Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1998 (33. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám

Galambos Sándor-Kujbusné Mécsei Éva: A reformkori Nyíregyháza hétköznapjai (Susztek Sámuel feljegyzései I.) Susztek Sámuel nyíregyházi tanítónak az 1830 és 1846 között papírra vetett fel­jegyzéseire már több várostörténeti munka hivatkozott, hosszabb-m­indebb része­ket idéztek is belőle.­ Összefüggő közlésére azonban most kerül sor először­­ terje­delmi okokból két részletben. Ezúttal az 1841-ig terjedő első részt, a következő szám­ban pedig a második részt adjuk közre. Susztek Sámuel 1806. március 9-én született a Zólyom megyei Tótlipcsén. Susztek András szabómester és Szikora Anna gyermekeként. A felvidéki városok­ban, többek között Selmecbánya, Késmárk és Eperjes iskoláiban tanult. 1829-ben Csetnekre ment házitanítónak, majd a következő évben az abaújszántói evangéli­kus eklézsia tanítójává választották. Itt vette feleségül Novák Borbálát. A nyíregyházi evangélikus egyház 1833-ban hívta meg tanítónak, évi 500 váltó­forint készpénzt, 2 köböl búzát, 6 köböl gabonát, 2 öl tűzifát és alkalmas kvártélyt ajánlva neki. Feljegyzései szerint 1833. október 1-én érkezett a városba és itt is maradt haláláig, 1850. április 26-ig. Tanítói munkája mellett éveken keresztül részt vett a helyi evangélikus egyház Történetkönyvének­ írásában is, amelyben a közösséget érintő legfontosabb ese­ményeket vették számba. Ennek a munkának nyilvánvalóan hatása volt Susztekre, hiszen saját feljegyzései is elsősorban az egyház, az iskola, a város életét mutatják be, a leírtakban kevés a személyes élmény és gondolat. Mondatai általában tényközlőek, érzelem- és ítéletmentesek. Susztek feljegyzéseit egy félbőr kötésű, 21x13 cm-es, 200 oldalas könyvecskébe írta, amelynek első 29 oldalára Táncsics Mihály alkalmi köszöntő verseit, illetve különböző köszöntő szövegeket másolt. (Ezeket nem közöljük.) Saját, 170 oldalnyi naplójegyzetét Susztek az első évtizedben kronologikus rend­ben vezeti, majd áttér a tematikus eseményleírásra. A könyv végén családja leg­fontosabb adatait rögzíti, a legutolsó lapon pedig a Nyíregyháza és Besztercebánya közötti úton lévő helységeket sorolja fel.­ ­ Hársfalvi Péter: Naplójegyzetek a reformkori Nyíregyházáról. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1974. 3. sz. 77- 80., továbbá Margócsy József Utcák, terek, emléktáblák kötetsorozata. 2 Ma Slovenská L'upca, Szlovákia 3 A Történetkönyvet a nyíregyházi evangélikus egyházközség levéltára őrzi. Címlapján a következő felírás van: TÖRTÉNETKÖNYV mellyben a NYÍREGYHÁZI EVANGELIKA EKKLÉSIÁNAK XIX. századtól kezdve évenkénti történetei - Miklósffy Sámueltól szerkesztve és Nagy Sámuel, Susztek Sámuel és Mihályik Má­tyás által írva a két első tizedben kivált T. Jurányi Ádám kéziratából más két tizedben már gazdagabb kút­főkből merített adatok szerint 1841ж és 42.. években lehetőkép összegyűjtve és leírva az EKKLESIA oltárára hálás szívvel letétettek és akkori nagy érdemű Presbyter Uraknak ajánltattak.

Next