Új Ember, 2004 (60. évfolyam, 1/2891-51/2940. szám)
2004-06-20 / 25. (2915.) szám
2004. június 20. Élő egyház Az eucharisztia éve II. János Pál pápa Úrnapján meghirdette a világegyház számára az eucharisztia évét, mely októberben kezdődik. Június 13-án megindokolta ezt a kezdeményezését. Utalt arra, hogy ez annak a lelkipásztori programnak a tengelyében helyezkedik el, amelyet Novo Millennio Ineunte kezdetű apostoli levelében hirdetett meg a harmadik keresztény évezredre. Októberben lesz a mexikói Guadajarában a következő nemzetközi eucharisztikus kongresszus. (Zenit) Új vietnami püspök A Szentatya június 12-én a vietnami Thanh Hoa Egyházmegye főpásztorává nevezte ki az 54 éves Joseph Nguyen Chi Linht, aki a Nha Trang-i nagyszeminárium tanára volt eddig. 1977-ben a kommunista hatóságok eltávolították a szemináriumból, és 14 éven át kemény fizikai munkát végzett. 1992-ben szentelték pappá, majd a párizsi Institut Catholique-on filozófiai doktorátust szerzett, ahonnan novemberben tért haza. Egy szentszéki küldöttség áprilisban tárgyalt püspökkinevezésekről a vietnami kormánynyal. (Zenit) Esterházy Jánosra emlékeztek Esterházy János, a felvidéki magyarság vértanúja előtt tisztelegtek június 12-én a csehországi, szlovákiai és hazai magyarok képviselői az észak-morvaországi Mirovban. Az ottani rabtemetőben felállított jelképes síremlék a mai napig az egyetlen Esterházy-emlékmű a volt Csehszlovákia területén. Az emlékmű felállítását a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság kezdeményezte. Az emlékművet minden évben felállításának évfordulóján koszorúzzák meg. (MTI) Kínai keresztelések Több mint 1300 kínai személyt kereszteltek meg idén húsvétkor Kína tíz tartományában, miután a hittanulók kétéves tanfolyamát sikeresen elvégezték. (Zenit) Lengyel ifjúsági ünnep Minden eddiginél többen, 180 ezren vettek részt a Gniezno melletti Lednicán immár nyolcadik alkalommal megtartott ifjúsági találkozón, melynek kezdeményezője Jan Gora domonkos páter. A Szentatya videoüzenettel fordult a fiatalokhoz. A Lednica- Zeffirelli új Szent Ferenc-filmje A 81 éves Franco Zeffirelli világhírű olasz filmrendező újabb filmet készül forgatni a középkor nagy szentjéről, Assisi Szent Ferencről (1181/82— 1226). Napfivér, Holdnővér című, 1972-ben készült filmjének folytatásáról volna szó — jelenti a milánói Corriere della Sera című napilap. Assisi Szent Ferenc jeruzsálemi útjáról és Al Malik szultánnal történt találkozásáról szólna a film, amelynek forgatókönyvét két évvel ezelőtt Suso Cecchi D'Amico írónővel együtt írták, hiteles tér- OLASZORSZÁG ténelmi adatok alapján. A témát a rendező rendkívül időszerűnek tartja most, amikor „a világ vallásháború küszöbére sodródik". A filmet Umbriában, Marokkóban és Tunéziában forgatják, és tervei szerint 2005 húsvétján már be is mutatnák. (KNA) INNEN - ONNAN tó és szigete a lengyel államiság egyik bölcsője. Ott keresztelkedett meg I. Mieszko 996- ban. (Kathpress) „Igazságos bérünket add meg!" Az év végén megjelenő anglikán imakönyvben a miatyánk és más ismert szövegek modernizált változatait is közzéteszik, amelyeket egy afrikai pap írt át. A miatyánk szövegében az áll, hogy „igazságos bérünket add meg nekünk ma", és fohászt tartalmaz a korrekt világkereskedelemért is. A kiadványról hírt adó The Daily Telegraph június 2-i száma megjegyzi, hogy nem a hagyományos szövegek helyettesítéséről van szó, hanem megfontolásra késztető szempontokról. (KNA) Egyházak a kenyai korrupció ellen Az afrikai Kenyában tapasztalható széles körű korrupció ellen Mwai Kibaki államelnök az egyházak segítségét kérte. Az egyházak országos tanácsa főtitkárának vezetésével bizottságot nevezett ki, amelyben a katolikus egyházat Vincent Wambugu, a püspöki konferencia főtitkára képviseli. Az államfő hatásos kezdeményezéseket vár a bizottságtól. (KNA) Isten neve az alkotmányban „Az Isten nevére való hivatkozás Európa szellemi alapjainak kifejezése, és ezért helye van az európai alkotmány előszavában"— írta Karl Lehmann bíboros, a német püspöki konferencia elnöke és Wolfgang Huber püspök, a német evangélikus egyház elnöke Gerhard Schröder kancellárnak címzett levelében a június 17—18-án lezajlott újabb alkotmányvita előtt. „Európa zsidó—keresztény gyökereinek említése fontos hozzájárulás volna ahhoz, hogy az Európai Unió valóban érték- és