Előre, 1972. május (26. évfolyam, 7615-7639. szám)

1972-05-16 / 7626. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA TURNU SEVERINBEN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke, feleségével, Elena Ceausescu elvtársnővel együtt hétfő reggel Turnu Severinbe uta­zott, hogy részt vegyen a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rend­szer hivatalos felavatásán. Nicolae Ceausescu elvtársat a következő elvtársak kísérték el: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, a Minisz­tertanács elnöke feleségével, Emil Bodnarac, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnöksé­gének tagja, az Államtanács alel­­nöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács alelnöke, Virgil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnökségé­nek tagja, az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöke, Emil­­Draga­­nescu, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács alelnöke, a román-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyes­­bizottság román elnöke, Stefan Andrei, az RKP KB titkára. Az elutazásnál a Baneasa repülő­téren jelen voltak a következő elv­társak: Manea Manescu, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádulescu, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Gheor­ghe Cioara, Florian Danalache, Fazekas János, Petre Lupu, Du­­mitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Ștefan Voitec fe­leségükkel, Iosif Banc, Petre Bla­­jovici, Cornel Burtica, Miron Con­­stantinescu, Miu Dobrescu, Gere Mihály, Ion Ioni­­a, Vasile Patilinet, Ion Patan. Ott volt Bozsidar Bukumirics, Jugoszlávia SZSZK bucuresti-i nagykövetségének tanácsosa felesé­gével é,s a nagykövetség több tagja. ■* A craiovai repülőtéren a párt- és államvezetőket Constantin Bá­­bfiláu, az RKP Delj megyei bizott­ságának első titkára, a megyei pártbizottság bárójának, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának tagjai, párt- és állami aktivisták fogadták. A párt- és államvezetők helikop­teren folytatták útjukat Turnu Se­verinbe. Meleg szeretettel fogadták kedves vendégeiket az 1850 éves város lakói Hármas ünnepre készülődött ezekben a napokban az ősrégi Du­­na-parti város, Turnu Severin. Írá­sos bizonyítékok szólnak arról, hogy hazánk legrégibb municípiu­­ma Turnu Severin, valamikor a római Drobeta municípium lakói éltek ezen a helyen s a középkor­ban is erős vár védte itt az ország határait. A múlt emlékeinek jegyé­ben természetesen a jelent ünnep­ük ma a közel 70 000 lakosú virág­zó municípium lakói, azt hogy a csaknem kétezer éves település nemcsak fennmaradt a­­ történelem nagy viharai közepette, de nap­jainkban egy korunkhoz méltó, szép várossá fejlődött, amely lépten-nyo­­mon magán viseli szocialista jele­nünk jegyeit. A legszembetűnőb­bek ezek között természetesen az új gyárak, termelőegységek, ame­lyek munkaalkalmat kínálnak a város minden munkaképes lakójá­nak, de az új élet jelei a korszerű lakónegyedek, középületek, kultúr- és egészségügyi intézmények a most épülő lakóházak is. És szintén ezek közé kell sorolnunk azt a gondos­ságot, amellyel Turnu Severin la­kói városukat rendezik, csinosít­ják, hiszen ez is megváltozott igé­nyeket, az emberek fejlődő öntuda­tát tanúsítja. A másik ünnepelt, a városnál természetesen jóval fiatalabb, de így is tekintélyes kort, kilencven esztendőt megért helyi