Horvát István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 17. évfolyam, 1833
10. szám - Zaary Károly : A' Duna folyam szabályozásáról. 3-23
( 1201 )élenkor 37-dik számban 290-dik oldalon tett örvendetes jelentését : most megint alapos reményünk keletkezik, hogy az uj moldova melletti Duna szorulatát okozó szirtek széthányatási,s így a folyam-ágy vagy meder tágitási munkáját komolyabb szemöldökre méltatják, mi ha valódilag létesül, akkor kétségen túl a’ dunai hajózásra új élet hajnallik. Bár tsak ezen hajnal mennél előbb hímezné biborszinével a' magyar eget. Igazsága vagyon Báró Pechmann Úrnak, ki eránt a' mostani tudós világ nagy tekintettel viseltetik, midőn a'Dunát,ha ez a Rajnával hajós tsatorna által öszsze foglaltatik, egész Európa canálissának nevezi. Valóban,ha gondolóra veszszük azt,melly hasznos következése lenne az egész Országra,kivált Budapestre nézve, hogy ha a' Frantziák, 's Németek bátorságosan a' fekete tengerig, Pannónián keresztül vizfeletti utazást tehetnének, melly nagy ázsiai kintstől lenne kultsa Duna hajózhatása által a' Magyarok birtokában, minden kétségünk meg szűnik arról, hogy a* Duna szabályozása a' Magyar Országi kereskedésre nézve Szükséges, és Hasznos befolyású ne legyen. 2-or Szükséges és Hasznos, a' mennyire posványokat kiszárítván, a' levegőt tisztítja, földünket minéműségére nézve szaporítja; tudva lévő dolog mindenki előtt, a ki tsak egyszer utazott és az alföldségen, a* Duna 's Tisza környékén valamelly poshadt álló vizén , bűzhödő tóságon keresztül, melly kedvetlen érzés, kellemetlen szag ütötte meg orrát a fojtó gőzzel,bűz párával terhelt levegőnek beszivása által ; „•pedig a" tiszta levegő, ez a természettől rendelt eledele testünknek, szükségesebb és étel ( italnál 14 *). Innen vagyon az, hogy egy zöldes ligetnek, egy virágos térnek szemlélése vidámságra gerjeszti szivünket! Az 1830-dik évi szomorú emlékezetű Duna áradáskor, ennek folytában a' kutak majd tsak nem mindenütt a' viz alatt voltak, a' lako s Ifjabb Bene Ferenc', Tudora. Gyűjtemény, 1833. 3 kötet 85 lap.