Tér és forma, 1932 (5. évfolyam)
V. évfolyam, 9. szám - A Debreceni Köztemető és építményei
szobor áll, jobbján a magasabb akaratba belenyugvó alázatosságot, balján pedig a feltámadásban való hitet ábrázoló szoboralakkal. Ez a Krisztus-szobor a temetőhöz vezető útvonal központja, amelynek hátterét a 150 méterrel hátrább eső krematórium épülettömege adja meg, amelynek aranyozott téglákkal kirakott főkapujának csillogó íve a távolban mintegy glóriaként fogja körül az előtérben lévő Krisztusszobrot. A főkapuzatok a legnagyobb forgalomnak megfelelően vannak kiképezve és ezeken áthaladva, a temető főépülete 1000 úl-méteres vízmedencében tükröződik vissza. Ez a kép nagyszabású, monumentális és megnyugtató. A ravatalozó-épület építészeti megoldásában a gyász nyomasztó hatását nemcsak az épület külsejében, hanem a ravatalozó-helyiségek belső kiképzésében is ki akarja küszöbölni. Mindamellett e ravatalozó épület komoly hatású, ezt még inkább fokozza az épületnek sötétszínű klinker-tégla anyaga, valamint a sötétszínű andesit-kőlábazat. E sötét, komor színek mellett az épület mégis színes: színes a teteje, színesek az oldalfalak, színes a famunka, a padlók, a termeknek belső kiképzése, de e színek komoly, harmonikus összhangzású akkordot ütnek meg, mely az épület ünnepélyes céljához méltó. A hagyományos fekete, komor gyászdrapériák teljesen száműzöttek és ezek helyett nemes anyagból készült egyszínű, komoly architektúra adja meg a gyászhoz méltó ünnepi hátteret és keretet. A gyásznak nemes formában felfogott kifejezése újszerű és megnyugvást adó. Az épület külső tömegei jól kifejezik az épület belső elrendezését, amely egy középső nagy ravatalozóhelyiségből s azonkívül kisebb mellékravatalozóhelyiségekből áll; a kiemelkedő csarnokokat árkádsorok kötik össze, mögöttük pedig a gyászolóknak várakozóhelyiségei és a gyászszertartáshoz szükséges hivatalos helyiségek és egyéb mellékhelyiségek sorakoznak. A gyászszertartásnak ünnepélyes aktusa a ravatalozó- és krematóriumépületnek magasföldszíntjén történik, ide nagyméretű lépcsős terraszokon át jutunk fel, amelyek teljesen elvonják a figyelmet az épület alagsorától, amely alárendelődik az épület külső homlokzatának. Az alagsori helyiségek bejárata az épület hátsó homlokzatán van, úgyhogy a hamvasztóhelyiségek bejáratai teljesen el vannak különítve a gyászszertartásokhoz vezető főbejáratoktól. Az alagsorban vannak az előravatalozóhelyiségek, a hűtőkamrák és maga a krematórium hamvasztókemencéje, mely helyiségeket még itt az alagsorban is kitűnően megvilágított és szelíd, megnyugtató hatású urnafolyosók kötnek össze, úgyhogy a tervező itt is iparkodott a komor, nyomasztó gyásznak hatását minden eszközzel enyhíteni, anélkül azonban, hogy a helyiségeknek jellege ezzel bármit is szenvedett volna. A ravatalozó- és krematóriumépületnek hátsó homlokzata, amely a legkülönfélébb rendeltetésű és magasságú helyiségeknek ablakait foglalja magában, mozgalmasabb, mint az épületnek elülső főhomlokzata. A hátsó homlokzatnak különböző magasságú épülettömegei harmonikus építészeti kompozíciójába jól illeszkedik be a krematóriumnak két kiemelkedő magas kéménye. Ez a hatalmas építészeti vertikális tagozás még jobban összefoglalja az épület hátsó homlokzatának tömegeit. Borsos József, az épület tervezője, ezt a mű- Hátsó homlokzat a krematórium-helyiségek bejáratával Hintere Fassade mit dem Eingang zu den Einfischerungsräumen Foto Seidner