Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-08-08 / 64. szám
HBeregszászi Magyár. 1ILETHA JZ. Ha az letűnt századok a’ honi literatura’ hőseinek érdemcsillogásit behunyt szemmel nézték ’silőleg méltánylani nem tudták ; ha Zrínyit, Faludit, lévait, Baróti Szabót, Dajkát mint írókat el tudták feledni, ’s meg nem siratva engedék sirdombjok alá szállani: a’ mai kor’ kedvezőbb szelleme , literaturánk’ elhunyt bajnokinak, a’ tudományok’ darabos pályáján szerzett érdemiket nemcsak becsülni, hanem magasztalva hirdetni is képes. Az 56 évet szakadatlanul munka közt eltöltőit Kazinczy Ferencz’ porai fölött Kölcsey fonja meg az érdemkoszorút, ’s Ferenczy’vésője szobrot teremt örök emlékére *); Kresznerics Ferenczet egyszerű de lelkes beszéddel Szilassy János magasztalja; Széchenyi Ferencz és Festetics György grófok’ nagy érdemeit a’ kedves-tollú Kis János superintended zengi ’s hirdeti a’jelen ’s késő kornak; Köteles Sámuel fölött Kállay Ferencz; Kisfaludy Károly fölött Schedel Ferencz tartanak szónoki ihlettséggel beszédeket. És ha honunknak azon még a’ tudós külvilág előtt is köz tiszteletet érdemlett tudósa, nemzeti nyelvünk’ fáradhatlan búvára, a’ jénai tud. társaság’ tagja, bölcselkedés’ tanárja, ’s szép tudományok’ doctora Beregszászi Nagy Pál, hosszas reményének teljesülését, a’ magyar tud. társaság’ felállását megérheti vala, kétkedni sem lehet, hogy a’ nyelvtudományi osztályba rendes tagul ne fogott volna választatni, ’s ekkor történt elhunyta’ esetében, hamvadó porai fölött ne támadt volna egy őt is, mint Kazinczyt, halhatlanitó Kölcsey. — Megérte ugyan az 182. országgyűlést, örömmel gerjedezett a’ honi nyelv’ ügye mellett, mindig buzogva lángolt szive, midőn a’ nagy honfinak Széchenyi István grófnak, a’ magyar nyelv’ kifejlesztésére, ’s a’ magyar föld’ idegenajkú lakosit magyarokká képező intézet’ felállítására, jószágainak egy évi jövedelmét nemesen feláldozó ’s e’ szép tettnek Vay Ábrahám, Andrásy György és Károlyi György grófokban nemes érzelmű utánzóit szemlélte.— Megérte a’ magyar nemzet’ köz óhajtását figyelemmel kisérő kir. felségnek , a’ halhatlan emlékezetülső Ferencznek, az ország’ Kirihoz s Hifihez intézett legyen szavára a’ magyar tudós társaság’ megalapítását ’s előlegesen is örvendett lelke, hogy a’ rég óhajtott intézet’ felállításával tágasb mező nyilandik neki is a’ honi nyelv körülii munkálkodásra, de mielőtt a’ nemzet’jeleslegeiből alakított tudós társaság, közhasznú munkálkodásához kezdett volna, abban részt nem vehetve azelőtt két évvel elhunyt. Hogy tehát nyelvünk’ ezen fáradhatlan bajnokának e’ tekintetben szerzett érdemei feledés’ örvényébe ne sülyedjenek, addig is, mig más ügyesb kéz azokat szerencsésig ecsettel lerajzolná, többektől felszólittatva, élte rajzát, egyszerű vonásokkal kívánom a’t. ez. közönségnek általadni. — B. Xagy Pál, nemes de nem igen vagyonos, szülőktől származott Xagy-Musalyban, Bereg vármegyében. — Születése éves napja hatarzottan nem tudatik, mivel arról szóló anyakönyv Musalyban vagy nem volt még akkor, midőn ő született, vagy ha volt, az valami baleset által azóta veszett el. Alsóbb