Új Magyarország, 1996. február (6. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-26 / 48. szám

i ■J V» 's Függönyrojt A Tháliának annyi? Most már tényleg úgy tűnik föl, hogy létezik valami misztikus erő, amelynek az a feladata, hogy szinte szabályos időközökben „jegyzetet "produkáljon a magyar színházak életében. Tevékenykedése ráadásul egyre buzgóbb. Korábban évadonként csak egy „csóvány" volt. Újabban viszont jószerivel havonta történik a szakma nyugalmát (ha ugyan nyuigalma van egyáltalán mostanában) megzavaró eset. Sok-sok héten át tartotta izgalomban a - nemcsak szakmai - közvéleményt például az a vihar, amit az új Nemzeti Színház építésének gondolata gerjesztett. Ez az ügy még véget sem ért, amikor a Rock Színház léte vagy nem léte volt a téma. Most pedig itt egy újabb s még csúnyábbak ígérkező ügy, a Thália Színház. Nem telt el azóta még egy naptári év sem, hogy a szerencsétlen körülmények között megszűnt Művész Színház tulajdonképpeni utódjaként, s részint folytatójaként létrejött az a színház, megalakult az a társulat, mely, Csiszár Imre vezetésével, a hely szellemét is idézni óhajtván, a Thália Színház nevet vette fel. Akkor minden illetékes szerv - élükön a fő illetékessel, a fővárosi önkormányzattal, s annak kulturális bizottságával - teljes támogatásáról biztosította a társulatot. Az ugyan már akkor látszott, hogy a kétségeejtően rossz állapotban lévő színházat a legrövidebb időn belül rendbe kell hozni, de a rekonstrukció idejére megvoltak az elképzelések arról, hol játsszon addig a társulat. Komolyan szóba jött például az akkor még stabi helyzetűnek látszó Sátorszínház, amelyet igen ésszerűen pontosan az ilyen átmeneti időszakok megoldására tartottak alkalmasnak. Nos, a Thália átépítése várhatólag meg is kezdődik. De van egy apró (?) gond. A főváros elképzelése szerint ugyanis erre az időre a Thália társulatát az önkormányzat nem tudja működtetni, mert nincs rá pénze. Magyarra fordítva ez annyit jelent: a Tháliának akkor annyi. Megszűnik, föloszlik. Az eset, vagy, legyünk, indokolatlanul bár, optimisták, a terv, példátlan. A Művész Színház vagy a Rock Színház esetében legalább arra lehetett hivatkozni, hogy súlyos pénzügyi gondok, adósságok és igazgatási problémák indokolják a felszámolásukat. (Más kérdés, hogyan juthattak azok az ügyek a végső pontig, miért nem intézkedtek a megfelelő hivatalok idejében, s hogy ez volt-e a legjobb és legtisztességesebb megoldás. A Thália gazdálkodásával azonban nincs gond. Nincs gond az igazgatással. Még az előadásokra sem lehet több panasz, mint bármelyik más budapesti színházban. Ott egy kitűnő, részint még a Művész Színház gárdájára, részint igen jó más erőkre épülő társulat. Rendszeresen vendégül látnak vidéki társulatokat, s itt lépett fel méltán nemzetközi hírű Todesco-előadásaival a kolozsvári magyar színház. A Thália Stúdió különleges színházi csemegéket kínál. A színház már a következő éves tervein dolgozik. Él, működik, tehát egy társulat, amelyet - ismétlen - támogatásáról biztosított minden illetékes. Most viszont kiderítették: mégsem tudják működtetni. Két eset lehetséges. Vagy az induláskor nem volt igaz az a nagy támogatási készség, vagy most nem. Igaz ez az elkerülhetetlennek mondott megoldás. Egyik variáció rosszabb, mint a másik. Egy valamiben mégis egyeznek: a felelőtlenség. (takács) 8 ti laojoka /bksh KULTÚRA 1996. FEBRUÁR 26., HÉTFŐ Ördögi szerződés időszerűsége Sátánista filmek özönében Kerényi Miklós Gábor Faustjáról _______CX r.