Szabad Szó, 1986. április-június (43. évfolyam, 12762-12838. szám)
1986-04-01 / 12762. szám
AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA A pártfőtitkári útmutatások szellemében Megbecsülik a munkaerőt A nagyszentmiklósi mezőgazdasági természöövetkezet sajátos helyzetben van. A gyors ütemben fejlődő város ipari övezete jelentős számú munkaerőt vont el a mezőgazdasági termeléstől A tervszámok azonban nőttek, a belső tartalékok kihasználása mellett a globális akkord alkalmazása vált a legjelentősebb hozamnövelő tényezők egyikévé. Josef Frekot állatorvos, a gazdaság elnöke mondja: — Igyekeztünk lefedni a kapásnövények egész területét készs munkaerővel. Természetesen használunk majd gyomirtót is, a kapálás azonban így is nélkülözhetetlen. A tagok mellett sok ipari dolgozó jelentkezett, parcellát vállalnak. .Mindezt a bizalom megnyilvánulásaként értékelhetjük, hisz városszerte hamar híre ment, hogy azok, akik becsületesen helyt álltak a mezei munkában,megtalálták számításaikat. Az elnök „példatára“ gazdag, ezúttal csak tallózni tudunk benne Ezek szerint az mlsz-tagok közül Szokolai István és Will Péter, valamint Gheorghe Farca, Szabó István, Róka József, Ştefan Petru mezei munkás évekre visszamenőleg is a sokat vállalók között van. Horváth Júlia (Kenderszövöde), Kovács György (Bănăţeanul kisz), Balázs József (kórház), Nagy Sándor (Harisnyagyár) egy hektár kukorica mellett cukorrépát és fokhagymát is művelnek ebben az esztendőben... Ismétlem a példák csak kiragadottak. A tavalyhoz viszonyítva jelentősen nőtt az iparban dolgozók ,vállalkozó kedve: 240-en kértek és kaptak globális akkordban megművelés alá kerülő területet (ez a szám 1985-ben 127 volt!) Nyilvánvaló: „kifizetődő“, ha az mtsz számára végzett munkát idejében honorálják és a megbecsülés arányában számíthatnak a bedolgozók által biztosított „hírverésre“. .. A már említett körülmények nemcsak a munkaerővel való gazdálkodásra, hanem a gazdaság egész fejlődésére kihatnak. A 836 hektár kukorica mellett 500 hektár kender, 220 hektár cukorrépa, 150 hektár napraforgó és 35 hektár fokhagyma teszi próbára az elkövetkező időszakban szakértelmüket. S hogy a mezei szállításoknál minél nagyobb hatékonysággal dolgozhassanak, lóállományukat rövid három esztendő alatt negyvenről nyolcvankettőre növelték. E vidéken ápolásra érdemes hagyománya van a lótenyésztésnek s az ehhez fűződő szakmáknak. Éppen ezért indították bepéldául a kocsigyártó műhelyt: a négy tonnás társzekér mellett újabban például egylovas kocsit terveztek, s várják a megrendelőket Általános észrevételként a kezdeményező szellemet és az előrelátást említhetjük az mtsz vezetői sajátjaként. A temesvári Gyapjúipar Vállalattal például szerző-déses alapon szövetjavító műhelyt nyitottak — harminc aszszony dolgozik itt, akik azonban a mezei munkákban is megállják helyüket.Mert az érdekük is~-így kívánja. Így ötvöződik a közös érdek az egyénivel Pataki Sándor A tanulságok helyben kínálkoznak .Kommunista ifjúsági szervezetünk Temes megyei Bizottsága titkárságának legújabb kezdeményezéséről, amely a falusi KISZ-élet minőségi javulását szolgálja A KISZ Temes megyei Bizottságának titkársága testületileg látogatott el március végén Betlenháza, Bálinc Bara és Ohaba Lungă községek ifjúsági szervezeteibe. A kiszállás során a helyszínen elemezték a községi KISZ-munka minőségét, a szervezett akciók szerepét a fiatalok munkára nevelésében, hazafias tudatuk, alkotókészségük fejlesztésében. A megyei KISZ-szervezet irányítói megállapíthatták, hogy a községi pártszervek és -szervezetek vezetésével és hathatós segítségével, a helyi fiatalok választott tisztségviselői többségben következetes erőfeszítéseket