Új Ember, 2004 (60. évfolyam, 1/2891-51/2940. szám)

2004-06-20 / 25. (2915.) szám

2004. június 20. Élő egyház Az eucharisztia éve II. János Pál pápa Úrnapján meghirdette a világegyház számára az eucharisztia évét, mely októberben kezdődik. Jú­nius 13-án megindokolta ezt a kezdeményezését. Utalt arra, hogy ez annak a lelkipásztori programnak a tengelyében he­lyezkedik el, amelyet Novo Millennio Ineunte kezdetű apostoli levelében hirdetett meg a harmadik keresztény évezredre. Októberben lesz a mexikói Guadajarában a kö­vetkező nemzetközi eucharisz­tikus kongresszus. (Zenit) Új vietnami püspök A Szentatya június 12-én a vietnami Thanh Hoa Egyház­megye főpásztorává nevezte ki az 54 éves Joseph Nguyen Chi Linht, aki a Nha Trang-i nagyszeminárium tanára volt eddig. 1977-ben a kommunis­ta hatóságok eltávolították a szemináriumból, és 14 éven át kemény fizikai munkát vég­zett. 1992-ben szentelték pap­pá, majd a párizsi Institut Catholique-on filozófiai dok­torátust szerzett, ahonnan no­vemberben tért haza. Egy szentszéki küldöttség április­ban tárgyalt püspökkinevezé­sekről a vietnami kormány­nyal. (Zenit) Esterházy Jánosra emlékeztek Esterházy János, a felvidéki magyarság vértanúja előtt tisztelegtek június 12-én a csehországi, szlovákiai és ha­zai magyarok képviselői az észak-morvaországi Mirov­­ban. Az ottani rabtemetőben felállított jelképes síremlék a mai napig az egyetlen Ester­­házy-emlékmű a volt Cseh­szlovákia területén. Az em­lékmű felállítását a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szö­vetsége, a Magyarok Világ­­szövetsége, a Rákóczi Szövet­ség és az Esterházy János Em­lékbizottság kezdeményezte. Az emlékművet minden év­ben felállításának évforduló­ján koszorúzzák meg. (MTI) Kínai keresztelések Több mint 1300 kínai sze­mélyt kereszteltek meg idén húsvétkor Kína tíz tartomá­nyában, miután a hittanulók kétéves tanfolyamát sikere­sen elvégezték. (Zenit) Lengyel ifjúsági ünnep Minden eddiginél többen, 180 ezren vettek részt a Gniezno melletti Lednicán immár nyolcadik alkalommal megtartott ifjúsági találko­zón, melynek kezdeményező­je Jan Gora domonkos páter. A Szentatya videoüzenettel for­dult a fiatalokhoz. A Lednica- Zeffirelli új Szent Ferenc-filmje A 81 éves Franco Zeffirelli vi­lághírű olasz filmrendező újabb filmet készül forgatni a középkor nagy szentjéről, Assi­si Szent Ferencről (1181/82— 1226). Napfivér, Holdnővér cí­mű, 1972-ben készült filmjének folytatásáról volna szó — je­lenti a milánói Corriere della Sera című napilap. Assisi Szent Ferenc jeruzsálemi útjáról és Al Malik szultánnal történt talál­kozásáról szólna a film, amely­nek forgatókönyvét két évvel ezelőtt Suso Cecchi D'Amico író­nővel együtt írták, hiteles tér- OLASZORSZÁG ténelmi adatok alapján. A té­mát a rendező rendkívül idő­szerűnek tartja most, amikor „a világ vallásháború küszöbé­re sodródik". A filmet Umbriá­ban, Marokkóban és Tunéziá­ban forgatják, és tervei szerint 2005 húsvétján már be is mu­tatnák. (KNA) INNEN - ONNAN tó és szigete a lengyel állami­ság egyik bölcsője. Ott keresz­­telkedett meg I. Mieszko 996- ban. (Kathpress) „Igazságos bérünket add meg!" Az év végén megjelenő anglikán imakönyvben a mi­atyánk és más ismert szöve­gek modernizált változatait is közzéteszik, amelyeket egy afrikai pap írt át. A miatyánk szövegében az áll, hogy „igazságos