vagongyár. Előbb vagonokat javítottak itt, majd a második világháború előtt mozdonyokat. A háború alatt le­bombázták, annyira tönkretették a gyárat, hogy egyesek hinni se mer­ték, hogy itt még termelni fognak. De mint már annyiszor, a sorsuk urává lett dolgozó emberek, ebben az esetben is­ bebizonyították, hogy milyen rendkívüli tettekre képe­sek. Rövid idő alatt újjáéledt po­raiból a gyár s ma már itt készül­nek a nemzetközi elismerésnek ör­vendő Meva védjegyű pneumatikus ürítőrendszerű cementszállító va­gonok s más speciális vagonok, mint például a kubai cukornád szállítására alkalmas nagykapaci­tású vagonok. A vagongyár évfor­dulójával együtt ünnepük a város­ban azt, hogy a régi gyár mellett új termelőegységek létesültek az elmúlt években, megnövekedett a hajógyár kapacitása rövidesen kezd termelni az ország leg­nagyobb papíripari kombinátjá­nak első részlege. Ebben a kombi­nátban egyedül több munkás dol­gozik majd, mint a háború előtt egész Turnu Severinben. A hármas ünnep legfontosabb eseménye egy másik újszülöttet kö­szönt, a vaskapus hidroenergetikai rendszer építésének befejezését és átadását, ezt az óriási művet, ame­lyet a r­omán és a jugoszláv nép baráti összefogással épített fel, s amely ezentúl létével mindenkoron hirdeti a két szomszédos nép együttműködésének eredményessé­gét, a román és jugoszláv nép nagyszerű fiainak alkotó képessé­gét, tehetségét, szorgalmát. Ez az ünnepség pártunk és kor­mányunk vezetőinek jelenlétében tulajdonképpen egy többhetes ün­nepség­sorozatnak a betetőzése. A hármas eseményt köszöntő város­ban többek között tudományos ülésszakot is tartottak, amelyen akadémikusok, egyetemi tanárok olvastak fel a város 1850 éves tör­ténetével foglalkozó munkáikból. Ünnepel a város, ünnepelnek az utcák. A kirakatok, a házfalak mindenütt tele vannak a legfonto­sabb eseményeket megörökítő fotó­kópiákkal, plakátokkal. A municí­pium új címerén együtt látható Apollodorus hídja és az új vas­kapus híd, a kettő együtt íveli át a Dunát. Román és jugoszláv zászlók lengenek, lobognak, még színesebbé teszik a májusi virág­díszbe öltözött utcákat. A város lakói, a környék minden részéből érkező ünneplő tömeg ma körében köszöntheti Nicolae Ceausescu elv­társat, pártunk és államunk más vezetőit, akik a hármas ünnepségre érkeztek ide. A párt- és államvezetők külön helikopterekkel érkeztek Turnu Se­verinbe. A helybeli repülőtér ünnepi díszt öltött. A hivatalos helikopterről ki­vehetők az impozáns folyamzárógát építményei, a hajógyár daruinak körvonalai, a Duna partján sorako­zó más nagy gazdasági létesítmé­nyek A leszállási hely közelében a panorámát uraló térség gyepszőnye­gén „Drobeta—Turnu Severin — 1850“ szavak olvashatók. A helikopter, amelynek fedélzetén Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő,­ Ion Gheorghe Maurer elvtárs és Elena Maurer elvtársnő utazott, 10.00 órakor szállt le a tömeg nagy üdvrivalgása köze­pette. A párt- és államvezetők fogadá­sára megjelentek a következő elv­társak: Traian Dudas, az RKP Me­­hedinti megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Ion Radu, a Turnu Severin municí­­piumi pártbizottság első titkára, a municípium polgármestere, a megyei és municípiumi pártbizottság büró­­jának, valamint a megyei és muni­cípiumi néptanács végrehajtó bizott­ságának több tagja. Jelen van az ország számos muni­cípiumi pártbizottságának