Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)
1844-08-08 / 63. szám
63 szám. TÁMALKIDó. Pest, august. 8.án. 1844. Korszerű szózat a’ „gyorsírás“ érdekében. Ha áll, hogy alkotványos életnek fő lételeme nyilványosság, úgy a’ gyorsírás, mint a’ nyilványosságnak leghatalmasb és legbiztosb közvetítője, nekünk magyaroknak eddigelé nem méltányolt, eléggé nem ismert kincs. Kettős érdekű tehát Gyurics Antalnak ,a’ gyorsírásról elméleti és gyakorlati tekintetben 44 múlt hó végén Pozsonyban megjelent jeles munkája, melly mig az irodalomnak egyik kopár mezejéről olly szép eszmevirágokat mutat fel; más részről általános szükséget pótol, midőn ezen, a’ magyarra nézve nélkülözhetetlen művészet állását, viszonyait ismertetve , iránta helyesb fogalmakat terjeszteni, ’s azt az egyedárusság nyomasztó igája alól felszabadítani törekszik. Nem czélom e munkát taglalni, minthogy előzvényeül szolgál egy nem sokára kiadandó uj rendszernek, mellynek életrevalóságát szerző jelesen bebizonyította: csak haladásunk jelen korszakában figyelmet kívánok ébreszteni ez ügy iránt; miután épen nem lesz roszkor jelenleg, midőn a’ gyorsírás országos pártfogolás által gyámolittatandván, a’ divatozó rendszerek közöl a’ jobbat, életrevalóbbat választania a’ nemzetnek kötelessége. Hazánkban milly sokan fáradoztak a’ gyorsírás gyakorlati tanulásával, ’s mégis, az országgyűlésre tekintve, négy ötben egészül ki az öszszes gyorsírói kar! Hajniknak 250 tanítványai közül csak egyetlenegy említésre méltó működik Pozsonyban, — a’ másod jutalmat nyert , kit azonban —jóllehet öt évi gyakorlat embere, ’s az erdélyi országgyűlésen is jelen volt — most is igen középszerűnek mondhatni, ki gyorsan írni tud, de önállólag szerkeszteni nem. Ez szomorú adat, mellyhez ha hozzáadjuk Hajnik önvallomását, miszerint őt, a’ már akkor legalább 8 éves gyorsírót az erdélyi gyakorlat képezte ki, — nem legingeresb ösztönt nyújtunk mindazoknak, kik e’ művészetet sajátukká tenni kívánják; sőt ez önkénytelenül azon hiedelmet ébreszti, hogy a’ gyorsírás bűvös mesterségek sorába tartozik , mellynek megtanulásában évek fáradalmai eredménytelenül törnek meg. — Am vigasztalásul ellenkező adatok is szolgálnak. Pozsonyban a’ fenebbieken kívül még két egyed foglalkodik a’ gyorsírással: egyik Lukács János, Hajnik zászlója alatt, másik Gyurics Antal mint műkedvelő ; mindenik néhány hónap alatt e’ művészet gyakorlatát olly tökélyre vitte, hogy az országgyűlési szónoklatokat, mint nyilványos példák mutatják, híven és pontosan felfogni, és, a’ mi fő, önállólag öszszeszerkeszteni képesek. Ez olly nevezetes tünemény, melly hazánkban a’ gyorsírás országos érdekénél fogva is nagy figyelmet igényel. Ott hoszszu évek után alig észrevehető siker: itt néhány havi gyakorlat olly örvendetes, szembeszökő eredménynyel! Ez ellentétek megfejtésének kulcsa a’ különböző rendszerekben áll. Hajnik, mint tudva van, Taylor, Lukács pedig Gyuricscsal önalkotta rendszerét követi. A’ gyorsírásnak, fogalmához képest, ki kell zárnia az írásbeli gyorsaság akadályait, ’s olly elveken alapulnia, mellyeknél fogva a’kéz képes legyen a’ nyelv által nyilvánvaló gondolatokat hátramaradás nélkül kísérni , ’s örökíteni. Taylor rendszere e’ tekintetben czélszerűen. Több bizonyai, hogy jegyeinek nagyobb része öszszetett, mint különösen b h, t, ni, p, z,némellyek egymástól alig megkülönböztethetők, függőleges fekvésük miatt, ’s mert az írásban viszsza is haladnak, a’ kéznek terhesek és fárasztok; továbbá hogy e’ rendszer csak vonalokra (lineákra) is, a’ gyorsaságban meg nem tartható szigorú szabályszerűséget feltételez, ’s hogy alphabetuma nem teljes, miért az f, es v, g és g’y, j, ly betűket egyegy