Szocialista Művészetért, 1978 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1978-06-01 / 6. szám

ZENEPEDAGÓGUSOK HÍRADÓJA Korunk zenéje címmel a LFZF győri tanárképző tagozatán 16 hall­gató fellépésével előadói versenyt rendeztek, melyen első díjat nyert Zempléni Zita, Kovács Ágnes, a Pásztói Tamás,Preininger Klára kettős, második díjat kapott No­­szek János. A Csongrád megyei zenetanárok hangversenyét Hódmezővásárhe­lyen rendezték meg az áll. zene­iskola nagytermében május 15-én. Közreműködtek: Kósa György, Tö­visfalvi Erzsébet, Ballai János, Szalay György, Borsos Annamá­ria, Barta József­né, Papp Katalin, Német Rozália, Gila Katalin, Pu­­kánszky Béla, Stanics Béla, vala­mint a Boros Istvánné—Hegedűs Jánosné—Hegedűs János—H. Dányi Katalin vonósnégyes. Megnyitót mondott dr. Müller Józsefné, a megyei műv. osztály vezetője. Békehangversenyt rendeztek Makón a Korona szálló nagyter­mében a győzelem napja alkalmá­ból, május 8-án, melyen az áll. zeneiskola tanárai működtek köz­re. Szegeden a Liszt Ferenc Zene­iskola tanárai április 28-án este koncertet adtak, melyen közremű­ködött a szólisták mellett a zene­iskola tanáraiból alakult kamara­­zenekar. A mosonmagyaróvári állami ze­­neiskola két alkalommal tartott hangszer-bemutatós hangversenyt a 10. sz. iskola kollégiuma részé­re. Március 31-én és április 1-én vendégül látták a stupavai zenei intézményből hozzájuk érkezett tanárokat, akik a két napon a Kodály-módszert tanulmányozták. A XX. század zenéje két zongo­rán címmel a sátoraljaújhelyi ál­lami zeneiskola tanárai május 10-én hangversenyt adtak. A kiskunfélegyházai áll. zeneis­kola két hangversenyt rendezett fennállása 10. évfordulója alkal­mából. A május 7-i hangversenyen volt növendékei mutatkoztak be, május 8-án a zeneiskola tanárai adtak hangversenyt. A bevételt a ,,Társadalom az öregekért” moz­galom javára ajánlották fel. A keszthelyi zeneiskola zene­óvodásai és hangszerelőkészítős növendékei hangversenyt adtak ápr. 28-án, melynek bevételét óvo­dák építésére fizették be. A sárospataki állami zeneiskola május 14-én rendezte meg növen­dékhangversenyét. Tapolcán április 20. és május 20. között tartják a zenei napokat. A zeneiskola tanárai és növendékei mellett Tapolca zenei együttesei i­s rendre bemutatkoztak, de fel­léptek vendég szólisták és együt­tesek is. A nyíregyházi állami zeneiskola növendékei díszhangversenyét má­jus 15-én rendezték meg a megyei művelődési központ dísztermében. A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk állami zeneiskolában május 10-én volt a növendékhangverseny. A zeneiskola fennállásának 15. év­fordulója alkalmából több koncer­tet rendeztek; április 23-én Hor­váth János és Vásárhelyi Judit hangversenyét tartották meg, má­jus 8-án volt növendékük, Simon Béla adott zongorahangversenyt. A pápai Bartók Béla Zeneiskola Franz Schubert halálának 150. év­fordulója alkalmából hangver­senyt rendezett, melyen Makai Má­ria tanár tartott megemlékező elő­adást. Május 19-én a pedagógus művelődési háziban tanári kon­certet adtak. Kecskeméten április 18-án a me­gyei művelődési központban Tor­nyai Lilla, az áll. zeneiskola