Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-22 / 171. szám
H éhiVeBsokatt. F- - '• "ol Kön."" .egn&r* í JOLHÍ XXI. évfolyam, 171. szám ARA: 90 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Csütörtök, 1971. július 22. • • Ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden: Jelentés a társadalmi ünnepségek rendszeréről ■• Tájékoztató a járási hivatalok működéséről és a megyei Gazdasági Döntőbizottság tevékenységéről A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tartott ülésének munkáját a címbe foglalt napirend alkotta. A megyei tanács elnökének ülésnyitó jelentését követően a végrehajtó bizottság megvitatta azt a beszámolót, amit dr. lencsés Gyula, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője terjesztett a testület elé. Ez a beszámoló azt mérlegelte, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának és a Minisztertanácsnak 2006/1970. (VI. 12.) számú határozata —■ ami a családi jellegű társadalmi szertartások továbbfejlesztését szabályozta — miként érvényesül megyénk társadalmának életében. Még pontosabban: a határozatba foglalt elvek, hol és hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága utoljára ezelőtt két évvel, 1960 júliusában foglalkozott a társadalmi ünnepségek elterjedésének elemzésével. Az ez alatt az idő alatt végbement változások az ilyen ünnepségek népszerűségének növekedésében igen kedvezőek. Megyénk — a társadalmi ünnepségek — a névadók, a házasságkötések és a temetések rendezésében az országos középszinten foglal helyet. Ez azért megbecsülendő eredmény, mert Tolna megyében az országosnál jóval kedvezőtlenebb helyzet szolgált kiindulási alapul. A részletes és a további tennivalókat is összegező beszámolóra épített intézkedési tervet — amit szintén az igazgatási osztály vezetője terjesztett elő — a végrehajtó bizottság módosításra javasolta, egyetértve és messzemenően támogatva azt az igényt, hogy a társadalmi ünnepségek valóban méltó és emlékezetes megrendezésének tárgyi feltételeit a jövőben tovább kell javítani. Ezután a végrehajtó bizottság dr. Polgár Ferencnek a megyei tanács vb-titkárának tájékoztatóját vitatta meg. A tájékoztató azt dokumentálta, hogy a megyei tanács járási hivatalai felállításuk óta mit végeztek, illetve, hogyan funkcionálnak államigazgatási feladataik ellátásában a megyei tanács végrehajtó bizottságának egységes, önálló hatáskörű szerveiként. Mint ezt a végrehajtó bizottság megállapította, a tanácstörvény diktálta „átállás” megtörtént, a járási hivatalok működése a várakozásnak megfelelően alakult. Harmadik napirendként foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Tolna megyei Gazdasági Döntőbizottság elnökének, dr. Lencsés Gyulánénak a tájékoztatójával, aki a gazdasági szervezetek jogvitáiról, a vállalatok közötti szerződéses fegyelem tapasztalatairól segített képet alkotni. A GDB 1968 őszén adott hasonló tájékoztatót a végrehajtó bizottságnak. Az azóta eltelt időszakban — a bekövetkezett szervezeti változások hatására — az ítélkezési jellegű tevékenység került előtérbe a GDB gyakorlatában, a korábbi, államigazgatási jellegű tevékenységgel szemben. A rendkívüli jogorvoslati rendszert a fellebbezési rendszer váltotta föl. A tájékoztató kapcsán elhangzott kérdések, válaszok, észrevételek összegezéseként a vb úgy foglalt állást, hogy bár történtek pozitív változások a szerződéses fegyelem betartása terén, eredményeinkkel nem lehetünk elégedettek, mivel a szerződéskötési lazaságok, a szerződésszegések a hibás, vagy késedelmes teljesítések és a jogosulatlan anyagi előnyökre való törekvések változatlanul igen sok munkát adnak a GDB-nek és nem ritkán az igazságügyi szerveknek is.E napirend vitáján részt vett dr. Nagy Miklós, a Központi Gazdasági Döntőbizottság elvi osztályának munkatársa, aki szintén eredményesnek ítélte a Tolna megyei GDB tevékenységét és ígéretet tett, hogy egy itt spontán fölmerült kérdésre megsürgeti az intézkedést. A kérdés címzettje a Központi GDB, mely dönteni hivatott a szekszárdi szennyvízderítő ügyében. Mint ismeretes, a megyeszékhely fölöttébb elhúzódó — és régóta már Budapesten zajló — vitája a lajosmizsei Vízgépészeti Vállalattal nem sokkal azután kezdődött, amikor a derítő elkészült és nem sokkal az üzembe állítás után csődöt is mondott. A kivitelező nemcsak hibásan teljesítette vállalását, hanem jogosulatlanul tett szert anyagi előnyre is. Ezért sürgős lenne pontot tenni az ügy végére. A megyei tanács vb elfogadta a megyei GDB elnökének tájékoztatóját, majd bejelentésekkel zárta ülését. A Francia KP tüntetést rendezett Párizsban a vietnami agresszió ellen. Képünkön: a hatalmas demonstráció résztvevői a Köztársaság téren. Ilku Pál Prágában Prága (MTI). Ilku Pál művelődésügyi miniszter, aki hétfő óta hivatalos látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában, Prágában megbeszélést folytatott vendéglátójával, Miloslav Bruzek cseh művelődésügyi miniszterrel és Josef Havlira cseh oktatásügyi miniszterrel. