Uj Nemzedék, 1943. január (25. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-02 / 1. szám

2 történt, ami nagy lelki bátorság­ra vall azok­ részéről, akik meg­teremtették; és mert tudom azt is, hogy a vállalat fenyéges célja az volt és az is maradt, hogy egyfelől a vallás- és nemzetelle­nes irányzatot iparkodjék letör­ni, másfelől pedig, hogy a vég­zetes trianoni békediktátum ál­tal darabokra*,, tört keresztény Magyarországot, Szent István királyunk Mária-országát, a val­lásos és hazafias élet fellendité­­sével^,','szem­eini, társadalmi és gazdasági erőink összefogásával újraépíteni segitse, hogy majdan a legsúlyosabb megpróbáltatáso­kat is kibírja az eljövendő szá­zadok folyamán. És ezt a kato­likus és magyar célt a K S. V. nemcsak mindig szem előtt tar­totta, hanem kitartó és becsüle­tes munkával törekedett annak elérésére is. Ezért nem kereste soha önmaga, hanem az egyház és a haza igazi érdekeit. Ezért ragaszkodott mindig az igazság­hoz és ezért volt mindig követ­­kezetes. ..­­. Tudta jól, hogy az emberek a Végletekig nem engedik magukat félrevezetni, hanem előbb-utóbb hangosan követelik az­ igazságot, amelynek bátor és következetes hirdetése bizony nemcsak bará­tokat, hanem sokszor ellensége­ket is szerez, de tudta azt is, hogy az igazság bátor és követ­kezetes hirdetése még az ellen­ség előtt is tiszteletet parancsol. Én úgy gondolom, hogy a K- S. V. lapjainak éppen az igazság bátor és következetes hirdetése szer­zett olyan tekintélyt és megbe­csülést, amilyenre nemes alapítói az akkori adottságok mellett talán nem is mertek volna szá­­­mítani. Valóban a K. S. V. lap­jai szüntelen hirdették a keresz­tény erkölcsökre, katolikus egy­házunk, magyar nemzetünk és hazánk igazi javaira vonatkozó igazságokat. Hirdették az egyház­hoz és a hazához, a pápai trónhoz és a magyar szent koronához való törhetetlen hűségünk szükséges­ségét, egyéni és kollektív vonat­kozásban hangoztatták az emberi jogokat, az Isten akarata szerint való emberi méltóságot, egyenlő­séget és szabadságot, r­ társadalmi­­ és gazdasági nagy problémák és­-­­ szerű, igazságos és erkölcsös meg-­­­oldását- Hirdették az államok egyforma alapértékét és általa- j ban egyforma szuverenitását és­­ ennek megfelelően nemzetünk­­ veleszületett jogát is a szabad-­­sághoz, a függetlenséghez, az­ állami önállósághoz, ősi alkotmá­­­­nyunkhöz és nemzeti hagyomá­nyainkhoz, amelyeket olyan sze­­r­­encsésen kifejezésre juttat és megvalósít a szentistváni állam­eszme. A K. S. V. lapjai bátran síkra szállottak a katolikus ma­gyar állampolgároknak vallásuk szabad gyakorlásához, iskoláik­hoz, egyesületeikhez és házassá­guk szilárdsághoz,, valamint a magyar családoknak és a magyar gyermekeknek az élethez való jogáért. Ezért befelé a publici­tás megadásával nagyban támo­gatták a katolikus karitászt és a katolikus akciót, kifelé pedig nagy Vallásos és nemzeti ünne­peink, kivált Szent Imre, Szent Erzsébet és Szent István kirá­lyunk jubileumának, valamint a budapesti eucharisztikus világ­kongresszusnak propagálásával szerencsésen előmozdították nem­zetközi kapcsolatainkat is­. Hogy a K. S. V. ilyen érté­kes mu­nkássságával nemcsak itthon, hanem a Világegyházban é­s a világsajtóban is becsületet szerzett mind magának, mind pedig a magyar katolicizmusnak és a magyar nemzetnek, azért első­sorban az emberek és nem­zetek sorsát intéző Istennek adok hálát. De a nagyméltóságú püs­pöki kar,, a magyar katolikus papság és a hívek nevében hálás köszönetet mondok azoknak a tettrekész bölcs férfiaknak is, akik a K. S. V.-t létrehozták és buzgó munkatársaiknak, akik annak lapjain keresztül egyhá­zunk és hazánk igaz ügyeit ne­gative és positive előmozdítot­ták. Negative úgy, hogy az el­lenséges indulatu sajtóterméke­ket — legalább részben — kiszo­rították, positive pedig úgy, hogy az imént vázolt katolikus és magyar munkásságot bátor következetességgel kifejtették. — Mikor a K. S. V. huszonöt évi katolikus és magyar munkás­ságáért, mint az ország prímása, még egyszer szíves köszönetet mondok: a vállalat további éle­tére, munkatársaira, katolikus és magyar munkásságára Isten bősé­ges áldását kívánom, magyar és ka­tolikus , testvéreim részéről pedig — mintegy jubileumi ajándék­­képen­­— a jövőben is az eddig tapasztalt jóakaratú megértést kérem. A bíbori hercegprímás beszéde után hosszasan elbeszélgetett a Központi Sajtóvállalat