Szabad Szó, 1969. október-december (26. évfolyam, 7656-7734. szám)

1969-11-19 / 7698. szám

A Románia Szocialista Köztársa­ság Nagy Nemzetgyűlése kedden reggel folytatta a 6. törvényhozá­si ciklus harmadik ülésszaká­nak munkálatait. A képviselők és a meghívottak hatalmas és hosszas tapsa köze­pette érkeznek az ülésterembe a következő elvtársak: Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraş, Paul Niculescu- Mizil, Gheorghe Rădulescu, Vir­gil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Constantin Dragan, Emil Drăgănescu, Fazekas Já­nos, Petre Lupu, Dumitru Po­­pescu, Leonte Răutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu. A második napirendi pont ke­retében Cornel Onescu képvi­selő, belügyminiszter ismertette a Milícia megszervezéséről és működéséről szóló törvényterve­zetet. A néptanácsügyi és állami közigazgatási bizottságnak, va­lamint a jogügyi bizottságnak er­re a törvénytervezetre vonatko­zó jelentését Dumitru Balalia képviselő terjesztette elő. A törvénytervezet vitájában felszólalt Simion Dobrovici kép­viselő, az RKP Vrancea megyei bizottságának első titkára, a me­gyei néptanács elnöke és Benkő János képviselő, a Maros megyei néptanács első alelnöke. Szaka­szonkénti megvitatás után a Nagy Nemzetgyűlés golyós tit­kos szavazással­­elfogadta a Mi­lícia megszervezéséről és műkö­déséről szóló törvényt. A következő napirendi pont keretében Florea Dumitrescu képviselő, pénzügyminiszter is­mertette a törvénytervezetet az ügykezelők alkalmazásáról, ga­ranciák létesítéséről és a felelős­ségről a szocialista szervezetek javainak ügykezelésével kapcso­latban. Aurel Vijoli képviselő, a gazdasági-pénzügyi bizottság el­nöke előterjesztette ennek a bi­zottságnak és a jogügyi bizott­ságnak a jelentését. A vitára bocsátott törvényter­vezethez hozzászóltak a követ­kező képviselők: Iosif Uglar, az RKP Szatmár megyei bizott­ságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Eleonora Nik­­ca, a nagydisznóéi textilkombi­nát vezérigazgatója és Paraschiv Benescu, a szakszervezetek Ga­­lac megyei tanácsának elnöke. Ezután a törvénytervezetet megvitatták szakaszonként. A to­vábbiakban golyós titkos szava­zással a Nagy Nemzetgyűlés el­fogadta a törvénytervezetet. A negyedik napirendi pont ke­retében Adrian Dimitriu igaz­ságügyminiszter ismertette a büntetésvégrehajtásról szóló tör­vénytervezetet, Mihail Ghelme­­geanu képviselő, a jogügyi bi­zottság alelnöke pedig előterjesz­tette a bizottság jelentését a tör­vénytervezetről. A további vitában felszólal­tak a következő képviselők: Emi­lian Nucescu, Románia Szocia­lista Köztársaság Legfelsőbb Törvényszékének elnöke és Ghe­orghe Pop, a Máramaros me­gyei néptanács első alelnöke. A tervezet szakaszonkénti megvitatása után a Nagy Nem­zetgyűlés golyós titkos szava­zással elfogadta a büntetésvégre­hajtásról szóló törvényt. A kedd délelőtti ülésen a kép­viselők egy másik napirendi pont keretében jóváhagyták a Nagy Nemzetgyűlés egyes állandó bi­zottságai összetételének módosí­tását. A Nagy Nemzetgyűlés Bü­­rójának javaslatára a gazdasági­pénzügyi bizottság tagjává vá­lasztották Virgil Pirvu képvi­selőt Florea Dumitrescu képvi­selő helyébe, aki a pénzügymi­niszteri tisztséget tölti be. A földművelésügyi és erdőgazdál­kodási miniszteri tisztséget be­töltő Angelo