Szegedi Uj Nemzedék, 1938. május (20. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
1938 május 1., vasárnap SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Vitéz Shvoy Kálmán - az önzetlen munka embere Szeged? április 30. Viéz Shvoy Kálmán dr. országgyűlésiképviselőről nemcsak a munkaszeretet, de a munka bírás szobrát is meg lehetne mintáznii Szinte hihetetten, hogy mennyi energiávall és milyen kimeríthetetlen ambícióval! .látja el fárasztó, rengeteg tanulmányt igénylő és felelősségteljes hivatását — önzetlenül! "Megfigyeltük, hogy az utóbbi nyolc nap alatt milyen sokoldalú munkát fejtett ki. Április 22-én a belügyi tárca költségvetésének pénzügyi bizottsági tárgyalásán mondott hosszabb beszédet és alapos tárgyismerettel a tanyai központok felállításának, rendőrségi létszám felemelésének és a tanyai rendőrségi ügye sem pihen. Április 24-én a következő helyeken jelent meg és mondott beszédet. Délelőtt a Katolikus Kör díszközgyűlésén, majd a frontharcosok tisztújító közgyűlésén. Délután a hadirokkant közgyűlésen szólalt fel, 6 órakor pedig a felsővárosi kultúrházban előadást tartott Szent István királyról. Fel kellett ezt jegyezni okulásul azok számára, akik a közszereplésben csak a dekoruimot látják, de fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent munkateljesítményben. Ha az illető közszerepet játszó férfi lelkiismeretesen fogja fel azt a pozíciót, ahová egy város lakosságának bizalma állította. ölést is lánk Asztalosmesterek Bútorcsarnoka Szendrényi Géza és Tsa Szeged, Dugonics-sérü leti díj eltörlésének szükségességét fejtette ki a belügyminiszter előtt. Április 26-án már a kultusztárca költségvetési tárgyalásán sürgette ,az egyetemi építttkezések folytatását, a klinikai ágyaik számának szaporítását, a tanársegédek ügyének rendezését, újabb tanyai iskolák építését és a szabadtéri játékok részére állami támogatástkért. Április 27-én, szerdán a kereskedelemügyi tárca költségvetési tárgyalásán szállott síkra Szeged érdekeiért. A bajai útnak állami kezelésbe vételét, a bekötő utak építését kérte, sőt arra is kiterjedt a figyelme, hogy Csengele részére a retúrjegy bevezetését javasolja egy új vasúti műállóhely létesítésével. Csütörtökön, tehát másnap délelőtt imár a bajai és kecskeméti törvényszékeknek a szegedi Táblához való csatolásáról tárgyalt az igazságügyi tárca költségvetésének bizottsági vitájában, skérte hogy az igazságügyi tárca vegye át a bírák és törvényszéki szolgák után fizetendő illetékek terhét. Ugyanaznap délután a honvédelmi tárca költségvetésénél a katonai korhatár rendezése és a rokkantak érdekében emelte fel szavát. Pénteken országos figyelmet keltett az a hatalmas beszéde, amelyet a miliárdos beruházásról szóló javaslat általános vitája során mondott a parlamentben. A beszédet ,általános figyelem, helyesilés és sokszor megismétlődő taps kisérte. Ezek a hétköznapok voltak. Vitéz Shvoy Kálmán dr. azonban vasárnap ! jeddi Várható idő a következő 24 órára. Mérsékeltdélnyugati, majd északnyugati szél. Változó felhőzet,, több helyen eső, zdvatar. A hőmérséllet kissé csökkent. BELVÁROSI MOZI mindennap Pillanatnyi atanyar kitűnő vígjáték, a főszerepekben Erdélyi Híd, Szeleczky Zita, Kabos, Bibil, Básty, Pethes, Dajbokát, Makláry stb. KORZÓ MOZI keddig A bíboros futárja A Fox filmgyár grandiózus filmje Annabella és Gonrad Veldt főszereplésével.