ta­nára adott zongora koncertet Bach, Schubert, Schumann és Brahms műveiből. A kecskeméti zenei hetek ren­dezvényei sorában ápr. 17-én a városi szimfonikus zenekar kon­certezett, április 20-án az áll. ze­neiskola tanárai adtak kamara­­hangversenyt, április 24-én újból a városi szimfonikus zenekar lépett fel. Április 29-én a LFZF debre­ceni tanárképző tagozatának leány­kara hangversenyzett és május 15-én a városi szimfonikus zenekar adott hangversenyt Vivaldi szüle­tésének 300. évfordulója alkalmá­ból Kalocsán április 26-án Lakatos György (fagott) koncertezett Fuchs Ferenc és Illés Mária közreműkö­désével. A bajai Liszt Ferenc zeneiskola április 28-i hangeversenyén Dankó Ilona és Nagy Csaba, volt növen­dékek léptek fel; közreműködött az al­sódunavölgyi vízügyi igazga­tóság kamarazenekara Belberitz Tamás vezényletével. Zombor és Baja testvérvárosok együttműkö­dési programjának alapján május 8-án a zombori zeneiskola növen­dékei hangversenyt adtak Baján. A kecskeméti állami zeneiskola az anyák napja tiszteletére nö­vendékhangversenyt rendezett a művelődési központban. A füzesabonyi zeneiskola taná­rai május 12-én koncerteztek. A budai járási körzeti állami ze­neiskola május 8. és június 3. között minden tanítási helyén megtartotta az ünnepélyes tanév­záró növendék­ hangversenyeit. A Bács-Kiskun megyei zenepe­dagógus alapszervezet április 21-én Kalocsán tartotta meg tavaszi kül­dött-taggyűlését, s este a művelő­dési központ nagytermében az szmt támogatásával nagysikerű tanári hangversenyt is rendeztek, melyen valamennyi megyei zene­iskola tanári karából felléptek művésztanárok. Közreműködött a Kecskemét vonósnégyes is. EMLÉKEZTETŐ Június 4. Pedagógusok napja; június 5. 1898. GARCÍA LORCA, Federico, spanyol költő, drámaíró, zeneszerző születésnapja; június 6. 1948. LUMIERE, Louis francia mérnök, a filmgyártás megteremtőjének halála — 1903. HACSATURJÁN, Aram, szovjet­örmény zeneszerző születésnapja (elhunyt 1978. május 1-én): június 7. 1848. GAUGUIN, Paul francia festő születésnapja — 1938. DSIDA Jenő költő halála: június 9. 1953. BETTI, Ugo olasz drámaíró­ halála: június 12. 1948. A kommunista és szociáldemokrata pártok egyesülé­sével megalapították a Magyar Dolgozók Pártját; június 14. 1858. DANKÓ Pista nóta­költő születésnapja ; június 16. 1948. Az iskolák államo­sítása * június 21. 1908. Nyikoláj RIMSZ­­itTJ-KORSZAKOV orosz zeneszer­ző halála * június 22. 1898. REMARQUE, Erich Maria német antimilitarista re­gényíró születésnapj­a; június 24. 1878. HORVÁTH János irodalomtörténész születésnapja; június 26. 1908. ALLENDE GOS­SENS, Salvador, a Chilei Köztársa­ság elnökének születésnapja; június 27. 1963. GYENES Tamás szobrászművész halála. kiállítási KALENDÁRIUM BUDAPESTEN a két lapzárta közti időszakban a következő ki­állításokat rendezték meg: Magyar szobrászat, Műcsarnok — Kun Ist­ván festő, Mednyánszky — Csá­­goly Klára textiles, KKI — Bánk Ernő festő, emlék. Magyar Nem­zeti Galéria — Szolnoki művészek tárlata, Ganz-Mávag mkp. — Ben­­kő Viktor festő, Víziváros — Asz­­szonyi Tamás grafikus, MNG — Tamás Ervin festő, Műcsarnok — Varga Győző grafikus, Ferencváros — Csikós András festő, Hírlapki­adó — Udvary Pál festő, Derkovits — Pap Irén festő, Ferencváros — Tury Mária festő, Helikon — Ta­más Anna — Costel Badea kera­mikusok (Románia), Iparművésze­ti Múzeum — Heinz L. Pistol szob­rász, Fiatal művészek klubja — Giudiasvili festő (Szovjet-Grúzia), MNG — Bencze Klára grafikus, Fészek — Ef Zámbó István festő, Újpest — Simonffy Márta textiles, Fészek, — Tábori József festő, Fé­nyes — El Kazovszkij kisplasztikái. Fészek — Szilvásy Nándor grafikus ,,Plakátok”, Műcsarnok — Bukta Imre grafikus. Stúdió Galéria — Orsz. grafikai hét, Csontváry, Csók — Dobi Piroska festő, Műcsarnok — Morvay Lászlói grafikus, Ferenc­város — Balogh Gyula, Marosvári György, Szakáll Ágnes, Székelyhí­di Attila festők, Csili — Százados úti művésztelep, Józsefváros — Szentesné Varga Ildikó festő, Gu­tenberg — Hajas Tibor festő, Fia­tal művészek klubja. VIDÉKEN a következő kiállítá­­sokat rendezték meg: Remsey Jenő festő, Szekszárd — K. Mészöly Laura festő, ,,Magyar tájak”, Sze­ged — Léday Éva festő, Dunaújvá­ros — Szántó Piroska grafikus, Szentendre — Fejér Csaba festő, Veszprém — Vincze Lajos festő, Nyíregyháza — Tóth B. László fes­tő, Eger — Benedek Jenő festő, Pécs — Plesnivy Károly festő, Mis­kolc — Madarász Gyula festő, Nyíregyháza — Iván Szilárd festő, Debrecen — Lóránt János festő és Váró Márton szobrász. Kiskunha­las — Papp György grafikus, Győ­ri Műcsarnok — Babos Ágnes és Kovács Gábor festők. Mosonma­gyaróvár — Papp László festő, Miskolc — Halápy János festő, em­lék, Balatonfüred — Pécsi Mihály festő, Hajdúszoboszló — Szekeres Emil festő, Nagykanizsa — Bárá­nyi Sándor festő, Debrecen (DOTE) — 26 művész 66 rajza, Mis­kolci Galéria — Kapos Nándor fes­tő, Győr — Mai szovjet kisgrafika, Cegléd, pártszékház — Szilágyi Elek festő, Debrecen — Fett Jolán textiles, Perez János ötvös, Bala­­tonboglár — Reményi Katalin ék­szerei, Szerencs — Lonovics László festő, Békéscsaba — Szunyoghy András grafikus, Hajdúdorog — Égerházi Imre festő, Polgár — Szűts Miklós grafikus, Vác — Finn képzőművészek Kemiből, Székes­­fehérvár — Honty Mária festő, Ka­posvár. SPORTÉLET Jól sikerült asztalitenisz versenyt rendezett tömegsportbizottságunk május elseje alkalmából. Az ünne­pi rendezvényen — hat művészeti intézmény képviseletében — négy versenyszámban több mint negy­ven induló. A legtöbb sportolót a Nemzeti Színház mozgósította, ami méltán töltheti el őket elégedettséggel, mégha az eredményességben fe­lülmúlta őket a Vígszínház és a Magyar Rádió csapata. Indultak a Képzőművészeti Lektorátus, a FÖMO, a MAFILM és a Magyar Televízió sportolói. Egyéni versenyben Péter János (Vígszínház) az első, második lett Bodor (Vígszínház), a harmadik­negyedik Tóbiás és Budai, mind­ketten a Rádiósból. Páros számban a Péter—Héjj kettős (Vígszínház) lett a győztes, második a szintén vígszínházi Bodor—Jászberényi kettős. A serdülőiknél Antal Lász­ló győzött, a kezdőknél Terek Zoltán az első. (Terjék Jenő) FELHÍVÁS SAKKVERSENYRE Tömegsportbizottságunk és a Művész SK „Hankó Elemér sakk emlékversenyt” rendez június 19- én, hétfőn 17 órai kezdettel az Alfa mozi klubjában (VIII., Kun Béla tér 