Miculescu képvi­selő helyébe a Nagy Nemzetgyű­lés Dumitru Coliu képviselőt a mezőgazdasági és erdőgazdálko­dási bizottság tagjává válasz­totta. Délben a plenáris ülés befe­jeződött. Stefan Voitec elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke be­jelentette, hogy a nyílt üléssza­kok elvének megfelelően, a je­lenlegi ülésszak folytatja mun­káját az állandó bizottságokban. A plenáris ülés befejezése u­­tán, a gazdasági-pénzügyi, a me­zőgazdasági és erdőgazdálkodási, az oktatás-, tudomány- és mű­velődésügyi, az egészségügyi, munkaügyi és népjóléti, a jog­ügyi állandó bizottság munka­ülést tartott. Az előterjesztett törvényterve­zet rendeltetése meghatározni a román Milicia szerepét, megszer­vezését és működését — a Milí­ciáét, amely pártunk és államunk politikája megvalósításának egyik tényezője a nép forradalmi vív­mányainak megvédésében —, hozzájárulni a Milícia szervei munkája színvonalának emelé­séhez a szocialista tulajdon és a lakosok személyi tulajdona, törvényes jogai és érdekei meg­védésében, a közrend és­­nyu­galom megóvásában. A törvénytervezet előírja a Milícia feladatkörét a rendsze­rünk alapját képező szocialista tulajdon, valamint a lakosok személyi tulajdona megvédésé­ben, a bűncselekmények meg­előzésében és operatív kideríté­sében, a bűnözők kilétének meg­állapításában és elfogásukban. Úgyszintén a tervezet előírja a személyek törvényes jogainak és érdekeinek­­védelmére, a közúti közlekedés biztonságára, a határ­­átlépési okmányok kibocsátására és ellenőrzésére, a lakosság nyilvántartására, a személyazo­nossági bizonyítványok, a lakás- és állampolgársági bizonyítvá­nyok kibocsátására és ellenőrzé­sére vonatkozó feladatköröket. Külön megállapítva a Milícia szerveinek hatáskörét és felada­tait, valamint, ezek megvalósítá­sának eszközeit, a tervezet a törvény, az ember és az igazság iránti tisztelet elve alapján épül fel. Ilyen értelemben a tervezet leszögezi, hogy a milíciaszervek egész tevékenységüket a törvény alapján és végrehajtásában fej­tik ki. Amikor a Milicia fontosabb feladataira utalok, amelyekkel kapcsolatban a törvénytervezet új elemeket tartalmaz, leszögez és tisztáz egyes dolgokat, meg kell említenem, hogy a tervezet megszabja azokat a feltételeket, amelyek között a tisztek és al­tisztek milíciai intézkedéseket tesznek a bűnözés leküzdésére és a rend fenntartására, így például a tervezet előírja, hogy amikor tények tanúskodnak a büntetőtörvénykönyvben fel­sorolt tettek előkészítésére vagy elkövetésére, a Milícia szervei intézkednek a bizonyítékok ösz­­szegyűjtésére és megvizsgálásá­ra, a bűnözők kilétének megál­lapítására és elfogásukra. Ennek érdekében a Milícia vizsgálatot indít, műszaki-tudományos meg­állapításokat tesz, a törvény megszabta esetekben személye­ket vesz őrizetbe és más irányú bűnügyi vizsgálati tevékenységet folytat az igazság kiderítéséért és a vétkesek büntetőjogi felelős­ségre vonásáért. A Milícia tiszt­jeinek és altisztjeinek hatáskö­rük gyakorlásában joguk és kö­telességük elővezetni a Milíciára azokat, akik cselekedeteikkel ve­szélyeztetik a közrendet, a lako­sok életét és épségét. A törvénytervezet előírja, hogy a milíciaszervek teljesítik a néptanácsok határozataiból és a végrehajtó bizottságok rendele­teiből rájuk háruló feladatokat, rendszeres időközönként