Szabad Szó, 1988. április-június (45. évfolyam, 13383-13460. szám)
1988-04-01 / 13383. szám
Tettekkel váltjuk valóra pártunk főtitkárának lelkesítő felhívását Növelik a kőolajkitermelést Az ötéves terv harmadik esztendejében, 1987-hez viszonyítva, az összes tervmutatókat jelentős mértékben túl akarják szárnyalni a sándorházi Kőolajkitermelő Telep dolgozói. Januártól mostanig a fontosabb termékeknél (kőolaj, földgáz, gazolin, stb.), az elmúlt év hasonló időszakához képest, lényegesen növelték a termelést. A dolgozók megyei tanácsának nemrégiben megtartott plenáris ülésén jóváhagyott intézkedési program, a többi között éppen arra mozgósítja az említett egység munkaközösségét, hogy a kijelölt határidőre helyezzék működésbe az új szondákat. Ioan Ciobanu elvtárs, a telep dolgozói tanácsának az elnöke elmondott:ogy idén is nagy összegeket aaanak a termelőkapacitások eiűrésére (ötven szonda fúrása, gázvezetékek lefektetése, a szállítás korszerűsítése és sok más minden szerepel a célkitűzések között). A szocialista munkaversenyben tett felajánlásokat is időarányosan teljesíti a sándorházi Kőolaj kitermelő Telep kollektívája. A munkaközösség tagjai arra vállalkoztak, hogy 1988-ban a többi között ezer köbméterrel haladják túl a szondagáz-termelést és ezer tonnával nagyobb mennyiségű széndioxidot állítanak elő, mint amennyit az eredeti terv előirányoz. A termelési költségeket ebben az évben nyolcmillió lejjel csökkentik, s ennek tetemes részét az anyagokra fordítandó kiadások leszorításánál érik el. Hasonlóképpen továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak az újrahasznosítható anyagok értékesítésére, különös tekintettel a csővezetékek visszajuttatására a gazdasági körforgásba. A szocialista verseny élvonalában Sikerekben gazdag negyedévet zártak a temesvári Kalapgyár dolgozói. Ioan Grigore elvtárs, a terv- és termelésszervezési osztály vezetője arról tájékoztatott, hogy az esztendő első munkanapjaitól ütemesen teljesítették a vállalatban az összes mutatószámokat, egyeseknél pedig számottevő többletet értek el. Így például az árutermelési és a termelékenységi feladatokat egyaránt 103,3 százalékban htották valóra, s mintegyfél millió lej pluszbevételre tettek szert csupán az árutermelésnél. Szem előtt tartva pártunk legfelsőbb vezetőségének azon útmutatását és orientációját, hogy minden egységben fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az exportra és az exporttermelésre, a temesvári kalapgyártók az év eleje óta elttelt periódusban 93,6 százalékkal szárnyalták túl a kiviteli tervet A többi között Irakba, Szaúd-Arábiába, Angliába, Németország Szövetségi Köztársaságba szállítottak nagyobb t ételekben termékeket az említett időszakban. A megvalósított eredmények jelentős mértékben tulajdoníthatók a jól szervezett szocialista munkaversenynek is. A vetélkedő élenjárói közül elsősorban Florica Gavra, az exportra szakosított részleg vezetőjéről, Gheorghe Gheran és Szabó János kötődés dolgozókról, Ioan Popa és Titus Ritel mesterekről hallottunk elismerő szavakat a vállalatban. (B. L.) A munkatermelékenység emeléséért A termelés korszerűsítését és megújítását, a munkatermelékenység színvonalának emelését szolgáló szakszervezeti akciók eredményeképpen Temes megyében 1987 július 1 és december 31. között 1042 intézkedést foganatosítottak. Az utószámítások szerint, az intézkedések nyomán 581 millió lej értékű árutermelési többletet valósítottak meg gazdasági egységeink, míg a termelési ráfordítások 377 millió lejjel csökkentek. A viszonylagos munkaerő megtakarítás 2015 személy. Ezzel párhuzamosan a Megéneklünk, Románia fesztivál műszaki-alkotói versenyeire -976 munkatermelékenység növelését szolgáló dolgozattal neveztek be a vállalatokban és kutató egységekben dolgozó mérnökök és középkáderek. E dolgozatok gazdasági hatékonysága meghaladja a 317 millió lejt. Hasonló célokat szolgálnak szakszervezeti, keretben az újítók és feltalálók körei is, amelyek száma megyénkben jelenleg 220. 