tesznek munkastílusuk tökéletesítése érdekében. Abból indulnak ki: a tagságnak ismernie kell az egységes helyi gazdasági-társadalmi fejlesztési programok célkitűzéseit, hogy kivétel nélkül mindannyian hozzájárulhassanak azok megvalósításához. NEM TÚL NÉPESEK EZEK A KÖZSÉGI KISSZERVEZETEK. A betlenházi például csupán 131 tagot számlál. Ohaba Lungă község falvaiban alig félszáz KISZ- korú fiatal él és dolgozik A haraiak még kevesebben, 16-an vannak. Ebből is kitűnik, hogy községenként igen eltérőek azok a módszerek, amelyek a politikai és kulturális, erkölcsi nevelő munka, a mozgósító igyekezet hatékonyságát biztosítják. Ion Boambă, a KISZ Betlenháza községi bizottságának titkára, a hatáskörébe tartozó szervezetek önálló kezdeményezéseit látja célravezetőnek. Megköveteli, hogy minden egyes gazdasági egység, falu fiataljai és legfőképpen azok képviselői feladatuknak tekintsék az illető munka- és lakóközösségek tervkötelezettségeit, a helységfejlesztés és -szépítés célkitűzéseinek valóra váltását Úgyszintén jól körülhatárolta a községi összérdekeket is, melyek nem idegenek a fiatalok törekvéseitől A KISZ községi bizottságának tagjai konkrét feladatokat látnak el. Egy-egy szervezetért, illetve akcióért felelnek, munkájukról rendszeresen beszámolnak az irányító szerv ülésein. Sikerült elérniük, hogy a KISZ községi szervezete idő előtt teljesítse a hazafias munkaakciókból bevételezett pénzügyi kötelezettségeit. Büszkék arra, hogy A TÉLI HÓNAPOKBAN MINDEN FIATAL LEGALÁBB KÉT KISZAKCIÓBAN SZEREPELT. Többségben jelen vannak a művelődési otthonok megannyi rendezvényén, klubesteket szerveznek, műkedvelő csoportokban lépnek színre. A kulturális munkában egyébként maga a KISZ községi bizottságának titkára jár elöl jó példával, aki feleségestül osztozik az országos rangú betlenházi folklóregyüttes sikereiben A KISZ-titkár ugyanakkor a művelődési otthon helyettes igazgatója, s e minőségében koncepciós feladatokat lát el, műsorokat, előadásokat, politikai, nevelő és ismeretterjesztő összejöveteleket szervez. Irányít. Legújabban éppen kiránduláson van, 44 fiatallal körutazást tesz a nyugati Érchegységben. Felkeresik a Medve-barlangot, Félixfürdőt, megtekintik Nagyvárad és Belényes főbb ipari, társadalmi, kulturális létesítményeit. Emília Gruescu nem szövetkezetesített községben lát el KISZ- titkári teendőket. Megbízott óvónőként, hagyományos módon illeszkedik bele Ohaba Lungă, a dombvidéki település szellemi életébe, annak elsőrendű mozgatója. Ő a fiatalokkal való közvetlen párbeszéd módszerét látja célravezetőnek. Ha rendezvényt szervez, mindenkihez személyesen látogat el, akinek a Vajda Sándor (folytatód CS. oldalon) XLIII. évfolyam, 12 762. szám KEDD, 1986. április 1. 4 oldal, ára 50 báni Felelősséggel, körültekintően A plenáris ülés felhívja a falvak összes lakosait, a földterületek összes birtoklóit, a tulajdonformától függetlenül, gyarapítsák állandóan a növényi és állattenyésztési mezőgazdasági termelést, szerződéskötés és felvásárlás alapján értékesítsenek egyre nagyobb mennyiségű mezőgazdasági élelmiszerterméket, hiszen így óriási jelentőségű társadalmi kötelezettségüknek tesznek eleget az állami alap és az önellátási alap képzése kötelezettségének. (A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács Felhívás Határozatából) A tanácskozást az elnökség jó ideje, hogy berekesztette, de a teremben még tart az eszmecsere. — Nem sietnek az emberek — fordulok Kollár Kálmánhoz, a vöröscsárdai pártszervezet titkárához, aki politikai munkásként, s háztáji gazdaként is jelen volt a zöldségtermesztők helyi egyesületének megbeszélésén. — Nem sietnek, mert érdekeltek abban, hogy begyűjtsenek minden