Szeged és Vidéke, 1903. március (2. évfolyam, 52-78. szám)

1903-03-11 / 60. szám

Szeged, 1903. szerda, márczius 11. SZEGED ÉS VIDÉKE. megijedt és egyszerre épelméjű lett. Legutóbb Radnán ült a jeles tehetségű tolvaj 3 hóna­pot. Most nem kisebb bűn terheli a lelkét, mint az, hogy a múlt héten betört K. Gáspár algyői községi biró házába és elemeit tőle több mint 4000 koronát, egy öltözet bár­sony ruhát és egy új pár csizmát. A csend­őrség azonban hamarosan nyakoncsípte Affendákisz utódját és bekisérték a rendőr­ségre. Hát azután miért tört be éppen a báró házába ? — kérdezte Szabótól a vizsgálóbíró. — Mert ő volt a legnagyobb pénztehet­­ségű ember a faluban — válaszolt a meg­rögzött gazcsemete. — Eljegyzés. Tan­y Ernő, a szegedi 5. honvédhuszár-ezred hadnagya, Tary Nán­dor szabadkai vasúti főmérnök fia vasárnap tartotta eljegyzését Szentesen Szeder Emma kisasszonynyal, dr. Tary József szegedi ügy­véd sógornőjével. — Egy leány öngyilkossági ki­­sérlete. Ma este hat órakor Hegedűs Mária 17 éves hajadon. Hegedűs István újszeged! Tárogató­ utcza 11. sz. a. földműves leánya öngyilkos szándékkal gáliczkő-oldatot ivott. A leány délután a városba jött, hogy fájós kezére orvosságot vegyen, de útközben el­keseredett csekély baja miatt és gyógyszer helyett gáliczkövet vásárolt, mit fél liter eczet­­ben föloldva az újszeged­, Tiszaparton meg­ivott. Súlyos belső sérülésével hazavánszor­­gott, ahol dr. Zápori Nándor vette ápolás alá. A rendőrség részéről Fodor Jenő alkapitány vizsgálatot tartott és az öngyilkosjelölt leányt a kórházba szállította. — A Sahara-vasút. A franczia gyar­matügyi minisztériumban — mint Párisból jelentik — most már komolyan foglalkoznak a Sahara-vasút régen vajúdó tervével. Eleinte úgy tervezték, hogy a vasutat magántőkéből építik ki és a vonal elsősorban kereskedelmi czéloknak fog szolgálni, most azonban a franczia kormány elhatározota, hogy az afrikai birtokaira nézve oly fontos vonalat az állam számlájára fogja kiépíteni. A vonat elsősor­ban stratégiai czélokra fog szolgálni és az építés is katonai felügyelet alatt fog folyni. E vállalkozás óriási, mert többnyire a sivata­gokon keresztül vezetendő vonal hoszsza 4800 km., amelynek kiépítésére hat év van előirányozva. A költségek mintegy 300 millió frankra rúgnak. — A hitel. Megáll a magyar a takarékpénztár rácsa előtt. A pénztáros odaszól hozzá: — Mi tetszik ? — Kigyelmed őrzi a pénzt ? —■ Én. Mit keres ? — Hát szeretném tudni, jól állnak-e az urak ? Nem bukik-e meg a takarék ? — Nem. De mi köze ehhez kendnek ? — Nekem ? Hát kérem köcsön szeretnék vonni nyóczszáz pengőt. — Életmentő' csendőrö­rsvezető'. Könnyen végzetessé válható baleset történt, mint tudósítónk jelenti, Bácskulán. Sorláncki Gyuka földművest a lovai elragadták, s a Ferencz-csatornán levő hajóhíd korlátját el­törve, a víznek ugrottak. A heves zökkenés folytán a rúd ketté tört, s a lovak a hídról a víz fölött lógtak, a kocsi pedig a benn­­ülőkkel együtt a híd karfáján megakadt. Az embereket és állatokat Török csendőrőrs­vezető szabadította ki kellemetlen helyzetük­ből. Török a híd alsó részére ereszkedett le, s onnan kardjával levagdosta a lovak szer­számát, s az ilyen módon vízbe esett lovakat kihúzta a vízből. Sorláncki a kihallgatás folyamán bevallotta, hogy erősen megcsap­kodta a lovait, s azért bokrosodtak meg. — Birtokváltozás­ok. A szegedi kir. törvény­széknél mint telekkönyvi hatóságnál ma a következő ingatlan vagyon-átruházások történtek . Adásvétel útján : Deutsch Sándor 12,150 korona, Horváth János 2600 korona, Sisák Ferencz 7000 korona, Árpás Lajosné