tájé­koztatják őket a törvényszegések helyzetéről, a törvényszegések megelőzésére és leleplezésére hozott intézkedésekről, a váro­sok és községek őrizetének biz­tosításáról, valamint a Belügy­minisztériumtól kapott paran­csokról és utasításokról és az ezek végrehajtására hozandó in­tézkedésekről. A Milicia szervei egész tevé­kenységükben értékes támoga­tást kaptak és kapnak a párt által a törvénytisztelet, a tisztes­ség, a társadalmi igazság és mél­tányosság szellemében nevelt dolgozók részéről. A lakosság tömegeinek aktív támogatása biztosította és biztosítja, hogy a Milícia jó feltételek között tel­jesítse a rábízott feladatokat. Ebből kiindulva, a törvényterve­zet előirányozza azt a lehetősé­get, hogy a Milicia támogatására csoportokat szervezzenek azokból a lakosokból, akik az emberek körében megbecsülésnek és tisz­teletnek örvendenek, és akik önként vállalják a milíciaszervek támogatását­­ a közrend megóvá­sában, valamint a törvényszegé­sek és a kihágások megelőzésé­ben és leleplezésében. Hogy a Milicia tevékenységét a lakosság széles rétegei támo­gatják, bizonyítják a tervezetnek azok az előírásai is, amelyek megállapítják, hogy a milícia­szervek együttműködnek az álla­mi és társadalmi szervekkel és szervezetekkel, a sajtó, a rádió, a televízió, a film szerveivel, annak érdekében, hogy erős közvéleményt alakítsanak ki a törvényszegőkkel szemben, a törvényszegések és kihágások megelőzéséért és leleplezéséért, a társadalmi és személyi tulajdon­nak, szocialista rendszerünk ösz­­szes értékeinek a megvédéséért. A törvénytervezet együttmű­ködési feladatokat jelöl ki a Milícia számára a Belügyminisz­térium, az Állambiztonsági Ta­nács és a Fegyveres Erők Mi­nisztériuma többi egységeivel az állam biztonságára, az államhatá­rok őrizetére, a helyi légvéde­lemre és más törvényes hatás­körökre vonatkozó feladatok teljesítésében. Abból kiindulva, hogy a Mi­lícia tevékenységében a törvé­nyesség maradéktalan alkalma­zása és tiszteletben tartása és — általában — a párt és a kor­mány által rábízott feladatok megvalósítása közvetlenül a ká­derek politikai-ideológiai színvo­nalától, szakmai, jogi és általá­nos műveltségi felkészültségétől függ, a tervezet leszögezi, hogy a katonai személyzet képzése katonai tiszti, katonai mesteri és altiszti iskolákban, tovább­képző központokban és tanfo­lyamokon történik, a katonai is­kolákban nem képezhető szak­emberek tekintetében pedig civil főiskolák végzettjeinek alkalma­zásával fedezhető a szükséglet. rr r A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI r r * A M!L!C!A MEGSZERVEZÉSÉRŐL ÉS MŰKÖDÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZET ISMERTETÉSE — Előterjesztette Cornel Onescu belügyminiszter — VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 7698. szám 4 oldal, ára 30 bami Szerda, 1969. november 19. t­ l. FEJEZET Általános rendelkezések 1. SZAKASZ. — Ügykezelő a jelen törvény értelmében a szo­cialista szervezet azon alkalma­zottja, akinek fő szolgálati fela­data a szocialista szervezet ügy­kezelésében, használatában vagy birtokában — akár ideiglenesen is — található javak átvétele, megőrzése és kibocsátása, tekin­tet nélkül a javak megszerzési módjára és raktározási helyére. A minisztériumok és többi központi szervek kijelölik azokat a funkciókat, amelyeknek betöl­tésével az alkalmazott az első bekezdésnek megfelelően ügyke­zelőnek minősül. Ezek a funk­ciók a jelen törvényben ügyke­zelői funkciók néven szerepelnek. 