Gonda Béla szerk.: A Tenger 19. évfolyam 1929
Éves tartalomjegyzék - Zala László: Diesel rendszerű motorok a kereskedelmi tengerészet használatában
100 VEGYES KÖZLEMÉNYEK Ha a patent mélységmérő krómezüstös csövei nem jók, mert a krómezüst valamilyen okból kifolyólag már nem reagál, egy papírszalagra húzott tintaceruzavonal is megfelel a célnak. * Ha egy adott helyen a hajó alatti mélység, külön mérés nélkül is pontosan ismert, a patent mélységmérőt, ellenőrzés céljából, üzembe kell tenni. Nem a mélységnek, hanem a mélységmérőnek ellenőrzése céljából. * Egy magyar hajó fény- és ködjelző felszerelését Angliában a helyi hatósági közegnek jogában áll ellenőrizni és ha nem találja azokat szabályszerűeknek, joga van a hajót visszatartani, — de csak a Board of Trade külön utasítására. KÖNYVISMERTETÉSEK Az itt ismertetett könyvek kaphatók LANTOS RT. KÖNYVESBOLTJÁBAN Budapest, IV., Múzeum-körút 3. Archívum Balatonicum Vol. 1., 440 oldal, 12 táblával és 130 rajzzal. 1926—27. Szerkesztette Csiki Ernő és Hankó Béla. A Magyar Nemzeti Múzeum kiadása. Az új magyar természettudományi folyóirat a Balatoni Biológia Állomáson végzett munkák egy részét közli, magyar és idegen nyelven és igen szép kiállításban. Az előttünk fekvő hatalmas kötetben a következő értekezések foglaltatnak: Dr. Abonyi Sándor: Az Apus cancriformis Schaffer hímjéről a Révfülöpi Biológiai Állomás körzetében gyűjtött példányok alapján. (6 ábrával.) E páncélos levéllábú rák hímjeiről és nőstényeiről közöl külföldön nagy feltűnést keltett értékes adatokat. — Dr. Boros Ádám: A Balaton vizének és partjának néhány növényéről értekezik s leírja a sólyom (Trapa natans) Potamogoton fluitans és perfoliatus, továbbá Myriophyllum spicatum és Helodea candensis nevű hínárok, a Schoenoplectus americanus, Juncus maritimus és Ambrosia artemisifolia előfordulását. — Dr. Dudich Endre: Új rákfajok Magyarország faunájában (6 szövegközti ábrával) címmel hazánk faunájából új 2 rákfajt ismertet, a Chirocephalopsis Hankei n. sp. és a Synurella ambulans Fr. Müll. Szól azután a Duna vízrendszerében megtalált ponto-kaspiai Amphipoda rákokról. — Dr. Entz Géza: A Balaton Peridineáiról írt hatalmas értekezést, mely 7 táblával és 2 szöveg közötti ábrával van díszítve. — Dr. Filarszky Nándor: A Branchipuson élő Characiumok (1 táblával) címmel értékes biológiai megfigyeléseket közöl a Hankó által felfedezett Characium stosum Filarszky és Ch. saccatum Filarszky nevű növények szaporodásáról. „A balatonvidéki Kornyi-tó Characeai" címmel pedig e növények tenyészviszonyait ismerteti. — Gallik Oszvald: Balatoni Diatomaezákról értekezik és e gyönyörű apró növényi szervezeteket 2 táblán le is rajzolja. — Dr. Helmut Gams: Remarques sur quelques Potamots du groupe Coleophylli Koch címmel itteni felfedezéseiről számol be. — Dr. Gelei István: Új készülékek a vízfenék kutatására (5 ábrával) címen olyan elmés fogószerkezeteket ismertet, melyekben a legparányibb férgek sértetlenül megfoghatók. — Dr. Hankó Béla: A Magyar Nemzeti Múzeum Biológiai Állomása a Balaton mellett egy térképpel és 4 fényképpel a Balatont és a Biológiai Állomást ismerteti hangulatos szép leírásban, lliocryptus balatonicus, új ágascsapú rák a Balaton fenékiszapjából (2 táblával) címmel pedig ennek az új fajnak a leírását és életmódjait ismerteti. — Ivánfi Ede: A pontytetű (Argulus foliacens L.) morphiológiája és biológiája címmel e ráknak monografikus feldolgozását adja. — Dr. Fr. Kiefer: Beitrag zur Kenntnis der freilebenden Copepoden Ungarns (I. Teil) mit 42 Figuren, a magyarországi evezőlábú rákok ismeretéhez