első titká­ra és polgármestere, valamint Kladovo és Negotin jugoszláv Duna menti városnak az ünnepségre meg­hívott párt- és állami küldöttsége. Katonákból, a hazafias gárdák és az ifjúsági honvédelmi felkészítő alakulatok tagjaiból álló díszszázad tiszteleg Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk és államunk vezetője, fegy­veres erőink főparancsnoka előtt. Elhangzik Románia Szocialista Köz­társaság állami himnusza, majd Nicolae Ceausescu elvtárs és Ion Gheorghe Maurer elvtárs ellép a díszszázad előtt. Vasile Fota nyugdí­jas, mehedinti-i népviseletbe öltözött fiúk és lányok kíséretében, a hagyo­mányos kenyérrel és sóval és a hí­res corcovai borral kínálja a vendé­geket. Pionírok piros szegfűt nyúj­tanak át Nicolae Ceausescu elvtárs­nak és Elena Ceausescu elvtársnő­nek, valamint a többi vendégeknek. A repülőtéren nagy a lelkesedés. A Turnu Severin-iek ezrei köszöntik szeretettel pártunk és államunk ve­zetőjét. Percekig tartó éljenzés és hurrázás visszhangzik a hegy lábá­nál elterülő térségen. A barátságos fogadtatásra válaszul Nicolae Ceausescu elvtárs üdvözli a város lakosait, sokukkal kezet szorít. E lelkes hangulatban hagyják el a repülőteret a párt- és államveze­tők. A gépkocsik népi mesterek ál­tal szőtt ,színpompás szőnyegekkel díszített impozáns diadalív alatt vonultak át. A diadalíven az e­­gész nép érzelmeinek hangot adó ..Ceausescu és a nép“ felirat olvas­ható, két oldalán pedig „Üdvözöljük Mehedinti megyében szeretett Nicolae Ceausescu elvtársat“ és „Üdvözöljük Drobeta-Turnu Severin municípiumban, a nagy múltú tele­pülésen".­ A vendégek az utcák két oldalán felsorakozó lakosok éljenzése köze­pette a város ipari negyede felé veszik Útjukat. A néphatalom évei­ben Turnu Severin gazdasági, ipari és társadalmi élete nagy fejlődésen ment át. Pártunknak a szocialista iparosításra irányuló marxista-leni­nista politikája nyomán a régi Du­­na-parti város gazdaságilag erősen fellendült, akárcsak az ország más helységei. Új, nagy iparvállalatok épültek, amelyek termékeikkel évről évre egyre nagyobb tekintélyt vív­tak ki belföldön és külföldön egy­aránt, a meglevő üzemek pedig to­vább fejlődtek. A helybeli és környékbeli lako­sok, a haza más városaiból meghí­vott vendégek meleg és lelkes ün­neplésben részesítik a 90 éves fenn­állását ünneplő vagongyár felé tar­tó párt- és államvezetőket. A hivatalos gépkocsisor Turnu Severin büszkeségén, a Rózsák parkján áthaladva a vagongyár fő­bejárata előtt áll meg. A bejárat fölött a következő szavak olvasha­tók : „Üdvözöljük üzemünk évfor­dulóján“, „A vagongyártók szívből köszöntik önt, Nicolae Ceausescu elvtárs“. A párt- és államvezetőket Ioan Avram gépipari miniszter, Iosif Nicolae, a vagongyártó üzemcse- Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon) AZ IDŐJÁRÁS TOVÁBBRA IS VÁLTOZÉKONY SÜRGET A NÖVÉNYÁPOLÁS­­ ÉS A KERTI MUNKA A kora tavasszal a száraz idő­járás sürgette a mezőgazdasági munkák, a vetés gyors befejezé­sét, most meg a bő csapadék, az esős napok diktálnak nagyobb iramot a soron levő mezei tenni­valók elvégzésének. S mivel a nedvesség nem csak a hasznos növényeknek, de a gyomoknak is kedvez, a szokottnál nagyobb fi­gyelmet kell fordítani ezekben a napokban a növényápolásra. A szakemberek, mezei munká­sok, földműves gépészek, vala­mennyien tisztában vannak az­zal, milyen veszteséggel járhat a