2. SZAKASZ. — A jelen tör­vény értelmében javaknak te­kintendők az anyagi javak, a pénzeszközök vagy bármilyen más értékek. II. FEJEZET Az ügykezelők alkal­mazásának feltételei 3. SZAKASZ. — Ügykezelő le­het az a 21. életévét betöltött személy, aki általános iskolai végzettséggel vagy más, ezzel egyenértékű iskolázottsággal ren­delkezik, és megvannak a szük­séges ismeretei e funkció betöl­téséhez. Az ügykezelés sokrétűségétől, a javak természetétől és érté­kétől, s a kezelésükhöz szükséges ismeretektől függően, a minisz­tériumok és a többi központi szervek megállapítják: a) az ügykezelési kategóriákat, amelyekhez az ügykezelőnek lí­ceumi vagy más szakiskolai vég­zettségre van szüksége az ügy­kezelésnek megfelelő specialitás­ban vagy egyenértékű iskolára és az ügykezelői munkában el­töltött bizonyos időre; b) az ügykezelési kategóriákat, amelyeknél az ügykezelői funk­ciót elláthatja egy 18 évet be­töltött személy is. 4. SZAKASZ. — Nem lehet ügykezelő az, akit a jelen tör­vényhez mellékelt jegyzékben feltüntetett bűncselekmények el­követéséért elítéltek, még ha ke­gyelemben részesült is. Amennyiben a bűnügyi eljárás, az ítélkezés folyamán, vagy pe­dig az elítélés után amnesztia következett be, az a személy, aki a mellékelt jegyzékben feltünte­tett bűncselekmények egyikét elkövette, nem lehet ügykezelő az amnesztia időpontjától szá­mított két évig. Akinél a bünte­tés kitöltését feltételesen felfüg­gesztették, nem lehet ügykezelő a próbaidő alatt és két évig e határidő lejárta után. A „bűncselekmény elköveté­sén“ értendő a mellékelt jegyzé­ken feltüntetett és a törvény ál­tal végrehajtott vagy megkísé­relt bűncselekményként büntetett tettek egyikének elkövetése, vala­mint az ezek elkövetésében tet­tesként, felbujtóként vagy bűn­társként való részvétel. 5. SZAKASZ. — A szocialista szervezetek kötelesek a Milicia szerveitől felvilágosításokat kérni azoknak a személyeknek büntető­jogi előéletéről, akiket ügyke­zelőkként akarnak alkalmazni, vagy ilyen funkcióba áthelyezni. A Milicia szervei kötelesek a kérés átvételétől számított leg­feljebb 30 napon belül közölni ezeket a felvilágosításokat. 6. SZAKASZ. — Az ügykeze­lői funkcióba alkalmazandó vagy áthelyezendő személy köteles bizonyítványt bemutatni attól a szocialista szervezettől, ahol e­­lőzőleg alkalmazásban volt; ez feltünteti, hogy okozott-e káro­kat a közvagyonban, milyen ter­mészetűek voltak ezek a károk és hogy megtérítette-e a káro­kat. E bizonyítványt kérheti az utolsó munkahelyről az a szo­cialista szervezet is, amely ügy­kezelői funkcióba szándékszik alkalmazni vagy áthelyezni az illető személyt. (Folytatás a 3. oldalon) ■ ■ T­ÖRVÉNY ügykezelők alkalmazásáról, garanciák létesítéséről és a felelősségről a szocialista szervezetek javainak ügykezelésével kapcsolatban Fellapoztuk a Lugosi Textilkombinát kollektív szerződését Második fejezet, de lehet másodrendű? A LUGOSI TEXTILKOMBI­­NÁT fő egységének szakszerve­zeti irodájában böngészem a kollektív szerződést. Néhány hét maradt hátra az évből, vajon mindent valóra váltottak-e ab­ból, amit a munkafeltételek javí­tásáért a vállalatvezetők és az alkalmazottak képviselői