Typographia, 1965 (97. évfolyam, 1-12. szám)
1965-12-01 / 12. szám
MŰVELŐDÉSI OTTHONUKBAN otthonosan érzik magukat a fiatalok A Kellner Sándor Művelődési Otthon a csendes Rózsa Ferenc utcában van, ez azonban csak hangulati aláfestést ad ahhoz a képhez, mely magában a művelődési otthonban található. Az utca csendjével ellentétben 70—80 Leány és fiatalember ropja a táncot az újonnan átalakított és modern világítással ellátott nagyteremben, melyben harsog a hangerősítőn felfokozott villanygitár hangja. A táncszünetben az Akadémiai Nyomda fiatal könyvkötőnőjét kérdeztük meg: — Milyennek találja szakszervezetünknek újjávarázsolt klubját? — Őszintén megmondomnagyon szép, és igen jól érzem magam itt. Minden csütörtöki klubnapon itt vagyok barátnőimmel, és táncolunk, szórakozunk. A zene jó, csak nagyon hangos. Ezen változtatni kellene — válaszolt Cserneczky Éva, és kedvesen mosolygott. És az akadémiai nyomdabeli Nyulasi Magda, Takács Ilona, Horák Rózsa egyöntetűen helyeselnek. Krausz László a Zrínyi Nyomdából, Barabás Jenő a Pátriából és Szabó Gusztáv bútorasztalos ugyancsak egyetértenek az elhangzottakkal. — Kellemes, szolid szórakozási lehetőséget nyújt a klub — mondta Barabás Jenő. — Már több, mint egy éve járok ide. A klub vezetői nagyon ügyelnek a rendes magatartásra, nem tűrik a kilengéseket, sőt arra is vigyáznak, hogy a fiatalok az illendőségnek megfelelően, egyszerűen, de tisztán öltözködve vegyenek részt az összejöveteleken. Fekete Szilveszter gondnok büszkén mutatta meg a valóban újjá, széppé varázsolt klub helyiségeit, amelyben a nagy előadói termen kívül az emeleten asztalok mellett szórakozhatnak, beszélgethetnek a vendégek, sőt könyvtár is rendelkezésre áll az olvasni szeretőknek. Tarnóczi Mária, a művelődési otthon helyettes vezetője részletesen tájékoztatott az intézmény működéséről: — A Kellner Sándor Művelődési Otthon ma már nemcsak szakszervezetünk egyik kulturális tényezője, de központja e téren a környék lakosságának is. Amellett, hogy itt működik a Tipográfia Sakk-kör, a különböző szakmai körök itt jönnek össze, és hetenként ifjúsági klubnapot tartunk — minden csütörtökön este fél 6—10-ig. Ugyanekkor tartjuk a könyvtárórákat is 1/26— 1/28-ig. — Az ismeretterjesztés és szórakoztatva nevelés különböző formáit vezettük be. TIT- előadók közreműködésével díjtalan, népszerű tudományos előadásokat tartunk filmvetítéssel. A gyermekek részére kéthetenként vasárnap délután mesemozit rendezünk. Minden esetben két előadást az érdeklődésre való tekintettel. — Van gyermekbalett-tanfolyamunk, francia nyelvtanfolyamunk, sőt a felnőttek részére szabás-varrás tanfolyam is. Látogatóink nagyon kedvelik mikrolemez műsorainkat, melyek segítik a zenei ismeretek fejlesztését. — Mindent egybevetve — fejezte be a tájékoztatást Tarnóczi Mária , a művelődési otthon vezetősége és a támogató ifjúsági bizottság, a lehető legtöbbet tesz azért, hogy a látogatók jól és otthon érezzék magukat. Mi is jól szórakoztunk, és különösen azért, mert örömmel láttuk, hogy fiatal szaktársnőink, szaktársaink gondtalanul és önfeledten töltenek el együtt néhány órát. A GUTENBERG MŰVELŐDÉSI OTTHON decemberi programja Ismeretterjesztő előadások (kezdete du. V26). 3-án: Gutenberg és az ősnyomtatványok; 17-én Édes Hazám, Vietnam címmel kisfilmes; 31-én: Az időjárás hatása az emberi szervezetre. Belépődíj nincs. Az előadásokat filmvetítés követi. Irodalmi est: 10-én, du. V.6. órakor Balázs Anna írónővel. Belépődíj nincs. Zenebarátok (az előadások kezdete du. 1/s3). Mario Lanza világhírű dalokat és operarészleteke énekel. Jegyek ára: 4 Ft. Kisfilmkedvelők klubja (az előadások kezdete du. 6). 