^v3njL L11A ^—L —0- a^mai kor emberét Gounod Faustja fogalom az operairodalomban. Goethe halhatatlan műve zeneszerzők sokaságát ihlette meg Berlioz, Liszt, Schumann, Boito Faust-feldolgozásai közül a legnépszerűbb talán a Gounod-opera. Érzelmes dallamvilága, a Walpurgis- boszorkányos látványossága biztos közönségsiker. Az Erkel Színház március elsején mutatja be a művet, Oberfrank Géza vezényletével, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Daróczy Tamás, Kováts Kolos, Fraknó Tünde fölléptével. A rendezőt a világítópróbán szólaltattuk meg. - Ön a színművészeti főiskola rendezői szakán végzett, kezdetben prózai műveket vitt színre, mi „térítette el" a zenés műfaj irányába? - Édesapám, Kerényi Miklós György az ország egyik legnevesebb énekmestere volt, édesanyám is énektanárné, természetes tehát a zenei indíttatásom. Eredetileg mégis a prózához vonzódtam, de a véletlen úgy hozta, hogy a zenés színház megtalált. Nevezetesen az opera, a rockopera és a musical. Mielőtt az Operaházba szerződtem volna, az Operettszínháznál dolgoztam. Persze, azért nosztalgiázom, őszintén szólva szívesen rendeznék prózát. - Önt úgy ismerjük, mint aki a teatralitás, a mozgalmasság a szereplők karakterének és a színpadi helyzetek motiválásának kiaknázására törekszik az opera műfaján belül. Egyszóval, igényli a megújulást. Gondolom, a Faust bőven kínál erre lehetőséget, már csak azért is, mert Mefisztó színről színre vezeti Faustot, s különféle helyzetekkel, közegekkel konfrontáltatja. Talán a Margitvonal közelíti inkább a romantikus lírához, dehát a drámai helyzetek sokasága okán, gondolom, ön kiélheti ebbeli ambícióit. - Alapvető ambícióm mindig az, hogy a mű színpadra állítása során megtaláljam azt, ami engem érdekel a darabban, másrészt pedig azt, amiről feltételezem, hogy korunk közönségét izgatja. Érzésem szerint, Gounod Faustja egy ősi, középkori horrortörténet alapján készült, amiből Goethe filozófiai drámát írt, Gounod partitúrájában viszont különös, romantikus rémtörténetté vált, amelynek a középpontjában már nem az áll, hogy Faustot Mefisztó végigvezeti különböző helyzeteken, hanem oz, hogy a Faust-Mefisztó szerződésnek milyen következményei vannak a környezetre nézvést, kivált Margitra. Hiszen ennek az operának majdhogynem Margit a főszereplője, akit kifejezetten drámai alkatnak érzek, azzal a végtelen kiszolgáltatottsággal és szerencsétlenséggel, ami teljesen érdemtelenül zúdul a fejére, akárcsak fivérének, Valentinnak, aki teljesen ártatlanul hal meg, ördögi praktikák s egyebek miatt. Ez már csak azért is kemény aktuális gondolat, mert bármerre kapcsolgatjuk a tévékészüléket, sátánista filmek özönét látjuk, ami arra utal,ogy a mai kor emberei rettenetesen foglalkoztatja a gonosz megjelenése, s irracionális félelmeink különböző szörnyek, sátánok figuráiban öltenek testet. Az a gondolat is időszerűvé teszi, hogy ha valaki eladja a lelkét az ördögnek, azért nemcsak ő bűnhődik, hanem mások is, tehát sokkal nagyobb felelősség terheli azt, aki a gonosszal szerződést köt. Mint rendezőt ezeknek a dolgoknak a drámai következményei izgatnak. - A prózában világszerte variáltan jelenik meg Mefisztó alakja. Gyakran már nem az ismert sátáni figura, hanem esendő lény, akit gonosz vonásokkal ruháznak fel. Ön hogyan értelmezi Mefisztót? - A mi világlátásunkat eluralja az az elképzelés, hogy az Isten, s az ördög is antropomorf. Ha sátánt mondunk, általában olyan embert látunk magunk előtt, aki varázserővel, mágikus tulajdonságokkal rendelkezik. Én nem szándékoztam ezt a hagyományt, ezt a bennünk élő képet megváltoztatni, legfönnebb annyiban, hogy