Magyar Sakkélet, 1964 (14. évfolyam 1-12. szám)

1964. május / 5. szám

&8 lógja, ez elaltatja világos éberségét a patt iránt. 60. h4! nyert volna) 60. —, Vf4f 61. Kgl, Veit 62. Kf2, Vf4f 63. Ke2, ff3f!! 64. Kd3. (Itt már 64. Kdl sem se­gít, mert arra 64. —, Vd2­f! mattszerű pattkényszerítés következik) 64. —, Vd4f! —­ döntetlen, örökös sakkal vagy pattal! Érdekes megemlíteni, hogy ugyan­csak két gyalog hátrányos vezérvég­­játékban pattal menekült Lengyel Portisch ellen is a malagai nemzet­közi versenyen. Egy negyedéven belül másodszor! Csaknem az előbbi játszmával egyidejűleg Bukics mester bele­esett Dely ellen egy, az éjszakai elemzés során felfedezett csapdába. Következett: 41. —, KaeR! (Mint ki­derült, a jugoszlávok e függőlépést nem várták, csak 41. —, fg3.-at elemezték) 42. g4 (42. gf:-re is elég ellenjátéka volt sötétnek a gyenge világos királyszárny ellen. Persze, ha világos „nyugton ma­rad”, aligha van nyerés) 42. —, h5! 43. Bg1, h4! (Vonalnyitás bármely frontszakaszon egyelőre vilá­gosra volna előnyös) 44. g5 (Túl nagyra­­törő terv, világos gyanútlan.) 44. —, Kg6 45. h3, Hd6! 46. Bg4, Hf7! (Most 47. Bf4: nyilván nem megy, de mi van 47. Bh4:-re?) 47. Bh4­, Hg5,­ 48. Kg4, f3! 49. Kg3, Bh4, 50. Kh4­, He4n — és most vette észre világos, hogy a megtámadott fu­tóval nem léphet, mert 51. —, Kf5! után 52. —, Bh8 matt védhetetlen! Ezért kény­telen volt 51. Kg4-gyel a futárt sorsára hagyni, a hátralevő technikai feladatot azután Dely mester kifogástalanul ol­dotta meg és a 61. lépésben győzött (0:1). Ezalatt az 1. fordulóból ugyan­csak a 10. táblán függőben maradt dr. Pogáts—Marovics játszma sok lehetősége közül a jugoszláv mes­ter — akinek három végjátéka is megjelent a jugoszláv sakkfolyóirat legutóbbi számában, annak­­ jeléül, hogy a játszma ezen szakaszát pon­tosan játssza a vezérvég­játékra egyszerűsített le, a meglevőhöz még egy gyalogot veszítve. Pogáts na­gyon körültekintően játszott, a dél­előtti patt hatása alatt a legkisebb esélyt sem adta ellenfelének és be­biztosította a magyar csapat győ­zelmét, örömünkben azt sem bántuk, hogy Parma nagy nehezen kisiklott Bar­­cza nagymester kezei közül. A dél­utáni Janosevics—Honfi játszmát a magyar mester pontos játékkal dön­tetlenre mentette és így teljes két pontra növelte előnyünket. A győzelem elérésében jelentős szerepe van annak, hogy ezúttal jól felkészültünk. Az előző magyar —jugoszláv mérkőzések csaknem mindig közel estek más nemzetközi eseményekhez (magyar—szovjet mér­kőzés, olimpia), így a készülést „öszevontuk”, ami majdnem annyit jelentett, hogy egyikre sem készül­tünk igazán. Most a tíznapos tatai edzőtábor során sikerült a készülés mindkét formáját többé-kevésbé megvalósítani. A versenyzők ellen­őrizhetik saját tervezett változatai­kat, másrészt megismerkedhettek várható ellenfeleik legutóbbi időben kultivált repertoárjával. Barcza Ge­deon nagymester főleg az előbbi, Sándor Béla mester az utóbbi jel­legű felkészülésben nyújtott komoly segítséget és jól fogta össze a kol­lektívát. Persze akadtak még hiá­nyosságok, egyes versnyzők részé­ről és talán nem is véletlen, hogy a fegyelem terén sok kívánnivalót hagyó Flesch mester szerepelt végül a leggyengébben. Az egyéni teljesítmények közül kiemelkedik Portisch Lajos kettős győzelme a világ egyik legerősebb sakkozója, Gligorics fölött. Ezzel is­mét igazolta azt a nézetet, hogy a szovjet nagymestereket leszámítva ő Európa legerősebb sakkozója. Mindkét játszmában ő irányította az eseményeket, nagy ellenfele szinte „labdába sem rúgott”. Teljes mértékben igazolta dr. Euwe ex­­világbajnok megállapítását, aki a beverwijki verseny beszámolójában a rigai „Sakk” folyóiratban — Tál nagymester lapjában — ezt írja róla: „A — modern Capablanca, aki ért hozzá, hogy kihasználja a leg­kisebb lehetőséget előnyös végjá­tékba való átmenetre vagy pozíció­­előny szerzésére. Beverwijk Por-Bilek Istvánná m. Sötét lép Női vegyes mesterverseny Szeged, 1964. IV. 4—16. Karakas Gyuláné nk m. ___•A1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 12­ A 'A—1/1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 12 Verőci Zsuzsa mj.0'A—1/1 1'AVsV»1 1V«1 1 9 Kmetovics Erzsébet m.0 0‘A'—'A1 1v­’A1 1 1Vs•A8 Liebmann Béláné I. o.0 0 0•A— 0■A■A1 1 1 1Vs1 7 Skamla Pálné mj.0 0 0 0 1— 0 1 1 1 0 1 1 1 7 Liska Józsefné I. o.0 0■A0■A1—Vs1 0 1 0 1 1 6­ A Dr. Nemessányi Z.