13-án: Újjászületett Budapest. 27-én: Leonardo da Vinci. Bérleti előadás. A Kellner Sándor Művelődési Otthon decemberi műsora Ismeretterjesztő előadások (kezdete du. 6/26). 7-én: Élet és halál. 14-én: Látogatás Afrikában és Ázsiában. 21-én: A vihar ereje. Petneházy Zalán kalandos előadása. Az előadásokat filmvetítés követi. Belépődíj nincs! Mesemozik (kezdete du. V*3 és 1/25). 12-én: Aranykalászok, színes rajzfilmsorozat. Belépődíj 2 Ft. 19-én Karácsonyi látogató. Belépődíj : 2 Ft. Zenebarátok (kezdete du. 6). 15-én: Louis Armstrong és zenekarát hallhatja mikrólemezekről. 28-án: Emlékszik még . . .? régen hallott világhírű dalok és énekesek műsora hanglemezekről. Jegyek ára: 4 Ft. Tánc az ifjúság részére 25-én este 8-tól éjfélig. Közreműködik: a MERKUR tánczenekar. Belépődíj 10 Ft. Szombat délutáni Színház. 18-án, du. V*3 órakor. Évforduló. Három egyfelvonásos.. színdarab. Bérleti előadás, egyes jegyek válthatók 4 Ft-os árban. Matiné (az előadás kezdete de. ‘/sír). 19-én: Foto Háber, szélesvásznú magyar kémfilm. Jegyek ára 2,50 Ft. Mesemozi: 12-én, de. ‘/dl: Aranykalászok, színes rajzfilmsorozat. Jegyek ára: 2 Ft. Filmelőadások: dec. 2—8-ig: Folytassa Kleo! Színes, szélesvásznú, angol vígjáték. 9—15-ig: Limonádé Joe, újszerű színes, szélesvásznú csehszlovák filmparódia. 16—22-ig: Patyolat akció. Kacagtató szélesvásznú magyar film. 23—29-ig: Arséne Lupin, színes, szélesvásznú, olasz—francia film. Dec. 30—jan. 2-ig: Volt egyszer egy öregember. Lírai szovjet film. Csak december 31-én: Amerika egy francia szemével. Színes, szélesvásznú, francia film. Csak 18 éven felülieknek. Január 3—5-ig: Egy gyilkosság krónikája, szélesvásznú német bűnügyi film. SZERKESZTŐI ÜZENET Papp Rezsőnek (Vác). Lapunk novemberi számában süke néma dolgozóinkról közölt tudósításunkra való hivatkozással azt kérdi, hogyan kell helyesen írni: süketnéma vagy siketnéma. Zavarta, hogy kétféleképpen olvashatta a szövegben. Szívesen válaszolunk. A helyesírási szabályzat legújabb (10.) kiadása és a Helyesírási Tanácsadó Szótár szerint is a szót helyesen ü-ve kell írni. Nincs jogunk azonban ahhoz, hogy az egyesület hivatalos (régi eredetű) címében:Siketnémák Országos Szövetségemegváltoztassuk az i betűt. Ezért szerepel a szó a folyamatos szövegben ü-vel, a címben pedig 1-vel. Kiegészítésképpen megjegyezzük, hogy a helyesírási szabályzat 9. kiadása még kétféleképpen közli az összetett szó első tagját: siket vagy süket, az összetett szót meg csak így: siketnéma. Mi már csak egyséleke nen írhatjuk ki,lve en: süket, süketnéma. — Több olyan szavunk ven, amelyet azelőtt i-vel és ü-vel is írhattunk, pl.: ízen — üzen fülemüle — fülemüle. Jelenleg érvényes helyesírásunk a mai köznyelvi kiejtés figyelembevételével mellőzi a fenti esetekben az i s írást. A revizor ott ült magányosan a nátronpapírral borított íróasztalnál. Egyedül volt a néhány négyzetméternyi elkerített kis fülkében, melynek fő bútorzata az eléggé megrokkant íróasztal. Hogy ez az öreg bútordarab hány revizor meg korrektor fekvő, ideoda mozgó alkarjától lett patinás, azt az egyébként éles szemű és jófejű revizor képtelen volt megállapítani. Tény az, hogy rozzant lábai cifra faragásúak. Valamikor nagy gonddal készíthette