Szocialista Művészetért, 1978 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
ZENEPEDAGÓGUSOK HÍRADÓJA Korunk zenéje címmel a LFZF győri tanárképző tagozatán 16 hallgató fellépésével előadói versenyt rendeztek, melyen első díjat nyert Zempléni Zita, Kovács Ágnes, a Pásztói Tamás,Preininger Klára kettős, második díjat kapott Noszek János. A Csongrád megyei zenetanárok hangversenyét Hódmezővásárhelyen rendezték meg az áll. zeneiskola nagytermében május 15-én. Közreműködtek: Kósa György, Tövisfalvi Erzsébet, Ballai János, Szalay György, Borsos Annamária, Barta Józsefné, Papp Katalin, Német Rozália, Gila Katalin, Pukánszky Béla, Stanics Béla, valamint a Boros Istvánné—Hegedűs Jánosné—Hegedűs János—H. Dányi Katalin vonósnégyes. Megnyitót mondott dr. Müller Józsefné, a megyei műv. osztály vezetője. Békehangversenyt rendeztek Makón a Korona szálló nagytermében a győzelem napja alkalmából, május 8-án, melyen az áll. zeneiskola tanárai működtek közre. Szegeden a Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai április 28-án este koncertet adtak, melyen közreműködött a szólisták mellett a zeneiskola tanáraiból alakult kamarazenekar. A mosonmagyaróvári állami zeneiskola két alkalommal tartott hangszer-bemutatós hangversenyt a 10. sz. iskola kollégiuma részére. Március 31-én és április 1-én vendégül látták a stupavai zenei intézményből hozzájuk érkezett tanárokat, akik a két napon a Kodály-módszert tanulmányozták. A XX. század zenéje két zongorán címmel a sátoraljaújhelyi állami zeneiskola tanárai május 10-én hangversenyt adtak. A kiskunfélegyházai áll. zeneiskola két hangversenyt rendezett fennállása 10. évfordulója alkalmából. A május 7-i hangversenyen volt növendékei mutatkoztak be, május 8-án a zeneiskola tanárai adtak hangversenyt. A bevételt a ,,Társadalom az öregekért” mozgalom javára ajánlották fel. A keszthelyi zeneiskola zeneóvodásai és hangszerelőkészítős növendékei hangversenyt adtak ápr. 28-án, melynek bevételét óvodák építésére fizették be. A sárospataki állami zeneiskola május 14-én rendezte meg növendékhangversenyét. Tapolcán április 20. és május 20. között tartják a zenei napokat. A zeneiskola tanárai és növendékei mellett Tapolca zenei együttesei is rendre bemutatkoztak, de felléptek vendég szólisták és együttesek is. A nyíregyházi állami zeneiskola növendékei díszhangversenyét május 15-én rendezték meg a megyei művelődési központ dísztermében. A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk állami zeneiskolában május 10-én volt a növendékhangverseny. A zeneiskola fennállásának 15. évfordulója alkalmából több koncertet rendeztek; április 23-én Horváth János és Vásárhelyi Judit hangversenyét tartották meg, május 8-án volt növendékük, Simon Béla adott zongorahangversenyt. A pápai Bartók Béla Zeneiskola Franz Schubert halálának 150. évfordulója alkalmából hangversenyt rendezett, melyen Makai Mária tanár tartott megemlékező előadást. Május 19-én a pedagógus művelődési háziban tanári koncertet adtak. Kecskeméten április 18-án a megyei művelődési központban Tornyai Lilla, az áll. zeneiskola tanára adott zongora koncertet Bach, Schubert, Schumann és Brahms műveiből. A kecskeméti zenei hetek rendezvényei sorában ápr. 17-én a városi szimfonikus zenekar koncertezett, április 20-án az áll. zeneiskola tanárai adtak kamarahangversenyt, április 24-én újból a városi szimfonikus zenekar lépett fel. Április 29-én a LFZF debreceni tanárképző tagozatának leánykara hangversenyzett és május 15-én a városi szimfonikus zenekar adott hangversenyt Vivaldi születésének 300. évfordulója alkalmából Kalocsán április 26-án Lakatos György (fagott) koncertezett Fuchs Ferenc és Illés Mária közreműködésével. A bajai Liszt Ferenc zeneiskola