1953. április. 1. Újabb gépipari egység neve került ezen a napon a megyeszékhely gazdasági térképére: Temesvári 6 Martie Vállalat. Az a véletlenen múlott, hogy a Március 6. körúton jelölték ki az egység székhelyét. Ott volt akkor ..szabad terület“ — pontosabban két üres műhely és néhány irodahelyiség egy épület udvarában. Anyag és termékraktáraknak már csak az épület pincéjében jutott hely. Akkor talán kevesen hitték az alapító tagok közül is, hogy a vállalat története egybeesik majd hazánk egyik iparágának történetével. . A Temesvári 6 Martie Vállalatot az építőipari munka gépesítésénk feladatával bízták meg. Constantin Codreanu, a vállalat pártbizottságának titkára fiatal ember. A vállalat történetének első fejezetei számára, mint a vállalatban dolgozó számos fiatal számára már történelem. A hallomás- Fém talicskától a csőformázó berendezésig jól tud csak arról, hogy satű, kőműveskanál, fémtalicska volt az egység kínálata a megalakulását követő első hónapokban. De azt pontosan számon tartja a pártbizottság, hogy az alapító tagok közül kik dolgoznak ma is a vállalatban. A vállalat megalakulásának . 35. évfordulóján az elismerés hangján kell szólnunk azok munkájáról, akik bizony nehéz körülmények között álltak helyt és ma is alapemberei a vállalatnak. Juhos Haralambie, Klubica Jenő, Mircu Victor, Pflanzner Franz, Rieder Anton, Vlasov Marin, Zappel Leopold itt vannak köztünk, megbecsült szakemberek. De tisztelettel köszöntjük az évfordulón azokat az alapító tagokat, akik a vállalatból mentek nyugdíjba — Bugaru Margareta, Dobra Gheorghe, Feldmann Klára, Ghindaş Ioan, Jiglău Ioan, Mihály Dezső, Miron Ecaterina, Musteţiu Corneliu, Ben- Földi Domokos (Folytatás a 3. oldalon) _____________________________ A Temesvári 6 Martie Vállalat madártávlatból ILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! szttBnn szó . AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA XLV. évfolyam ■ 13 383. szám ■ PÉNTEK ■ 1988. április 1. ■ 4 oldal, ára 50 bani Időszerű tennivalók a mezőgazdaságban , a vetés meggyorsítása a legfontosabb feladat megyénk minden mezőgazdasági egységében. Amint a talajnedvesség állapota lehetővé teszi haladéktalanul meg kell kezdeni a magágyelőkészítést. Hasznosítsanak minden munkaórát, a tárcsázást, kultivátorozást, s más kevésbé igényes munkákat lehetőleg éjszakai váltásban is végezzék a mezőgépészek, hogy nappal minél nagyobb területen földbe lehessen juttatni a magot. A szakemberek fordítsanak megkülönböztetett figyelmet mind a talajelőkészítés, mind pedig a vetés minőségére. A farmvezetők, az egységek főmérnökei tartózkodjanak állandóan a határban, s a traktorosok minden esetben az ő felügyeletük mellett végezzék a kijelölt munkafolyamatokat. Az elmúlt időszakban hullott bőséges csapadék következtében sok helyen keletkezett kisebb-nagyobb foltokban pangó víz. A gazdaságok vezetőségei haladéktalanul intézkedjenek ezek levezetése érdekében. Először a vetésekről kell elvezetni a vízfölösleget, de fontos a szántások víztükreinek a lecsapolása is, hiszen ezek nagyban akadályozzák a talajelőkészítők és a vetők munkáját. A kertészetekben is sokasodnak a teendők. Minél gyorsabban be kell fejezni a korai burgonya ültetését, a korai káposztafélék kipalántálását, s ezzel egyidejűleg folytassák mindenütt a melegágyi növényzet gondozását, edzését, ültetésre való előkészítését. A körülmények rendkívívül kedveznek a gyümölcsfa és szőlőültetésnek, célszerű most földbe juttatni a csemetéket és oltványokat. Sürgősen be kell fejezni a metszést. MAE CEAUŞESCU elvtárs ELENA CEAUŞESCU elvtársnővel együtt, hivatalos, baráti látogatást tesz Indonézia Köztársaságban Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt 1988 áprilisának első felében hivatalos, baráti látogatást tesz Indonézia Köztársaságban