kulturális közösség legyen." A holland kormány úgy nyilatkozott, hogy aláírta volna a lengyel kezdeményezésre készült, hét kormány által támogatott levelet, de nem tudott róla. A levelet — amely Európa keresztény gyökereinek említését kérte — Olaszország, Lengyelország, Portugália, Litvánia, Málta, Csehország ésSzlovákia írta alá, a magyar kormány nem. (Kathpress) Nem vallási konfliktus Ignace Moussa Daoud szír kuriális bíboros szerint a közel-keleti konfliktus nem vallási jellegű, hanem politikai. A vatikáni Keleti Kongregáció prefektusa ezt az Il Tempo című olasz lap június 7-i számában megjelent nyilatkozatában fejtette ki. Hangsúlyozta: a vallások — ha helyesen fogják fel tanításukat — sohasem harcolhatnak egymás ellen. II. János Pál pápa 2001- ben, a damaszkuszi Omayyaden-mecsetben tett látogatásával megmutatta az iszlám világnak, hogy lehetséges a párbeszéd a vallások között — mondta a bíboros, a volt antiochiai szír katolikus pátriárka. (Kathpress) „Soha többé háborút!" II. János Pál pápa a D-day, a normandiai partraszállás 60. évfordulója alkalmából küldött üzenetében a politikusoktól, katonáktól és minden jóakaratú embertől azt kérte: tanuljanak a múltból, és ez segítsen megtalálni a béke útját. „Nem szabad, hogy a jövőben háború legyen!" A levél címzettje Joseph Ratzinger bíboros volt, aki a pápa személyes képviselőjeként vett részt a normandiai ünnepségen. (Kathpress) „Elfogadhatatlan biztonságfelfogás" Renata Martino bíboros, a Justitia et Pax Pápai Tanács elnöke szerint az iraki Abu Ghraib börtönben történt fogolykínzások mögött az Egyesült Államoknak a biztonságról alkotott elfogadhatatlan felfogása rejlik. A Vatikáni Rádiónak nyilatkozó bíboros szerint az őrszemélyzet viselkedése erre vezethető vissza. Különösen riasztó, hogy olyan ország polgárai követték el e kínzásokat, amely a szabadság élharcosának számít. A cél sohasem szentesíti az eszközt. A foglyok jogainak tiszteletben tartása egy büntetőrendszer kulturáltságának alapvető elve és fokmérője. (Kathpress) Együttműködés a szerb ortodox egyházzal A Szentszék és a szerb ortodox egyház képviselői Assisiben egyezményt írtak alá június 9-én, mely az egyetemek közötti együttműködést teszi szorosabbá. Tanárok és hallgatók cseréjét szabályozták. (Kathpress) „Vasárnap nélkül nem élhetünk" Az olasz katolikus egyház a vasárnap újrafelfedezésére mozgósít. A következő, jövő évi május 29-én kezdődő nemzeti eucharisztikus kongresszus mottója is ez lesz: „Vasárnap nélkül nem élhetünk". A vasárnapnak ismét a kultikus pihenés napjává kell válnia. (Kathpress) A fejkendő nem vallási jelkép Ridvan Cakir, a legnagyobb németországi iszlám szervezet elnöke a Die Zeit című hetilap június 3-i számában úgy nyilatkozott, hogy a fejkendő nem igazán vallási jelkép, inkább csak népszokás. Ha valaki nem követi ezt az előírást, nem követ el hittagadást. (KNA) Berlini tüntetés a hitoktatás mellett Több mint ötezer katolikus és evangélikus keresztény tüntetett június 3-án Berlinben a hitoktatásért. A külön tartománynak számító Berlin szociáldemokrata és kommunista utódpárti (PSD) többsé NÉMETORSZÁG oű szenátusa csökkenteni akarja az iskolán kívüli hitoktatás finanszírozását. Az egyházak viszont — más tartományokhoz hasonlóan — kötelező iskolai tárgyként kívánják választhatóvá tenni a vallástant vagy világi etikát. (KNA) Kevesebb német szerzetesnővér A következő években 50— 100 női szerzeteskongregációval kevesebb lesz Németországban — a német szerzetesnői elöljárók becslése szerint. Ma 347 apácarend tevékenykedik Németországban. A várható csökkenés oka a szerzetesnői hivatást választók csökkenő száma, aminek következtében bizonyos rendek fuzionálni fognak, mások pedig kihalnak. A 28 ezer német nővért képviselő női szerzetes-elöljárók 50 éve fennálló testülete június elején Freisingben tanácskozott. (KNA) Szent Bonifác éve Németország apostola, a keresztény Nyugat misszionáriusa, Szent Bonifác 1250 éve, 754. június 5-én halt vértanúhalált fríz rablók áldozataként. Az idei németországi Bonifác-év csúcspontja június 5-én Fuldában volt, ahol Bonifác 744-ben alapított bencés apátságot, és ezzel megvetette a város és egyházmegye alapjait. (Kathpress) SZENTSZÉKI DIPLOMÁCIA Alapszerződés a Szentszék és Szlovénia között Több mint kétéves halasztás után, május 28-án életbe lépett a Vatikán és Szlovénia között