április 28-i hangeversenyén Dankó Ilona és Nagy Csaba, volt növendékek léptek fel; közreműködött az alsódunavölgyi vízügyi igazgatóság kamarazenekara Belberitz Tamás vezényletével. Zombor és Baja testvérvárosok együttműködési programjának alapján május 8-án a zombori zeneiskola növendékei hangversenyt adtak Baján. A kecskeméti állami zeneiskola az anyák napja tiszteletére növendékhangversenyt rendezett a művelődési központban. A füzesabonyi zeneiskola tanárai május 12-én koncerteztek. A budai járási körzeti állami zeneiskola május 8. és június 3. között minden tanítási helyén megtartotta az ünnepélyes tanévzáró növendék hangversenyeit. A Bács-Kiskun megyei zenepedagógus alapszervezet április 21-én Kalocsán tartotta meg tavaszi küldött-taggyűlését, s este a művelődési központ nagytermében az szmt támogatásával nagysikerű tanári hangversenyt is rendeztek, melyen valamennyi megyei zeneiskola tanári karából felléptek művésztanárok. Közreműködött a Kecskemét vonósnégyes is. EMLÉKEZTETŐ Június 4. Pedagógusok napja; június 5. 1898. GARCÍA LORCA, Federico, spanyol költő, drámaíró, zeneszerző születésnapja; június 6. 1948. LUMIERE, Louis francia mérnök, a filmgyártás megteremtőjének halála — 1903. HACSATURJÁN, Aram, szovjetörmény zeneszerző születésnapja (elhunyt 1978. május 1-én): június 7. 1848. GAUGUIN, Paul francia festő születésnapja — 1938. DSIDA Jenő költő halála: június 9. 1953. BETTI, Ugo olasz drámaíró halála: június 12. 1948. A kommunista és szociáldemokrata pártok egyesülésével megalapították a Magyar Dolgozók Pártját; június 14. 1858. DANKÓ Pista nótaköltő születésnapja ; június 16. 1948. Az iskolák államosítása * június 21. 1908. Nyikoláj RIMSZitTJ-KORSZAKOV orosz zeneszerző halála * június 22. 1898. REMARQUE, Erich Maria német antimilitarista regényíró születésnapja; június 24. 1878. HORVÁTH János irodalomtörténész születésnapja; június 26. 1908. ALLENDE GOSSENS, Salvador, a Chilei Köztársaság elnökének születésnapja; június 27. 1963. GYENES Tamás szobrászművész halála. kiállítási KALENDÁRIUM BUDAPESTEN a két lapzárta közti időszakban a következő kiállításokat rendezték meg: Magyar szobrászat, Műcsarnok — Kun István festő, Mednyánszky — Cságoly Klára textiles, KKI — Bánk Ernő festő, emlék. Magyar Nemzeti Galéria — Szolnoki művészek tárlata, Ganz-Mávag mkp. — Benkő Viktor festő, Víziváros — Aszszonyi Tamás grafikus, MNG — Tamás Ervin festő, Műcsarnok — Varga Győző grafikus, Ferencváros — Csikós András festő, Hírlapkiadó — Udvary Pál festő, Derkovits — Pap Irén festő, Ferencváros — Tury Mária festő, Helikon — Tamás Anna — Costel Badea keramikusok (Románia), Iparművészeti Múzeum — Heinz L. Pistol szobrász, Fiatal művészek klubja — Giudiasvili festő (Szovjet-Grúzia), MNG — Bencze Klára grafikus, Fészek — Ef Zámbó István festő, Újpest — Simonffy Márta textiles, Fészek, — Tábori József festő, Fényes — El Kazovszkij kisplasztikái. Fészek — Szilvásy Nándor grafikus ,,Plakátok”, Műcsarnok — Bukta Imre grafikus. Stúdió Galéria — Orsz. grafikai hét, Csontváry, Csók — Dobi Piroska festő, Műcsarnok — Morvay Lászlói grafikus, Ferencváros — Balogh Gyula, Marosvári György, Szakáll Ágnes, Székelyhídi Attila festők, Csili — Százados úti művésztelep, Józsefváros — Szentesné Varga Ildikó festő, Gutenberg — Hajas Tibor festő, Fiatal művészek klubja. VIDÉKEN a következő kiállításokat rendezték meg: Remsey Jenő festő, Szekszárd — K. Mészöly Laura festő, ,,Magyar tájak”, Szeged — Léday Éva festő, Dunaújváros — Szántó Piroska grafikus, Szentendre — Fejér Csaba festő, Veszprém — Vincze Lajos festő, Nyíregyháza — Tóth B. László festő, Eger — Benedek Jenő festő, Pécs — Plesnivy Károly festő, Miskolc — Madarász Gyula festő, Nyíregyháza — Iván