fejlődésben lévő növények el­­gyomosodása, milyen fontos, hogy időben végezzék el az első kapálást, a ritkítást, hogy a legmegfelelőbb körülmények kö­zött alkalmazzák mindenütt a rendelkezésükre álló gyomirtó szereket, mert csak így érhetik el ezekkel a maximális haté­konyságot. Általában nem is halad rosszul a növényápolás sem mennyiségi, sem pedig a munka minőségének szempontjá­ból, hiszen az idén a megfelelő gépi és más anyagi eszközökön kívül egy jelentős erkölcsi ösz­tönzője is van a pontos, jó mun­kának: az általánosított globális akkord. De ezért nagy szük­ség van arra is, hogy jó munkaszer­vezés társuljon a megteremtett lehetőségekhez, hogy a helyi adottságoknak megfelelően ope­ratívan intézkedjenek, vessék be a szükséges erőket a soron követ­­kező munkálatok jó, és gyors el­végzése érdekében. Sehol se ta­karékoskodjanak a gépi munká­val, de sehol se feledkezzenek meg arról, hogy a kapával is szaporán, és főleg eredményesen, lehet a növények fejlődését elő­segíteni. A másik döntő fontosságú fel­adat ezekben a napokban a ker­ti munkák elvégzése, a palánták kiültetése, a gyomtalanítás, a gyökeresek ritkítása, esetleg vegyszeres védekezés a kerti nö­vények első támadói ellen. A téeszeknek jelentős jövedelmet biztosíthatnak a zöldségfélék, a konzervipar, a piac növekvő igényei, az exportfeladatok mind amellett szólnak, hogy fokozott figyelmet fordítsanak minden mezőgazdasági egységben, ter­melőszövetkezetben a kerti nö­vényekre. A központi mezőgazdasági szer­vekhez beérkezett összesített a­­datok arról tanúskodnak, hogy a zöldségesekben még nem megy úgy a munka, ahogy a körülmé­nyek megengednék, ahogy a ta­vaszi napok gyors múlása meg­kívánná. Hiszen ne felejtsük el, lassan kifele haladunk a május­ból, s nem késlekedhetünk to­vább az ültetéssel, palántázás­sal s egyebekkel, anélkül, hogy ne számolnánk biztos veszteség­gel. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek az idén 125 000 hektáron termesztenek kerti nö­vényeket, az állami mezőgazda­­sági vállalatok egységei pedig mintegy 17 874 hektáron. Ennyi a terv, de semmi akadálya an­nak, hogy a legtöbb megyében túl is szárnyalják az előirány­zatokat. A főbb zöldségtermesz­tő vidékeken és ott is, ahol ki­sebb és az össztermelés szem­pontjából jelentéktelenebb a kertgazdálkodás. Arra viszont szintén mindenütt nagy szükség van, hogy minden alkalmas időt, munkaeszközt és munka­erőt okosan kihasználjanak a zöldségesekben, meggyorsítsák a soron levő feladatok elvégzését. Bő termés lesz érte a fizetség. Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucureti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7626. sz. 4 oldal­ára 30 báni 1972. május 16., kedd Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa Végrehajtó Bürójának HATÁROZATA a Román Népköztársaság kikiáltása 25. évfordulójának megünnepléséről Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának Végrehajtó Büró­­ja nemrég határozatot hozott arról, milyen akciókkal ünnepeljük meg a Román Népköztársaság kikiáltásá­nak 25. évfordulóját, népünk szabadságért, demokrá­ciáért és társadalmi haladásért vívott harcának e nagy győzelmét. A monarchia megdöntése és az egész államhatalom­nak a parasztsággal és a dolgozók többi kategóriái­val szövetkezett munkásosztály általi átverése törté­nelmi fontosságú fordulat volt az ország életében, eszmény, amelyért a