Suhartónak, Indonézia Köztársaság elnökének és Tien Suharto asszonynak a meghívására. Számok nyelvén a diákművelődésről A Temesvári Egyetemi Központ KDESZ Tanácsánál nyilvántartják azt, hogy az itt tanuló főiskolások műkedvelő együttesei milyen gyakorisággal szerepelnek a nyilvánosság előtt. Az elmúlt tanév összesített adataiból például kiviláglik, hogy egyetemi városunkban átlagban hetente legalább négy nagyszabású előadást szerveztek a különböző művészeti ágazatokat képviselő tehetséges diákok fellépésével. Ugyanakkor az előadások össznéző száma megközelítette a 100 ezret. Legtöbb — 135 — rendezvényre a Diákművelődési Házban került sor, 75280 részvevővel. A Traian Vuia Politechnikai Intézet műkedvelőinek 28 műsorára 7124 néző vásárolt belépőjegyet, míg az Egyetemen 5812-en 17, az Orvosi Intézetben 3140-en 11 és az Agronómiai Intézetben 3045-en összesen 10 színpadi eseményre voltak kiváncsiak. Átlagban számolva egyetemi városunk minden egyes hallgatója öt estét áldozott arra, hogy műkedvelő társainak tapsoljon. Persze ezen kívül számottevő szórakoztatónevelő jellegű eseményt szerveztek zártkörben az egyes évfolyamokon, fakultásokon ugyancsak közel 100 ezer részvevővel. Tehát számoljunk tíz műsoros estét diákonként. Sok ez vagy kevés? Attól függ, ki mit lát a diákművelődésben. A politikai és kulturális nevelő tevékenység egyetemi irányítói, szervezői, elsősorban a kommunista diákegyesületek vezető szervei, akik következetesen arra törekednek, hogy folyamatossá tegyék a közművelődést, növelni szeretnék ezeket a számokat, és valójában növelik is évről évre. Csupán összehasonlításként, 1984—85-ben 178 előadást jegyeztek közel 89 ezer részvevővel. Idén minden bizonnyal túllépik a tavalyi szintet, bár a vetélkedők csupán a tömegszakasznál tartanak. Azt is mondják ugyanakkor, hogy a rendezvények száma elvileg alatta marad az erkölcsi, anyagi támogatásoknak, főiskoláinkon nem mindig használják ki a rendelkezésükre álló anyagi, művelődési bázisokat. Igaz, például, hogy a diákház viszonylag távol esik az intézetektől, az otthonoktól, ám gyakran van úgy, mint ahogy mondani szokás, hogy esténként annyian jönnek el ide egy, két sőt ennél is több rendezvényre, hogy még egy tűt sem dobhatna el az ember közöttük. Osszunk és szorozzunk! Látni fogjuk, hogy ha valójában csupán a legjobbak előadásai szerepelnek is a nyilvántartásokban, egyik-egyiküknek alig hatszor kellett színre lépnie egy év alatt, ahhoz, hogy a fent említett előadásszám kijöjjön. Akinek ez kevés, gondoljon arra, hogy egy-egy fellépést mennyi munka előz meg. Mégsem vitás, hogy az egyetemi pártszervek, KDESZ tanácsok képviselőinek igazuk van, ha keveslik a nyilvános rendezvények számát, ők arra gondolnak ugyanis, hogy vannak igen kiváló műkedvelők, együttesek főiskoláinkon, akiket saját intézetükben, évfolyamukon alig, vagy egyáltalán nem ismerne, meg hogy a műkedvelés elsősorban a kisközösségekért, az évfolyam- és munkatársak felemelkedéséért való, különben összetéveszthetjük műkedvelőinket a hivatásos művészekkel, s ez senkinek sem lenne javára. De félre a maliciával, rosszmájúsággal. Hiszen ismeretes számunkra pártunk közművelődéspolitikája, ismeretesek azok a pártfőtitkári útmutatások és orientációk, amelyek a Megéneklünk, Románia fesztivált, az alkotó tömegek seregszemléjévé, a szocialista művelődés és kultúra egész szellemiségünket átfogó, mozgósító, megújító eseménysorozatává, de legfőképpen a sokrétű kiteljesedés az embert és annak erkölcsi tudati tökéletesedését szolgáló közösségi cselekvés forrás ösztönzőjévé tették, abban a nagy társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos műszaki együttesben, amely jellemezhető ugyan elvonatkoztató adatokkal, számokkal ám lényegét a konkrét valóság, s ezen belül az egyes ember, a kisebb nagyobb emberi közösségek belső arculata és előre mutató tettei határozzák meg. Vajda Sándor