-né I. o.0 0'A'A■A0■A— 0 1 1Vs1Vs6 Jászay Gabriella mj.0 0'A‘A0 0 0 1— 1 0Vs1 1 1'A Hamvas Endréné I. o.0 0 0 0 0 0 1 0 0— 1­1­1 1 5 Lantos Józsefné I. o.0 0 0 0 0 1 0 0 1 0— 1Vs1 4­ A Tokaji Nagy Györgyné I. o.0 0 0 A0 0 0 1Vs'A0 0— Vs1 4 Vörös Katalin I. o.0 0 0Vs'A0 0 0 0 0VsVs— 1 3 Dusnoki Istvánná I. o.0 0 0'A0 0 0V 0 0 0 0 0 0— 1 Barc­kasné Bilekné Verőci Kmetovics Liebmanné Skamláné Liskáné Nemessy­né Jászay Hamvasné Lantosné Tokajiné Vörös Dusnokiné Pontszám MAGYAR­ SAKKÉLET Idői vegyes mester versen­y Szegeden A Szegedi Ruhagyár Sportköre idén ismét megrendezte hagyományos vegyes mesterversenyét 1964. április 4—16. között. A versenyen részt vett 3 mester, 3 mes­terjelölt, 1 csillagos és 7 I. osztályú já­tékos. A végig sportszerű keretek kö­zött folyt verseny fontos állomás női sakkozásunk történetében. Női élgár­dánk új mesterrel gyarapodott, — a 15 éves Verőci Zsuzsa mesteri címet szer­zett. Verőd Zsuzsa Budapesten született 1949. február 19-én. A Hegedű utcai ál­talános iskolában kitűnő eredménnyel végezte tanulmányait. Édesapjától ta­nult meg sakkozni, aki maga is ver­senyjátékos. Első versenye 1960-ban a budapesti általános iskolai bajnokság volt, melyet 100%-os eredménnyel nyert meg .Ezután Zsuzsi a Józsefvárosi Sport­iskolába került, ahol Papp Béla edző foglalkozott vele. 1961-ben 12 éves ko­rában részt vett az országos női elődön­tőn. Már itt is bebizonyította, hogy te­hetséges,­­ a felnőttek között 2. helyen végzett és bejutott a középdöntőbe. Ez­után a Vasútépítő Törekvés színeiben folytatta sakkversenyzői pályafutását. Alföldy László irányításával egyre ko­molyabb eredményeket ér el. 1962-ben minősítőversenyen első helyezést ért el és egyúttal I. osztályú minősítést szer­zett. Ezután Tatán, Szegeden és Bala­­tonszéplakon ott látjuk a „nagyok kö­zött”. 1963-ban csillagot és még ugyan­abban az évben mesterjelölti címet sze­rez. 1963-ban bejutott az országos női bajnokság döntőjébe, ahol a 10. helyen végzett. A most megrendezett szegedi versenyen harmadik helyezésével és 9 ponttal túlteljesítette az előírt mesteri normát. — Jelenleg Zsuzsa a Kölcsey Ferenc gimnázium I/a osztályának jeles rendű tanulója. További jó szereplésé­hez sok sikert kívánunk. A szegedi versenyzők fejlődését mu­tatja, hogy Liebmann Béláné, aki tanul­mányai miatt a sakkozást kénytelen volt 4 évig elhanyagolni (régebbről Kovács Emilia néven ismerjük), most e hosszú szünet ellenére jó eredménnyel kapcso­lódott a versenyzésbe. A magyar baj­nokság döntőjének többszörös résztve­vője ezen a versenyen csillagot szer­zett. A versenyt e sorok írója, Karakas Gyuláné nyerte 12,5 ponttal. Második Bilek Istvánná 12 ponttal. Játszmáit kö­rültekintő játékvezetéssel, az ellenfél legkisebb hibáit kihasználva, rendszerint kombinációs úton nyerte. A mezőny itt leszakadt. 9 ponttal következik Verőci Zsuzsa. Kmetovics Erzsit a harmadik helyre vártuk. Egyetemi tanulmányai akadályozták abban, hogy a sokkal ko­molyabban foglalkozzon. A legszebb játszmára kitűzött díjat Skamla Pálné nyerte Tokajiné elleni játszmájáért. Általában éles stílusban játszik, s ez fejlődése szempontjából biztató, hisz ez a jövő játéka. Éles stí­lusának következménye, hogy döntet­lenje egyáltalában nem volt. A versenyt a Szegedi Ruhagyár Sport­köre rendezte. Ábrahám István, a gyár igazgatója Mári Sándorné, a­ szakszer­vezeti bizottság titkára, valamint Solti Jenő, a sportkör elnökségi tagja min­dent megtettek, hogy a versenyzők kel­lemes körülmények között játszhassa­nak. Sokat munkálkodott még a szer­vezésben dr. Nemessányi Zoltánná, aki a versenyzés mellett helytállt a szervezés munkálataiban is. A két versenyvezető dr. Bakos József és dr. Horváth Endre feladatukat pre­cízen és pontosan végezték s így a ver­seny végig sportszerű keretek közt foyt le. Karakas Gyuláné

Next