Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-19 / 38. szám
Szabad Г •• t J földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Bratislava, 1970. szeptember 19. Ara 1,— Kčs XXI. évfolyam, 38. szám. Szakmelléklet ílSBgdsállattenyésztés Vadászat - Halászat Az írás kötelez 50 éves fennállását ünnepli a Rudé Právo és a Pravda Ünnepel a csehszlovák újságírók népes tábora. Ötven évvel ezelőtt jelentek meg a csehszlovákiai kommunista sajtó első példányai, a Rudé právo és a Pravda chudoby. Ötven év távlatából nézve rendkívül jelentős esemény volt a proletariátus valódi érdekeit képviselő harcos kommunista sajtó megjelenése, melynek történelmi jelentőségét méltatva nem elég ez az ötven éves távlat, vissza kell mennünk a régi-régi múltba, hiszen a kommunista párt nem egy korszak, de az egész emberi történelem nagy feladatát váltotta és váltja valóra. Sok évszázad, sőt, évezred telt el azóta, hogy sor került az emberi gondolat első írásos rögzítésére. Az írás, a gondolatok lejegyzett közvetítése mérhetetlen jelentőségű volt az emberi társadalom fejlődése szempontjából. Generációk írásban rögzítették tapasztalataikat, hogy azokat — elsajátítva az írás tudományát — átvehessék a soron következők, továbbfejlesztve ismereteiket, tudásukat az örökbehagyott alapokon. Az írás ismerete és felhasználása a megismerés folyamatának szinte kizárólagos feltételévé vált. Az írás számtalan variációban évszázadokon keresztül szolgálta a társadalmi igazságkeresést is, vált haladó gondolkodók éles fegyverévé az emberhez méltó társadalmi berendezkedésért folyó harcban. Nem véletlen, hogy a hatalmon levő osztályok a társadalmi fejlődés minden szakaszában féltékenyen tekintettek az írástudás terjeszkedésére, mert érezték és tudták, hogy az írás ismerete világosságot jelent gondolkodásban és szabadságvágyat a a cselekvésben. Hosszú és nehéz volt az út, amíg a társadalmi igazságkeresés eljutott a Tőke megfogalmazásáig. A Kommunista Kiáltvány írásba foglalt szózatát titokban félre adták az emberek kézről-kézre a világ minden sarkában, aki tudott olvasni, megértette, aki nem, annak megmagyarázta az, aki már ismerte a betűt. És csodát tett az írásba foglalt gondolat, síkraszálltak az elnyomott milliók, hogy saját erejükre támaszkodva megvívják a nagy harcot, megváltoztassák a társadalom örökérvényűnek hirdetett rendjét. De vajon eredményes lett volna-e a harc a betű, az írás további hozzájárulása nélkül? Vajon tudták volna-e a tömegek, hogy mikor mi a teendő, mikor kell tenni egy lépést előre és kettőt hátra? Nem! Az írás épp úgy nélkülözhetetlen a társadalami építésben, mint a kötőanyag a házépítésben. A forradalmi írás történelemalkotó erővé vált Lenin tollában, létrehozva az akarat és a tett közötti szoros kapcsolatot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a forradalmi írás számára is új fejezet kezdetét jelentette. Az országban, ahol a hatalmat a munkásosztály vette a kezébe, meg kellett fogalmazni és közzé kellett tenni az új rend törvényeit. A békéről és a földről szóló dekrétumokat újabb és újabb intézkedések, törvények követték. A sajtó teljes terjedelmében az új társadalmi berendezkedés kialakítását szolgálta, a világproletárság felszabadításáért is folytatva a harcot. Ott, ahol a munkásosztály nem arathatott még teljes győzelmet, a kommunista pártra és annak legális vagy illegális sajtójára várt a feladat, hogy előkészítse azt, és a Szovjetunió népeinek példájára ki is vívja. Ez a feladat jutott osztályrészül a Csehszlovák Kommunista Pártnak, és sajtóorgánumainak, a Rudé právonak és a Pravdának ötven évvel ezelőtt. Felelősségteljes szervező munkát, nagy politikai