iskoláit a’helybeli és beregszászi oskolákban végezvén, a' s. pataki anyaiskolába ment, mellynek törvényei alá 1774ben julius 12-én irta nevét. — Itt olly kitűnő előmenetellel folytató tanulását, hogy mind tanitóji’ pártoló szeretetét, mind tanulótársai’ figyelmét megnyerné. Gondos felügyelése ’s mentori keze alá birátok. Dókus László’ már gyermekkorában kitűnt ’s jeles tulajdonokkal birt nagyreményű fiijának Lászlónak, neveltetését , a’ gondos atya’ várakozásának megfelelve, kinek jó indulatával, szép segedelmével számtalanszor dicsekvék, eskütt diák-kort érve mene M. Keresztesre , ’s az ottani oskolában végezvén tanítói hivatalát, a’ külországi akadémiákat látogatá-meg. Nevezetesen az erlangeni kir. akadémiában széles tudománya , kivált a’ napkeleti nyelvekben szerzett ismerete által, különös figyelmet vont magára ; ennélfogva több választó herczeg ’s más nagy emberek ’s tudósok’ ismeretségébe jutott. — Hazaszeretettől lángoló szive ’s a’ magyar szép hangzású nyelvet még külföldön is terjeszteni ’s megkedvelteim törekvő buzgalma vezérlette őt ennek a’ perzsa nyelvek összehasonlítására, mellyet előadott „Parallelen inter Lingvam Persicam et Hungáriáim duciim“ czimű munkájában, melly tudós munka neki Németországban nagy hirt ’s nevet szerze, ’s a’ magyar nyelvet Erlangenben nemcsak az ottani akadémiában tanuló ifjakkal, hanem több előkelő lakossal, sőt a’ szép nemmel is annyira megszerettető,hogy azok’unszoló sürgetésire a’ magyar nyelvben közönséges oktatást adna, a’ magyarul tudnivágyó szépnembelieknek külön órákon adván tanítást. — Ezen oktatás’ könnyebbitésére készítő ’s nyomataid saját költségin e’ czimű munkáját: , Versuch einer magyarischen Sprachlehre, mit einiger Hinsicht auf die türkische und andere morgenländischen Sprachen. Erlangen 1797. — Itt koszorúztaték meg bölcseségtanári ’s szép tudományok mestere’ czímmel is; az erről szóló nyomtatott oklevelet 1794 ben oct. 28-án nyervén meg. Itt irá at ,, Tentamen philologico-criticum in loca quaedam Aeschyli et Theocriti obscuriora“ czimű munkáját is , ’s azon értekezését is , mellynek czimje : „ Tier die Selbsskenntniss. Eine Rede zur jährlichen (Wohlthäter der hiesigen) Weyer des dankbaren Andenkens , an den unvergesslichen Wohlthäter der hiesigen königs.* hohen Schule, den edlen Carl Wilhelm Aarrette von Oehlenfeld, in dem grossem Hörsaale der Akademie am 25 julius 1795 gehalten von Paulus Beregszászi, Doctor der Philosophie und der freyen Künste Magister des königl. Instituts der Moral und der schönen fisschenschaften ordentlichem Mitgliede. Erlangen,gedruckt mit Hilpertischen Schriften. — Itt készítő a’ magyar nyelvnek több ázsiai nyelvek szélesb terjedelmű összehasonlitását is: Jiberdte Rehnichkeit.— Azonban mig ő a’ magyarnyelv-tanitásban fáradhatlan iparral foglalatoskodnék ’s érdemjutalmakkal koszorúzott nevének híre a' magyar honban is nőtt fen *) Emlitett jeles szobrászunk készítő iráp: Benedek’szobrát is, mellyet az érdemet becsülni tudó hazafiui buzgosaj, ünnepélyes szertartással helyezett a’ nemz. múzeumba. Ugyan csak 6 általa készült később Kisfaludy Károly szobra is. •