jegy képviseli, mi világosan bizonyítja , hogy e’ rendszer nemcsak nem eredeti, de nyelvünkre alkalmazva sincs. És ezekből folyik azon fonákig eredmény , miszerint a’ leirt jegyek gyakran magának az írónak is magyarázhatlan hyeroglyphek maradnak. — E’ rendszernek igen hoszas és csüggedetlen gyakorlat által is csak alig leküzdhető hiányait egy részről, más felől a’ gyorsírásnak a’ nyilványosság terjedtével naponkint fontosbuló szerepét átlátván, Lukács János, Novák bécsi gyorsírónak előtte legegyszerűbbeknek bizonyult jegyeit véve mintául, éles combinatiók után uj rendszert dolgozott ki, melly bár nem egészen eredeti, de mindenesetre első magyar rendszer. Több előnyei, hogy alphabetuma teljes, jegyei szigorú számításon alapuló egyszerűség szabályaiból folynak, egymástól pontosan megkülönböztethetők, mindig előre haladnak, fekvésük a’ kéznek annyira megszokott balról jobbra dűlő , továbbá nem kíván vonalokat, a’ gyorsaság elvével ellentétes szabályszerűségre nem ügyel, és tudományos alapzaton nyugszik, például a’ cs, sz, zs betűkben s, gyben a’ g teszi a’ gyökjegyet stb. A’ kettőnek öszszehasonlításából kitűnik, miszerint Taylornak egy betűje ebben többnyire két betűt is tesz: u. m. bz=re, z=]r, w=rn, cr=st, z=vl, stb.E’ sajátságok jelen rendszert kétségtelenül fölébe emelik az elsőnek; ’s amaz egyetlen ellenvetés, mikint a’ felhozott előnyök csupán elméletben állanak, — most már gyakorlatilag megvan czáfolva maga a’ szerző és ennek követője Gyurics Antal által, kiknek képességéről tények szólanak. Lukácsnak rendszere elméletileg 1843ki február végén befejezve volt, de gyakorlatilag csak martzius elsején kezdé azt megkísérteni; és igy csoda é , ha mint 6 hetes gyorsíró — egyéb okok mellőztével is —a’ négy éves gyakorlattal birt Sz.—vel a’ versenyt ki nem állhatá?! csoda é, hogy a’ választmánynak benyújtott munkája ekkép hitelét vesztvén, pártolást nem nyert?I de igen is csodálni lehet, midőn a’ gyorsírás olly fejletlen állapotában minden, bár sikertelen kísérlet, örömmel lett volna üdvözlendő, találkoztak vastag előítélettől elfogult, ’s az akkor egyetlen gyorsíró tekintélynek vakon hódoló egyednek, kik a’jó ügyben tett becsületes törekvéseket e’ lapok hasábain, ’s az amirabilis Honderűben gúnyokkal üldözők. Lukácsot e’ méltatlan kifakadások mélyen meghaták, mégis férfias lelke nemes kitüréssel küzde súlyos akadályival , rendszerét Pozsonyban is egy egész irigy-ellenes tábor ármányai közepette folyvást tökélyesité, ’s lankadatlan munkássága a’ gyorsírást azon stádiumra emelé , mellyen eddigi czéljának , a’ nyilványosság orgánumául teljesen megfelel.— Még itt nincs megállapodás; a’ gyorsírásnak át kell menni a’ közéletbe, el kell érnie nemesi hivatását, mikor azt, a’ lélek szabadabb fellengését gátló közönséges írás helyett, mint az agy gondolatinak röptével ugyanazonost, az emberiség egész tökélyében birándja; jelenleg hiú ábrándozás , pium desiderium , mellyel azonban a’ haladás magvát magában rejtő idő egykor bizonyosan valósággá fog érlelni. És ez a’ czél, mellyet a’ tudományos készületü gyorsírónak , ki e’ művészetet nem egyedül kereseti forrásul tekinti, szem elől tévesztenie nem szabad ; ezen irányban kell a’ gyorsírás tökélyesitésén munkálnia. Lukácsnak nem sokára megjelenendő munkája, úgy hiszszük , megteendi e’ tekintetben az első lépéseket. A’ gyorsírásnak e’ czél irányábani kifejtését leginkább alkotványos országokban várhatni, hol az már nélkülözhetlen szükséggé vált. Hazánkban eddig csak az országos ülések naplói kezeltetnek gyorsírók által, de a’ nemzet kifejezte kivánatát, a’ kerületi ülésekben is alkalmazandásuk iránt, mi azonban jelen körülményekben, a’ gyorsírás szűk.