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország iskolaügyének helyzetéről és a további tervekről. Ilku Pál este Pozsonyba utazott, ahol szlovák kollégáival folytatja tárgyalásait. Művelődésügyi miniszterünk pénteken fejezi be csehszlovákiai látogatását. Helyreállítási munkák Chilében Chile központi tartományában a július 8-i földrengés óta teljes ütemben folynak a helyreállítási munkálatok. Az élet mindenütt kezd megindulni, a legtöbb üzem dolgozik, az üzletek nyitva tartanak és megindult a közlekedés is. A helyreállítási munkálatokat irányító katonai hatóságok szerint a teljes helyreállításhoz még legalább két hónap szükséges. Az ország különböző részeiből és külföldről segélyszállítmányok érkeznek. A károsultak között élelmiszert, meleg ruhát osztogatnak, az állami hatóságok kölcsönöket folyósítanak a lakóházak helyreállítására. A legtöbb helyen a romok eltakarítása után azonnal megindul az építkezés* Tanácskozik a II. országos mezőgazdasági munkavédelmi konferencia Megkezdődött szerdán a II. országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és fagazdasági munkavédelmi konferencia Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Több mint 400 gazdaság vezetője vitatja meg a háromnapos tanácskozáson azokat a teendőket, amelyekkel biztonságosabbá teszik a munkafolyamatokat és az eddigieknél is jobban védik a dolgozók testi épségét. Dr. Tamás Lászlónak, az ÉDOSZ főtitkárának megnyitója után Kazareczki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes hangoztatta, hogy munkavédelmi feladatokat a műszaki színvonal határozza meg, s a munkaerő védelmének leghatékonyabb módja a műszaki fejlesztés, a gépesítés, a korszerűsítés. Napjainkban már a talajművelést, a vetést, a növényápolást, az aratást csaknem teljes egészében gépek végzik. A növényvédelem 50 százaléka, a szállítás 65 százaléka gépesített, a rakodás azonban sok gondot okoz, hiszen annak 75 százalékához még közvetlen kézi munka szükséges. A gépesítés mértékének kedvező mutatószámait rontja, hogy a mezőgazdasági gépállomány elöregedett. A traktorok és más mezőgazdasági gépek átlagos életkora meghaladja az előírtat, így a gépek teljesítőképessége alacsony, egyre növekszik a javítások költsége és csökken az üzembiztonság is. A következő ötéves tervben a mezőgazdasági termelés előreláthatólag mintegy 15 százalékkal nő, a munkaerő-létszám pedig 120 ezerrel csökken. A zökkenőmentes gazdálkodás megvalósításához több tényezőt is figyelembe kell venni — mondotta a miniszterhelyettes. Köztük említette, hogy tovább emelkedik a nők aránya a mezőgazdasági termelésben, így számolni kell alkati sajátosságaikkal s annak megfelelő munkakörülményeket kell teremteni. A demográfiai hullám a mezőgazdaságban előreláthatólag generációváltást eredményez, s ha a munkakörülményeket nem változtatják meg, a fiatalokat nem tudják megtartani a falvakban. Elsődlegesen a nehéz fizikai munkát szükséges a gépekkel helyettesíteni, köztük főleg a rakodást, valamint a vegyi anyagok felhasználását. A növekvő termésigényeket és a munkaerőhelyzet várható alakulását figyelembe véve készült el a gépesítési program, amelynek alapján a negyedik ötéves tervben megkönnyítik a takarmánytermesztést, betakarítást, anyagmozgatást, megvalósítják a szarvasmarha- és sertéstelepek gépesítését, kicserélik az elavult, korszerűtlen erőgépeket. Mindezekhez növelni kell a gépi vonóerő-állományt. A tervek szerint a következő öt évben 75 000 traktorral és 13 000 tehergépkocsival bővül az élelmiszergazdaság gépparkja. A konferencia első napján Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át kiváló munkavédelmi tevékenységért, harminckilencen kiváló dolgozó jelvényt kaptak, húszan pedig miniszteri dicséretben részesültek. A továbbiakban három szekcióban folytatja ülését a konferencia. (MTI)