Szabad Föld, 2005. július-december (61. évfolyam, 26-52. szám)
2005-10-21 / 42. szám
121Subadföld2005. október 21. | A vidék családi hetilapja Vegyjelek a vérben Uniós miniszterek után átlagos családok három nemzedékének vérét is megvizsgáltatta a világ legnagyobb természetvédelmi szervezete, a WWF. Tavaly 13 uniós ország 14 környezetvédelmi és egészségügyi miniszterétől vettek mintát, és ennek elemzése során 55 ipari eredetű vegyi anyagot mutattak ki a vérükben. Magyar részről Persányi Miklós környezetvédelmi és Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter voltak a véradók. Politikusaink vérében „csak” 37 vegyi anyagot mutattak ki az 55- ből, és ebből 25 mindegyik uniós politikus véredényrendszerében ott kering: egy tűzgyulladást gátló szer, két növényvédő készítmény és huszonkét különféle poliklórozott bifenil. (Persányi Miklós vérében az európai átlagot jóval meghaladó arányban mutattak ki DDT-származékot.) Az idén nyáron kezdődött és a napokban zárult újabb vizsgálatsorozatban, amelynek során 12 uniós országban élő egy-egy család (nagymama, anya, unoka) vérmintáit elemezték, 107 mesterséges vegyi anyag jelenlétét kutatták. (Egy minta teljes vizsgálata a hollandiai laboratóriumban félmillió forintba kerül.) A keresett anyagokra jellemző, hogy fölhalmozódnak a szervezetben, és bizonyítottan vagy nagy valószínűséggel károsak az egészségre. Emellett különösen ellenállóak, azaz nem vagy csak rendkívül lassan és nehezen bomlanak le. Közülük jó néhányat már évtizedek óta betiltottak, ilyen a DDT vagy a poliklórozott bifenilek. Más vegyületek viszont ma is mindennaposak mindennapi használati tárgyainkban, így például a tapadásgátló bevonattal ellátott edényekben, a számítógépekben, a különféle textilekben. A minták összegzéséből kiderült: nincs olyan ember, sem idős, sem fiatal, akinek a vére ne lenne szennyezett. Különbség csak a kemikáliák milyenségében és mennyiségében áll fenn, ily módon vérben hordozott lenyomatát is adva egy-egy nemzedék jellemző vegyi környezetének. Az elemzések során a keresett 107 vegyi anyagból hetvenhármat találSZÁZEZERNYI KEMIKÁLIA. Becslések szerint mintegy százezer vegyi anyaggal, illetve kémiai eljárással gyártott terméket forgalmaznak az Európai Unióban; egy részüket itt készítik, más részüket importálják. Nagy kérdés, kire, mire jelent ez veszélyt és mekkorát? Ha az említett vegyszerekről is rendelkezésre állna olyan nemzetközi adatbázis, mint amilyen a gyógyszerekről, könnyebb lenne a fogyasztóvédelem dolga. De nincs. Emiatt is eltökélt szándéka az unió illetékes bizottságának, hogy rendet vág a kemikáliák sűrű dzsungelében, és tisztázza egészségre gyakorolt hatásukat. A most készülő uniós jogszabálytervezet harmincezer vegyszer bevizsgálását célozza, mindenekelőtt olyanokét, amelyeket évi egy tonnánál nagyobb mennyiségben forgalmaznak. Ami persze így is sok pénzt igénylő, nagy vállalkozás akkor is, ha tizenegy éven át tervezik véghez vinni. Lépni tehát kötelező, annál is inkább, mert egy felmérés szerint az európaiak elvárják Brüsszeltől, hogy akár a tagállamokkal szemben is határozottan lépjen föl a fogyasztóvédelmi érdekekért. Másrészt vatak meg a különböző vérmintákban. A legtöbb kemikáliát, szám szerint hatvanhármat a nagymamák vére hordozza. Az édesanyák vérmintáiból negyvenkilencet, a gyermekekéből viszont ismét csak ennél többet, ötvenkilencfélét mutattak ki átlagosan. A nagymamák mintáiban nagyobb mennyiségben voltak kimutathatók a régebben használt és mára már részben betiltott vegyi anyagok, az újabb nemzedék szervezetét viszont az úgynevezett modern kemikáliák terhelik jobban, mint amilyenek a fluorozott vegyszerek, a brómozott égésblokkolók és a mesterséges illatanyagok. E nagyszabású, tizenkét országra kiterjedő vizsgálatsorozatban hazánkat egy győri család képviselte. A 61 éves Radics Imréné, 38 éves halóban elengedhetetlen a vegyi veszélyforrások pontos föltérképezése, hiszen ha a vegyi vérszennyezés így folytatódik, a vérben keringő kemikáliák két-három nemzedék múlva elérhetik azt a töménységet, amely már konkrét elváltozásokat okoz az adott szervezetben: daganatos betegséget vált ki vagy