Szabad Szó, 1989. április-június (46. évfolyam, 13694-13770. szám)

1989-04-01 / 13694. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK» NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs elnökletével ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kom­munista Párt főtitkára elnökletével március 31- én, pénteken ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, amely megvizsgálta a párt Központi Bizottságának ez év április 12-én sorra kerülő plénuma elé terjesztendő anyagokat. Az ülésen a Politikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a ROMÁNIA SZO­CIALISTA Köztársaság 1990. évi és 1991—1995-ös ÖTÉVES TERVI GAZDASÁGI­­TÁRSADALMI FEJLESZTÉSÉNEK ORIENTA­TÍV SZINTJÉRE VONATKOZÓ JAVASLATO­KAT. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagyraérte­­t­te Nicolae Ceauşescu elvtárs döntő hozzájá­rsát e javaslatok mélyrehatóan tudományos a­­lpokon történő kidolgozásához és hangsúlyoz­ta, hogy az ország következő ötéves tervi fej­lesztési szintjeinek megalapozására irányuló e­­gész tevékenység a pártfőtitkár közvetlen irá­nyításával folyt le, s ezen szinteket több sza­kaszban vetették alá elemzésnek a gazdaság egészére vonatkozóan, ágazatonként, minisztériu­monként és területi profilban, közvetlen kapcso­latban a termelőerők mind erőteljesebb növe­kedésének, a nemzeti vagyon szüntelen gyara­podásának, szocialista társadalmunk általános haladásának alapvető követelményeivel Hangsúlyozta, hogy az 1990-es tervelőirány­zatok példás teljesítése biztosítja a párt XIII. kongresszusán és országos konferenciáján hozott határozatok teljes egészében való végrehajtását, a nyolcadik ötéves tervnek, az országfejlesztés­­ egyik fontos szakaszának sikeres befejezését, s Romániának a gazdasági-társadalmi fejlődés egy magasabb stádiumára való áttérését jelenti a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtésének és a kommunizmus felé haladásnak z­átján. A Politikai Végrehajtó Bizottság hangsúlyoz­ta, hogy a következő ötéves terv általános fej­lesztési orientációi — amelyek kijelölése az or­szág valós lehetőségeivel tökéletes összhangban történt, s alapját képezik az irányelv-program­nak, amit az egész párt és nép megvitat, majd jóváhagyás végett az RKP XIV. kongresszusa elé terjesztenek — nagy súlyt fektetnek az i­­ges­ nemzetgazdaság intenzív fejlesztésére, a tu­domány és a technika legújabb vívmányaira épülő tudományos termelés-szervezési és korsze­rűsítési programoknak a végrehajtására, a mun­ka új minőségének megvalósítására valamennyi téren. A jövő ötéves terv — mutatott rá Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár elvtárs — a korszerűsí­tési programok megvalósításának, a termelés hatékonysága növelésének, műszaki és minőségi szintre emelésének az ötéves terve kell, hogy legyen. Dolgozzunk úgy, hogy Románia a szín­vonalas, versenyképes, a világviszonylatban a legjobb termékekkel vetélkedő termékek orszá­ga legyen. Az orientatív szintekre vonatkozó javaslatok előirányozzák a növényi és állati mezőgazdasági termelés számottevő növelését a szocialista me­zőgazdaságunk által kínált összes feltételek jobb kiaknázása révén, biztosítva az új agrárforra­dalom célkitűzéseinek megvalósítását. A következő ötéves terv általános orientációi és célkitűzései fényében jelölik majd ki, az ön­igazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinan­szírozás elvei alapján, az összes helységek — városok és községek — gazdasági-társadalmi fej­lesztési programját is. Ugyanakkor előirányozzák az exporttermelés növelését a nemzetközi gazdasági cserék és a nemzetközi gazdasági kooperáció fejlesztését Ro­mánia fokozott részvételét a nemzetközi mun­kamegosztásban, az értékek egyetemes cseré­jében. Az 1991—1995-ös ötéves tervidőszakra szóló gazdasági-társadalmi fejlesztés szintjeire