el egy faesztergályos, aki a biedermeier korban ilyen büszke lehetett remekművére, melyet talán egy gazdag polgár rendelhetett díszül dolgozószobája számára. Mert azonkívül, hogy a könyvszekrény meg az íróasztal úri sikk volt, a legtöbb szatócs vagy bankár másra alig használta. A revizort egy időben még foglalkoztatta az íróasztal eredetének felderítése, de azért mégsem mélyült el hosszasan e históriai tények kutatásába. Bár voltak nartok, amikor lett volna erre bőven ideje. De nem ... Tudomásul vette, hogy ott van. r^^d^kezásre áll és annak a célnak, amit szolgál, pontosan megfelel. Volt két-két fiókja a bal és a jobb oldalon, egy szélesebb, kulcsra járó fiók a középen. Mindegyik rejtett magában különböző szótárakat, helyesírási könyvet, sőt akadt még egy-egy régi lexikon is. Bár a rohamosan fejlődő új társadalmi rendszer sokban alkalmatlanná tette őket. — Adhatnának már ide egyegy új lexikont — szokta mondani a revizor a szedőtermi művezetőnek. De a művezető annyira■ elfoglalt ember, hogy nem tud ilyen »apróságokkal« foglalkozni. Így azután maradt a régi lexikon és a kívánság is. A revizor, bár legtöbbször nincs egyedül, mert a géptermi berakónők egymás után hozzák a géptől a nyomandó formák első, már félig egyengetett levonatait, mégis gyakran elmélyül egyes, eléje kerülő dolgok elemzésében. Legjobban az izgatja, hogy miért vannak rendellenességek a nyomdai revíziókban. — Borzasztó! Áttördelnek 16 oldalt és akkor kell ellenőrizni az áttördelés helyességét, amikor már nyomni kellene! Na, tessék, a tartalomjegyzék még szerzőiben sem volt. Méghozzá német, francia, meg cirill szöveg. Jó ha egy óra múlva elindul a gép! — Kedves gépmester szaktárs, ne engem sürgessen. Szóljon a szedőtermi művezetőnek, hogy adasson nyomásra kész formát. A korrektúrát és a revíziót nem lehet hajrázva csinálni! A gép mégis elindul. Aznap azon a gépen 2000 nyomással kevesebb volt a termelés. — Milyen kár, hogy ezt nem akarják megérteni. Bezzeg a régi nyomdatulajdonosok ezt nem tűrték volna. De nem ám! Újabb levonatot hozott egy mosolygós kis berakónő. Leteszi az asztalra, és az öreg revizor már lecsap rá. No, nem a kis szaktársnőre ... Annak a fiatal szedő udvarol, aki a Vasasban focizik... — Bár olyan jól szedne, mint ahogy rúgja a körlabdát — gondolja az ősz hajú revizor. A gondolatot azonban gyorsan elhessegeti magától, mert a revízióhoz minden figyelmet összpontosítani kell. — Egyengetés után négyezer ív kétszer nyomható — írja az ellenőrzött ívre, és azután veszi a következőt, majd ismét a következőt. Így megy ez délután fél 3-tól fél 11-ig. De azért néha van egy kis szünet is. Arra is ráér ilyenkor, hogy az utcára néző távoli picinyke ablakon lesse az utca forgatagát. Mint árnyak suhannak az utcán az autók, villamosok, emberek. Akkorák, mint a televízió képernyőjének alakjai. Néha elneveti magát. A gyerekek rúgják a téren a focit és az ablakon át csak a levegőbe repülő labda látszik. — Boldogok, mily boldogok. Ha nekünk ilyen gyermekkorunk lehetett volna. Futball, jó cipő, pirospozsgás gyerekek. De jó is, hogy már így van! — Azután csak két fejet lát, amint egymásra borulnak a Duna-parton. — Fiatalság! nem férnek a bőrükbe! Hadd csinálják, hiszen fiatalok. De az íróasztal kopogtat és visszarántja a revizor köpenyét: — Tessék utánanézni a levonatot. Nincs idő az álmodozásra. — Hogy az ember mi mindenre gondol így munka közben — motyogja magában, és már veszi