______________ fehérneműhöz finom szappant! A silány minőségű szappan csak rontja, de nem tisztítja a fehérneműt. HUTTER '■aayoqó fehérre mo‘ Harc a nemzeti, szociális és keresztény Nagy-Magyarországért! Irta: dr. Közl-Horváth József, az Actio Catholica orsz. titkára A magyar keresztény társadalom álma és vágya, törekvéseinek rugója és célja: Nagy-Magyarország A trianoni határokat kiagyalhatták tuddatlansággal és rosszakarattal, fenntarthatják ideig-óráig elnyomással és erőszakkal, de azokat a magyar ke-resztény társadalom el nemismeri soha. A kislelkűekkel, a gyávákkal és megalakuvókkal szemben százezer 69 százezer keresztény magyar követeli. Igazságot Magyarországnak! És ennek a követelések súlya van, ennek a követelésnek eredménye lesz, s mert mögötte százezer 'és százezer 'keresztény magyar férfi ökle emelkedik, százezer és százezer magyar , keresztény férfi és nő szíve dobban. Olyan ököl, amely ütni is tud, ha kell és olyan szív, amely utolsó csepp vérét is örömmel odaadja a ravizzióért. Szent István, Szent László, Hunyadi János, Rákóczi Ferenc és a Szűzmáriás zászlók alatt felsorakozó névtelen hősök Nagy-Magyarországáért! A magyar, keresztény társadalom álma és vágya, törekvéseinek ra- igája és célja, a nemzeti Nagy- Magyarország. Büszkék vagyunk a magyar föld hegyeire, ezeréves tör- ténelmünkre, zengő szép nyelvünkre, színpompás népviseleteinkre, ősi szokásainkra, különösen pedig a magyar nép testi és lelki értékeire. Igaz, hogy kicsi nemzet vagyunk, de a magyar keresztény társadalom meg fogja mutatni, hogy ez a kicsi nemzet a legnagyobb népekkel is fel tudja venni a versenyt. A világ eseményeit éber szemmel figyeljük és mindig a magyarság érdekeinek szemüvegén keresztül mérlegeljük. Baráti ikeret csak annak a népnek nyújtunk, amely hajlandó bennünket támogatni nagy magyar céljaink elérésében, kaput csak olyan új áramlatoknak nyitunk, amelyek építik a boldogabbmagyar jövendőt. Az elmúlt évtizedekben szörnyű pazarlás történt a magyar vérrel, a magyar vagyonnal és a magyar nemzeti értékekkel, ölhetett kezekkel tűrték, hogy idegenbe vándoroljon másfélmillió magyar és helyettük beszivárogjon az országba négyszázezer galiciai zsidó. Vétkes könynyelműséggel rászabadították az országra ezt a sáskahadat és tétlenül tűrték, hogy ez az idegen társaság kezébe kerítse a gyáripart, a bankokat, a kereskedelmet, a földnek egy jó részét, a színházat, a sajtót és a munkásság irányítását. Vannak gyászmagyarok, akik félelemből, vagy anyagii érdekből nyakukba vették ezeknek az új uraknak az igáját. A magyar keresztény társadalom erre nem lesz kapható. Az öntudatra ébredő magyarság nem kiabál és nem fenyegetődzik, csak kijelenti halálos komolysággal, hogy nem nyugszik addig, amíg ezt az országot a belopakodott idegenektől meg nem tisztítja, amíg a zsidóság fojtogató gazdasági és szellemi uralmát meg nem töri, amíg ebben az országban az egész vonalon, a kis falusi szatócsboltoktól kezdve fel egészen a legnagyobb bankokig, gyárakig, áruházakig, színházakig és újságpalotákig nem biztosítja a magyarság uralmát. A magyar, keresztény társadalom vágya, törekvéseinek rugója és célja:a nemzeti, szociális Nagy-Magyarország. Csak a vak nem látja, hogy a vagyon- és jövedelemelosztás terén igazságtalanságok állanak fenn városon és falun egyformán. Túlságosan nagy vágyam van egyesek kezében, túlságosan bőven részesednek egyesek a nemzeti jövedelemből akkor, amikor a magyar nép milliói, a magyar családok százezrei a mindennapi