Új Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1984-06-01 / 3. szám - Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Komárom megye könyvtermése 1983-ban (ismertető)

Régi hiányt pótol — és a feldolgozás módszertanát illetően is országos érdeklő­désre számíthat — Komárom megyei utak című közleked­éstörténeti kismonográfia, Karoliny Márton munkája, Lachner László közreműködésével. Tudomásunk szerint hasonló úthálózat-történet — amely számtalan kutatási területen nélkülözhetetlen — eddig csak Bács-Kiskun és Nógrád megyékben jelent meg. Komárom megye (a tör­ténelmi Esztergom és Komárom vármegye) fontos, az É—D-i, a Ny—K-i kereske­delmi útvonalak találkozásánál fekszik, kedvező földrajzi helyzetének köszönhette a terület gyors fejlődését, ez előnyt jelentett az ipar kialakulásában is. A római kor­tól — történelmi korszakonként, kitűnő térképillusztrációkkal a szerző napjainkig mutatja be a megyei utak, a közlekedés, a postajáratok kialakulását. Külön fejezetet szentel a hidak építésének, hiszen ezeknek nagy jelentőségük volt két dunai váro­sunk, Esztergom és Komárom megye életében. Részletesen ismerteti a KPM Tatabá­nyai Közúti Igazgatóságának létrehozását, működését, az útkategóriák alakulását, az útkorszerűsítések jelenét és jövőjét is. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát üzemi nyomdájában készült kifogástalan küllemű, nagyméretű kötetet gazdag bibliog­ráfia, kép- és dokumentumanyag zárja. A fényképek Kertész László, a térképmellék­letek és grafikonok Mészáros Zsuzsa munkáját dicsérik. A tartalmas, értékes tanul­mányt — amely a bevezető szerint szakembereknek készült — haszonnal forgathat­ják a helytörténet iránt érdeklődők is. Érdekes kezdeményezés a V. Román Mariann által írott és szerkesztett kötet, a Komárom megyéből indultak. A közölt harminc riport a legkülönbözőbb foglalkozású személyek életével, munkásságával ismertei meg, olyanokéval, akiknek egyetlen közös vonásuk az, amit a könyv címe jelez. Ezúttal is másodközlésről beszélhetünk, hiszen a riportok mindegyikét közölte a Dolgozók Lapja. A hasonló sorozatoknak helytörténeti jelentőségük mellett politikai-társadalmi vetületük is van, tehát fon­tosak. A napilapban — ebben a formában — érdekesek is voltak. Ahhoz azonban, hogy ezek a riportok könyvformában is informatív jelleggel bírjanak, meg kellett volna „könyvesíteni” őket (és közölni készítésük idejét, a lapban való megjelenés adatait). Az olvasó a könyvet kézbe véve nem tudja meg, hogy kikkel találkozik az egyébként ízléses kivitelű kötet lapjain. A fejezetcímek — bár rendkívül jellemzőek és felkeltik az érdeklődést — az olvasóknak mit sem árulnak el az illető személyi­ségekről. Mivel a kötetnek még tartalomjegyzéke sincs —, pedig ez már a korábbi századokban is szerves tartozéka volt a könyvnek­ — csak úgy tájékozódhatunk az egyes cikkekről, ha átlapozzuk a kötetet, azt viszont csak akkor tudjuk meg, hogy pl. „Az igazgató” vagy ,,A kürtművész” kit fed, ha elolvassuk.. . Lehet, hogy ez bra­vúros újságírói fogás, ezúttal azonban az olvasó idejével és türelmével való vissza­élés. A fejezetek egyetlen látens rendezőelve a riportalanyok nevének betűrendje. A Tatabányai Szénbányák házi sokszorosítójában készült könyv adataiból nem derül ki, hány példányban készült, pedig jó lenne, — ha említett hiányosságai ellenére is — a megye minden könyvtárába eljutna. Érdemes folytatni a sorozatot az újságban, hiszen még sok, eddig ismeretlen megyei személy vár ,,felfedezésre”. A Komárom megyei Honismereti Kiskönyvtár 9. füzeteként (1992. adósságaként) jelent meg Kiss Ákos­ tanulmánya Tinnye, Üny, Jászfalu története a honfoglalásig. Úgy tűnik, hogy ez a szerző korábbi években napvilágot látott monográfikus feldol­gozásainak (Vö. Tinnye, Üny és Jászfalu közbirtokosságának története a XVIII. szá­zadban. 1971. — Tinnye, Üny régebbi története, közbirtokosságának kezdetei 1526—1711. 1977.) az első része. (Ezúttal jegyezzük meg, hogy a honfoglalástól a mo­hácsi vészig terjedő rész az idén jelenik meg a sorozatban.) A Levelek Babitsról című dokumentumgyűjtemény mellett még egy forrás jellegű könyvről kell szólnunk: dr. Ferenczy Miklósnak A Lilla-per című munkájáról. A Ko­márom megyei Levéltárban lévő eredeti iratokból történt válogatás alapján ismer­teti a szerző Csokonai Lillája, Vajda Julianna életének egy kései epizódját, első férje családtagjaival, a Lévai-testvérekkel nyolc éven keresztül folytatott pereske­dését. A kötetet — amely a megyei könyvkiadásban egyedülálló jelenség, lévén a szerző kiadása — fényképek, dokumentumok másolatok és Földes Vilmos rajzai illusztrálják, végül a jegyzetek, a régi és a latin szavak magyarázatai zárják. Az elmúlt évi változatos tematikájú könyvtermésünk számszerűen nem nagy, az egyes kötetek terjedelmét illetően is szerény: többségében 2—4 íves kiadványok ösz­­szessége. Legtöbbjükről elmondható, hogy gondosabb, körültekintőbb szerkesztés nö­velte volna használhatóságukat, értéküket. A szabatos stílus, a pontos jegyzetek, bibliográfiai hivatkozások elengedhetetlen tartozékai a könyvnek, éppen úgy, mint az impresszum-adatok. Ez utóbbiakat — érthetetlen módon — mellékesen kezelik a 90

Next