vonat­kozó javaslatok szilárd orientációként irányoz­zák elő a nemzeti jövedelem növekedését és ezen az alapon az egész nép jólétének és civi­lizációs fokának emelését, lévén ez a párt po­litikájának legfőbb célja, szocialista rendszerünk lényege. A Politikai Végrehajtó Bizottság ezután meg­vizsgálta AZ ÁRAK ÉS DÍJAK 1988. ÉVI ALA­KULÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉST. Kidombo­rította, hogy a tavaly az árak és díjak az 1987. évi szinten, a tervezett szint alatt maradtak. Ez ismételten a hazai árak stabilitását, a nemzet­­gazdaság életképességét és egészséges jellegét tükrözi, maradéktalanul igazolva a párt és az állam gazdaságpolitikájának megalapozottságát. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi gaz­dasági feltételek között, amikor a világ csaknem valamennyi országában infláció, szüntelen ár­emelkedés tapasztalható. Románia azon kevés ország közé tartozik, amelyekben az árak — a termelői, leszállítási és kiskereskedelmi árak — változatlan szinten maradtak, sőt csökkentek is. A gazdasági-pénzügyi mechanizmusnak az ár­képzési rendszer javítása révén történő tökéle­tesítése céljából Nicolae Ceauşescu elvtárs út­mutatására 1988-ban elfogadott intézkedések biztosítják az árak szerepének növekedését az anyagi és pénzalapok jobb kihasználásában, a kiadások valamennyi kategóriájának csökkenté­sében és a gazdasági tevékenység hatékony le­bonyolításában. A parasztpiacon az árak szintén pozitíven alakultak s kisebbek voltak mint 1987-ben, mi­közben nőtt a termelők által eladott mezőgazda­sági élelmiszertermék-mennyiség. A Politikai Végrehajtó Bizottság kérte a vál­lalatoktól, az ipari fővállalatoktól, a miniszté­riumoktól, a csúcsszervektől, a bank- és pénz­ügyi szervektől, tegyenek határozott intézkedé­seket az árak terén való fegyelem szigorú be­tartásáért, a drágulás bármilyen tendenciájának megelőzéséért, az összes árkategória stabilitásá­nak biztosításáért, a gazdasági-pénzügyi mecha­nizmus jó működése szempontjából döntő fon­tosságú területre vonatkozó törvényes előírások maradéktalan alkalmazásáért, a haza sokoldalú fejlesztéséért. Az ülésen folytatásként a Politikai Végrehaj­tó Bizottság JELENTÉST VIZSGÁLT MEG A BUCUREŞTI-I METRO HARMADIK FŐÚTVO­NALÁNAK HASZNÁLATBA ADÁSÁRÓL ÉS A METRO TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉRE VO­NATKOZÓ JAVASLATOKRÓL. A párt főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elv­­társnak az útmutatására megvalósított bucureş­­ti-i metró — szocialista hazánk fővárosához mél­tó, gazdasági és szociális szempontból rendkívül fontos objektum — jelenleg összesen 50 kilomé­ter hosszú két duplavágányú főútvonalon köz­lekedik. Ugyanakkor a végéhez közelednek a munkálatok a harmadik, tíz kilométert kitevő, a Gara de Nord—Dristor 2 útvonalon, amit ez év augusztusában adnak használatba. Ilyképpen a metróhálózat teljes hossza 1989-ben eléri a 60 kilométer duplavágányt, 38 állomással, ami a kijelölt feladatoknak a határidőnél egy évvel korábbi teljesítését jelenít A megvalósításokból kiindulva a Politikai Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a metró továb­bi fejlesztésére vonatkozó javaslatokat és azt, hogy az idén megkezdődjenek a munkálatok az újabb szakaszokon: a 4,1 kilométeres Leontin Salajan—Policolor szakaszon és a 4,5 kilométe­res Basarab—Griviţa Roşie—1 Mai—Pajura sza­kaszon. E két szakasz használatba adását legkésőbb 1991. augusztus 23-ra irányozták elő. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgyszintén megoldotta a párt- és állami tevékenység több napirenden lévő kérdését XLVI. évfolyam 13 694. szám, SZOMBAT, 1989. április 1. 