagság munkakedvét, munkában való részvételét. Vasárnap például Földváron a késő délutáni órákban is számos asszony ritkította, kapálta a cukorrépát. A napokban a tatrangi, bodolai és teliui termelőszövetkezet cukorrépa földjein a kora délelőtti órákban nagyszámú asszony szorgoskodott, annak ellenére, hogy megelőzően egész éjjel esett az eső. A politikai felvilágosító munka hatékonyságát számokkal bizonyíthatjuk. A május elejéig megkötött egyéni szerződésekből kitűnik, hogy az idén a termelőszövetkezetekben több mint 8500 hektár burgonyát, 3400 hektár cukorrépát, 5300 hektár kukoricát, 620 hektár zöldséget és egyéb kapásnövényt művelnek meg globális akkordban. Külön hangsúlyoznunk kell azt, hogy a szövetke- Bartha Albert Flóra Gábor (Folytatása a 2. oldalon) MUNKAÜLÉST TARTOTT A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI PROGNÓZISKÉSZÍTŐ KÖZPONTI PÁRT- ÉS ÁLLAMI BIZOTTSÁG BÜRÓJA Szombat délben Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével munkaülést tartott Románia Gazdasági és Társadalmi Prognóziskészítő Központi Párt- és Állami Bizottságának Bürója. Részt vett az RKP Központi Bizottságának több titkára, több ágazatonkénti prognózisbizottság elnöke, gazdasági és államapparátusi vezető káderek. Az ülés elemezte a gazdasági - társadalmi prognózisok kidolgozásának jelenlegi stádiumát és kijelölte, milyen főbb irányokban kell folytatni a tanulmányokat, amelyek a prognózis készítés országos jelentőségű akciójának alapjául szolgálnak. RESTAURÁLJÁK A GELENCEI MŰEMLÉKET Több mint hétszáz évvel ezelőtt épült a gelencei (Kovászna megye) csarnoktemplom, az épületen meglátszik a történelem során egymást váltó stílusok nyoma. Ugyanis eredetileg román stílusban épült, de vannak benne gótikus ajtókeretek, reneszánsz mennyezet-kazetták, az oltára pedig barokk. Falait még a XIII. században freskókkal díszítették. Az egyszerű árnyalatú, de hétszáz évvel dacoló festékfoltok helyenként több négyzetméteres ép darabokká állnak össze... A mai szemmel nézve nosztalgikus derűt keltő, naiv falfestmények a XVIII. századi barokk ízlésnek sem felelhettek meg, mert 1766-ban bevakolták a régi falakat, és eltüntették a freskókat. Ugyanakkor épült a karzat is, melynek gerendáit a falba süllyesztették s így a falfestmények egyes részletei végérvényesen megsemmisültek, a többit a harmincas években hozták napvilágra, lebontva a barokk-kori vakolatot. A hajót sohasem boltozták, jelenleg látható kazettás mennyezete 1628-ban készült, 103 kazettából áll, a legrégibb a maga nemében ezen a tájon. A festő, valószínűleg brassói szász volt, inkább világi, népies, mint vallásos ornamentikát használt. 1955-ben Minisztertanácsi Határozat nyomán műemlékké nyilvánították a templomot, amelynek restaurálása néhány nappal ezelőtt kezdődött meg. A restaurátor, Traian Trestioreanu, fővárosi festőművész, elmondotta, hogy a csonka freskókat nem egészítik ki, csupán a további romlást megelőzendő, különböző anyagoknak a vakolatba való befecskendezésével konszolidálják, tartósítják. A nyár folyamán befejeződnek a munkálatok, s a „felszegi“ templom, a gelenceiek büszkesége, mely annyi évszázadon át olyan hűségesen megőrizte kincseit, hozzáférhetővé válik az érdeklődő turisták számára is. Nemes László „Falait még a XIII. században freskókkal díszítették..." a restaurátorok munkája nyomán élednek a freskók... (Bartha Árpád felvételei