is ki a munkatáskából a korrektúrákat. A revizor csöndben, legtöbbször egyedül van a nyomda kis fülkéjében. Haja ősz, háta már hajlott, keze is reszketeg, de az esze, az okuláris szemei élesek, kutatók, fürkészők. Fél 11-kor ő is kezet mos. Tokjába teszi tollát, ceruzáit és felöltözik. Szeretne ágyában valami érdekeset álmodni, de nem tud. Sorba jönnek elé a levonatok, a táblázatok, könyvek ívei, címlapjai és vitatkoznak vele a hibák, a rossz betűk, a pontatlan szedések és beigazítások. Jó, ha végül elalszik, és mikor másnap újra kezdi, mosolyogva üdvözli a kopott íróasztalt. MARKUS LAJOS A REVIZOR TYPOGRAPHY IGAZSÁGOSAN ÍTÉLT A TÁRSADALMI BÍRÓSÁG A véletlen rendezte csupán úgy a dolgokat a Budafoki Papírgyárban, hogy mialatt a munkásakadémia hallgatói előtt az előadó a szocialista ember erkölcsi tulajdonságairól s a társadalmi tulajdon és az egyéni tulajdon védelméről adott szakszerű magyarázatot, addig a vállalati klubot bírósági tárgyalóteremmé alakították át. A Budafoki Papírgyárban a szakszervezeti bizottság figyelmét nem kerülték el bizonyos lazaságok, melyek társadalmi életünkben, sajnos, még gyakran lehetőséget adnak egyeseknek a társadalom, vagy éppen közvetlen munkatársaik megkárosítására. Éppen ezen a munkásakadémiák segítségével is igyekszik a dolgozókat a kommunista erkölcs szerinti életmódra nevelni. A társadalmi bíróság tárgyalásán Zsupán József csoportvezető elnökölt A bíróság tagjai voltak Sátor Ferenc és Zákányi Imréné. Egyszerű dolgozók hoztak bírói ítéletet egy megtévedt munkatárs ügyében. A szocialista demokrácia adta jogon vették kezükbe az igazságtevés paragrafusait, hogy a közvetlen érdekeltek és egy gyárban dolgozók kollektív erejével helyes irányban tudjanak hatni ítéletükkel. Az egyik műhelyben mindössze öten dolgoznak, öt dolgozó akik évek óta együtt végzik el a közös feladatot , akik testvérként bíztak egymásban. Nem zárták lakatra egymás előtt holmijaikat, sőt pénzüket sem. Nem volt ott soha hiánya semminek. M. L., az egyik munkatárs hosszú idő óta, hogy családjának meglepetést szerezhessen, nem odahaza és nem is az OTP-ben, hanem az üzemi szekrényében tartogatta megtakarított 600 forintját. Ráadásul eszébe sem jutott, hogy szekrényére lakatot tegyen. Ki nyúlna itt hozzá? — gondolta. — Rendes fiúk ezek! — És nem is bántotta a pénzt senki, amíg ... Sz. J. egyszer meg nem szorult és egy óvatlan pillanatban el nem tulajdonította. Így lett belőle ügy a társadalmi bíróság előtt. A vádlott — rendesen öltözött ember, három gyermek apja — már a tett elkövetése után megbánta cselekedetét, önmaga fedte fel bűnét, és határozott megbánásról tett bizonyságot. A társadalmi bíróság, figyelemmel arra, hogy a vádlott a kárt megtérítette, és már a tett elkövetése után rádöbbent cselekménye helytelen voltára, s magatartásával kereste a helyes útra való visszatérést, az enyhítő körülmények figyelembe vételével a nyereségrészesedés 25%-ának megvonására és 6 hónapig a szociális juttatásokból való kizárásra ítélte. Ugyancsak feddésben részesítette M. L. kárvallottat, mert gondatlanságával módot adott a lopásra. Az ítélet jogerős. Az ügy hivatalos része ezzel be is fejeződött. Reméljük, hogy a tárgyaláson jelen volt 22 tagú hallgatóság és a Budafoki Papírgyár egész kollektívája tanul belőle. Emberségesen kell megbecsülnünk egymást, egymás pénzét, keresetét és mindazt, amit mi úgy mondunk, hogy a szocialista társadalomé. Emberséges volt a