Szilárd festő, Debrecen — Lóránt János festő és Váró Márton szobrász. Kiskunhalas — Papp György grafikus, Győri Műcsarnok — Babos Ágnes és Kovács Gábor festők. Mosonmagyaróvár — Papp László festő, Miskolc — Halápy János festő, emlék, Balatonfüred — Pécsi Mihály festő, Hajdúszoboszló — Szekeres Emil festő, Nagykanizsa — Bárányi Sándor festő, Debrecen (DOTE) — 26 művész 66 rajza, Miskolci Galéria — Kapos Nándor festő, Győr — Mai szovjet kisgrafika, Cegléd, pártszékház — Szilágyi Elek festő, Debrecen — Fett Jolán textiles, Perez János ötvös, Balatonboglár — Reményi Katalin ékszerei, Szerencs — Lonovics László festő, Békéscsaba — Szunyoghy András grafikus, Hajdúdorog — Égerházi Imre festő, Polgár — Szűts Miklós grafikus, Vác — Finn képzőművészek Kemiből, Székesfehérvár — Honty Mária festő, Kaposvár. SPORTÉLET Jól sikerült asztalitenisz versenyt rendezett tömegsportbizottságunk május elseje alkalmából. Az ünnepi rendezvényen — hat művészeti intézmény képviseletében — négy versenyszámban több mint negyven induló. A legtöbb sportolót a Nemzeti Színház mozgósította, ami méltán töltheti el őket elégedettséggel, mégha az eredményességben felülmúlta őket a Vígszínház és a Magyar Rádió csapata. Indultak a Képzőművészeti Lektorátus, a FÖMO, a MAFILM és a Magyar Televízió sportolói. Egyéni versenyben Péter János (Vígszínház) az első, második lett Bodor (Vígszínház), a harmadiknegyedik Tóbiás és Budai, mindketten a Rádiósból. Páros számban a Péter—Héjj kettős (Vígszínház) lett a győztes, második a szintén vígszínházi Bodor—Jászberényi kettős. A serdülőiknél Antal László győzött, a kezdőknél Terek Zoltán az első. (Terjék Jenő) FELHÍVÁS SAKKVERSENYRE Tömegsportbizottságunk és a Művész SK „Hankó Elemér sakk emlékversenyt” rendez június 19- én, hétfőn 17 órai kezdettel az Alfa mozi klubjában (VIII., Kun Béla tér 6.). A jelentkezéseket ejtsük meg június 16-ig telefonon (221-120) vagy írásban (1406 Budapest, postafiók 8. Budapest VI., Gorkij fasor 38.) ,a szervezési osztályon. Itt adnak bővebb felvilágosítást a versennyel kapcsolatban. ASZTALITENISZEZŐINK VESZPRÉMBEN Első ízben hirdette meg tömegsportbizottságunk és a Veszprém megyei koordinációs bizottság a dunántúli megyék művészeti intézményei és vállalati dolgozói között az asztalitenisz házibajnokságot. A döntőt május 14-én rendezték meg Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsánál, s indultak ezen a versenyen a Baranya, Győr-Sopron és Veszprém megyei piofiüzemi vállalatok, a győri Kisfaludy Színház, a dombóvári áll. zeneiskola és a Győri Filharmonikus Zenekar versenyzői. Az egyéni verseny dunántúli győztese Máriás János (Áll. zeneiskola, Dombóvár), II. Szamosvári Csaba (Veszprém m. MV), III. Baradits Jenő (Filharmonikus Zenekar, Győr), IV. Tatay Gyula (Veszprém m. MV), V. Hoyek Ferenc (Baranya m. MV), VI. Karácsonyi Tamás (Veszprém m. MV). A páros versenyt a Szamosvári— Karácsonyi páros (Veszprém m. MV) nyerte meg. Második a Badóczy—Tatay páros (Veszprém m. MV), harmadik a Mészáros—Baradits páros (Győri Filharmonikusok), a negyedik helyen a Máriás— Huber páros végzett (Dombóvár, zeneiskola), ötödik helyet szerzett a győri Kisfaludy Színház párosa, Ménes—Bátorfalvi, s a hatodik helyet a Bukicsevics—Várhegyi kettős (Győr m. MV) szerezte meg. Csenterics Ágnes rendező Geszler György koreográfiájával és közreműködésével Szűcs Judit énekesnővel televíziós filmet forgat „Ha táncolsz velem” címmel (MTI) Szocialista MŰVÉSZETÉRT IN MEMÓRIÁM Szakszervezeti tagtársaink sorából a két lapzárta közti időszakban a következők hunytak el: VARGA NÁNDOR LAJOS érdemes művész, grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola ny. tanszékvezető tanára 83 éves korában — Z. GACS GYÖRGY kétszeres