írásba foglaltak ? Az idei szerződés második fejezetébe tartoznak az ilyen jellegű vállalások. A belső szállítási útvonalak jó karban tartásáról, egy rakodórámpa lé­tesítéséről és gépesítéséről, a cserecsomagolás megkönnyítésé­ről és különféle higiéniai-egész­ségügyi feltételekről intézkednek e fejezetben. Török Elena, az üzemi szak­­szervezeti bizottság elnöke üdü­lő- és fürdőjegyek ügyében tele­fonálgat a részlegekbe. Most, az év vége felé több a jegy, mint az igénylő. Az alkalmazottak java része az elmúlt hónapokban kivette szabadságát. — Nyáron több volt az igénylő, mint a beu­taló. Most meg fő a fejem, hogy mit csináljak a jegyekkel — ke­sereg az elnöknő. Majd elmond­ja, hogy a kollektív szerződésbe foglalt munkafeltétel-javítási fel­adatokat egy-két kivétellel már mind teljesítették. A nagyarányú beruházási munkálatok is segí­tették a korszerűbb feltételek megteremtését. Közben egy alkalmazott érke­zett a vállalat B egységéből a gyógyfürdői beutalóért. — Mi nemcsak új szövőtermet, hanem új öltözőt és fürdőt is kaptunk. Elégedettek vagyunk a számunkra teremtett munkafelté­telekkel — válaszolja kérdésem­re Drágán Ana szövőnő. Lemegyünk az elnöknővel a termelőrészlegekbe. Tágas, vilá­gos műhelyekben dolgoznak a lakatosok, hegesztők, villanysze­relők, szerszámgépkezelők, a vállalat karbantartó részlegének alkalmazottai. Az oxiacetilénes hegesztők műhelyében hiányzik a ventillátor. — Leszerelték javí­tásra — mondja Olaru Constan­tin hegesztő, aki szeretné, ha mielőbb a helyén lenne a szel­lőztető berendezés, mert sok gáz Tí’í'l Ír BENÉZÜNK A FONALCSO­­MAGOLÓKHOZ. A kollektív szerződésben ugyanis az egyik feladat így hangzik: „A csoma­golónők munkájának megkönnyí­tése érdekében különleges szer­kezeteket készítenek, hogy ha­­jolgatás nélkül lehessen becso­magolni a fonalat“. Velünk van Komlódi Mária, a részleg szak­­szervezeti bizottságának elnöke is. Előre figyelmeztetnek, hogy a szerkezetek még nincsenek ké­szen. Pedig a kollektív szerződés szerint a főgépész szolgálatnak „állandóan“ gondoskodnia kelle­ne e szerkezetekről. — Sok most a munkájuk. Elfoglaltak a beru­házásokkal is — mentegeti az üzemi bizottság elnöknője a fő­gépész szolgálatot. Pedig inkább azt várnánk el tőle, hogy ne­­ mentegesse, hanem követelje ki a szerződésben szereplő munka­­megkönnyítő szerkezetek mielőb­bi használatba adását. Vélemé­nyünk szerint nemcsak a beru­házási munkák gátolták az em­lített szerkezetek elkészítését, hanem az is, hogy a szerződés­ben nem tüntettek fel pontos határidőt, hanem „állandó“ te­endőnek jelölték, így aztán ál­landóan ráérnek a kivitelezéssel, pedig immár közeleg az év vége ! Turcan Virgil mérnök csak rövid ideje a főgépész szolgálat vezetője. Két intézkedési tervet is elénk tett a folyó munkákról. Az egyik balesetelhárítási, a má­sik meg tűzvédelmi feladatokat tartalmaz. A munkamegkönnyítő szerkezetek nem szerepeltek e­a kollektív szerződés ÉRTELMÉBEN a főgépész és az adminisztratív szolgálatnak kell gondoskodnia a megfelelő higié­niai-egészségügyi feltételekről is. Ezek között szerepel a mosdók, zuhanyozók és illemhelyek egész­ségügyi berendezéseinek gondo­zása, karbantartása és javítása. Végigjártuk a részlegek fürdőit. Több helyen — például a fono­dában — javításra szorulnak a csapok. Sok helyen állandóan