társadalmi bíróság ítélete is, mert céljuk: segíteni a szocialista emberré válást a törvény erejével is. Malatinszky Lajos kitüntetése Szaktársak és barátok családias ünnepség keretében, baráti vacsorán búcsúztatták a nagy hagyományokkal rendelkező gyomai nyomda vezetőjét, Malatinszky Lajost, aki több mint 50 évig dolgozott mint nyomdász, nagyon eredményesen, nagy hozzáértéssel. Botyánszky Pál, a békéscsabai Kner Nyomda igazgatója méltatta Malatinszky Lajos érdemeit, amely elsősorban abban nyilvánult meg, hogy ez a híres officina megőrizte haladó hagyományait. Éppen ebben az esztendőben bizonyosodott be a lipcsei könyvművészeti kiállításon, hogy ebben a kis üzemben gyártott könyvek mennyire megállják helyüket még világviszonylatban is. Tóth Ödönné, a Nyomdaipari Tröszt üdvözletét hozta el az ünnepelt számára, és a könnyűipari miniszter nevében átadta a könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést az érdemes szakembernek, meleg szavaikkal ecsetelve azokat az érdemeket, amelyeket Malatinszky Lajos a magyar nyomdaipar fejlesztése terén elért. A Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatósága nevében Bezúr Géza köszöntötte a 70 éves mestert, elmondva, hogy a könyvkiadás sokat köszönhet a gyomai nyomda munkájának, majd átadta a művelődésügyi miniszter megbízásából a Szocialista Kultúráért kitüntetést. 1965. december 1. | SZÉKELY JÁNOS | Borús őszi délután a debreceni krematórium ravatalozójában magas emelvényen fekete koporsó áll. Székely János 41 évet élt. Nyomdász volt a szó igazi értelmében. Vezetője volt a debreceni nyomdának, művésze szakmájának, értette, hogyan kell az emberekkel bánni. Megálmodott egy nagy vidéki nyomdaüzemet. Olyat, amely méltó utóda Huszár Gál officinájának. Debrecenben sokan ismerték. Ugyanannyian becsülték és szerették. Ez a halk szavú csendes ember tudott hatni az emberekre, környezetére. Nagy ellentét volt törékeny teste, sápadt arca és a belső feszültségtől robusztus alkotási vágya között. Nem pillanatnyi fellángolás, hanem örök érvényű tűz forrósította. Mármint rövid életének örökkévalóságában. A Debreceni Alföldi Nyomda dolgozói nevében Benkő István nyomdaigazgató vett búcsút szeretett munkatársuktól. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó dolgozói Szakszervezetének elnöksége, a Nyomdaipari Tröszt, valamennyi nyomda dolgozói nevében Haiman György vezérigazgató búcsúztatta Székely Jánost. Emlékét kegyelettel megőrizzük! Modern szedési eljárások és berendezések Ezzel a címmel színes vetítettképes előadást rendezett a Papír- és Nyomdaipari Egyesület október 25-én a frankfurti Linotype-gyár és a wieni Erwin Ettenauer cég közreműködésével. A nagyszámú hallgatóság megismerkedhetett a lyukszalag-vezérlésű automatikus gyorsszedőgépek legújabb műszaki tökéletesítéseivel és többek között a Linosec számítógépes szedési berendezéssel. A Linosec a gépszedés speciális elektronikus komputere. Segítségével az automatikus szedéshez való lyukszalagok gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben készülnek. A Linosec félautomatikusan végzi el a sorvégi elválasztásokat, ugyanakkor automatikusan gondoskodik a megfelelő betűtípussal, betűtörzzsel, a kívánt formátummal és kizáró okfajtával való szedésről, mindezt programozza az általa feldolgozott lyukszalagon. A Linosec alkalmazásával a szedési munka bonyolultságától függően a lyukszalag 25— 50%-kal gyorsabban készül, mint az olyan