Munkácsy-díjas festőművész, érdemes művész, a Magyar Iparművészeti Főiskola tanszékvezető tanára 64. évében autóbaleset következtében — DR. SÁRKÁNY JENŐNÉ Gráf Magda, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ny. tanára, a „Szocialista Hazáért” érdemrend tulajdonosa 64 éves korában — KÓSA JÓZSEFNÉ zenetanár 69. évében — ZSIAK PÁL, a Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalat ny. főkönyvelője 63. évében — NÁDAS BÉLA zeneszerző — KÜRTHY SÁRI gránitdiplomás ny. színművész, a régi Várszínház tagja, az Ódry Színészotthon lakója 104 éves korábanSZABÓ MENYHÉRTNÉ, a Képcsarnok dolgozója — KARDOS GYÖRGY textiltervező iparművész, ny. osztályvezető 72 éves korában — SZIGETI FERENCNÉ Mészáros Hilda, a Képcsarnok dolgozója 24 éves korában — LOMBOS LAJOS, szakszervezeti szövetségünk volt nyugdíjas dolgozója 77. évében. Emléküket kegyelettel megőrizzük! Az idei SZOT-díjjal kitüntetett művészek, tudósok egy csoportja a Szaktanácsban rendezett díszünnepségen (Jánosi felv.) BALOGH EDGÁR ÚJABB HÁRMASKÖNYVE A magyar nyelvterület igencsak legjelentékenyebb közírója, a hetvenkét esztendős BALOGH EDGÁR új, szépirodalmi megformálású, önéletrajzi vonatkozásokkal teli könyvvel jelentkezett az idei könyvhéten; a Szépirodalmi Könyvkiadó megjelentette Szárnyas oltár címmel három elbeszélését. Emlékeznek az olvasók. Hét próba címmel 1965-ben ugyanez a kiadó bocsátotta ki visszaemlékezéseit a Sarlóban, majd a romániai mozgalomban töltött éveiről, küzdelmeiről, nemrégiben a Dacia Könyvkiadó gondozásában a régi Korunkkal kapcsolatos vélekedését olvashattuk. Az az időszak, melyet e kötetben megelevenít, fogas korszak a történészeknek is, hát még egy politikai küldetésű, mozgalmi indíttatását sohasem feledő írónak, közírónak! A felszabadulás és a következő évtizedek egyes momentumainak írói kifejezése, éppenséggel életrajzírói, tehát dokumentatív módszerekkel, nem éppen egyszerű feladat, márpedig egy közíró hatni akar, a mai ifjabb olvasót kívánja befolyásolni. Balogh Edgár meglelte a módját, hogyan lehet elmondania az átélt és megszenvedett súlyos történelmi tanulságokat. Három történelmi csomópontot ragadott meg életéből, s három — monológokból összeálló — elbeszélésben epikai köntösben foglalta össze lényeges mondandóit. Az első csomópont Kolozsvár 1944 októbere, amikor a felszabadulás előtti napokban elhurcolják Kovács Katona Jenő írót, kommunista aktivistát, aki a Korunk segédszerkesztője volt, Gaál Gábor közvetlen munkatársa, Balogh Edgár barátja. A ,,Szép halál” című elbeszélés nemcsak méltó requiem ,e barát emlékére, hanem a legmagasabb hőfokú alkotás is. A következő „oltárképen” 1952-ben, egy börtöncellában elmélkednek a foglyok — egy halom vöröshagyma fölött — a ,,szép élet” eljöveteléről. Bár ez írásban a személyi kultusz éveinek Sok tipikus vonása érdekes színként átüt az egész tabló monotóniáján, ez az elbeszélés küzd leginkább az epikai hitel kritériumaival. A „Szép szó” című harmadik elbeszélés egy hatvanas évtizedbeli folyóirat szerkesztőségében lezajló emlékező-méltató ülés felszólalásait tartalmazza, s az egyes szerkesztők-írók szellemiségének sajátosságait mesterien tömörítő monológokban sikerült a szerzőnek a romániai magyar értelmiségnek — de talán tágabb körre vonatkozóan is — kifejeznie az itt és most követelményeit. Balogh Edgár ez írásában olyan bravúrral elegyítette a romániai magyar lapok, folyóiratok — számos magyarországi olvasó előtt is ismeretes — szerkesztőségeinek jellemzőit, hogy túlmutatva kolozsvári esetlegességeken, a szocialista társadalomban alkotó értelmiségi közösségek tipikus állapotrajzát adhatta meg, s ugyanakkor — immár legendás közírói-tanítói módszeréhez híven — sokáig érvényes „intelmeket” is