6.). A jelentkezéseket ejtsük meg június 16-ig telefonon (221-120) vagy írásban (1406 Budapest, pos­tafiók 8. Budapest VI., Gorkij fa­sor 38.) ,a szervezési osztályon. Itt adnak bővebb felvilágosítást a ver­sennyel kapcsolatban. ASZTALITENISZEZŐINK VESZPRÉMBEN Első ízben hirdette meg tömeg­sportbizottságunk és a Veszprém megyei koordinációs bizottság a dunántúli megyék művészeti intéz­ményei és vállalati dolgozói kö­zött az asztalitenisz házibajnoksá­got. A döntőt május 14-én rendez­ték meg Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsánál, s indultak ezen a versenyen a Baranya, Győr-Sop­­ron és Veszprém megyei piofiüze­­mi vállalatok, a győri Kisfaludy Színház, a dombóvári áll. zeneis­kola és a Győri Filharmonikus Zenekar versenyzői. Az egyéni verseny dunántúli győztese Máriás János (Áll. zene­iskola, Dombóvár), II. Szamosvári Csaba (Veszprém m. MV), III. Ba­­radits Jenő (Filharmonikus Zene­kar, Győr), IV. Tatay Gyula (Veszprém m. MV), V. Hoyek Fe­renc (Baranya m. MV), VI. Kará­csonyi Tamás (Veszprém m. MV). A páros versenyt a Szamosvári— Karácsonyi páros (Veszprém m. MV) nyerte meg. Második a Ba­­dóczy—Tatay páros (Veszprém m. MV), harmadik a Mészáros—Bara­­dits páros (Győri Filharmoniku­so­k), a negyedik helyen a Máriás— Huber páros végzett (Dombóvár, zeneiskola), ötödik helyet szerzett a győri Kisfaludy Színház párosa, Ménes—Bátorfalvi, s a hatodik he­lyet a Bukicsevics—Várhegyi ket­tős (Győr m. MV) szerezte meg. Csenterics Ágnes rendező Geszler György koreográfiájával és közremű­ködésével Szűcs Judit énekesnővel televíziós filmet forgat „Ha táncolsz velem” címmel (MTI) Szocialista MŰVÉSZETÉRT IN MEMÓRIÁM Szakszervezeti tagtársaink sorá­ból a két lapzárta közti időszak­ban a következők hunytak el: VARGA NÁNDOR LAJOS érde­mes művész, grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola ny. tanszékvezető tanára 83 éves korában — Z. GACS GYÖRGY két­szeres Munkácsy-díjas festőmű­vész, érdemes művész, a Magyar Iparművészeti Főiskola tanszékve­zető tanára 64. évében autóbaleset következtében — DR. SÁRKÁNY JENŐNÉ Gráf Magda, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola ny. tanára, a „Szocialista Hazáért” ér­demrend tulajdonosa 64 éves korá­ban — KÓSA JÓZSEFNÉ zenetanár 69. évében — ZSIAK PÁL, a Haj­­dú-Bihar megyei Moziüzemi Vál­lalat ny. főkönyvelője 63. évében — NÁDAS BÉLA zeneszerző — KÜRTHY SÁRI gránitdiplomás ny. színművész, a régi Várszínház tag­ja, az Ódry Színészotthon lakója 104 éves korában­­SZABÓ MENY­­HÉRTNÉ, a Képcsarnok dolgozója — KARDOS GYÖRGY textiltervező iparművész, ny. osztályvezető 72 éves korában — SZIGETI FERENC­­NÉ Mészáros Hilda, a Képcsarnok dolgozója 24 éves korában — LOM­BOS LAJOS, szakszervezeti szö­vetségünk volt nyugdíjas dolgozó­ja 77. évében. Emléküket kegyelettel megőrizzük! Az idei SZOT-díjjal kitüntetett művészek, tudósok egy csoportja a Szaktanácsban rendezett díszünnepségen (Jánosi felv.) BALOGH EDGÁR ÚJABB HÁRMASKÖNYVE A magyar nyelvterület igencsak legjelentékenyebb közírója, a het­venkét esztendős BALOGH EDGÁR új, szépirodalmi megformálású, ön­életrajzi vonatkozásokkal teli könyvvel jelentkezett