Vörösmarty Mihály (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 15. évfolyam, 1831
5. szám - Perger János : Egy két szó a' Banderiumról. 54-64
55 egy két szót akartam arról szóltani , egyedül azért , hogy hazámat e' részben figyelmetessé tegyem. A Bandérium szónak igazi eredete igen kétséges annyival inkább, mivel a' régiségekben néha Baneriumot is olvashatni a' helyett; annyi mindazáltal igaz, hogy nálunk magyaroknál a' Banda szó alatt most egy csoport népet értünk, következésképen az eldeákosított Bandérium szó alatt is azt kell érteni, innét a' német is a‘ többekből való egyesületet Bandnak nevezi. Ha azonban a‘ régiségeket tekintjük, úgy látszik , hogy régenten a' Bandérium szó alatt azon czimer is értetődött, mellyet valaki fegyverein és zászlóján viselt, következésképen úgy okoskodhatni, hogy minekutánna egy zászló alja alatt több számú katonaság volt régenten is, későbben azon csoport katonaság neveztetett Bandériumnak s melly valamelly czímert viselő, zászló alá tartozott. Az előbbeni állításomat bizonyítja mindjárt Kéza Simon is Krónikájában a 46dik lapon, ahol az Attilla egy fejű sast magában foglaló czimeréről, mellyet az a pajzsán és zászlóján viselt ezeket mondja : „Banerium quoque Regis Ethelae (Attila) quod in proprio scuto gestaverat, similitudinem avis habebat quae Hungaricae Turul (e szerént a' sast régenten Turulnak is hivták a' magyarok) dicitur in Capite cum Corona. Istudenim Banerium Hunni usque Tempora Du eis Geisae, dum se regerent, pro communim exercitu Semper secum gestavere", ezen szavak után, minekutánna a3 Históriákból tudjuk , hogy a* hivinok,'s Magyarok egyfejű sast viseltek zászlójokon czimerűl, sem a3 fent írt Historicusnak