Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
I iiv Szeirr,Äarci^ , efeenD »é.3? MA <vilag PROIeTMTAT ESTESTJITETET* NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XIX. évfolyam, 149. szám ARA: 90 FILLER 111 I f yí x I j V • _ . Zsellérház a hegyoldalban Felavatták Szalay András emléktábláját Ozorán A zsellérház fenn áll, messze a falu felett, az ozorai hegyoldalban. Nádtetős, vert falú, alacsony. A belépőnek óhatatlanul fejet kell hajtania, mert a szemöldökfa és a mestergerenda egyként ívben hajtott, múlt idők tanúja. A zsellérház elől — a véletlen kínálta, de szimbólumként is felfogható párhuzam — le lehet nézni a falu, sok évszázad viharát kiállott, ősi várára. A vert falú kis ház vasárnap óta márványtáblát hordoz. A tábla szövege: gyár munkásmozgalom, aki joggal képviselhette a munkások és parasztok érdekeit, mert ismerte a dolgozó osztályok helyzetét, — mondotta avató beszéde befejező részében a járási pártbizottság első titkára. A kegyeletes megemlékezés koszorúját Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára helyezte el az emléktábla alatt. Ezután özvegy Varró Gáborné, a munkásvezető idős unokahúga mutatta meg a kis ház belsejét a megjelenteknek. A Dózsa György út 31. szám alatti szerény épület szinte kínálkozik arra, hogy megfelelő tatarozás és környékének rendezése után, a helyi munkásmozgalom roppant gazdag emlékeit szemléltető kis múzeum nyíljon benne. A születő elképzelések szerint ez is lesz eljövendő hivatása, tanúsítván, azt, hogy a keményen csengő nevű faluban már a megyei munkásmozgalom hajnalán is kemény emberek éltek. O. L Műemlék jellegű épület E házban született 1857-ben SZALAY ANDRÁS a múlt század végi szocialista mozgalom mártírja Az emléktábla leleplezésénél megjelent Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szabó István a tamási járási pártbizottság első titkára, Jankó János, a járási pártbizottság titkára, a község közigazgatási, politikai vezetői és a társadalmi szervezetek képviselői. Az ünnepség során, melyet úttörők szavalata nyitott és zárt, Szabó István mondott avató beszédet. Bevezetőben történelmi áttekintést nyújtott a hazai munkásmozgalom kezdeteiről, arról az időszakról, amikor az 1867-es kiegyezése után megértek a feltételek ahhoz, hogy a hazai munkásság elindulhatott az osztállyá válás útján. A Magyarországi Általános Munkáspárt megteremtésében tevékeny szerepet vállalt Frankel Leó, aki közvetlen kapcsolatban állt Marx Károllyal. A munkásmozgalom e kezdeti korszakának rokonszenves, elvhű és minden megalkuvástól mentes vezető alakja volt Szalay András. — Ozorán született, 1857- ben. A cipész mesterséget tanulta és Budapesten is főleg cipészek között tevékenykedett, őket akarta szervezni. 1881—1884 között érte el munkásmozgalmi tevékenységének legmagasabb szintjét. A konkrét napi politikai munkán túl részt vállalt a foradalmi szocialistáknak 1883—1884-ben megjelenő Népakarat című lapjának szervezésében, szerkesztésében is. Rövidesen ellentétbe került pártjának az uralkodó osztály iránt lojális képviselőivel. 1884. tavaszán harmincnegyedmagával letartóztatták.*• A börtönt nem tudta sokáig elviselni. Nem sokkal letartóztatása után, 1884. júniusában, a rabkórházban meghalt. A huszonhét éves korában elpusztult fiatal munkásvezető nem volt képzett marxista, a marxizmus tanaival éppen hogy csak ismerkedett. Fellépése nem hozott látványos sikereket, de része volt annak a küzdelemnek, amelyet a magyar munkásság már a kialakulásának kezdetén vívott kizsákmányolóival szemben Szalay András személyében olyan vezetőt kapott az 1880- as évek első felében a ma- < Kedd. 196». július 1. Orvosok, gyógyszerészek kitüntetése Hétfőn — Semmelweis születésének évfordulója alkalmából — az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének székházában, a Weil teremben ünnepélyesen átadták az idei kiváló és érdemes orvos, gyógyszerész kitüntetéseket. Az ünnepségen dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott beszédet. Hangsúlyozta: a magyar orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók felelős és egyben megtisztelő