Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)

1844-03-31 / 26. szám

szenete a’ KK. és RRnek a’ m. fő RRhez az ország közjavat és gyarapodását előmoz­dító eszközök létesítésére szükséges költsé­gek mi utáni beszerezketése Iránt. A’ KK. és RR. az ország mind anyagi mind szellemi kifejlődése e­­lőmozditását viselvén szemeik előtt, midőn egy részről meg vannak győződve, hogy mind az, mi akár közigazgatás­ban eszközlendő javításokra, megkivántatik, akár az anya­gi jóllét előmozdítását eszközölhető közmunkákra szüksé­ges ,a’ mostaniaknál nagyobb közköltség nélkül el nem ér­hető ; azon körülmények pedig , mellyek által a’ közipar kifejlődése föltételeztetik, egyesített nemzeti erőt kíván­nak, más részről kénytelenek megismerni, hogy a’rajta jelenleg fekvő közterheket is elviselni alig képes adózó népnek erejét a’ közköltségek mellőzhetlen növelése min­den tekintetben felülhaladja. Mindezeknél fogvást országos választmányt kívánnak kiküldetni, melly a’ haza mind szel­lemi mind anyagi kifejlődésére szükséges költségek mi u­­tán ’s mi kutforrásokból lehető legkönnyebb beszerzése, ugyszinte igazságos felosztása’s legczélszerűbb kezelése iránt, mind közjogi mind gazdasági tekintetben olly vég­ből adjon még ez orsz.gyűlés ek­be minél előbb véleményt, hogy a’közszükség jelenleg mi módoni födöztetésének és jö­vőben mi módon lehető legczélszerűbb fedezésének tárgya teljes ’s tökéletes vil­ágosságba helyeztetve leendvén,a’nem­­zet áldozatra hajló készségének öszpontosulhatására annál biztosabb irány tűzethessék ki, és e’ részben a’ szerint tétet­hessék törv. által rendelkezés, mint az ország közjava , a’ haza polgári ’s anyagi jóllétének jövendője leginkább meg­kívánják.Felszólítják tehát a’ m. főRRet, hogy e’ választ­mányhoz részükről is tagokat nevezni ’s velök kezet fog­va közremunkálni méltóztassanak. Válasza a* m­. fő­ RRnek a* t. RR-hez u­­gyanezen tárgyban. Midőn a’ t. RR. és RR. a’ haza kifejlődéséről és előmenetele mi módoni ’s mi sorban lét­rehozásáról gondoskodván, ő cs. kir. főligét és a’ m. fő- RRket ebbeli közmaunkálatra felhriják , mellőzve a’ t. Rir. és RR. által ez ügy gyámolitására egész általányosság­ban felhozott eszmék ez úttali taglalását, mellyekre nézve ő cs. kir. főlige és a’ m. főRR. nézeteiknek maga idején tel­jes szabadsággal való nyilványitását fentartják, őszinte ro­­konszenvvel járulnak egy orsz. választmány kiküldetésé­hez , melly a’ kitűzött czélra szükséges felvilágosításo­kat és adatokat olly módon terjeszsze elő, hogy azok a’ felállítandó elvek eldöntésére ’s a’ későbbi intézkedések biztosítására alapul szolgálhassanak. második üzenete a* RK, és RRnek a’ in­fóRRhez a’ bűnt. törv. javaslat börtönrend­szerről szóló ll­dik része iránt. Nemzetünk al­­kotv. intézetei közt alkalmasint a’ büntető törvénykönyv az, mellyre a’törvényhozás eddigelé legkevesebb gondot fordíta, melly eddigelé nálunk a’ legszükségesebb elemi alaptörvények irányában, törvények hiányában, törvényha­tóságok szerint ’s ezekben ismét időnkint változó határ­­zatlan szokások által pótoltatok ’s engedtetett pótoltatni, mind a’mellett is, hogy a’ polgárok szabads. biztosító egyéb állodalmi intézet ész- és korszerű büntető törvénykönyv nélkül teljesen bevégezettnek nem tekinthető,­• mind a’ mellett is hogy e’ nélkül az ártatlan életű polgárok,ma­­gokat sem a’ hatalom önkénye, sem a’ gonoszak merényei ellen biztosítva nem érezhetik.De épen mivel a’ bűnt. tör­vénykönyv úgy polgári, mint önálló fontossága a’nemzet­ben mindinkább mély meggyőződéssé válik, épen mivel ú­jabb időkben a’ nemzet a’külföldi előhaladás megismerése után ebbeli saját hátramaradását