körültekintést, pártos hozzáállást és nem utolsó sorban önfeláldozást követelt e lapok szerkesztése, különösen az osztályellentétek kiéleződésének éveiben. A csehszlovákiai kommunista sajtó minden nehézség ellenére eleget tett akkori társadalmi küldetésének, táplálta a munkásosztály végső győzelmébe vetett hitet, és bátran kiállt a köztársaság védelmében a náci fasizmussal szemben. A fasiszta terror éveiben illegalitásban folytatta munkáját, informálta és aktív cselekvésre buzdította a dolgozókat az idegen elnyomók ellen. Az illegalitásban folyó munka olyan hősöket adott a munkásmozgalomnak, mint Július Fučík és számos további társa, akik életüket áldozták az igazságért, a kommunista sajtó elkötelezettségéért. Azért az igazságért, amit a világszerte ismert kommunista újságíró, Egon Ervin Kisch 1935-ben az íróknak a kultúra védelmében tartott párizsi nemzetközi kongresszusán meghirdetett „az újságíró minden művésziesség mellett mondjon igazat, csak igazat!“ A csehszlovákiai kommunista sajtó történelmében a következetes, pártos hozzáállásnak számos ragyogó példáját láttuk a múltban. E történelmi hagyomány alapját képezi e lapok mai felelősségteljes munkájának is, hogy az 1968-as tévedések okozta nehéz társadalmi helyzetben a forradalmi múlthoz méltón újból azt a szerepet töltse be, amire hivatott, a néppel együtt keresve és mutatva azt az utat, amelyik a szocialista társadalom fejlődését legjobban szolgálja, álljon továbbra is szilárdan és tántoríthatatlanul a proletár internacionalizmus talaján. A kommunista sajtóra helyzetünkben oly sokoldalú jelenlegi és oly igényes feladat vár, hogy azoknak csak a legnagyobb fokú felkészültség mellett tehet eleget. Újból „tiszta asztalt“ kell teremteni az ideológia területén, megszabadítani a társadalmi tudatot az utóbbi évek káros hordalékaitól, céltudatos, őszinte és formalizmustól mentes politikai munkával irányt mutatni a szocializmus építésének további sikereiben bízó párttagoknak és pártonkívülieknek. Messzemenő segítséget nyújtani a párt és a kormány azon törekvéseihez, hogy a revizionisták által előidézett gazdasági zűrzavar következményeit minél gyorsabban kiheverjük, s a gazdasági egyensúly alapján aktív és erős népgazdasági potenciálunkkal bekapcsolódhassunk a szocialista integrációba, mely a testvéri szocialista államok népeivel együtt új horizontok felé viszi törekvő, dolgozó népünket. MAKRAI MIKLÓS ■ ■ I ® Ш [UNK]! §jg A sör és a bor ünnepségei Az idei szeptember nemcsak napsugarakban gazdag, de a mezőgazdasági dolgozók munkaeredményeit bemutató kiállítási programokban is. Még friss emlékezetünkben él a hagyományos nyitrai aratóünnepély, mellyel egyidőben nyitották meg a kiállítást Topolčanyban a komlótermesztésről, a maláta- és a sörgyártásról. Ez a kiállítás szeptember 13-ig tartott. Egy hétre rá, szeptember 17-én nyitották meg a pezinoki szőlészeti-borászati kiállítást, egybekötve az állami borversennyel és a Kis- Kárpátok szőlőtermő vidékének szüreti ünnepségével. A söripari kiállításon, melyre Szlovákiában első ízben került sor, a látogatók megismerkedhettek komlótermesztésünk, maláta- és sörgyártásunk eddigi eredményeivel. Ezek termelési ágazatok figyelemre méltó a fejlődést értek el az utóbbi években, és propagálásuk azért is fontos, mert a jövőben a komlóültetvények további bővítésével, sörárpáink minőségi feljavításával és természetesen a sörgyártás növelésével is számolunk. A kiállítás a látogatónak teljes képet nyújtott, minden oldalról megvilágította a sörgyártással kapcsolatos kérdéseket. A sör — ez az alacsony alkoholtartalmú, de tápanyagokban és vitaminokban gazdag ital nálunk általában igen közkedvelt, — fogyasztói