Rába Anna 110 korona, Bolya János s neje Kosztorisz Borbála 3400 korona, Faragó Boldizsár 2800 korona, Kohlmann János 20 korona, Harmath Antal és neje Gyuricza Erzsébet 800 korona. Kertész Sándor 4000 korona, Szélpál József s neje Kazi Erzsébet 4000 kor. — Rablógyilkossági kísérlet. Az ohaba-forgácsi országúton, a szombatról va­sárnapra virradó éjjelen két útonálló meg­támadta Dusa Demeter ohaba-forgácsi gazdát, aki a lugosi országos vásárról volt hazatérő­ben. A szerencsétlent előbb félholtra verték, majd kirabolták és azután elmenekültek. Reggelre vérében fagyva találták meg az országúton. A csendőrség a tetteseket még a tegnapi nap folyamán kinyomozta és letar­tóztatta Szirpu Valér és Magoer János bün­tetett előéletű csavargók személyében. — Betörés. Maróti István hentes Tisza Lajos­ körut 22. sz. a. üzletének ajtaját is­meretlen tettes álkulcscsal fölnyitotta és a pénztárfiókban talált 7—8 korona aprópénzt elvitte. A rendőrség nyomozza a betörőt. ^ Iegjobb száj- és fogápoló sze­­rinfinite­rek. Szakorvosok által ajánlva. Honi gyártmány. — Kapható Gerle Jenő Klauzál-téri, Frankl Antal Szent-György-téri gyógyszertárában és Vajda Imre drogneriájában Szegeden. Az ál-apa és a gyámleány. (Egy házasság előzményei.) Szeged, márczius 10. (Saját tudósítónktól.) A szegedi rend­őrséget és legközelebb a kir. ügyészséget egy ritka házassági eset foglalkoztatja, me­lyet átfognak a bűnügyi szövedékek is. Egy alsóvárosi leány házasságáról van szó, mely három év előtt történt egy okirathamisitás révén. A dolog most pattant ki, mikor már a házasoknak két gyermekük van s nyugodt megelégedés ütött tanyát otthonukban. Az előzményeket az alábbiakban ismertetjük : Fazekas Mihály Pásztor­ utcza 43. sz. a. földmunkás több, mint tiz esztendeje egy fiatal leányzót fogadott örökbe. A hajadon tiz-tizenkét éves volt, mikor Fazekas házába került. A csinos Juliskát itt nagyon meg­szerették s mikorra felnövekedett, csakhamar kérője is akadt. Batik Ignácz, egy becsületes munkásember akarta magáévá tenni a leányzót. .Annak rendje-módja szerint meg is kérte a kezét Fazekas Mihálytól, aki öröm­mel adta beleegyezését a házasságba, mert a leányt vonzotta a szive a legényhez. De bökkenője volt a dolognak. Juliska ugyanis kiskorú volt s igy mindenféle gyám­­hatósági iratokra lett volna szükség. Fazekas úgy okoskodott, hogy ez az utánjárás nagyon sokba kerül, legjobb lesz, ha nem fordul az árvaszékhez, csak úgy egyszerűen össze­adatja a fiatalokat. Az anyakönyvvezetőnek azt mondotta a gyámapa, hogy ő Juliskának vér szerint való atyja. Lázár Béla anyakönyvvezető odatette elébe a házassági okiratot, melyre Fazekas uram ráírta a nevét, mint aki a menyasszony apja, így 1900-ban létrejött a házasság. Az uj pár boldogan élt s meggyarapodott két szöszke aprósággal. Most aztán forduló történt a sorsukban. Batik Ignácz feleségének, Julianna asszony­nak valami öröksége maradt az édesanyjáról. Ezt kellett volna fölvennie, miért is az árva­szék maga elé idézte és kihallgatta. Az árva­szék úgy tudta, hogy Batikné apja Fazekas Mihály és tudtára adta az asszonynak, hogy nem számíthat az örökségre, hiszen ő Fazekas-leány! Batikné most elmondta, hogy neki sohasem volt apja Fazekas, csak gyám­apja és jogot tart az örökségre. Utána néztek a dolognak, mire kiderült, hogy Fazekas Mihály 1900-ban hamis csa­ládi állást vallott az anyakönyvi hivatalban, mely az esetet nyomban közölte a rendőr­séggel. Fazekas ellen okirathamisítás miatt megindítják a bűnügyi eljárást. A másik baj ott van, hogy Batik Ignácz házasságát törvényes okból meg lehet tá­madni s igy