megzavarja a hormonrendszer normális működését. Ezért mielőbb tisztázandók olyan kérdések, mint például: okozhat-e rákot vagy meddőséget a körömlakklemosó, a színezett játék gyurma vagy a motorbenzin belélegzés útján? Vagy milyen hatással vannak hosszú távon az emberi szervezetre a csaknem mindenütt megtalálható brómozott égésblokkolók, amelyek ott vannak a kárpitokban, a szőnyegekben, a telefonokban, a számítógépekben. (Azért alkalmazzák őket, mert tűz esetén a velük kezelt termék nem kap lángra, hanem csak izzik.) Ugyanígy kívánatos lenne pontos és tiszta képet kapnunk a szintén általánosan használt hőálló és vízlepergető fluorozott vegyi anyagok hatásairól is, amelyek például a teflonbevonatok részét képezik. v. lá nya, Borárosné Radics Tünde meg az ő kislánya, a 12 éves Boráros Barbara önként vállalkozott a véradásra. A minták elemzéséből kiderült: hármójuk közül a nagymama vérében huszonhét, az anyukáéban tizennyolc, a kislányéban tizenkilenc vegyi anyag kering. A klórtartalmú szerves növényvédő szerek mindhárom családtag vérében kimutathatók, ráadásul nagyobb töménységben, mint a vizsgálat során talált átlagérték. Ugyanígy mindhármuk vére szennyezett volt brómozott égésblokkolókkal is, ezek legnagyobb mennyiségben a gyermek vérében voltak jelen. Fluorozott vegyszereket csak a nagymama vérmintájában nem találtak, mesterséges illatanyagok vegyi maradványait viszont az övében is. Némi vigasz, hogy a magyar család vére a legkevésbé szenynyezett a veszedelmes poliklórozott bifenilekkel. Ha mintát vennénk hazánk valamennyi lakója véréből, és megvizsgálnánk, nagyjából ilyen eredményre jutnánk. Némi különbségek bizonnyal adódnának, de olyan embert, akinek tiszta a vére, biztosan nem találnánk. Egyáltalán nem csoda, hiszen képtelenek vagyunk függetleníteni magunkat a kémiai környezettől, azoktól a vegyületektől, amelyeket például a bútorok, a műanyag burkolóanyagok, edénybevonatok, illatszerek, testápolók vagy éppen a vásárolt gyümölcsök hordoznak. Ez pedig bizonyosan megterheli a szervezetünket (hogy az egyes vegyi anyagok egészségre káros hatásait most ne is soroljuk). Hol a kiút? Mint ahogy a baj, a vegyi vérszennyzés eredete is mondhatni globális, enyhítésére, megszüntetésére is csak globálisan van esély. Ennek jegyében tárja rövidesen az Európai Parlament elé a vizsgálatokat szervező WWF az eredményeket, hogy így is felhívja a figyelmet a készülőben lévő uniós jogszabálytervezet, a vegyi anyagok gyártását és felhasználását szabályozó rendelet megszigorítására. A környezetvédelmi szervezet szerint olyan jogszabály életbe léptetése lenne mindannyiunk érdeke, amelynek érvényre jutásával a legártalmasabb vegyi anyagok eltűnnének a környezetünkből, és nem juthatnának be a testünkbe, ivadékaink szervezetébe. (valló) Atlantisz nyomában Valamikor tizenkét ezer évvel ezelőtt létezhetett Atlantisz szigete, amely fejlett civilizációval rendelkezett. Hírét Platón elbeszélése hagyta ránk, a görög filozófus Kritiász című művében írt először a titokzatos körülmények közt eltűnt szigetről. Azóta már két és fél évezred telt el, és ma sem hagyja nyugodni a kutatókat, a kalandorokat a titok: vajon hol pihenhet ez a (kincses) földdarab? Platón szerint hatalmas földrengések és áradások következtében egyetlen nap leforgása alatt a tengerbe veszett a gazdag sziget. A Kritiászban leírtak alapján Atlantisz valahol a Gibraltári-szoros környékén lehetett, a kutatók azon a tájékon keresik. Egy német történész elgondolása szerint nem is sziget volt, hanem a mostani dél-spanyolországi partvonalon helyezkedhetett el egy csöppnyi királyság, amelyet valamikor Krisztus előtt 800 és 500 között szökőár törölt el a föld színéről. A tudós úgy véli, rátalált a birodalom maradványaira, miután műholdfelvételeket készítettek a környékről. A Cádiz városához közeli sós, mocsaras területről készült képeken olyan alakzatok figyelhetők meg, amelyekről Platón is írt. Két téglalap alakú képződményben az ezüst- és az aranytemplomot véli körvonalazódni, és jól kivehetők körülöttük azok a koncentrikus körök, amelyek valamilyen építményként körülvették őket. Csak éppen a méretekkel van egy kis gond, ugyanis