kenyér gondjával küzködnek. A magyar keresztény társadalom ellensége a szociáldemokráciának, a bolsevizmusnak és minden olyan irányzatnak, amely megvalósíthatatlan ígéretek hangoztatásával iparkodik a hiszékeny tömegeket a maga sötét szándékának szekere elé fogni. A szociális igazságtalanságok előtt azonbannem huny, nem, hunyhat szemet, mert ezek a szociális igazságtalanságok már a magyarság életgyökereit fenyegetik pusztulással. A magyar keresztény társadalom kifogásolja a mamimutvagyonokat és mammutjövedelmeket, a nyugdíjasok dupla állásait stb.és nem nyugszik addig, amíg igazságosabb adózással, a munka nagyobb megbecsülésével, a családi bér és az immár régen esedékes, okosan átgondolt és tisztességesen végrehajtott földbirtokreform megvalósításával, az egész magyar életnek szociális szellemi átalakításával meg nem születik a nemzeti, szociális Nagy-Magyarország. Kilencszáz esztendő viharában a magyarság védte akereszténységet, a kereszténység pedig fenntartotta a magyarságot. Hosszú tévelygés után, úgy látszik, a magyarság újra visszatalál Krisztushoz. A magyar –keresztény társadalom örül ennek a változásnak. De egyúttal gondosan vigyáz arra is, hogy haszonesők és kalandorok vissza ne éljenek a keresztény szóval, meg ne hamisítsák, el ne vizenyősítsék a kereszténységet. Kereszténynek csak az mondhatja magát, aki nemcsak a száján hordja, hanem az élete példájával is hirdeti az Evangéliumot. Kereszténységről csak akkor lehet beszélni a közéletben, ha keresztény szellemben, a Quadragesimo anno útmutatása szerint megreformálják a törvényhozást, a társadalmi és gazdasági berendezkedést. A magyar keresztény társadalom a teljes Evangéliumért harcol, az egész kereszténységet viszi bele a saját életébe, ezért apostolkodik a családjában, a társaságában, a munkahelyén.. Ennek érvényesülését kívánja a községházán, a megyeházán, az Országházán, mert szent meggyőződése, hogy csak Krisztus tanításának maradéktalan vállalásával érhető el a nemzeti-szociális és keresztény, Nagy-Magyarország. Történelmi események vihara rázza a világot. A magyar határokon kívül és belül is nyugtalanság jelei mutatkoznak. A magyar keresztény társadalom bátran és cselekvésre készen áll a viharban. Bátran, mert nem fél, cselekvésre készen, mert itt az ideje, hogy megkezdje a harcot a nemzeti, szociális és keresztény Ngy Magyarországért! Pángermanizmus Szeged, április 30. A magyar közvélemény még fel sem ocsúdott azokból a nagy meglepetésekből, amelyet az utóbbi idők eseményei hoztak, máris bizonyos oldalról felerősítve új és új problémák kerülnek felszínre, amelyek épenséggel nem a magyar nemzeti érdekek szolgálatában állanak, hanem inkább hatásos fegyvere egy elszánt védelmi harcot folytató kisebbségnek. Ez a pángermanizmus problémája. Talán soha sem volt jobb alkalma a judeoliberális és álkeresztény sajtónak a nemzeti evolúciót előmozdító jobboldali, keresztény, fajvédő politikát oldalba támadni, mint az Anschluss idejében, épen ezzel a hisztériás félelmű pángermán vádjával. Annak ellenére, hogy közismert a liberális sajtótermékek tendenciózus és 1919-es módszerekkel dolgozó eljárása, mégis sajnálkozással kell megállapítani, hogy a közvélemény egy részét sikerült zavarba hoznia e nagy horderejű kérdésben. Hogy a baloldal ezt miként tette? A régi módszer szerint. Jobb magyarnak akarnak megint feltűnni „a beszivárgottak“, mint a magyar fajközösség bármelyik tagja. Mert ma