mondhatott-szólhatott a maga magas írástökélyével és hatékonyságával. (Varga Imre) RÉGI MOHOLY-NAGY-, KASSÁK-MUNKÁK FAKSZIMILÉBEN „Moholy-Nagy Lászlót a század legjelentősebb magyar képzőművészei közt tartja számon az egész művelt világ — kivéve Magyarországot” — ezt a gondolatot 1973-ban — „Az anyagtól az építészetig” című könyv magyarországi megjelenésekor — bizony még jogosan írhatta le a nemrég elhunyt Z. Gács György, hiszen azelőtt Magyarországon valóban nem sok történt Moholy-Nagy munkásságának megismertetésében (tisztelet a kivételnek, így a részfeladatoknak eleget tevő székesfehérvári, hatvani kiállításoknak). 1973-ban azonban megtörtént az áttörés, s akkor revelációt jelentett az eredetileg a „Bauhausbücher” sorozatban (1925—1929) 14. kötetként (záróként) 1929-ben megjelent könyv magyar nyelvű hasonmás kiadása. A könyv mintha egy egészséges folyamat elindítója lett volna, elég utalni az 1975-ben megjelent Bauhaus-kiadványra, amelyet a Gondolat Kiadó jelentetett meg Mezei Ottó Összeállításában, ebben ismét több Moholy-Nagy dokumentummal ismerkedhettünk meg. Fontos esemény volt a születésének 80. évfordulóján, 1975 végén rendezett Nemzeti Galériabeli kiállítás, s hogy Nyugat-Európa előtt sem teljesen ismert munkássága, ezt 1976-os, kétszáz művét bemutató nagy, párizsi kiállításának sikere is mutatja. Az utóbbi idők magyar könyvkiállítása ismét jelentős könyvekkel gazdagította Moholy-Nagy képünket, törlesztett adósságából. A könyvek — Moholy-Nagy László: Festészet, fényképészet, film (Corvina, 1978.) és Kassák Lajos—Moholy-Nagy László: Új művészek könyve (Európa— Corvina, 1977.) — rögtön említendő nagy értéke, hogy mindkettő fakszimile, azaz hasonmás kiadás, amelynek külön örülhet a moholynagyi, kassáki könyvészeti, tipográfiai tudást szerető olvasó. Ahhoz már hozzászoktatott a könyvkiadásunk, hogy későbbi műveket korábban, korábbiakat pedig később ismerjünk meg, de azért fontos figyelembe venni, hogy a „Festészet, fényképészet, film” ugyancsak a Bauhausbücher” sorozat egyik darabja (a 8. kötet), jóval „Az anyagtól az építészetig” előtt jelent meg, először 1925-ben, és nem mint a fülszöveg írja 1927-ben, hiszen az már a második német kiadás dátuma volt. Ez azért fontos, mert ha valaki most fog hozzá Moholy-Nagy olvasásához, mindenképpen e most kiadott művét kell először olvasnia, hiszen a művész szemlélete az 1929-es újabb könyvéig teljesebb, komplexebb lett. E könyve azonban így is óriási értékkel bír, mint ahogy arra jól mutat rá Bíró Yvette, a könyv magyar utószavának írója. A címben foglalt három kifejezés mintegy folyamatot is jelent a szerző szemléletében, s a futurológus módjára érez rá a fotó- és filméletet és jövőt formáló, művészi jelentőségére. A másik könyv eredeti megjelentetését tekintve még régebbi, Bécsben 1922-ben jelent meg, 500 példányban(!) Kassák Lajos és Moholy- Nagy közös munkájaként, azzal a céllal, hogy összefoglalja az új művészeti irányzatok legfontosabbjait, kevés szöveggel, sok illusztrációval. A „kevés szöveg” (4—5 gépelt oldal ha lehet az egész) zseniális Kassákbevezetést takar, melynek szabadverseire emlékeztető formai megfogalmazása, tartalmi pontossága, ma, 55 év után is irigylésre méltó. A mű a nemzetközi összehasonlításban is úttörő munka, ugyanis nincs olyan információ, amely szerint ebben az időszakban az izmusokkal kapcsolatos ilyen szintetizáló szándékú mű létrejött volna. A könyv képanyagát Moholy-Nagy szerkesztette, melyben természetes, hogy Braque és a stuttgarti pályaudvar belseje, egy gabonasiló képe és egy Arp szobor, egy amerikai repülőgépcsarnok és Tatlin emlékmű terve közös oldalakon látható. A könyvet Körner Éva pontos, jól tájékoztató utószava egészíti ki. (Feledy Balázs)