Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
O - Oberhauser Lajos - Obermayer András - Obermayer György - Obermayer Lajos
1193 Oberhauser—Obermayer 1194 dozópap és főgymnasiumi tanár, szül. 1849. júl. 31. Kis-Teremián (Torontálm.); 1864. szept. 5. lépett a rendbe (1873. aug. 30. szenteltetett fel), 1864—1865. ujoncznövendék volt Váczon. 1865—1869. Kecskeméten—VIII. gymnasiumi tanuló , gymnasiumi tanár volt. 1869—71. Veszprémben, 1871-től Szegeden 1872. Váczon, 1873—77. Szegeden, (hol az 1876. árvíz alkalmával kitűnt mentési szolgálataival), 1877—1888. Nagybecskereken, 1888—1890. Selmeczbányán, egyszersmind házfőnök, tanulmányi ügykezelő, a nagy-gymnasium igazgatója, a városi képviselőtestületnek, a kath. iskolaszéknek és a felvidéki közművelődési egyesületnek választmányi tagja ; 1890—93. Podolinban tanár, 1893—1895. ugyanaz Nagy-Kanizsán. Tantárgyai voltak leginkább : hittan, latin, görög, magyar és német nyelv, mennyiségtan, történelem, földrajz és természettan; néha mint hitszónok is működött. Meghalt 1895. szeptember 5. Török-Becsén. Czikkei a nagy-becskereki r. kath. gymnasium Értesítőjében (1878. I. Mátyás, 1880. A nagy-becskereki gymnasium története alapításától főgymnasiummá való kiegészítéséig 1846—1879.); a podolini főgymnasium Értesítőjében (1893. A mondatkiegészítők a latin nyelvben, ismert. Egyet. Philol. Közlöny, 1894. Az igeidők és igemódok a latin nyelvben). Frank Ferenci, Az elhunyt rendtagok emlékezete. Budapest, 1896. 35. 1. és a rend jegyzőkönyve. (Bulla). Oberhäuser Lajos, m. kir. posta-távíró tanácsos és a posta-távíró rendes tanára Budapesten. — Munkája: Posta- és távírda földrajz. Bpest, 1891. (Kőnyomat, II. kiadás). A magyar n. múzeumi könyvtár példányáról. Obermayer András, hit- és bölcseleti doktor, nagyprépost és apátkanonok, szül. 1783-ban ; Szatmárt volt nagyprépost, hol 1869. ápr. 7. meghalt. — Munkái : 1. Odae. Viennae, 1859. — 2. Ripias. U. ott, 1859. (Költemény). ill. Sion 1869. 392. 1., 1893. 453. 1. Obermayer György, reáliskolai igazgató, szül. 1833-ban Verseczen (Temesmegye); tanári képesítést nyert a pesti főreáliskolában a magyar és német nyelvből, földrajzból, történelemből, természetrajzból és szépírásból; mint községi alreáliskolai tanár 1860-tól működött Esztergomban, hol jelenleg igazgató. — Czikkei az esztergomi reáliskolai Értesítőben (1882. Pro domo, a polgári iskola összehasonlítása a reáliskolával, 1886. Néhány szó az olvasmányok kezeléséről, 1892. Epikus népköltés). — Munkája: Vallás és művészet szépészeti kapcsolatban. Esztergom, 1869. — Perger még a következő műveit sorolja föl: Az esztergomi primáši kép- és metszettár és annak műirodalma culturtörténeti szempontból; Petrarca és Kisfaludy; Pausanias cz. dráma ; Italia költészete a középkorban, 1887. Bartl-Felsmann, Középtanodák Névkönyve, Pest, 1869. 112. 1. — Perger Lajos, Esztergom város és vármegye egyházi és világi íróinak koszorúja. Esztergom, 1887. 88. 1. — Vajda Névkönyve 89. 1. Obermayer Lajos, fő- és székvárosi irodavezető, szül. 1850. ápr. 3. Pesten, hol atyja czukrász-czéhmester volt; középiskolai tanulmányait szülővárosában folytatta ; azonban hosszas betegeskedése miatt kénytelen volt azokat félbeszakítani, mire atyja üzletébe lépett. 1867-ben a koronázási ünnepély alkalmával ő felségeiknek ő nyújtotta át a fővárosi iparosok egyik természetbeli ajándékát; ekkor ezüst koronázási emlékéremmel jutalmaztatott. Minthogy gyenge testi szervezete miatt atyjának üzletét nem vehette át, 1870. febr. 14. Pest városánál nyert alkalmazást. 1872-ben a rendőrségi intézmény tanulmányozására, saját kérelmére, az akkori városi főkapitánysághoz osztatott be; de 1873-ban a rendőrség államosítása alkalmával a VIII. kerületi elől-