társadalom legelőrehaladottabb erői küzdöttek a Román Kommunista Párttal az élen. A Köztársaság kikiáltásával új, minőségileg maga­sabb rendű szakasz kezdődött a román állam fejlő­désében, a népi forradalomnak, a nemzetünk törté­netében legdemokratikusabb kormányzási forma be­iktatásának, a szocialista forradalom megvalósítására való áttérésnek a folyamatában. A Köztársaság kikiáltása óta eltelt 25 esztendő alatt a szocializmus véglegesen győzött Romániá­ban; népünk életében megkezdődött a leggyorsabb haladás korszaka, Románia a legdinamikusabban fej­lődő nemzetek sorába került, méltó helyet vívott ki magának a világ népei között. Ezekben az években hatalmas lendülettel fejlődtek az ország termelőerői, a tudomány, a technika, az oktatás és a kultúra, gyökeresen megváltoztak a nép életkörülményei, a dolgozók országuk igazi gazdáivá váltak s egyre aktívabb részvevőivé az államvezetésnek s az ország jövőjére vonatkozó határozatok és intézkedések meg­hozatalának és végrehajtásának. Az eredmények meggyőzően bizonyítják a szocialista állam konstruk­tív szerepét, az államét, amely a Román Kommunista Párt tisztánlátó vezetésével a haza gazdasági, társa­dalmi és szellemi felemelésének szolgálatába állí­totta a dolgozó emberek egész tehetségét, energiáját és alkotó erejét. Országunk dolgozói — románok, magyarok, néme­tek és más nemzetiségűek — alkotó lendülettel és odaadó munkával köszöntik a Köztársaság ünnepét, hogy valóra váltsák a X. pártkongresszuson a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom megteremté­sére kidolgozott program nagyszerű célkitűzéseit és az RKP KB 1971 novemberi plenáris ülésén elfoga­dott programot a szocialista tudat fejlesztéséről és a társadalmi viszonyoknak a szocialista etika és mél­tányosság elveire helyezéséről. A Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulóját kö­szöntve, a párt-, tömeg- és társadalmi szervek és szer­vezetek, a Szocialista Egységfront keretében tömörült összes szervezetek és intézmények beható politikai­nevelő munkát fejtenek ki, arra mozgósítják a városi és falusi dolgozókat, hogy megvalósítsák az ez évi gazdasági, társadalmi-kulturális feladatokat és jól előkészítsék az 1973. évi terv megvalósításának felté­teleit, egyre jobban hasznosítsák népünk energiáját és nagy alkotó képességét a termelés és a termelési technika további fejlesztése és korszerűsítése, a ter­mékek műszaki-gazdasági és minőségi paramétereinek javítása, az egész gazdasági tevékenység hatékonysá­gának fokozása érdekében. Az ipari és építkezési egy­ségekben működő párt-, szakszervezeti és KISZ-szer­­vezetek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a ter­melő kapacitások, a nyersanyagok és segédanyagok, a munkaidő ésszerű kihasználására, a termelési költ­ségek csökkentésére és a munkatermelékenység eme­lésére, az új beruházási objektumoknak határidőben és a tervezett paramétereknek megfelelő üzembehe­lyezésére, a szocialista mezőgazdasági egységekben pedig a mezőgazdasági munkálatoknak idejében és megfelelő minőségű elvégzésére, a talajjavítási és állattenyésztés fejlesztési országos programok előírá­sainak megvalósítására. Az ebben az időszakban folytatandó egész politi­kai-nevelő tevékenység az RKP Országos Konferen­ciája előkészítésének és a kongresszusi határozatok végrehajtásának jegyében fog lezajlani. A művelődési