a műholdfelvételeken látott rajzolatok mintha nagyobbak lennének azoknál, mint amilyenekről Platón írt. Ezt azzal próbálják magyarázni, hogy a filozófusnak is apáról fiúra szálló regeként meséltek az állítólagos szigetről. A kutatók sokáig azt hitték, hogy a vulkánkitörés miatt felrobbant égei-tengeri Santorini-sziget volt Atlantisz. Ennek ellentmond, hogy más utalások szerint mégiscsak valahol a Gibraltári-szoroson túl lehetett a hajdani királyság. Valóban, már régóta tudnak egy ottani nagy kiterjedésű víz alatti kiemelkedésről, a neve Spartel. Átvizsgálásakor azonban nem találtak olyan régészeti leletet, ami arra utalt volna, hogy a területet valaha lakták volna. Egy francia tudós geológiai kutatásai most ismét a figyelem középpontjába terelték a víz alatti magaslatot. A kutató olyan üledékréteget talált, amely erős mechanikai hatásra töredezni kezd, ez pedig pusztító földrengések sorozata és szökőárak után tapasztalható jelenség. Ráadásul a kormeghatározás is Platónt igazolja, azaz a fölfedezett üledékes réteg mintegy 12 ezer éve alakult ki, amikor a filozófus szerint a sziget elsüllyedt. Mindez még nem bizonyíték, csupán feltételezés, hiszen a víz alatti üldözéket kutatva az emberi ott-tartózkodásnak semmilyen nyomára nem akadtak. A rejtély így továbbra is rejtély marad, és feladja a leckét a mítosz iránt érdeklődő kutatóknak. (pethes) Fantáziakép a legendákkal övezett kincses szigetről Tudomány HABIK CSABA FELVÉTELE Ügyeljünk a teflonbevonatra. Ha megsérül, anyaga fölhalmozódhat a szervezetben Két lábon járó szótárak Ahhoz, hogy anyanyelvünket használni tudjuk, szókincsének bele kell kerülnie a fejünkbe. Természetesen óriási különbségek vannak a koponyákban tárolt szótárak méretei között, de valamennyien két lábon járó szótárak vagyunk. A pszichológia az utóbbi harminc évben kezdett el foglalkozni az „emberi szótárakkal” - mondta Pléh Csaba pszichológus a Magyar Tudományos Akadémia és a könyvkiadók Szótárnap című rendezvényén tartott előadásában. Egyik izgalmas kérdés, hogy hogyan találjuk meg a szavakat. Erre segít rávilágítani az a mód, ahogy keresgélünk egy szót, amely hirtelen nem jut az eszünkbe. Amikor keresem, már van egy elképzelésem, egy fogalmi mintám a jelentéséről. A téves talált szavak viszont hasonlóan kezdődnek, és általában ugyanannyi szótagból állnak, mint amit kerestem. Ez arra utal, hogy a fejben tárolt szavak egyszerre hozzáférhetők a jelentésük és a hangalakjuk alapján, akárcsak a világhálós webszótárak. Erről tanúskodik a barkochba vagy az ország-város játék is. A másik fontos kérdés: a szavak felismerése. Kétirányú működés ez is. Egyszerre indulok el a papíron látott vonalakból meg a fejemben lévő elvárásokból. Ha azt látom vagy hallom, hogy „elmentem a postára feladni a le...”, nagyon könnyű kiegészíteni a közlést a „levelet” szóra. Az elkezdett szavakat néhány tizedmásodperc alatt felismerjük, még mielőtt végigmondaná őket valaki. Ez egy többlépcsős interaktív folyamat, amelyben egyszerre használjuk a külső ingereket és a fejünkben lakozó előképeket a szavak formájáról vagy a mondat jelentéséről. De hogy kerülnek be a szavak a fejünkbe? Ha a kétéves kisgyereknek két-három alkalommal egy új tárgyat mutatunk, és hozzákapcsolunk egy ismeretlen hangalakot, akkor megtanulja, hogy az a tárgy neve. Csimpánzoknál hasonló teljesítményhez kétszáz-háromszáz társításra van szükség. Vajon honnan ered ez a különleges hatékonyság az emberben? Feltehetően az emberben jellegzetes készség él arra vonatkozóan, hogy az új tárgyhoz kapcsolt szó nem tulajdonságot jelent, nem is cselekvést, hanem főnév, mégpedig köznév, a tárgy neve. Ez segíti a gyors tanulást. Nyolc-tíz éves kortól ilyenfajta gyorsasággal hódítjuk meg az olvasást is. Ettől kezdve az válik a legfőbb forrásává a szókincs bővülésének. Tizenöt éves korunkra legalább tízezer szavas szókincsünk van, tehát átlagosan napi két új szót tanulunk. Az is kiderült, hogy az időskori szófelejtés ellen is az olvasás a legjobb módszer, mert az írott szöveg sokkal több öszszefüggésben szerepelteti ugyanazokat a szavakat, mint az élő beszéd. Esti Judit (A Kossuth Rádió Szonda című műsora nyomán)