Történelmi szemle, 2006 (48. évfolyam)

1-2. szám - TANULMÁNYOK - Joachim Bahlcke: A "Magyar Korona püspökei". Adalék az egyház 17-18. századi társadalom- és alkotmánytörténetéhez

TANULMÁNYOK JOACHIM BAHLCKE A „Magyar Korona püspökei" Adalék az egyház 17-18. századi társadalom-és alkotmánytörténetéhez I. A vonatkozó egyháztörténeti kéziköny­vek közül csupán alig néhányban található információ a Hierarchia catholicán belüli egyedülálló jogintézményről, a Magyar Korona különböző püspökeiről, kizárólag Magyarország királya által kinevezett olyan címzetes („választott"/ „electus") püspökökről van szó, akiknek többségét Róma nem ismerte el, és akik püspöki felszentelésben sem részesültek.­ A rezidenciális és kormányzó me­gyés püspökökkel ellentétben a címzetes püspököket csak olyan egyházmegyék „titulusára" nevezték ki, amelyek egykor az esztergomi érseki hatalom alá tar­toztak, de később megszűntek vagy a Velencei Köztársaság, illetve az Oszmán Birodalom uralma alá kerültek. Nem azokról a részben vagy egészben a törökök által uralt területeken fekvő magyar-, illetve horvátországi egyházmegyékről van szó, amelyeket 1623-ban összevonva missziós területnek nyilvánítottak és egy apostoli helynök vagy egy Belgrádban székelő (missziós) püspök rangjára emelt adminisztrátor alá rendeltek.­ Ezek főpásztorait közönséges megyés püspökként kezelték - noha székhelyük nem a török hódoltságban volt - s őket a Magyar Ki­rályság vagy a báni Horvátország püspökeihez hasonlóan az uralkodó nevezte ki és a pápa erősítette meg. A rezidenciális püspökökhöz hasonlóan a címzetes püspököket is kegyúri jogánál (authoritate iuris patronatus nostri regii) fogva a magyar király nevezte ki.3 1 Erdő Péter: Egyházjog, Bp. 1991. 246-247. 2 Tóth István György: A szaggatott kapcsolat: A Propaganda és a magyarországi missziók 1622— 1700. Századok 138(2004) 843-892.; Uő: A Propaganda megalapítása és Magyarország (1622). Történelmi Szemle 42(2000) 19­68.; Uő: Koszovóból vagy Mezopotámiából? Missziós püspökök a magyarországi török hódoltságban. Történelmi Szemle 41(1999) 279-329.; Uő: Die Beziehungen der katholischen Kirche zum Staat in Türkisch-Ungarn im 17. Jahrhundert. In: Konfessiona­lisierung in Ostmitteleuropa. Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Hrsg. Joachim Bahlcke-Arno Strohmeyer. Stuttgart, 1999. 211-217. 3 A királyi kegyúri joghoz és a magyarországi 17-18. századi püspöki kinevezések gyakorlatához ál­talában vö. Fraknói Vilmos: A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. Törté­neti tanulmány. Bp. 1895.; Eckhart Ferenc: A püspöki székek és a káptalani javadalmak betöltése TÖRTÉNELMI SZEMLE XLVIII (2006)1-2­ 1-24

Next