Turul 1993 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1-2. füzet - 1. Értekezések és önálló cikkek - Borsa Iván: Az Antimus család - Második rész
Antimusnak két fia volt, György és János, meg egy lánya, kinek nevét nem ismerjük. Egyetlen közvetlen adatunk van rá. A somkereki Erdélyi család részére 1464-ben készült genealógiai összeállítás szerint Antimus leánya Györki Péternek anyja volt.111 Györki Péter feltehetően azonos azzal a Gyurica Péterrel, akinek fiai: Tamás és János 1464-ben a tiltakozó leányágiak között tűnnek fel.112 Antimus fia: György mester és utódai György mester volt Antimus idősebb fia. Nevével 113 először 1364-ben találkozunk. Ekkor még bizonyára kiskorú, aki azonban 1381-ben már nős. Felesége Györöki Deák Péter mesternek (magistri Petri litterati de Gerek), egykori királyi jegyzőnek és a királyi gyűrűs pecsét őrzőjének leánya, Margit. Amikor felesége és ennek testvérei: Dorottya, Péter és György becsefalvi birtokukat elzálogosították, ehhez György is hozzájárult, sőt, az ügy egy következő fázisában, 1382-ben apósának mind a négy gyermekét képviselte.114 Az Antimus család egyetlen férfi tagja, akinek nemcsak felesége keresztnevét, de apósát, sógorait és sógornőit is ismerjük. György mester tevékenységéről kevés adat maradt ránk. Atyja életében leginkább vele együtt szerepel, később pedig fiatalabb, de vicebáni, majd alnádori tisztséget elért öccse mellett játszotta a másodhegedűs szerepét. Itt csak olyan adataival foglalkozunk, amelyek önállóan, atyja illetve öccse nélkül mutatják be őt. 1385-ben Szakácsi birtok becslésénél a szomszédok között találjuk György mestert.115 - 1394-ben megszerzi mezőlaki Zámbó Miklós egykori tárnokmestertől részben szolgálatai jutalmául, részben készpénzért Sitke birtokát és Segesd városában a piactéren egy kúriát. Ezekre 1395-ben a királynő által elrendelt iktatást, majd országbírói megerősítést kapott.116 Megemlítendő, hogy Zámbó Miklós 1394. november 30-án saját pecsétje alatt kiállított oklevelében György mestert computerként említi. Nem tudni azonban, hogy e megnevezés mögött milyen konkrét családi kapcsolat rejtőzik. György mester 1398-ban egyike volt azoknak, akik a hűtlenségből megtért Fanch Istvánért a pécsi káptalan előtt kezességet vállaltak.117 Nem lehet véletlen, hogy ezekben az esetekben György mester a Terebezdi nevet viseli, míg öccse a Tapsonyit. Biztosra vehetjük, hogy valamilyen birtokosztály jött létre az atyjuk által kapott és az oldalágak által nem örökölhető tapsonyi-terebezdi birtokokban. - Sajnos, nem tisztázható az a hagyományos kérdés sem, hogy György mester miként részesült azokban a Ropolyújvári-birtokokban, amelyeket János öccse 1403-ban kapott királyi adományba. Erről bővebben még az alábbiakban lesz szó. Az egykor közös birtokok valamelyes elkülönítésére mutat az az adat is, amely szerint 1409-ben nagybátyjuk, Lanceus halála után György mester a reá szállt szigeti telket egy értékesebb telekért ráfizetés mellett elcserélte elsőfokú unokatestvére, Ferenc fiaival.118 (Egyébként nincs adatunk arról, hogy mi lett a fiú utód nélkül elhalt Lanceus többi ősi birtokrészének sorsa.) György mesterrel utoljára akkor találkozunk, amikor a somogyi konvent 1417. január 17-én testvérével együtt beiktatta a véglegesen megszerzett Terpec birtokába.119 Antimus fiának, Györgynek három gyermekéről tudunk, Ozsvátról, Ferencről és Ilonáról. Ferenc és Ilona csak egy-egy alkalommal szerepelnek. Ferenc 1394-ben, amikor atyja megszerezte Sitkét Zámbó Miklóstól,116 Ilona pedig 1403 decemberében, amikor atyja és nagybátyja birtokcsere-egyezményt kötött Szobi Bertalan mesterrel.120 Az egy-egy említésből biztosra vehetjük, hogy gyermekkorban haltak meg. Ozsvátról is atyja 1394-i birtokszerzése tartotta fenn az első adatot. Említve van az 1403-i birtokcsere okleveleiben éppen úgy, mint atyja és nagybátyja más birtokszerzéssel kapcsolatos okleveleiben. 1411-ben már biztosan nagykorú, mert nagybátyjával, János mesterrel együtt már ő gyarapítja a szigeti uradalmat berencsi birtokrészek megvásárlásával.121 Nagybátyja nyomdokain haladva, Garai Miklós nádor familiárisaként, mint annak bírságbehajtója tevékenykedik 1413-ban Borsod és Heves megyékben.122 Bizonyára ezzel a tisztségével volt kapcsolatban, egyszersmind a familiárisi viszony érdekes jellemzője, hogy Ozsvát 1412-ben - Móroc Jánossal és Franciás Benedekkel együtt - tagja volt annak a familiárisi csoportnak, amely Panyiti Sebestyén nádori jegyző vezetésével Borsod megyében nádori közgyűlést tartott.123 Őt tekinthetjük a szigeti vár első építőjének és a szigetvári uradalom megszervezőjének. Istvánffy említi ugyanis, hogy az Almás-patak szigetén levő kerek tornyot Antimus Ozsvát építette, s ez a torony a vár jellegzetes része volt.124 pontja ugyan Istvánffy adatának értékét az a körülmény, hogy Antimus Ozsvátot görög indigénának írja, de legalább annyira erősíti az a körülmény, hogy az Alma-patak szigete a család birtoka volt, és Ozsvát olyan időpontban tevékenykedett, amikor a szigetvári uradalom szerveződött. Az ősi almamelléki birtokokhoz kapcsolt Ropolyújvári-birtokok ugyanis olyan hatalmas birtoktestet alkottak, amely már megerősített központot követelt meg. Valószínű, 2