bérünket add meg nekünk ma", és fohászt tartal­maz a korrekt világkereske­delemért is. A kiadványról hírt adó The Daily Telegraph jú­nius 2-i száma megjegyzi, hogy nem a hagyományos szö­vegek helyettesítéséről van szó, hanem megfontolásra késztető szempontokról. (KNA) Egyházak a kenyai korrupció ellen Az afrikai Kenyában ta­pasztalható széles körű kor­rupció ellen Mwai Kibaki ál­lamelnök az egyházak segít­ségét kérte. Az egyházak or­szágos tanácsa főtitkárának vezetésével bizottságot neve­zett ki, amelyben a katolikus egyházat Vincent Wambugu, a püspöki konferencia főtitkára képviseli. Az államfő hatásos kezdeményezéseket vár a bi­zottságtól. (KNA) Isten neve az alkotmányban „Az Isten nevére való hi­vatkozás Európa szellemi alapjainak kifejezése, és ezért helye van az európai alkot­mány előszavában"­­— írta Karl Lehmann bíboros, a német püspöki konferencia elnöke és Wolfgang Huber püspök, a né­met evangélikus egyház elnö­ke Gerhard Schröder kancellár­nak címzett levelében a június 17—18-án lezajlott újabb al­kotmányvita előtt. „Európa zsidó—keresztény gyökerei­nek említése fontos hozzájá­rulás volna ahhoz, hogy az Európai Unió valóban érték- és kulturális közösség legyen." A holland kormány úgy nyilatkozott, hogy aláírta vol­na a lengyel kezdeményezés­re készült, hét kormány által támogatott levelet, de nem tu­dott róla. A levelet — amely Európa keresztény gyökerei­nek említését kérte — Olasz­ország, Lengyelország, Portu­gália, Litvánia, Málta, Csehor­szág és­­Szlovákia írta alá, a magyar kormány nem. (Kath­press) Nem vallási konfliktus Ignace Moussa Daoud szír kuriális bíboros szerint a kö­zel-keleti konfliktus nem val­lási jellegű, hanem politikai. A vatikáni Keleti Kongregá­ció prefektusa ezt az Il Tempo című olasz lap június 7-i szá­mában megjelent nyilatkoza­tában fejtette ki. Hangsúlyoz­ta: a vallások — ha helyesen fogják fel tanításukat — soha­sem harcolhatnak egymás el­len. II. János Pál pápa 2001- ben, a damaszkuszi Omay­­yaden-mecsetben tett látoga­tásával megmutatta az iszlám világnak, hogy lehetséges a párbeszéd a vallások között — mondta a bíboros, a volt antiochiai szír katolikus pátri­árka. (Kathpress) „Soha többé háborút!" II. János Pál pápa a D-day, a normandiai partraszállás 60. évfordulója alkalmából küldött üzenetében a politi­kusoktól, katonáktól és min­den jóakaratú embertől azt kérte: tanuljanak a múltból, és ez segítsen megtalálni a béke útját. „Nem szabad, hogy a jövőben háború legyen!" A le­vél címzettje Joseph Ratzinger bíboros volt, aki a pápa sze­mélyes képviselőjeként vett részt a normandiai ünnepsé­gen. (Kathpress) „Elfogadhatatlan biztonságfelfogás" Renata Martino bíboros, a Justitia et Pax Pápai Tanács el­nöke szerint az iraki Abu Ghraib börtönben történt fo­golykínzások mögött az Egye­sült Államoknak a biztonság­ról alkotott elfogadhatatlan felfogása rejlik. A Vatikáni Rá­diónak nyilatkozó bíboros szerint az őrszemélyzet visel­kedése erre vezethető vissza. Különösen riasztó, hogy olyan ország polgárai követ­ték el e kínzásokat, amely a szabadság élharcosának szá­mít. A cél sohasem szentesíti az eszközt. A foglyok jogai­nak tiszteletben tartása egy büntetőrendszer kulturáltsá­gának alapvető elve és fok­mérője. (Kathpress) Együttműködés a szerb ortodox egyházzal A Szentszék és a szerb or­todox egyház képviselői