kötött alapszerződés. Anton Rop szlovén miniszterelnök és Angelo Sodano bíboros államtitkár kicserélte a Vatikánban a 2001 decemberében aláírt szerződés ratifikációs iratait. A szerződés alkotmányos és polgárjogi alapkérdéseket szabályoz a szlovén katolikus egyház és állam között. Szlovéniai baloldali és liberális politikai erők ellenezték és hátráltatni igyekeztek a szerződés megkötését. (Kathpress) Ötvenéves a vatikáni—német kapcsolat Egyházi és világi vezető személyiségek vettek részt Rómában a Szentszék és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai viszonyának 50 évvel ezelőtti felvételének ünnepségein. A Szent Szabina-bazilikában bemutatott szentmisén és ünnepségen június elsején Angelo Sodano bíboros államtitkár, Joseph Ratzinger és Karl Lehmann bíboros, a német püspöki konferencia elnöke és Joschka Fischer külügyminiszter is ott volt. A Szentszék már 1951- ben apostoli nunciust küldött Bonnba, de a Német Szövetségi Köztársaság — bizonyos alkotmányos kérdések tisztázása után — csak 1954-ben létesített nagykövetséget. 1920- tól 1945-ig ugyanis a vatikáni nagykövetnek evangélikus vallásúnak kellett lennie, mint korábban 1747-től a vatikáni porosz követnek is. Mivel a katolikus egyház katolikus nagykövetet kívánt, végül Adenauer kormánya kompromisszumos megoldást talált: váltakozva katolikus és evangélikus nagykövetet neveznek ki. (KNA) Ismét vatikáni—izraeli tárgyalások Július elején folytatják a tavaly nyáron megszakadt tárgyalásokat a Vatikán és Izrael között a katolikus egyház jogi helyzetéről. Egyházi kórházak, szociális intézmények, segélyszervek adózásáról, az egyházi tulajdon problémáiról és más jogi kérdésekről van szó. A két fél 1993 végén alapszerződést kötött, de azt Izrael máig nem ratifikálta. 1994 óta állnak diplomáciai kapcsolatban. 1997-ben néhány jogi kérdésről szerződést kötöttek. (KNA) Szentpétervári küldöttség a pápánál Szentpétervár városi parlamentjének küldöttségét fogadta május 27-én II. János Pál pápa. Orosz nyelvű beszédében méltatta az orosz város intenzív történelmi kapcsolatait az Apostoli Szentszékkel. Reményét fejezte ki, hogy a városnak ez a hagyományos nyitottsága továbbra is pozitív hatással lesz a népek kölcsönös megértésére. (KNA) Később lesz kijevi patriarchátus A Szentatya június 3-án szinódusukat fogadva az ukrán katolikusok türelmét kérte saját patriarchátusuk felállítása ügyében. Biztosította őket arról, hogy kérésük beteljesül, de időpontot nem mondott. Korábban az orosz ortodox vezetők tilta OROSZORSZÁG hoztak a kijevi ukrán katolikus patriarchátus terve ellen. (KNA) Moszkvai enciklopédia a Vatikánról Az orosz ortodox egyház moszkvai patriarchátusa 2000- ben indította el egy új, nagyszabású ortodox enciklopédia kiadását. Most jelent meg a „Vatikán" szócikket is tartalmazó kötet, amelyet felkérésre nagyrészt Jorge Mejia bíboros, a Szentszék volt könyvtárosa és levéltárosa szerkesztett. Walter Kasper bíboros június 4-én a Vatikáni Rádióban méltatta a művet, melyet fontos hozzájárulásnak nevezett Európa újraevangelizálásához. (RNA) Sodano bíboros Reagan temetésén II. János Pál pápa személyes képviselőjeként Angelo Sodano bíboros államtitkár vett részt június 11-én Washingtonban, az episzkopális (anglikán) székesegyházban Ronald Reagan volt amerikai elnök búcsúszertartásán. Angelo Sodano a pápa legmagasabb rangú munkatársa. A Szentatya az özvegyhez intézett részvéttáviratban méltatta az elhunytat, és imáiról biztosította a családot. (Kathpress) Egyházak a közel-keleti békéért Az Egyesült Államok vezető egyházi személyiségei nagyobb erőfeszítésekre szó AMERIKA sították fel Bush elnököt a közel-keleti béke érdekében. Keresztény, zsidó és muzulmán egyházi képviselők Colin Powell külügyminisztertől új diplomáciai kezdeményezést kértek. Washington bíboros érseke, Theodore McCarrick szerint „az Egyesült Államoknak többet kell tennie, mint eddig". (Kathpress) A béke és az élethez való jog A Szentszék arra kéri az Amerikai Államok Szervezetét, hogy legyen tudatában annak, miszerint a béke alapja az élethez való jog feltétlen tisztelete, és ennek érdekében több pénzt fordítson az alapvető szociális ellátásra, mint a fegyverkezésre. Ez áll abban a levélben, amelyet Angelo Sodano bíboros a Szentatya nevében küldött a szervezet június 6—8-ig megtartott quitói közgyűlésére. (Kathpress)