házakban, klubokban, művelődési otthonokban, a vállalatokban, intézményekben, isko­lákban és egyetemeken a Szocialista Egységfrontot alkotó szervezetek, a pártszervek vezetésével, folyó év novemberében és decemberében különböző kultu­rális-nevelő és művészeti rendezvényeket szerveznek: beszámolókat és szimpozionokat, találkozókat régi párt- és állami aktivistákkal, könyvkiállításokat, film­bemutatókat, előadásokat és hangversenyeket, s is­mertetik a párt vezette román nép sikereit a gazda­ság, az oktatás, a tudomány, a kultúra fejlesztésében, kiemelve azt a megbecsülést, amelynek Románia ör­vend nemzetközi téren és azokat a ragyogó távlato­kat, amelyeket a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom megvalósításának programja tár fel az összes dolgozók előtt országunkban. Az egész nevelő tevékenység a dolgozó tömegek­nek a haza, a párt és a nép iránti szeretet, a szo­cialista internacionalizmus, a román és az együttélő nemzetiségek dolgozói közötti testvéri barátság ápo­lására és az RKP KB 1971 november 3—5-i plenáris ülésén elfogadott kommunista nevelési program kö­vetkezetes alkalmazására irányul. Az alkotási szövetségek támogatni fogják az alku­ (Folytatása a 3. oldalon) A 2. OLDALON: SPORT Száznyolcvan perc után : ROMÁNIA — MAGYAR­­ORSZÁG 3—3 A tizenegyes két hőse nyi­latkozik így látta Szepesi Jégkorong: BAJNOK A DINAMO Atlétika : KIMAGASLÓ EREDMÉNYEK Ifjúsági UEFA torna Labdarúgó B-osztály Telex A 3. OLDALON: LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK A 4. OLDALON: NEMZETKÖZI ÉLET MINDEN KAPAVÁGÁS SZÁMÍT A májusi csapadékdús idő­járás Brassó megyében is kedvezett a növények fejlődésének. Napról napra szinte szemláto­mást nőttek, erősödtek a kultúrnövények, de ugyanakkor gyorsan fejlődött a gyom is. Ilyen körülmények között sok fejtörést, gondot okoz a kapásnövények ápo­lása, gyomtalanítása, főként azok­ban a mezőgazdasági termelőszö­ BRASSÓ MEGYEI ANKÉTÜNÉ­ vetkezetekben, amelyekben nincs elegendő munkaerő. A kedvezőtlen időjárás ellenére a megye termelőszövetkezeteinek több­ségében jól haladnak a növényápo­lási munkálatokkal. A cukorrépa gondozásánál a legjobb eredménye­ket a keresztényfalvi, prázsmári, apácai és földvári termelőszövetke­zetek tagsága érte el. A gépesítők szorgalmát bizonyítja az a tény, hogy a termelőszövetkezetekben 5700 hektáron, az összterület 45 százalé­kán kultivátorokkal feltöltötték a sorokat, 2070 hektáron elvégezték az első gépi kapálást, 860 hektáron pe­dig vegyszeres gyomirtást eszközöl­tek. Kielégítően haladnak a gyöke­res takarmánynövények gondozásá­val is : 580 hektárt géppel, 850 hek­tárt (46 százalék) kézzel megkapál­tak, 370 hektáron pedig elvégezték a növények ritkítását. A takarmány­növények ápolásában a homoródi, zsiberti, keresztényfalvi, földvári, szecselevárosi, botfalusi, codleai és más élenjáró gazdaságok példáját követni kell a höltövényi, bodolai, tel­ai, prázsmári, pürkereci és más termelőszövetkezetekben is, amelyek eddig vajmi keveset tettek azért, hogy a gyomnövényektől megóvják az állatok téli eledelét. Termelőszövetkezeti elnökökkel, brigádosokkal, főmérnökökkel be­szélgettünk a napokban. Valameny­­nyien hangsúlyozták, hogy az idén a globális akkord kiterjesztése a ka­pásnövények megművelésének ja­vadalmazásánál fokozta a szövetke­zeti tagság munkakedvét, munkában való részvételét. Vasárnap például Földváron