Új Könyvek, 1966 (3. évfolyam, 1-13. szám)
1966 / 3. szám
s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium. Nyilas Misi, a regény hőse, egy Tisza menti faluból érkezik ide. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt. Felelősségérzése már a felnőtteké, értékeli a tanulás nagy lehetőségét, amelyiket a szülői szegénységből a biztonságos középosztály felé elindulhat. Ámde hamarosan összeütközik a századvégi társadalom könyörtelen valóságával. A kisfiú élete a kollégiumi gyerekek közösségében és a városban, a felnőttek világában egyaránt fájdalommal, megaláztatásokkal telítődik. Észreveszi, hogy az emberek sem jók, sem becsületeseik, nincs nyugalom, csak állandó versengés. A harcban való győzelemhez a jóság és a becsület csak hátrány. Misi balsorsát egy lutri-cédula ellopása miatt ért hamis vád teljesíti be. Bár az író a várható tragédiát az iskolaigazgató nagybácsi megjelenésével természetesen oldja fel, a megnyugtatónak szánt zárómondatok sejtetik, hogy az átélt csalódás örök nyomot hagy a gyermekben. A Móriczcal foglalkozó újabb irodalom egyértelműen mutatja ki Nyilas Misi sorsa mögött a szerzőnek az 1919-es forradalom bukása miatti fájdalmát, megalázottságát. (A regény jelképes értelmét bizonyítja folytatása, a Forr a bor is.) Minden könyvtár számára törzsanyag. 660180. PETŐFI Sándor (1823—1849) összes költeményei. Bp. 1966, Szépirod. Kiadó, Zrínyi ny. , 65 20 cm. A köt. ára —,— 38.— Ft A., B. 1. köt. 579 1. * 1- 2. köt. 659 1. 894.511— Petőfi Petőfi a legnagyobb magyar költők egyike, népszerűsége példátlan. Szándéka szerint a nép költőjévé vált, versei a legkisebb faluban, szinte minden család asztalán helyet találnak. Magyarországon sokáig ő jelentette „a költőt”. Már életében fordították idegen nyelvekre. (Németre elsőnek egy nevezetes magyar bibliográfus: Kertbeny Károly.) Külföldi fordításainak száma egyre növekszik. Életműve a világirodalom része, napjainkig a világ minden jelentős nyelvén megjelent. Költészete megteremtette a népi hangú, realista lírát, forradalmian újat hozott a magyar irodalomba. A népköltészet hangját, formai eszközeit, nyelvi szépségeit a művészet legmagasabb fokára emelte. A kor divatos,, mesterkélt, finomkodó lírájával, illetve a néphez leereszkedő „népies” versekkel szemben a nép hangján úgy szólt, hogy a legkényesebb irodalmi ízlést is kielégítette. Arany Jánossal együtt legkiválóbb képviselője annak az irodalmi iránynak, amely „a népet uralkodóvá akarta tenni a költészetben, hogy uralkodjék a politikában is”. Költészete tartalmában is népi, úgy írt, úgy érzett, mint kora legjobb magyarjai. A XIX. század eleji Magyarország paraszti tömegeinek problémáit hosszú ideig ható érvénnyel szólaltatta meg. Plebejus demokratizmusa radikális forradalmiságba torkollik, ő maga nemzeti költőből népmozgósító forradalmár vezérré vált. Első költeményei a népköltészet közvetlen hatását mutatják. (Befordultam a konyhára, A virágnak megtiltani nem lehet stb.). Tájleíró versek (Az Alföld, A Tisza, A puszta télen), zsánerképek (A jó öreg kocsmáros, Anyám tyúkja), szerelmi költemények (Reszket a bokor, Minek nevezzelek?), a hazafias versek (Magyar vagyok, Honfidal) egyaránt fog 10