Assi­siben egyezményt írtak alá jú­nius 9-én, mely az egyetemek közötti együttműködést teszi szorosabbá. Tanárok és hall­gatók cseréjét szabályozták. (Kathpress) „Vasárnap nélkül nem élhetünk" Az olasz katolikus egyház a vasárnap újrafelfedezésére mozgósít. A következő, jövő évi május 29-én kezdődő nemzeti eucharisztikus kong­resszus mottója is ez lesz: „Vasárnap nélkül nem élhe­tünk". A vasárnapnak ismét a kultikus pihenés napjává kell válnia. (Kathpress) A fej­kendő nem vallási jelkép Ridvan Cakir, a legnagyobb németországi iszlám szerve­zet elnöke a Die Zeit című he­tilap június 3-i számában úgy nyilatkozott, hogy a fejkendő nem igazán vallási jelkép, in­kább csak népszokás. Ha va­laki nem követi ezt az elő­írást, nem követ el hittaga­dást. (KNA) Berlini tüntetés a hitoktatás mellett Több mint ötezer katolikus és evangélikus keresztény tüntetett június 3-án Berlin­ben a hitoktatásért. A külön tartománynak számító Berlin szociáldemokrata és kommu­nista utódpárti (PSD) többsé­ NÉMETORSZÁG­ oű szenátusa csökkenteni akarja az iskolán kívüli hitok­tatás finanszírozását. Az egy­házak viszont — más tarto­mányokhoz hasonlóan — kö­telező iskolai tárgyként kí­vánják választhatóvá tenni a vallástant vagy világi etikát. (KNA) Kevesebb német szerzetesnővér A következő években 50— 100 női szerzeteskongregáció­val kevesebb lesz Németor­szágban — a német szerzetes­női elöljárók becslése szerint. Ma 347 apácarend tevékeny­kedik Németországban. A várható csökkenés oka a szer­zetesnői hivatást választók csökkenő száma, aminek kö­vetkeztében bizonyos rendek fuzionálni fognak, mások pe­dig kihalnak. A 28 ezer német nővért képviselő női szerze­tes-elöljárók 50 éve fennálló testülete június elején Frei­­singben tanácskozott. (KNA) Szent Bonifác éve Németország apostola, a keresztény Nyugat misszio­náriusa, Szent Bonifác 1250 éve, 754. június 5-én halt vér­tanúhalált fríz rablók áldoza­taként. Az idei németországi Bonifác-év csúcspontja júni­us 5-én Fuldában volt, ahol Bonifác 744-ben alapított bencés apátságot, és ezzel megvetette a város és egy­házmegye alapjait. (Kath­press) SZENTSZÉKI DIPLOMÁCIA Alapszerződés a Szentszék és Szlovénia között Több mint kétéves halasz­tás után, május 28-án életbe lépett a Vatikán és Szlovénia között kötött alapszerződés. Anton Rop szlovén miniszter­­elnök és Angelo Sodano bíbo­ros államtitkár kicserélte a Va­tikánban a 2001 decemberé­ben aláírt szerződés ratifikáci­ós iratait. A szerződés alkot­mányos és polgárjogi alap­kérdéseket szabályoz a szlo­vén katolikus egyház és állam között. Szlovéniai baloldali és liberális politikai erők elle­nezték és hátráltatni igyekez­tek a szerződés megkötését. (Kathpress) Ötvenéves a vatikáni—német kapcsolat Egyházi és világi vezető személyiségek vettek részt Rómában a Szentszék és a Német Szövetségi Köztársa­ság diplomáciai viszonyának 50 évvel ezelőtti felvételének ünnepségein. A Szent Szabi­­na-bazilikában bemutatott szentmisén és ünnepségen jú­nius elsején Angelo Sodano bí­boros államtitkár, Joseph Ra­tzinger és Karl Lehmann bíbo­ros, a német püspöki konfe­rencia elnöke és Joschka Fischer külügyminiszter is ott volt. A Szentszék már 1951- ben apostoli nunciust küldött Bonnba, de a Német Szövet­ségi Köztársaság — bizonyos alkotmányos kérdések tisztá­zása után — csak 1954-ben lé­tesített nagykövetséget. 