folyik a meleg- vagy a hidegvíz. Egyes illemhelyek használhatat­lanok, szemétlerakatnak tartják. A szövődé­k új ruhatárat és für­dőt kapott, ám még most sincs minden rendben. Egyes zuhanyo­zók már hibásak s lefolyók is eldugultak. Felsoroltuk észrevételeinket Gutter Benőne közgazdásznak, a Textilkombinát személyzeti igaz­gatójának. — Az utóbbi napok­ban nem ellenőriztem a helyze­tet, mert szervezési kérdésekkel voltam elfoglalva. Elég alkalma­zottunk van a fürdők és mellék­­helyiségek tisztántartására és gondozására. Utánanézünk, hogy rend legyen e téren is ! A kollektív szerződés máso­dik fejezete foglalkozik a mun­ka- és életfeltétel javításával. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ezek másodrendű feladatok, melyeknek valóra­­ váltása nem kötelező. Gyurcsik Miklós Kern a traktoreseken múlik! Néhány héttel ezelőtt beszá­moltunk arról, hogy a gizella­­falvi termelőszövetkezet trakto­rosai a vetési kampányban je­lesre vizsgáztak. A gépkezelők annak idején arra is vállalkoz­tak, hogy a mélyszántást határ­időre befejezik és a tavaszi nö­vényeknek kifogástalan minősé­gű magágyat készítenek. Ez kész­tetett arra, hogy november 13- án a tervteljesítés felől érdek­lődjünk. — Traktorosaink kötelesség­­tudó emberek. Mindig számítha­tunk rájuk. A mélyszántásban észlelt elmaradásért nem őket terheli a felelősség — mondotta Coman Vasile agrármérnök. Mielőtt az elmaradást előidéző okokat elemeznénk, lapozgassuk át a nyilvántartási füzetet. A számok sokat mondanak. Százötven hektár felszántatlan föld van még a gizellafalvi határban. Mi az oka ennek? — tevődik fel a kérdés. Ha a traktorosok kihasználják a kedvező időjárás minden percét, óráját, akkor végül is mi akadályozza a szán­tás menetét? A kérdésre az agronómustól kapunk választ. — Az említett 150 hektár terü­letből csak 30 hektárt szabadí­tottak fel az MTSZ tagjai. Het­venöt hektáron még lábon áll a kóró­s 25 hektárnyi kukorica várja a termelőszövetkezeti ta­gokat. A többi területen kukori­­cakúpok állják a traktorok út­ját. Félő, hogy a megyei mező­­gazdasági igazgatóság más egy­ségekbe irányítja a traktorokat, s akkor tavaszra marad a szántás... A mérnököt, a községi párt­­bizottság titkárát és a néptanács elnökét újabb kérdésekkel ostro­moljuk. A válaszok egyértelmű­ek és ... határozatlanok. — Ha az idő velünk tart, ak­kor a gizellafalviak előbb-utóbb végeznek a kukoricatöréssel és a kóróvágással, -hordással — hang­zik a párttitkár megnyugtató válasza. Ha az időjárás kedvező marad, akkor ... November derekán­­ le­het-e bízni az időjárásban? Úgy hiszem, nem. A kedvező idő könnyen búcsút vehet tőlünk, s akkor a betakarítást és a szán­tást meg lehet kérdőjelezni. A munkaszervezés felől is érdeklődtünk ... — Nincs baj a mozgósítással — próbál megnyugtatni a párt­titkár. Mi, tőlünk , telhetően, mindent megtettünk? Az már nem rajtunk múlik, hogy a szö­vetkezeti tagok többsége befeje­zettnek tekinti a kampányt és nem dolgozik a határban. Véleményünk szerint, az elma­radás a gyenge szervező-politikai munkának tulajdonítható. Csü­törtökön Gizellafalván is nyá­rias volt az időjárás. A község gazdái munkaszervezés helyett folyó ügyek megoldásával fog­lalkoztak­­ az irodában. A ku­korica egy része viszont még töretlen, s a kóróvágással és -hordással is baj van. Hiába a