Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2017-01-01 / 1-2. szám
SZÁZHÚSZ ÉVE SZÜLETETT A FEKETE BOJTÁR áprilisában. Itt olvasható a Szabó Jánosok reménytelen sorsát világgá kiáltó Halált küldött az éji rét és az erdélyi bevonulás ünnepi verse, a Hős katona... hogy is hívják? Feleljenek az avarok című versét - talán éppen László Gyula hatására - az avar-magyar folytonosság gondolata ihlette. Legszebb balladái közül néhány éppen itt jut nyilvánossághoz, hogy megismerhessék a több ezer példányban megjelentetett folyóirat olvasói. Sinka István 1941 nyarán éppen itt sirathatja el mind versben (Jobb lett volna Baranyába. ..), mind prózában (Szelíd és egyszerű, levél Fiala Ferenchez) a fiatalon elhunyt, kijátszott Sértő Kálmánt. 1942 áprilisában a Fekete Bojtár vallomásai részlet az ősi dallamokat dúdoló pósai öregasszonyt és a csizma szárára írt első Sinka-vers keletkezési körülményeit idézi fel. 1943 tavaszán a Magyar Élet folyóirat teszi közzé Sinka István Hatodosokról szóló dolgozatát a költő által életre hívott és vezetett Magyar Hatodosok mozgalom hitvallásával. Sinka és társai azt szeretnék elérni, hogy a paraszti munkát végzők és a magyar szellem emberei teljesítményük ellenében ne a munkadíj hatodát, hanem annak teljes egészét kaphassák meg. Végül az 1943-as Szárszói Találkozó előzményeként itt jelent meg Sinka István Két kő között című publicisztikája, amelyben elutasítja a nyilasok zöld és a kommunisták vörös idegenségét. Sinka István az alakulófélben lévő Magyar Irodalompártoló Társaság első kitüntetettje. 1942. december 15-én dr. vitéz Szabó Lajostól, a társaság szervezőjétől és jövőbeli elnökétől 1.000 pengőt vesz fel irodalmi esten való későbbi szereplés ellenében. A Magyar Irodalompártoló Társaság a nemzeti mecenatúra megteremtése céljából 1943. január 17-én alakult meg a Szalay utcában, a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében. Az ügyvédekből és más „nadrágos emberekből” verbuválódott kétszáz alapító célja, hogy többé ne ismétlődhessen meg József Attila és Sértő Kálmán tragédiája. Az alakuló közgyűlésre kiadták a Magyar Irodalompártoló Társaság első évkönyvét. Sinka István egyedüli íróként, nagy hangsúllyal van jelen ebben az 1943-as évkönyvben. Itt közük még a dr. vitéz Szabó Lajos számára fogalmazott elismervényét, portréját, életrajzát, a Mád-kötetből ismert mottót és tizenkét veretes versét. Az 1943. november 14-én megtartott rendkívüli közgyűlés határozatának megfelelően a társaság a befolyt adományok és a befizetett tagdíj teljes összegét, 60.000 pengőt felosztja a magyar írók között. Decemberben a díjak odaítélésére és az írók segélyezésére az irodalmi bizottság tesz javaslatot a választmánynak. Teljes jogú tagként vesz részt az irodalmi bizottság munkájában a Magyar Élet folyóirat mindenkori szerkesztője, ekkor Fitos Vilmos. A grémium irodalmi és művészeti kérdésekben legautentikusabb (választott) tagja Fáy Aladár festőművész, a Magyar Képírók Társasága elnöke. A 10.000 pengős nagydíjat életműve és a magyarságnak tett szolgálata okán Szabó Dezső kapta. Sinka István 3.000 pengős elismerésben részesült a Váci megírásáért. Ugyancsak 3.000 pengős díjat kapott Erdélyi József, Kodolányi János, Szabó Lőrinc, Szabó Pál és Tamási Áron. További néhány író, így Borsi Dénes, Gulyás Pál, Kádár Lajos, Tatay Sándor 1.500 pengős díjat kapott, ugyanígy három erdélyi tehetség: Asztalos István, Bözödi György és Wass Albert. Sinka István számára a Magyar Irodalompártoló Társaság 3.000 pengős díja tette lehetővé, hogy a Fekete Bojtár vallomásai második kötetét háborítatlanul megírhassa. A Magyar Irodalompártoló Társaság 1944-ben kiadott második évkönyve is figyelmet érdemel, annál is inkább, mert ma már igazi bibliofil ritkaság. Izgalmas böngésznivalót talál az olvasó már a társaság itt közreadott tagnévsorában is, amelyből kitetszik, kik voltak azok, akik fontosnak tartották, hogy évi 120 pengős tagdíjukkal támogassák a tehetséges magyar írókat Erdélyi Józseftől Wass Albertig. Az írókról készült jó minőségű fényképek ma már archív felvételnek számítanak. A szemelvényeket biztos ítéletű, felkészült irodalmár választhatta ki, kár, hogy nem nevezte meg magát. Sinka István hat, igen szép Váciverssel szerepel az évkönyvben. A társaság rövid, kétéves működése során három fődíjat adott ki. Az elsőt, mint ismeretes, Szabó Dezső kapta. A második, 10.000 pengős nagydíjat László Gyula régész érdemelte ki, az 1944-es könyvhéten megjelent A honfoglaló Balatonszárszó 1943. Ülő sor: Darvas József, Kádár Lajos, Sinka István, Szabó Pál, Kovács Imre (Fotó: Béres László) 2017. JANUÁR-JÚNIUS