az idei könyvhéten; a Szépirodalmi Könyvkiadó megjelentette Szárnyas oltár címmel há­rom elbeszélését. Emlékeznek az olvasók. Hét próba címmel 1965-ben ugyanez a kiadó bocsátotta ki visszaemlékezéseit a Sarlóban, majd a romániai mozgalomban töltött éveiről, küzdelmeiről, nemrégiben a Dacia Könyvkiadó gondozásában a régi Korunkkal kapcsolatos véleke­dését olvashattuk. Az az időszak, melyet e kötetben megelevenít, fogas korszak a történészeknek is, hát még egy politikai küldetésű, mozgalmi indíttatását sohasem feledő írónak, közírónak! A felszabadulás és a következő évtizedek egyes momentumainak írói kifejezése, éppenséggel életrajzírói, tehát dokumentatív módszerekkel, nem éppen egyszerű feladat, márpedig egy közíró hatni akar, a mai ifjabb olvasót kívánja befolyásolni. Balogh Edgár meglelte a módját, hogyan lehet elmondania az átélt és megszenvedett súlyos történelmi tanulságokat. Három történelmi csomópontot ragadott meg életéből, s három — monológokból összeálló — elbeszélésben epikai köntösben foglalta össze lényeges mondandóit. Az első csomópont Kolozsvár 1944 októbere, amikor a felszabadulás előtti napokban elhurcolják Kovács Katona Jenő írót, kommunista aktivistát, aki a Korunk segédszerkesztője volt, Gaál Gábor közvetlen munkatársa, Balogh Edgár barátja. A ,,Szép halál” című elbeszélés nemcsak méltó requiem ,e barát emlékére, hanem a legmagasabb hő­fokú alkotás is. A következő „oltárképen” 1952-ben, egy börtöncellá­ban elmélkednek a foglyok — egy halom vöröshagyma fölött — a ,,szép élet” eljöveteléről. Bár ez írásban a személyi kultusz éveinek Sok tipikus vonása érdekes színként átüt az egész tabló monotóniáján, ez az elbeszélés küzd leginkább az epikai hitel kritériumaival. A „Szép szó” című harmadik elbeszélés egy hatvanas évtizedbeli folyóirat szer­kesztőségében lezajló emlékező-méltató ülés felszólalásait tartalmazza, s az egyes szerkesztők-írók szellemiségének sajátosságait mesterien tömörítő monológokban sikerült a szerzőnek a romániai magyar értel­miségnek — de talán tágabb körre vonatkozóan is — kifejeznie az itt és most követelményeit. Balogh Edgár ez írásában olyan bravúrral elegyítette a romániai magyar lapok, folyóiratok — számos magyar­­országi olvasó előtt is ismeretes — szerkesztőségeinek jellemzőit, hogy túlmutatva kolozsvári esetlegességeken, a szocialista társadalomban alkotó értelmiségi közösségek tipikus állapotrajzát adhatta meg, s ugyanakkor — immár legendás közírói-tanítói módszeréhez híven — sokáig érvé­nyes „intelmeket” is mondhatott-szólhatott a maga magas írástökélyé­vel és hatékonyságával. (Varga Imre) RÉGI MOHOLY-NAGY-, KASSÁK-MUNKÁK FAKSZIMILÉBEN „Moholy-Nagy Lászlót a század legjelentősebb magyar képzőmű­vészei közt tartja számon az egész művelt világ — kivéve Magyar­­országot” — ezt a gondolatot 1973-ban — „Az anyagtól az építészetig” című könyv magyarországi megjelenésekor — bizony még jogosan ír­hatta le a nemrég elhunyt Z. Gács György, hiszen azelőtt Magyaror­szágon valóban nem sok történt Moholy-Nagy munkásságának meg­ismertetésében (tisztelet a kivételnek, így a részfeladatoknak eleget tevő székesfehérvári, hatvani kiállításoknak). 