4 oldal, ára 50 bani Politikai-nevelő rendezvények ■ A Timişoara-i Azur Vál­lalatban több összejövetelt tartottak, melyen az üzemi pártaktíva tagjai fontos poli­tikai kérdésekről tanácskoztak a hónap végén a dolgozókkal. A vita során különös figyel­met szenteltek a hazánk gaz­dasági, társadalmi fejlődését célzó programok megvalósí­tásának, mindazoknak a konk­rét teendőknek, melyek a szo­cialista kiteljesedés egészében, többek között e nagy iparvál­lalat dolgozóira várnak a so­ron lévő időszakban. ■ Ha­sonló tanácskozáson vettek részt a Timis Építő, Szerelő Fővállalkozó Tröszt KISZ- szervezetének a tagjai is. E keretben pártunk és álla­munk külpolitikájának alap­elvei kerültek megvitatásra. ■ A Timiş Múzeumi Komple­xum időszakos kiállítást szer­vezett a Lovrin-i Megének­­lünk, Románia művelődési és alkotási központban A szocia­lista mezőgazdaság, a román nemzetgazdaság egyik alap­vető ágazata címmel. ■ A Ti­­mişoara-i Orvosi Intézet di­ákjai március 28-án, a szo­cialista törvényesség tiszte­letben tartásának időszerű kér­déseiről szerveztek vitát meg­hívott szakemberekkel. ■ Az iparvegyészeti fakultás kere­tében, március 31-én került sor hasonló megbeszélésre az új emberformálás tárgyköré­ben. ■ A Traian Vuia Poli­technikai Intézet Építészeti fakultásán George Coşbuc hazafias költészetét feleleve­níti) irodalom­történeti előa­dást hallgattak meg a diá­kok. A 22-es otthon művelő­dési termében szavalóest kö­vette az ismertetőt. ■ A Ti­mişoara-i Timiş, Constructo­rul és.. Dacia mozikban doku­­mentumfilm-összeállítást mu­tattak be e héten Románia, Ceauşescu, Béke, Az ország embere, Hős a haza hősei kö­zött címmel. ■ A Timişoara-i Egyetemen folytatódnak az Eminescu-centenárium ren­dezvényei. Legutóbb dr. Ghe­­orghe Tohaneanu nyelvész­­professzor tartott előadást a költőről. A Bega áruház a tavaszi napsütésben (Gyurcsik Miklós felvétele) Példamutatás - gazdaszellemből A múlt év decemberében me­gyei szinten elemezték a Cru­­ceni-i mezőgazdasági termelőszö­vetkezet állattenyésztő telepének a tevékenységét. Ez alkalommal a helyszínen tájékozódtak az ágazat helyzetéről, az állo­mány állapotáról, az alkalmazott módszerekről, s nem utolsósor­ban a telepen uralkodó rendről és fegyelemről.­­ Az állatok azt igazolják, hogy minden tekintetben lelkiis­meretes emberekre bízták őket. A farmon tapasztalható rend, tisztaság példás. Az összképből az derült ki, hogy ez a megyé­ben az egyik legjobban szerve­zett állattenyésztési farm, szép állatokkal és szorgalmas, hozzá­értő gondozókkal —­ hangzott a látottak összegzése. — Ezek szerint az ágazat be­indult!? A ténymegállapításnak és kér­désnek is felfogható megfogal­mazást Tiberiu Lelescu állator­vos, a farm vezetője inkább ez utóbbiként fogta fel, s ilyen ér­telemben mondott véleményt: — Az egyértelmű, hogy bein­dult. Elvégre több mint egy év­tizede arra törekszünk, hogy be­indítsuk, javítsuk, tökéletesítsük. Az is igaz viszont, hogy még to­vábbi tökéletesítésre szorul, s az idei törekvéseink éppen ilyen vo­­natkozásúak... Hogy pontosan milyen is a farm, illetve milyennek szeret­nék látni a Cruceni-iek, arról bő tájékoztatást kaptunk a helyszí­nen. A látottak és hallottak lé­nyegét igyekszünk összefoglalni az alábbiakban: ... A telepre vezető betonút két oldalán cseperedő díszcser­jék, gyümölcsfák, rózsatövek már jelzik a gazdaszellemet. Az istállók, a kotárkák és a szénás­­szín körüli rend, tisztaság, az épületek között zöldellő, szak­szerűen művelt takarmányrepce, s a kifutóban, illetve az állat­szállásokon pihenő, jó húsban le­vő sima szőrű üszők pedig egy­értelműen bizonyítják, hogy a­­kik itt dolgoznak szeretettel is végzik ezt a közel sem könnyű munkát. A telep alapágazatát képezi a növendék szarvasmarha, illetve a hasas üsző nevelés. Jelenleg 300 fiatal állatot tartanak. De a szám állandóan változik, ami­lyen mértékben átvesznek más gazdaságoktól borjakat, illetve értékesítenek hasas üszőket a­ Gödör Károly (Folytatás a 3. oldalon)

Next