tehát sok érdekeset láthattak a kiállításon. A kiállítás tartama alatt a látogatók fogyaszthatták a kitűnő minőségű tapolcsányi sört, amelyiket nemcsak a hazai, de a Magyarországi sörfogyasztók is jól ismernek. Nagy volt az érdeklődés az ógyallai kiváló minőségű „Aranyfácárt“ (Zlatý bažant) és a rimaszombati „Gemer“ iránt is. A kiállítás keretében sor került a komló termesztők, sörárpatermesztők és a söripari dolgozók közös szakértekezletére is. A kiállítás utolsó napján nagyszabású komlógyűjtési ünnepséget rendeztek, gazdag kulturális és sportprogrammal egybekötve. Jelentőségében és gazdag programjával nem marad el azonban a „Pezinok 70“ név alatt megrendezésre kerülő látványos szőlészeti-borászati kiállítás sem. E rendezvény szervezője, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának Kiállítási Szakcsoportja, szőlészetünk és borászatunk eredményeinek különlegesen érdekes és vonzó bemutatóját készítette elő. Mint ismeretes, ezidáig nálunk jobbára csak a borszőlő termesztése volt elterjedve, nagyon kis mértékben használták fel a szőlőt alkoholmentes italok készítésére, és még kevésbbé hasznosult a hazai szőlő, mint értékes, egészséges gyümölcs. Még azt a csekély asztaliszőlő fogyasztásunkat is — évi átlagban 2 kg egy lakosra — többnyire behozatallal fedezzük. A kiállítás anyaga nem kerüli el ezt a problémát sem, rámutatva a fejlődés helyes útjára. A kiállítás népszerűsíteni fogja hazai jó minőségű borfajták fogyasztását a tömény alkoholtartalmú italok rovására. Hogy a látogatók a kiállított borok minőségi tulajdonságairól személyesen is meggyőződhessenek, a szervezőbizottság nyilvános borkóstolót is rendez szeptember 19-én és 20-án. A látogatók bizonyára megörülnek a belépőjegyekhez mellékelt degusztációs poharaknak is. A pezinoki várkert valóban kellemes környezetül szolgál ennek a kiállításnak, és reméljük, minden látogatónak kellemes élményben lesz része. Szombaton és vasárnap, szeptember 19-én és 20-án kerül sor a szüreti ünnepségre is, mely már az elmúlt években is nagy népszerűségnek örvendett. Úgy mint minden évben, a látogatók az idén is megtalálják az ízletes libasültet, a murcit és a jó minőségű régi borokat. A vasárnap délelőtt sorra kerülő béke-nagygyűlés és a díszes felvonulás után mindenki kedvére szórakozhat, válogathat a Pezinoki VNB által előkészített gazdag kultúr- és sportprogramban. 1G ■ япипял Befejeződött a 7. országos szántóverseny Az 1970. évi országos szántóverseny győztese, melyre a Brno melletti Slavkovban került sor, J. Pospíšil lett, a Bernardovi EFSZ tapasztalt versenyzője. A második helyen D. Dvorák végzett, a Jihlavai Állami Gazdaságból, harmadik helyen pedig a tavalyi győztes V. Milík, szintén a Bernardovi EFSZ-ből. A 11 versenyzőből álló nemzetközi versenyben szintén J. Pospíšil lett a győztes, a második V. Milík lett, a harmadik helyen pedig J. Schönfeld, az NDK versenyzője végzett. Az ipari üzemek traktoristáinak versenyében legjobb volt K. Matejka, a Jihlavan dolgozója, második J. Slavik volt, a Roudnicei Gépgyárból, harmadik pedig L. Marek, a ZKL Brno dolgozója. A juniorok tarlóhántó versenyét a 18 éves B. Chladil nyerte, a Jevĺčkoi Mezőgazdasági Szaktanintézetből, aki a maximálisan elérhető 200 pontból 170 pontot ért el, ami ebben a kategóriában az idei szántóverseny abszolút legjobb eredménye. A traktorvezetési ügyességi versenyben Fr. Skolka, a Trokaveci EFSZ tagja bizonyult a legjobbnak. A győztesnek járó értékes díjakat ünnepi vacsorán osztották ki, melyet dr. B. Večera miniszter, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szövetségi Bizottság elnöke rendezett a versenyzők és a vendégek tiszteletére.