1973-ban azonban meg­történt az áttörés, s akkor revelációt jelentett az eredetileg a „Bau­hausbücher” sorozatban (1925—1929) 14. kötetként (záróként) 1929-ben megjelent könyv magyar nyelvű hasonmás kiadása. A könyv mintha egy egészséges folyamat elindítója lett volna, elég utalni az 1975-ben megjelent Bauhaus-kiadványra, amelyet a Gondolat Kiadó jelentetett meg Mezei Ottó Összeállításában, ebben ismét több Moholy-Nagy doku­mentummal ismerkedhettünk meg. Fontos esemény volt a születésének 80. évfordulóján, 1975 végén rendezett Nemzeti Galériabeli kiállítás, s hogy Nyugat-Európa előtt sem teljesen ismert munkássága, ezt 1976-os, kétszáz művét bemutató nagy, párizsi kiállításának sikere is mutatja. Az utóbbi idők magyar könyvkiállítása ismét jelentős könyvekkel gazdagította Moholy-Nagy képünket, törlesztett adósságából. A könyvek — Moholy-Nagy László: Festészet, fényképészet, film (Corvina, 1978.) és Kassák Lajos—Moholy-Nagy László: Új művészek könyve (Európa— Corvina, 1977.) — rögtön említendő nagy értéke, hogy mindkettő fak­szimile, azaz hasonmás kiadás, amelynek külön örülhet a moholy­­nagyi, kassáki könyvészeti, tipográfiai tudást szerető olvasó. Ahhoz már hozzászoktatott a könyvkiadásunk, hogy későbbi műve­ket korábban, korábbiakat pedig később ismerjünk meg, de azért fontos figyelembe venni, hogy a „Festészet, fényképészet, film” ugyancsak a Bauhausbücher” sorozat egyik darabja (a 8. kötet), jóval „Az anyagtól az építészetig” előtt jelent meg, először 1925-ben, és nem mint a fül­szöveg írja 1927-ben, hiszen az már a második német kiadás dátuma volt. Ez azért fontos, mert ha valaki most fog hozzá Moholy-Nagy olvasásához, mindenképpen e most kiadott művét kell először olvasnia, hiszen a művész szemlélete az 1929-es újabb könyvéig teljesebb, komp­lexebb lett. E könyve azonban így is óriási értékkel bír, mint ahogy arra jól mutat rá Bíró Yvette, a könyv magyar utószavának írója. A címben foglalt három kifejezés mintegy folyamatot is jelent a szerző szemléletében, s a futurológus módjára érez rá a fotó- és filméletet és jövőt formáló, művészi jelentőségére. A másik könyv eredeti megjelentetését tekintve még régebbi, Bécs­­ben 1922-ben jelent meg, 500 példányban(!) Kassák Lajos és Moholy- Nagy közös munkájaként, azzal a céllal, hogy összefoglalja az új mű­vészeti irányzatok legfontosab­bjait, kevés szöveggel, sok illusztrációval. A „kevés szöveg” (4—5 gépelt oldal ha lehet az egész) zseniális Kassák­­bevezetést takar, melynek szabadverseire emlékeztető formai­ megfo­­galmazása, tartalmi pontossága, ma, 55 év után is irigylésre méltó. A mű a nemzetközi összehasonlításban is úttörő munka, ugyanis nincs olyan információ, amely szerint ebben az időszakban az izmusokkal kapcsolatos ilyen szintetizáló szándékú mű létrejött volna. A könyv képanyagát Moholy-Nagy szerkesztette, melyben természetes, hogy Braque és a stuttgarti pályaudvar belseje, egy gabonasiló képe és egy Arp szobor, egy amerikai repülőgépcsarnok és Tatlin emlékmű terve közös oldalakon látható. A könyvet Körner Éva pontos, jól tájékoztató utószava egészíti ki. (Feledy Balázs)

Next