Turul 1993 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

1-2. füzet - 1. Értekezések és önálló cikkek - Borsa Iván: Az Antimus család - Második rész

Antimusnak két fia volt, György és János, meg egy lánya, kinek nevét nem ismerjük. Egyetlen közvetlen adatunk van rá. A somkereki Erdélyi család részére 1464-ben készült genealógiai összeállítás szerint Anti­mus leánya Györki Péternek anyja volt.111 Györki Pé­ter feltehetően azonos azzal a Gyurica Péterrel, akinek fiai: Tamás és János 1464-ben a tiltakozó leányágiak között tűnnek fel.112 Antimus fia: György mester és utódai György mester volt Antimus idősebb fia. Nevével 113 először 1364-ben találkozunk. Ekkor még bizonyára kiskorú, aki azonban 1381-ben már nős. Felesége Gyö­röki Deák Péter mesternek (magistri Petri litterati de Gerek), egykori királyi jegyzőnek és a királyi gyűrűs pe­csét őrzőjének leánya, Margit. Amikor felesége és en­nek testvérei: Dorottya, Péter és György becsefalvi bir­tokukat elzálogosították, ehhez György is hozzájárult, sőt, az ügy egy következő fázisában, 1382-ben apósának mind a négy gyermekét képviselte.114 Az Antimus csa­lád egyetlen férfi tagja, akinek nemcsak felesége ke­resztnevét, de apósát, sógorait és sógornőit is ismerjük. György mester tevékenységéről kevés adat maradt ránk. Atyja életében leginkább vele együtt szerepel, később pedig fiatalabb, de vicebáni, majd alnádori tisztséget elért öccse mellett játszotta a másodhegedűs szerepét. Itt csak olyan adataival foglalkozunk, ame­lyek önállóan, atyja illetve öccse nélkül mutatják be őt. 1385-ben Szakácsi birtok becslésénél a szomszédok között találjuk György mestert.115 - 1394-ben meg­szerzi mezőlaki Zámbó Miklós egykori tárnokmes­tertől részben szolgálatai jutalmául, részben készpén­zért Sitke birtokát és Segesd városában a piactéren egy kúriát. Ezekre 1395-ben a királynő által elrendelt ik­tatást, majd országbírói megerősítést kapott.116 Meg­említendő, hogy Zámbó Miklós 1394. november 30-án saját pecsétje alatt kiállított oklevelében György mes­tert computerként említi. Nem tudni azonban, hogy e megnevezés mögött milyen konkrét családi kapcsolat rejtőzik.­­ György mester 1398-ban egyike volt azok­nak, akik a hűtlenségből megtért Fanch Istvánért a pé­csi káptalan előtt kezességet vállaltak.117 Nem lehet véletlen, hogy ezekben az esetekben György mester a Terebezdi nevet viseli, míg öccse a Tapsonyit. Biztosra vehetjük, hogy valamilyen birtok­osztály jött létre az atyjuk által kapott és az oldalágak által nem örökölhető tapsonyi-terebezdi birtokokban. - Sajnos, nem tisztázható az a hagyományos kérdés sem, hogy György mester miként részesült azokban a Ropolyújvári-birtokokban, amelyeket János öccse 1403-ban kapott királyi adományba. Erről bővebben még az alábbiakban lesz szó.­­ Az egykor közös birto­kok valamelyes elkülönítésére mutat az az adat is, amely szerint 1409-ben nagybátyjuk, Lanceus halála után György mester a reá szállt szigeti telket egy érté­kesebb telekért ráfizetés mellett elcserélte elsőfokú unokatestvére, Ferenc fiaival.118 (Egyébként nincs adatunk arról, hogy mi lett a fiú utód nélkül elhalt Lanceus többi ősi birtokrészének sorsa.) György mesterrel utoljára akkor találkozunk, ami­kor a somogyi konvent 1417. január 17-én testvérével együtt beiktatta a véglegesen megszerzett Terpec bir­tokába.119 Antimus fiának, Györgynek három gyermekéről tu­dunk, Ozsvátról, Ferencről és Ilonáról. Ferenc és Ilona csak egy-egy alkalommal szerepelnek. Ferenc 1394-ben, amikor atyja megszerezte Sitkét Zámbó Miklós­tól,116 Ilona pedig 1403 decemberében, amikor atyja és nagybátyja birtokcsere-egyezményt kötött Szobi Ber­talan mesterrel.120 Az egy-egy említésből biztosra ve­hetjük, hogy gyermekkorban haltak meg. Ozsvátról is atyja 1394-i birtokszerzése tartotta fenn az első adatot. Említve van az 1403-i birtokcsere okle­veleiben éppen úgy, mint atyja és nagybátyja más bir­tokszerzéssel kapcsolatos okleveleiben. 1411-ben már biztosan nagykorú, mert nagybátyjával, János mester­rel együtt már ő gyarapítja a szigeti uradalmat berencsi birtokrészek megvásárlásával.121 Nagybátyja nyomdo­kain haladva, Garai Miklós nádor familiárisaként, mint annak bírságbehajtója tevékenykedik 1413-ban Borsod és Heves megyékben.122 Bizonyára ezzel a tisztségével volt kapcsolatban, egyszersmind a familiá­risi viszony érdekes jellemzője, hogy Ozsvát 1412-ben - Móroc Jánossal és Franciás Benedekkel együtt - tag­ja volt annak a familiárisi csoportnak, amely Panyiti Sebestyén nádori jegyző vezetésével Borsod megyében nádori közgyűlést tartott.123 Őt tekinthetjük a szigeti vár első építőjének és a szi­getvári uradalom megszervezőjének. Istvánffy említi ugyanis, hogy az Almás-patak szigetén levő kerek tor­nyot Antimus Ozsvát építette, s ez a torony a vár jel­legzetes része volt.124 pontja ugyan Istvánffy adatának értékét az a körülmény, hogy Antimus Ozsvátot görög indigénának írja, de legalább annyira erősíti az a körül­mény, hogy az Alma-patak szigete a család birtoka volt, és Ozsvát olyan időpontban tevékenykedett, ami­kor a szigetvári uradalom szerveződött. Az ősi alma­melléki birtokokhoz kapcsolt Ropolyújvári-birtokok ugyanis olyan hatalmas birtoktestet alkottak, amely már megerősített központot követelt meg. Valószínű, 2

Next