feladata, hogy a szocialista egészségügyet építsék és megerősítsék. Feltétele ennek a magyar orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók olyan társadalmi, világnézeti, egészségpolitikai, szakmai, hivatásbeli szemlélete, felkészültsége, magatartása, tevékenysége is, amely a szervezet, az intézményi rendszer kereteit a szocialista egészségügy alapelveit megvalósító tartalommal tölti meg. A továbbiakban a kitüntetettek példamutató munkájáról szólt, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Megyénkből „Kiváló orvos” kitüntetést kapott dr. Scherer Sándor szekszárdi körzeti gyermekorvos, „Kiváló gyógyszerész” kitüntetést pedig Boros István, a Tolna megyei Gyógyszertári Központ igazgatója. Hazánkba érkezett a Koreai Hazafias Egységfront küldöttsége Tolna megyei látogatás is szerepel a programban Hétfőn Budapestre érkezett — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács Elnökségének meghívására — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Hazafias Népfrontjának és békevédelmi nemzeti bizottságának héttagú delegációja. A küldöttség vezetője Kang Rjang Uk, a KNDK legfelsőbb népi gyűlése elnökségének alelnöke, aki tagja a Hazafias Egységfront elnökségének, és elnöke a békevédelmi bizottságnak. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács vezetői. A delegáció vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta, hogy hazájában minden évben június 25-től július 27-ig harci hónapot tartanak, követelve az amerikai imperialista csapatok azonnali kivonását Dél-Koreából. A harci hónap idején a különböző szocialista országokban — így Magyarországon is — gyűléseken, békedemonstrációkon emelik fel szavukat a jóakaratú emberek a koreai nép ügyéért, és emlékeztetnek arra, hogy a 16 éve megkötött koreai fegyverszünetet azóta is egyre-másra megsértik az amerikai imperialisták. Tiltakozni kell ez A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország területén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjféli állapot alapul vételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti házellen minden fórumon, ahol csak kifejezést lehet adni a szolidaritásnak egy olyan nép iránt, amelynek szabadságát betolakodók, kalandorok akarják aláásni. — Meggyőződésem, mondta Kang Bjank Uk —, hogy mostani látogatásunk során is mgnyilvánul ez a szolidaritás, amelynek már eddig is számos tanújelét adta a magyar nép. A két nép barátsága gyümölcsözően alakult és az együttműködéshez megvannak a feltételek a hazafias frontartásokat (kórházakat, munkásszállásokat, diákotthonokat stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. Az e munkában résztvevőket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai iratok, illetve a nemzeti békemozgalmaink számára is. A vendégek kéthetes budapesti és vidéki programjában számos esemény szerepel. Látogatást tesznek többek között a Parlamentben, a népfront és a béketanács vezetőinél, a Magyar Partizán Szövetségben, ellátogatnak a nagykátai Koreai-Magyar barátság Termelőszövetkezetbe, Tolna megyei látogatással folytatják útjukat, majd Esztergomban békenagygyűlésen vesznek részt. (MTI) nyitását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetéséit. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt . Magyarországon az első hivatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakorlatnak megfelelően — általában tízévenként tartanak népszámlálást. A jövő év lesz a tizenegyedik; időpontja megegyezik mind a KGST statisztikai állandó bizottságának, mind az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának javaslatával. A népszámlálás az ország egész lakosságára, valamennyi állampolgárra kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettséggel jár, pontos végrehajtásához jelentős érdekek fűződnek, ezért elrendelése hazánkban és külföldön mindig törvénnyel, illetve törvényerejű rendelettel történt. (MTI) Az Elnöki Tanács rendelete a népszámlálásról Motorizált gyalogság gyakorlatozik a Szovjetunió Bajkálon túli területén. (Telefoton A TASZSZ felvétele. Megjelent a Krasznaja Zvezda című lapban ( MTI—KS).