Arany János összes munkái 8. Aristophanes vígjátékai 2. (Budapest, 1885)
Aristophanes vígjátékai - Lysistrate
LYSISTRATE. 125 KALONIKE. Biz’ öt hónapja őrzi már, szegénynek, Enkrateszi Thráciában, az enyém. MYRRHINE. S az enyém Pirosban — hét álló hava. LAMPITO. losz az enyém, ha meggyün is olyké’ csatába’, Paizst ragadva mömmög e’röpű’. LYSISTRATE De még egy szikra lattunk sem maradt. Úgyhogy, mióta elpártolt Milétus, Egy nyolczhüvelyknyi csiklandót se láttam, nomely volt nekünk bőrből csinált segély. Akartok-e hát, ha módját lelem. Véget szakítni minden háborúnak? MYRRHINÉ: Igen bsz én, ha mindjárt a kötőm kell is leoldni és bevinya rá. KALONIKE. 1. Én is bizony, habár mint keszeget ketté hasítnak, úgy árulnak is. LAMPITO. Én is, hamingyá’ a Taggetosra Csúsznék, hogy onnan a békét belássam. Athenaei hadvezért, hogy el ne árulja honát.