szörnyű világításban szem­léli, általa erős hittel remélh­etik, kivált az orsz. választ­mány olly jeles előmunkálata után, mikép az ország népe elvégre részesülni fog egy régóta várt jó bűnt. t.könyv aldalaiban; ’s miután a’ KR. és RR. a’ nemzet e’ nagy reményét nemcsak ismerik, de osztják ’s ki is fejezik,— nem vonakodnak megvallani, hogy a’ közerkölcsiség ’s va­­gyonbiztosság veszélyeztetése nélkül bűnt. t.könyv beho­zatala tovább nem halogattathatik; és hogy épen azért nem kis aggodalommal töltettek volna el a’ mélt. fő-Rt.’első válaszüzenete által is, mellyben előterjesztett három rend­beli javaslatukkal a’ bűnt. 1.könyv börtönrendszerről szóló Illik része igen messze időre fogna elhalasztatni, ha biz­tosan nem reméllenék , mikép a’ nemzet óhajtásaira , ’s az állodalom és kor igen kifejlett, magokat naponkint e­­levenebben éreztető szükségeire figyelendő m. főRR. azon javaslataiktól el fognak állani. Nem tagadják a’ RR , hogy új rendszer behozatalakor mindenütt és mindenben nagy nehézségekkel kell küzdeni, következőleg a’ magányrend­szer behozatalakor is; de azokat a’ mélt. főRRkel ellen­kezőleg, jelen esetben, nem tartják meggyőzhetleneknek; mielőtt azonban ezekre felelnének , a’ mélt. fő­ RR. azon ellenvetése folytában, melly a’magányrendszer sükerének ál­talában is ugyan, főkép körülményeink közötti bizonytalan voltából merittetett, a’ RR.és RR. azt kérdik: vájjon lehet é a’ magányrendszert még most is annyi nép és évek ta­pasztalása után épen úgy meg nem oldott feladatul te­kinteni, mint tekintetett azon bor ’s népek által, mellyek minden kísérlet és tapasztalás nélkül a’ legelső javító fog­házat tervezték? vájjon azon magányrendszert , mellyet a’ bűnt. t.könyv alapjául a’ mélt. főRB. magok is elfoga­­dának, ha csak a’ külföld hivatalos utakon is közzé tett minden tapasztalása meg nem vettetik, lehet , olly fejlet­lennek ’s foganatában olly határzatlannak állítani, mikép hazánk határain belül ’s nemzetünk körében teen­­dett kísérletek nélkül azt sem lehetne megmondani, hogy e’ büntetés olly kegyetlen lesz­­, mellyet alkalmazni tilt az emberiség tisztelete , vagy olly enyhe , melly által a’ közbiztosság veszélyeztetnék; vájjon általjában a’ javító rendszer jótékony sikere mellett nem leghathatósb tanú­bizonyságot tesz e azon körülmény , miszerint támadatá­­tól fogva az mindig tökéletesedik, mindig terjed; és mig egy részről évenkint uj meg uj törvényhozás által látjuk elfogadtatni, másrészről nem mutathatnak példát, hogy valamelly törvényhozás által, melly azt egyszer elfogadta, tapasztalt czélszerűtlenség miatt elvettetett volna ? és vár­jon : azon egyes tapasztalok, kik szerint ez intézeteknek nem volt azon hatása, a­melly tőlük váratott, ollyant vár­tak­­ ezektől, melly józan számítással és észszerűen vár­ható volna? Igaz, ez intézetekben a’ rab nem javult meg mindig gyökeresen, a’ gonosztevő nem jön mindig egé­szen uj emberré; de ez erkölcsi tökéletes átváltoztatást a’ KK. és RR. túlfeszített követelésnek is tartják. Ellenben általányosan a’javitórendszer, különösebben pedig a’ ma­gányrendszer szabályszerű eredményeinek tudják és hiszik azt, hogy itt a’ rab nem romolhatik el, mi ennek roppant elsősége mostani tömlöczeink felett; azt, hogy a’ kiszö­kés szinte lehetetlen lévén, a’ büntetés annál bizonyosabb és elrettentőbb ; azt, hogy a’ rab rendezett munkája ál­tal a’ fogházköltségek megtéríttetnek ; továbbá azt, hogy a’ henye dologhoz szokván,­­ a’ makacs engedelmesség­hez szokván, a’ tudatlan írást, olvasást és mesterséget tanulván , a’ rab, ha nem tette is magáévá a’ jók erköl­csét meggyőződésből, de magáévá tette azok külső szó­

Next