Soproni Szemle, 1980 (34. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 2. szám - Dóka Klára: Adalékok a Rábaszabályozó Társulat történetéhez (1873-1948) II. rész
Dóka Klára: Adalékok a Rábaszabályozó Társulat történetéhez (1873—1948) II. rész 7. 1919 szeptemberétől a társulat soraiban megkezdődött az előző hónapok eredményeinek felszámolása. Tudomásul vették a Földművelésügyi Minisztérium rendeleteit, amelyek szerint a vízügyi igazgatásból, a társulat ügyeinek intézéséből ki kell zárni azokat a személyeket, akik a Tanácsköztársaság fennállása idején kerültek vezető pozíciókba. A Rábaszabályozó Társulat esetében nem volt változás a vezetőségben. Sem az elnök, igazgató, sem a miniszteriTanácsköztársaság idején Földművelésügyi Népbiztossági) megbízott személye nem változott. Az alkalmazottakat az 1918. évi bérkategóriákba sorolták vissza, ami viszont sokakat érintett. A gátőrök között megkezdődött a tisztogatás. A tóköziszigetközi járás főszolgabírája tett feljelentést a társulatnál, hogy Mihalik Antal abdai lakos, gázfelügyelő kommunista elveket vallott, és mivel sok alkalma van emberekkel érintkezni, kéri eltávolítását. A társulat fegyelmi bizottsága vizsgálatot indított Mihalik Antalon kívül Schneider Román, Kolenszky József, Pócza József és a már említett Puska Ferenc ellen.5556 1919. nov. 18-ra születtek meg a bizottság határozatai. Puska Ferenc gátőrt elbocsátották állásából, és féléven belül kötelezték szolgálati lakása elhagyására. Schneider Románt megdorgálták a vezetőkkel szemben tanúsított tiszteletlenség miatt.68 A vizsgálat másik része 1920-ban zajlott le. Kolenszky Józsefet szigorú dorgálásban részesítették, Mihalik Antalt elbocsátották. Nyugdíjazását kérte, de nem ítélték meg számára kért összeget.57 58 59 60 A fegyelmi bizottság határozatait a társulat választmánya és közgyűlése is jóváhagyta.68 Az államkincstár súlyos helyzetére hivatkozva a társulattól megtagadták az ígért segélyt. A Földművelésügyi Minisztérium 3771/1919. sz. rendeletében azt kérte, hogy az érdekeltek járuljanak hozzá a védművek fenntartásához. Különösen azt sérelmezte a minisztérium, hogy a társulatok már nemcsak az építkezésekhez kérnek segélyt, hanem az árvízvédelemhez, szivattyúzáshoz, fenntartási munkához is. Arra kell törekedni, hogy az ártéri járulékból fedezzék a kiadásokat.50 1920-ban módosították az alapszabályokat. Növelték az árvédelmi tartalékalapot, megszüntették a térképtárosi és titkári állásokat, ugyanakkor felvettek egy segédmérnököt.50 A társulat illetékességi területe 1920 után csökkent, azonban az Ausztriához került árterek birtokosainak is fizetniük kellett a járulékot.“ A két világháború között a társulat két jelentősebb vízépítési témával foglalkozott: a Marcal menti területek ármentesítésével és a még mindig megoldatlan Kis-Rába-Soroki duzzasztómű építésével. A Marcal menti érdekeltek 1920-ban kérték, erősítsék meg a gátakat, szűnjék meg az árvíveszély, újabb szabályozással tegyék a Marcal folyót hajózhatóvá, vagy vezessék be már 55 OVL. Vál. 1919. szept. 15. 56 OVL. Vál. 1919. nov. 18. 57 OVL. Vál. 1920. márc. 31. 58 OVL. Kgy. 1920. okt. 27. 59 OVL. Vál. 1920. jan. 14. Kgy. 1920. jan. 15. 60 OVL. Vál. 1920. máj. 19. 1921. febr. 3. Cl Kenessey i. n. 63. 117