az én Mefisztóm, a gounod i ábrázolásnak megfelelően, okos is, szellemes is, gúnyos is, s azon a világon, amiben mi élünk - gonoszul mosolyog. Teheti, hisz örökké él, semmit sem kockáztat, a paradicsomból amúgyis végleg kitaszíttatott, ezzel szemben a jó és a gonosz harcának terepén mi, halandók vagyunk a bábuk. Elég kegyetlen játék, mert az ördög számára nincs tét, nekünk viszont az életünkbe kerül. Ami pedig ezek után jön vagy nem jön, arról biztos tudomásunk egyelőre még nincs. I^^Metz Katalin AGOKOVCSObb címmel nyílt meg a Műcsarnok Fiatal Képzőművészek Stúdiójának kiállítása az Ernst Múzeumban. A tárlat március 17-ig tekinthető meg. Képünkön Komoróczy Tamás: Alkalmi divatház című alkotása FOTÓ: VAJDA JÓZSEF Mese a táncos cipellőkről Cigány teátrummá alakult a Hold Színház A Hold Színházának új társulata péntek este tartotta bemutatkozó előadását Budapesten. A Malgot István vezette színház két hónappal ezelőtt kezdte próbálni a Vas megyei cigány népmesemotívumokból a társulat vezetője által összeállított és rendezett Mese a táncos cipellőkről című mesejátékot. A Hold Színháza évek óta a XVI. kerületi egykori Világ moziban próbál, s a társulat körül szép lassan kerületi oláh cigány fiatalok bukkantak föl. A most bemutatott mesejáték szereplői túlnyomórészt már közülük kerültek ki, a Hold Színház cigány színházzá alakult. A társulat tagja Jónás Judit színésznő is, aki éveken át próbált cigány színházat létrehozni Érden. Malgot István a Roma Sajtóközpontnak elmondta, a darabot lovári nyelven is színpadra fogják állítani, és elviszik vidékre, romák által sűrűn lakott településekre is. A közeljövőben püspökladányi cigány népmesékből állítanak színpadra egy darabot, majd egy Malgot István által írott, már nem gyerekeknek szóló produkció következik. A hat éven felülieknek ajánlott Mese a táncos cipellőkről szóló darab következő előadása március nyolcadikán délután fél háromkor lesz, a XVI. kerületi Ságvár u. 3. alatti Világ moziban. (MTI) • Jack Lemmont életművéért a berlini filmfesztiválon Arany Medve díjjal jutalmazták. A komikus és karakterszerepekben nagy sikert aratott 71 éves amerikai színésznek Moritz de Hadeln, a fesztivál igazgatója adta át az elismerést. • A Brassói Fókuszú Diák Diaszpóra Alapítvány művészeti csoportjai ma zenés-táncos-irodalmi bemutatkozó estet tartanak Budapesten. A műsorban fellép a Brassói Magyar Diákszövetség Harag György Színjátszó Társulata és Bokréta Néptánccsoportja a Villamos Művek Rt. (I. kerület, Iskola utca 18.) tanácstermében. • A brazíliai Fourth World holnap lép fel a Petőfi Csarnokban. Az együttes ütőhangszerese Aiito Moreira, énekese Flora Purim. ^'^'Rökk Marika újra Pesten forgat Eredetileg artistának készült. Csakhamar a Vígszínház színpadán találta magát, aztán berlini filmcsillag, majd világhírű revüsztár lett belőle. Még a második világháború kitörése előtt intett búcsút Budapestnek, majd csak nyolcvankét évesen látogatott vissza: a Fővárosi Operettszínház Marica grófnő című előadásának a címszerepet játszotta, fergeteges sikerrel. Partnerével, a szintén nem éppen siheder Kibédi Ervinnel karöltve úgy táncolt, akárha nem évtizedek röppentek volna el a feje fölött azóta, hogy 1934-ben - az egykori felvétel tanúsága szerint-Jávor Pállal együtt nyári kiruccanást tett a Vígszínház üdvöskéjeként A cirkusz csillaga című városligeti revüben. Az operettszínházi Marica grófnőben balszerencséje volt. Egy balul sikerült tánclépés miatt fájdalom hasított a lábába, s orvosi tanácsra kénytelen volt lemondani az utolsó néhány előadását. Bár