a késő délutáni órákban is számos asszony ritkította, kapálta a cukorrépát. A napokban a tatran­­gi, bodolai és teliui termelőszövet­kezet cukorrépa földjein a kora dél­előtti órákban nagyszámú asszony szorgoskodott, annak ellenére, hogy megelőzően egész éjjel esett az eső. A politikai felvilágosító munka ha­tékonyságát számokkal bizonyíthat­juk. A május elejéig megkötött egyéni szerződésekből kitűnik, hogy az idén a termelőszövetkezetekben több mint 8500 hektár burgonyát, 3400 hektár cukorrépát, 5300 hektár kukoricát, 620 hektár zöldséget és egyéb kapásnövényt művelnek meg globális akkordban. Külön hangsú­lyoznunk kell azt, hogy a szövetke- Bartha Albert Flóra Gábor (Folytatása a 2. oldalon) MUNKAÜLÉST TARTOTT A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI PROGNÓZISKÉSZÍTŐ KÖZPONTI PÁRT- ÉS ÁLLAMI BIZOTTSÁG BÜRÓJA Szombat délben Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével munkaülést tar­tott Románia Gazdasági és Társa­dalmi Prognóziskészítő Központi Párt- és Állami Bizottságának Bü­ró­ja. Részt vett az RKP Központi Bi­zottságának több titkára, több ága­zatonkénti prognózisbizottság elnö­ke, gazdasági és államapparátusi vezető káderek. Az ülés elemezte a gazdasági - társadalmi prognózisok kidolgozásá­nak jelenlegi stádiumát és kijelöl­te, milyen főbb irányokban kell folytatni a tanulmányokat, ame­lyek a prognózis készítés országos jelentőségű akciójának alapjául szolgálnak. RESTAURÁLJÁK A GELENCEI MŰEMLÉKET Több mint hétszáz évvel ez­előtt épült a gelencei (Kovászna megye) csarnoktemplom, az épü­leten meglátszik a történelem során egymást váltó stílusok nyoma. Ugyanis eredetileg ro­mán stílusban épült, de vannak benne gótikus ajtókeretek, rene­szánsz mennyezet-kazetták, az oltára pedig barokk. Falait még a XIII. században freskókkal dí­szítették. Az egyszerű árnyalatú, de hétszáz évvel dacoló festék­foltok helyenként több négyzet­­méteres ép darabokká állnak össze... A mai szemmel nézve nosztalgikus derűt keltő, naiv falfestmények a XVIII. századi barokk ízlésnek sem felelhettek meg, mert 1766-ban bevakolták a régi falakat, és eltüntették a freskókat. Ugyanakkor épült a karzat is, melynek gerendáit a falba süllyesztették s így a fal­festmények egyes részletei vég­érvényesen megsemmisültek, a többit a harmincas években hoz­ták napvilágra, lebontva a ba­rokk-kori vakolatot. A hajót so­hasem boltozták, jelenleg látható kazettás mennyezete 1628-ban készült, 103 kazettából áll, a leg­régibb a maga nemében ezen a tájon. A festő, valószínűleg bras­sói szász volt, inkább világi, né­pies, mint vallásos ornamentikát használt. 1955-ben Minisztertanácsi Ha­tározat nyomán műemlékké nyil­vánították a templomot, amely­nek restaurálása néhány nappal ezelőtt kezdődött meg. A restau­rátor, Traian Trestioreanu, fő­városi festőművész, elmondotta, hogy a csonka freskókat nem e­­gészítik ki, csupán a további romlást megelőzendő, különböző anyagoknak a vakolatba való be­fecskendezésével konszolidálják, tartósítják. A nyár folyamán be­fejeződnek a munkálatok, s a „felszegi“ templom, a gelenceiek büszkesége, mely annyi évszáza­don át olyan hűségesen megőriz­te kincseit, hozzáférhetővé válik az érdeklődő turisták számára is. Nemes László „Falait még a XIII. században freskókkal díszítették..." a restaurá­torok munkája nyomán élednek a freskók... (Bartha Árpád felvételei

Next