traktorosok igyekezete, ha a ter­melőszövetkezet gazdái ráérősen dolgoznak. El kell mondanunk azt is, hogy Papp Mátyás, a ter­melőszövetkezet elnöke és a ve­zetőtanács az őszi kampány u­­tolsó, de igen fontos szakaszá­ban nem végzett és nem végez hatékony szervezőmunkát. Gizellafalván a növénytermesz­tésben elért idei eredmények sincsenek összhangban a lehető­ségekkel és a fejlett műszaki­­anyagi alappal. Ennek nyomós okai vannak. Az MTSZ tagjai megkésve végezték el az idény­munkálatokat, s így a hektárho­zam nem növekedett az igé­nyeknek megfelelően. Hozzávetőleges számítások sze­rint a kukoricatörést és a körő­­vágást két-három nap alatt be lehetne fejezni. Ez csak akkor válik valósággá, hogyha ezek­ben a napokban a termelőszövet­kezet összes dolgozói részt vesz­nek a munkálatokban. A ter­melőszövetkezet vezetőtanácsa és a községi pártbizottság hatáskö­rébe tartozik a munka jobb megszervezése és a mozgósítás arra, hogy az MTSZ-gazdák kam­pányfeladataikat hiánytalanul teljesíthessék. Erre máskülönben azért is szükség van, hogy a traktorosok a mélyszántással ide­jében végezhessenek. E munka­művelet a jövő évi termés szem­szögéből nézve, döntő jelentősé­gű. Jó számolni ezzel Gizella­­falván, amíg nem késő ! Gergely Gergely AZ APOLLO-12 ÜZENETEI Az Apollo-12 asztronautáinak negyedik napja terv sze­rint telt el a világűrben, ötvenhat perces színes tv-adást sugároztak, bemutatták a kabin belsejét és képeket köz­vetítettek a kozmoszról. „Mindhárman kiválóan érezzük magunkat, testgyakorlatokat végzünk, jól alszunk, ízletes ételünk, hideg ivóvizünk varr, szemléljük a Földet és a Holdat. Csak otthoni szeretteink hiányoznak“ — jelentette Gordon. Az űrhajósok tv-képeket sugároztak a Földről, bolygónk a térben lebegő, aranyzöld gömbnek tűnt a képernyőn. A­­ tv-nézők láthatták ezután a megfigyelőablak mögött mind jobban körvonalazódó Holdat. (TOVÁBBI BESZÁMOLÓINK A 4. OLDALON) JUGOSZLÁV HAJÓK A VILÁG TENGEREIN A világ tengerein és óceánjain több mint 300 jugosz­láv hajó közlekedik és köt ki az összes kontinensek kikö­tőiben. Északról délre, az Adriai-tenger partján nagy kikötők működnek — Rijeka, Split, Zadar, Szibenyik, Dubrovnyik. A háború utáni években újabb kikötők létesültek, — Ba­­kar, Loce, Bor. Az utóbbi tíz évben a jugoszláv kikötők­ben 2,5-szeresére növekedett az áruforgalom. A pod­ai, spliti, rijekai és más hajógyárak évenként 400 000 tonna űrtartalmú hajókat gyártanak és exportálnak számos országba. BOMBAROBBANÁSOK A NEW YORK-I CITY-BEN Robbanás rázta meg az elmúlt napokban a New York-i bűnügyi törvényszék épületét. Jelentős anyagi kár keletke­zett és tűz ütött ki. Ezt megelőzően, egyidejűleg három bombamerényletet követtek el a Chase Manhattan Bank, a Radio Corporation of America és a General Motors tár­saságoknak a város központjában levő üzleteiben. A New York-i rendőrség közölte, hogy a merényletek­kel kapcsolatban négy személyt letartóztattak. Lakásukon robbanóanyagokat találtak. EGY KORTESHADJÁRAT SZOMORÚ MÉRLEGE Amint a Philippine News Service hírügynökség közli, a múlt héten kedden lezajlott elnökválasztás során 70 em­­ber életét vesztette, 83 megsebesült. A hírügynökség rámu­tat, hogy az áldozatok száma most sokkal nagyobb volt, mint az 1965. évi választás alkalmával. (Akkor 47 halott és 57 sebesült volt.)

Next