időközben meggyógyult, de nem lépett újra színpadra, csupán a berlini tévében volt egy műsora, amelyben életéről beszélt. Most, nyolcvanhárom éves fejjel itt, Pesten, ahol pályafutását kezdte, ismét táncra perdül. Az úgyszintén örökifjú hetvenegy éves Kibédi Ervinnel újra a Marica grófnőt játsszák. Ezúttal nem színpadon, hanem tévékamerák előtt. Csenterics Ágnes rendező irányításával a héten kezdődnek az operett televíziós változatának a felvételei. ^ 'Uco.'d^ 1934, Városliget: Rökk Marika és Jávor Pál A cirkusz csillagában Bach-hetek Türingiában A János-passió előadásával kezdőnek március 16-áin a Bach-hetek az eisenachi György-templomban, ahol annak idején Johann Sebastian Bachot megeresztelték. Az április 14-ig tartó ünnepségsorozaton csaknem hatvan rendezvényre kerül sor Türingia tizenöt városában, nagyrészt azokon a helyeken, ahol a muzsikuscsalád tagjai bemutatkoztak. Első ízben kerül sor Bach mind a négy passiójátékának előadására - jelentette ki a Claus Oefner, a Bach-hetek szervezőbizottságának elnöke. A rendezvények tartalmi mondanivalója kapcsolódik az idei Luther-évhez, így Erfurtban március 24-én Luther fordításában csendül fel Bach Ach Gott Himmel kezdetű kantátája. A nagy német zeneszerző kevésbé ismert Húsvéti oratóriumát Eisenachban és Mühlhausenban adják elő. Március 23-án az eisenachi Bach-házban kiállítás nyílik Luther és az evangélikus egyházi zeneforrások, dokumentumok, utóhatás címmel. (MTI) Jimmy Page és Robert Plant folytatja. Mindez már a levegőben lógott, csak idő kérdése volt, mikor jelentik be hivatalosan. Nos, a most záruló 12 hónapos nemzetközi turnéjuk utolsó állomásán, Sydneyben ezt a régen várt aktust megtették. És ezzel a hetvenes évek egyik meghatározó rockcsapata, a Led Zeppelin, ha csak félig is, de másfél évtizedes kihagyás után újjászületett. A két rockveterán, Jimmy Page gitáros (52 éves) és Robert Plant énekes (48) tehát úgy döntött, hogy - tekintettel a négy földrészre kiterjedő koncertkörútjuk telt házas sikereire - tovább folytatják az együttműködést, közös dalok írását és a fellépéseket. Pedig, amikor 1994-ben stúdióba vonultak, hogy No quarter (Nincs kegyelem, a Zepp egyik régi nagy száma) címmel kísérőzenészek tucatjainak segítségével újraélesszék ésértelmezzék a régi Led Zeppelin-dalokat, a Thank yout, a Since Twe been loving yout, a The battle of everymore-t, a Gallows pole-t vagy a Kashmirt - mindezt természetesen a kor divatjának megfelelően unplugged, azaz akusztikus hangszerelésben -, váltig állították, hogy ez csak némi egymásra találás, semmi több. A lemez azonban akkora sikert aratott a rajongók körében, hogy a két zenész végül élőben is a közönség elé lépett. A tavaly márciusban kezdett hangversenykörút Európából kiindulva az Egyesült Államokon és Japánon át egészen Ausztráliáig tartott, újfent bizonyítva, hogy a rockzene területén sem a test esendősége és múlandósága, hanem a lélek halhatatlansága a legfontosabb. „Rossz nézni és hallani, mennyire nárcisztikus és sekélyes a legtöbb angol banda zenéje. Ez egy szánalmas társadalom tükörképe - idézte a Reuter Plant szavait. S bár a néhai Led Zeppelin énekese sem hiszem, hogy a mellét verhetné az elmúlt másfél évben összetákolt albumai miatt, a No quarteren és az azt követő koncertkörúton Page-dzsel együtt ismét felidézték, milyen is az a hamisítatlan brit szellem. Kíváncsian várjuk a folytatást. (jé) Húsz évvel ezelőtt, a Led Zeppelin sikereinek csúcsán Robert Plant... ... és Jimmy Page. A No quarter című albumuk sikere után újra közösen írnak dalokat .üL .