sorkizárásos perforátorokkal, amilyenek például a Zrínyi Nyomdában is működnek. sz. a. Fenti előadással kapcsolatban közöljük BEZÚR ZOLTÁN gépszedőnek rendkívül figyelemre méltó javaslatát a végtelen lyukszalaggal való, de komputer nélküli szedési eljárásról. Még jóformán annyi időnk is alig volt, hogy igazán beletanuljunk az öt évvel ezelőtt még vadonatúj lyukszalagos automatikus gépszedési technikába, még a végére sem értünk a hazai technológia kidolgozásának, máris nyakunkon az újabb, s törhetjük a fejünket, hogy a komputer megjelenésével elavulttá vált perforálási módszert miképpen frissíthetjük fel. A komputer nagyszerű, de drága szerkezet. Egyelőre nálunk nemigen lehet szó elterjesztéséről. Drága a beszerzése, problematikus feladat beleadagolni a magyar nyelv nem kevés sajátosságait. Szóval ma még nincs rá elég pénzünk. Van azonban egy érdekes lehetőség, amelyet éppen az új szerkezet vet fel. Javaslom a félautomatikus rendszer bevezetését a szedőgépi munkában. Javaslatom lényege, hogy a szedőgépek egy részét szereljék fel lyukszalagos Teletypesetter szerkezettel. Erre szedőgépeink nagy részénél meg is van a lehetőség. Használjuk fel — esetleg szerezzünk még be néhányat — megfelelő perforátorainkat folyamatos, sorkizárás nélküli szalag szedésére. A nagyobb terjedelmű, széles sorú szöveg legyen meg perforátorszalagon kizárás nélkül. Később dönthetik el a sorszélességet, betűnagyságot, stb. Ezeket a szalagokat helyezzék rá a Teletypesetterrel ellátott gépekre és a gépszedési művelet közben a gépszedő helyettesítse a komputert úgy, hogy engedje leszaladni a matricákat a sorvégig. Itt gombnyomásra megáll a szerkezet. Utána két eset lehetséges: vagy teljes szó adódik a sorvégen, ekkor egy gombnyomás akadályozza meg az ék leesését: a következő gombnyomásra indulhat a sor, és mehet tovább az automata. A másik eset, hogy el kell választani a sorvégi szót. A gyakorlott gépszedő képes ott megállítani az automatát, ahol el kell választani a szót. Leüti a divízt és már mehet is a sor. Ma már nem probléma az olyan kizárási technika, amely többletszóközök szükségességét mellőzheti, vagy minimálisra csökkentse. Kisebb, de könnyen megoldható átalakítások a szerkezeten lehetővé teszik, hogy az ügyesebb gépszedők könnyen segíthetik az automata zavartalan működését, s a termelékenység nagyobb fizikai erőkifejtés nélkül — sőt kifejezetten ennek csökkenésével — érhető el. Az így megváltoztatott gépszedési technológia három szempontból jelentős. A gépszedő ideg- és energiafelhasználási mennyisége jelentősen csökken, a gépszedő nem rabja, hanem kezelője, irányítója lesz gépének, s így több lehetősége nyílik ellenőrző tevékenységére. A másik pedig, hogy a termelékenység feltétlenül megnő annyival — szerintem többel! —, amennyivel a perforátoros többletmunka költsége. Nem is beszélve arról, hogy ez a művelet esetleg átvihető kiadói munkára, hiszen valamennyi klasszikus mű szövege perforátorszalagon tárolható. Ez pedig a javaslat nem elhanyagolható harmadik fontos szempontja. Tessék, a téma fel van vetve! Lehetőségünk van arra, hogy az erkölcsi kopásnak gyorsan kitett szerkezetek kihasználása révén eredményesen frissítsük gépszedői technológiánkat. Nem beszélve arról, hogy a gépszedői munkát az ember érdekében előnyösen tudjuk megváltoztatni. Minden eszközünk és lehetőségünk megvan ahhoz, hogy az ezzel kapcsolatos kísérleteket előzetes költségek nélkül elvégezhessük.