nincs kizárva, hogy férj és fe­leség a jóakaratu gyámapa hamiskodása kö­vetkeztében elszakadnak egymástól. A tör­vény talán mégsem fogja ily szigorúsággal sújtani a házaspárt, mely elvégre nem oka annak, hogy így történt a dolog. Batikné még hozzájuthat az anyagi örökséhez s megmaradhat családja körében. Az érdekes bűnügy fejleményei már a kir. törvényszéknél folytatódnak. Fazekas Mihályt hivatalból fogják vád alá helyezni. .Mfi. VVIl VÁRMEGYE. VIDÉK. .K .Szeged és Vidékek eredeti tudósításai. — Torontáli levelek. Ó-Bessenyő községének életében két korszakot lehet megkülönböztetni, az egyik­ben a régebbiben az az elöljáróság garázdál­kodott, amelyik készpénzfizetés ellenében lett megválasztva a főszolgabíró által, a másikban az az elöljáróság erőszakoskodott, amelyiket a bratyizás erős szálai fűztek a járás főnö­kéhez. Mindkét korszak éppen elegendő törvénytelenséggel volt megáldva arra nézve, hogy a község lakosai között egészséges erkölcsi alapon nyugvó pártot és ezzel szem­ben elöljárósági pártot teremtsen. A két párt ősidők óta szemben áll egymással s míg amaz alkotmányos fegyverekkel küzd, addig a másik a bíró és jegyző pártja a terrorizmus minden fogását felhasználja arra, hogy a hatalmat a kezében megtartsa. Párthíveiket ígéretekkel, vagyoni megrontással való fenye­getésekkel lánczolják magukhoz s aki egy­szer hálójukba került, azt, ez idő szerint, földi hatalom onnét ki nem szabadítja. Van­nak közöttük, akik a bűnös üzelmeknek hosszabb idő óta részesei voltak, de nem kaptak elég nagy konczot szolgálataikért, ezek aztán egy-egy óvatlan pillanatban meg­ugranak a szigorúan figyelő szemek elől és szép titokban az ellenpárttal paktálnak. Egy ilyen csúfos eset csak a legközelebbi időben is lejátszódott Torontálvármegye szemei előtt. A dr. Delimanics még alig melegedett meg a főispáni székben, az óbessenyőieknek egy küldöttsége kereste fel és kérte hogy az elöljáróság bűnös tagjait mozdítsa el állásá­ból és benyújtották a vádpontoknak rengeteg sorozatát. A küldöttség ugyanekkor felkereste Poroszkay főügyészt is, ahol egy Kalapis Sztoján nevű bolgár, aki a másik pártból ugrott meg leplezetlenül leírta a visszaélése­ket, amelyeknek ő maga is részese volt. A főügyész nem adott hitelt a leleplezéseknek, mert őt a főbíró „másként informálta" (?). A fegyelmit megindították, lefolytatták,­­ hogy miként, később arra is rátérünk, — a vádpontok nagy része beigazolódott, a jegyző­nek és bírónak semmi baja nem lett, — mert mint fentebb, a „főbíró másként informált“. Nosza utána vetették magukat Kalapis Sztojánnak, le kell fülelni a veszedelmes disszidenst, addig csalogatták, míg Kalapis hajlandó volt a butidba újra beállani ha valami hivatalt kap. Nyomban megtették rendőrbiztosnak. Csakhogy nem addig a I . Kalapis Sztoján gyilkosság vádja alatt állott, neve a fekete könyvbe van, a bíróság őtőle esküt el nem fogad, mert a legnagyobb mértékben aggályos az ő esküje. Azért csak le akarta ő a hivatalos esküt tenni, de azt már a főszolgabíró nem fogadhatta el s Kalapis Sztoján így majd hogy hivatal nélkül maradt. Véletlenül azonban megüresedett egyik esküdti állás és véletlenül Kalapis Sztojánt megválasztották (?) esküdtnek. Az óbessenyőiek felkeresték a főszolgabírót, kérték, hogy ha Kalapis rendőr nem lehet előélete miatt, akadályozza meg, hogy mint esküdt, a falunak atyja legyen. A főszolga­bíró azt felelte hogy »rendőr nem lehet, mert azt tiltja a törvény, de az a törvény az esküdtekről nem rendelkezik«. Kalapis ma esküdtje Ó­ Bessenyőnek, a bíró pedig a rendőrmesteri hivatalt ráruházta Kalapis hídra

Next