1920- tól 1945-ig ugyanis a vatikáni nagykövetnek evangélikus vallásúnak kellett lennie, mint korábban 1747-től a vati­káni porosz követnek is. Mi­vel a katolikus egyház katoli­kus nagykövetet kívánt, végül Adenauer kormánya kompro­misszumos megoldást talált: váltakozva katolikus és evan­gélikus nagykövetet nevez­nek ki. (KNA) Ismét vatikáni—izraeli tárgyalások Július elején folytatják a ta­valy nyáron megszakadt tár­gyalásokat a Vatikán és Izrael között a katolikus egyház jogi helyzetéről. Egyházi kórhá­zak, szociális intézmények, segélyszervek adózásáról, az egyházi tulajdon problémái­ról és más jogi kérdésekről van szó. A két fél 1993 végén alapszerződést kötött, de azt Izrael máig nem ratifikálta. 1994 óta állnak diplomáciai kapcsolatban. 1997-ben né­hány jogi kérdésről szerző­dést kötöttek. (KNA) Szentpétervári küldöttség a pápánál Szentpétervár városi parla­mentjének küldöttségét fo­gadta május 27-én II. János Pál pápa. Orosz nyelvű beszé­dében méltatta az orosz város intenzív történelmi kapcsola­tait az Apostoli Szentszékkel. Reményét fejezte ki, hogy a városnak ez a hagyományos nyitottsága továbbra is pozi­tív hatással lesz a népek köl­csönös megértésére. (KNA) Később lesz kijevi patriarchátus A Szentatya június 3-án szinódusukat fogadva az uk­rán katolikusok türelmét kérte saját patriarchátusuk felállítása ügyében. Biztosí­totta őket arról, hogy kéré­sük beteljesül, de időpontot nem mondott. Korábban az orosz ortodox vezetők tilta­ OROSZORSZÁG hoztak a kijevi ukrán katoli­kus patriarchátus terve ellen. (KNA) Moszkvai enciklopédia a Vatikánról Az orosz ortodox egyház moszkvai patriarchátusa 2000- ben indította el egy új, nagy­szabású ortodox enciklopé­dia kiadását. Most jelent meg a „Vatikán" szócikket is tar­talmazó kötet, amelyet felké­résre nagyrészt Jorge Mejia bí­boros, a Szentszék volt könyvtárosa és levéltárosa szerkesztett. Walter Kasper bí­boros június 4-én a Vatikáni Rádióban méltatta a művet, melyet fontos hozzájárulás­nak nevezett Európa újra­­evangelizálásához. (RNA) Sodano bíboros Reagan temetésén II. János Pál pápa szemé­lyes képviselőjeként Angelo Sodano bíboros államtitkár vett részt június 11-én Wa­shingtonban, az episzkopális (anglikán) székesegyházban Ronald Reagan volt amerikai elnök búcsúszertartásán. An­gelo Sodano a pápa legmaga­sabb rangú munkatársa. A Szentatya az özvegyhez inté­zett részvéttáviratban méltat­ta az elhunytat, és imáiról biz­tosította a családot. (Kathpress) Egyházak a közel-keleti békéért Az Egyesült Államok ve­zető egyházi személyiségei nagyobb erőfeszítésekre szó­ AMERIKA sították fel Bush elnököt a kö­zel-keleti béke érdekében. Ke­resztény, zsidó és muzulmán egyházi képviselők Colin Powell külügyminisztertől új diplomáciai kezdeményezést kértek. Washington bíboros érseke, Theodore McCarrick szerint „az Egyesült Álla­moknak többet kell tennie, mint eddig". (Kathpress) A béke és az élethez való jog A Szentszék arra kéri az Amerikai Államok Szerveze­tét, hogy legyen tudatában annak, miszerint a béke alap­ja az élethez való jog feltétlen tisztelete, és ennek érdekében több pénzt fordítson az alap­vető szociális ellátásra, mint a fegyverkezésre. Ez áll abban a levélben, amelyet Angelo Sodano bíboros a Szentatya nevében küldött a szervezet június 6—8-ig megtartott qui­­tói közgyűlésére. (Kathpress)

Next