hasznos tanácsot, tapasztalatot, ami segítheti munkájukat. S hol, ha nem itt? A szomszéd kertjét „ismerik“, ám a néhány utcával távolabb lakó ismerősét közelebbről nem. De hallották, hogy érdemes megnézni... Hát egyeztetnek találkozót, megbeszélik az esetleges magcserét... — A kerületi pártszervezet milyen szerepet vállalt a zöldség- és gyümölcstermesztés megszervezéséből? — A meggyőző szervező munka egy részét. Már az induláskor és azóta is. Propagandistái voltunk és vagyunk a kezdeményezésnek. Közben, ha úgy adódik, ügyes-bajos kérdések gyors rendezéséért kopogtatunk az illetékeseknél. Idén januárban foglalkoztunk a pártgyűlésen a háztáji és a vele kapcsolatosan felmerülő kérdések összegzésével. A megbeszélést követően szorgalmaztuk — és sikerrel — a vetőmagkérdés rendezését, a szükséges fólia biztosítását azoknak, akik igényt tartottak arra. Javasoltuk az elmúlt évek tapasztalatának ismeretében, hogy szervezzenek munkacsoportokat olyan gazdákból, akik szakszerűen tudják végezni a gyümölcsfák téli permetezését. Ez sok idős kertészkedő ember gondját oldaná meg. Ez a javaslat is meghallgatásra talált... Most már csak a tavasz köszöntene be. Háztáji kertek, tömbházakk között-körül kialakított minizöldségesek művelői Vöröscsárdán, mint tapasztaltam, érthetően, egyre türelmetlenebbek. Nem járt eddig kedvükbe az időjárás. De ők ott tesznek-vesznek a kertekben az idő javulását „sürgetve" ezzel is. Hogy aztán, ha beköszönt a tavasz, teljes erőbedobással alakíthassák olyanná az esetenként csupán tenyérnyi földterületet is, amilyennek megálmodták. Joó Imre Tiszta lelkiismerettel Váratlanul ért, nem számítottam arra, hogy találkozónkon „feleltetés“ is lesz, és hogy egy találós kérdéssel saratéba szorít Szabó Imre másodikos kisfia. Márpedig ez történt. Miután az osztály népe körbejárta Nagyapó mesefáját, szólások és közmondások tűzijátéka került műsorra. — Tetszik tudni, melyik a legjobb párna? — címezte nekem a kérdést az Imre gyerek, mire csupa szem, csupa fül lett osztály, fején találja-e a szeget a vendég. De hiába srófoltam fel az eszemet, adós maradtam a helyes válasszal. Az pedig így hangzott: A legjobb párna a tiszta lelkiismeret. Szabó Imre diadala teljes volt Hogy valamelyes elégtételt vegyek, legyőzőmhöz fordulnám. — Tudod te egyáltalán, mi a lelkiismeret? A padokból a segítségére siettek— A lelkiismeret az, ami nem hagy nyugton, ha elmulasztottuk megtanulni a leckét, vagy csak összecsaptuk a házi feladatot. Olyankor elaludni is nehéz, folyton arra gondolunk, hogy hibáztunk. De hogyha jól elvégezzük a munkánkat, könnyű az álmunk és egész nap vidámak vagyunk. Hát ez a válasz is tízest érdemel. Akárcsak a példásan elvégzett pionír feladat, amiről már az 1. számú általános iskola bejáratánál értesülhettem. Hogy miből áll ez? Szorgalmas gyűjtögetésből. Üveg, papír, fém, használt ruha, minden pénzt ér. Tudják ezt a kis másodikosok, mert Gulyás Irén tanítónő az életre neveli őket. Az igyekezet gyíkmölcse, hogy a II. osztály pionírosztaga elsőként, már februárban teljesítette a rájuk osztott évi feladatot. Azt akarja ki, hogy jó legyen a párnájuk. . Azóta is rágódom ezen a találós kérdésen. Milyen kár, hogy a felnőttek világában nem ismeri mindenki! Ha valamennyien úgy indulnánk el reggelente otthonról, hogy tudásunk legjavát adjuk, hogy egyetlen selejtes terméket sem csomagolunk be, hogy okosan használunk ki minden percet, hogy nem rövidítjük meg a közvagyont, hogy türelemmel, emberséggel közeledünk munkatársainkhoz, hogy minden lépésünk, szavunk, cselekedetünk a közjót szolgálja, biztosan könnyebb lenne az álmunk. „Dolgozni csak pontosan, szépen..Tiszta lelkiismerettel érdemes. Sipos Erzsébet