vezetői­vel, akik úgy a maguk, mint a KSV minden munkatársa és al­kalmazottja nevében köszönték meg a katolikus magyarság első Főpásztorának. Magyarország első zászlósurának kitüntető sza­vait. Gobbels miniszter a biztos győzelemről Berlin, január 2. (Német Távirati Iroda.) Göb­­bels d­r. birodalmi miniszter Szil­veszter este a német néphez rádióbeszédet­ intézett, amelynek elején, visszapillantást vetett, az elmúlt esztendőre. Ez az esztendő *— mondotta — a német győze­lem további biztosításának éve volt. Egyike volt a legveszélye­sebb esztendőnek, de mégis mint egyik legnagyobb és legdöntőbb év kerül majd bele a történe­lembe. Szólt a miniszter az ellenség­nek arról a reménykedéséről, hogy a német nép mégsem bír rá hosszabb háborút. Az ellen­ség — mondotta Göbbels dr. — csalódik, ha azt hiszi, hogy meg­ismétlődik 1918. novemberének csodája. Mint nép ebben a hábo­rúban oly sok bizonyságát adtuk lelki szilárdságunknak, hogy efelől egyáltalán nem lehet két­ség. A birodalomnak olyan arc­vonala van, amely elbír minden megterhelést. Katonáink a leg­büszkébb és legmegbízhatóbb férfiak, akikkel a német nemzet valaha is rendelkezett. Az ott­hon csak a büszke és mély hála érzéseivel viseltethetik eziránt az arcvonal iránt. Otthon és arc­vonal teljesen összeolvadt. Németország nyugodt lelki­ismerettel tekinthet a háború folytatása elé, mert a német nép a maga összességében mind az­ arcvonalon mint otthon legyőz­hetetlen védelmet épített ki, ame­lyet keleten a bolsevizmus tompa szívóssága sem rendíthet meg. Mellettünk állanak hű szövetség­ben a fasiszta Olaszország, Finn­ország, Magyarország, Románia, Szlovákia, továbbá csaknem vala­mennyi európai állam önkéntesei. A nemzeti öntudattól áthatott ja­pán nép szintén fegyvert fogott Keletázsiában, hogy kemény ka­tonai csapásokkal lerázza az éle­tét összeszorító angolszász béklyó­kat. Sohasem állt még harcban ilyen hatalmas szövetkezés a vi­lág elnyomóival, akik semmilyen eszközt sem hagynak ki használat­lanul, hogy egységünket szétzúz­zák s akik mégis végül a tengely­hatalmak támadásai következté­ben összeomlanak majd. Ma az el­nyomott népek elszántan és egy­ségesen készen állanak minden küzdelemre és nem teszik le addig a fegyvert, amíg a nagy célt el nem érték. (M. T. I.) ­ A rádió vasárnapi műsorán délután hat órakor Barsi Ödön ren­dezésében előadják Z. Szabó Béla „Alfcowgr.fi párbeszéd“ cimű hangú játékát A kis darabban Koroda Ka­talin és Páger Antal szerepel. TTT nemzepik NXT. évfolyam. T­­iáim. Jubileumot ül az Új Nemzedék és testvér­lapja, a Nemzeti Újság. Hu­szonötödik évébe lépünk ugyan­is annak, hogy a Központi Sajtóvállalat napilapjai mint a modern és versenyképes, ke­resztény magyar újságírás é­s a bátor fecskéi megjelentek az or­szág színe előtt. S azóta él­é.­: dolgozik a két testvérlap, meg­ért nagy győzelmeket és még nagyobb viharokat látott maga körül, még a sajtó terén is, nem­csak a politikában, nagy átcso­­portosításokat, pálfordulásokat, zajos megtéréseket és még na­gyobb aposztáziákat, de ő maga maradt mindig változatlanon annak, aminek megindult, ami­nek magát elkötelezte: a keresz­tény magyarság szószólójának. Mi, akik napról-napra ezt a lapot gondolatainkkal és érzé­seinkkel, nemkülönben örök vi­lágnézetünk időszerű megtör­­­­dököltetésével teleszántjuk s akik éppen ezért ebben a­ lap­ban saját életsorsunk, lelkisé­günk és lelkiismeretünk kifeje­zését is látjuk, huszonöt év sza­kadatlan munkája után, egy pillanatra az után visszafele nézve, érdemünknek csak egyet látunk, hogy az igazságot szol­gáltuk. Ezt emelte ki Magyar­­ország bíboros hercegprímása is, a mi huszonötéves életünket és küzdelmeinket és egy be nem fejezett élet első negyedszáza­dát történelmi távlatba fog­lalva. Lehet-e ennél nagyobbat és elismerőbbet mondani a saj­tóra, vagy egyáltalán akármi­lyen írásműre? Lehet-e az igazság hűséges szolgálatá­val szemben a nagyobb si­kerre hivatkozni? Milyen hitványnak és semminek, szol­gainak és, megalázónak tűnik fel minden más dicséret az igazság szolgálata mellett s legfeljebb csak azt mutatja, hogy akik máskép értelmezik, vagy másként gyakorolják a sajtó hivatását­, mellékcélokat, de nem ősi rendeltetését köze­lítették meg. Nekünk ez a di­cséret, amit elsőnek önmagunk­ban érzünk, többet ér és na­gyobb jutalom minden elképzel­hető elismerésnél és sikernél! De szerencsére a magyar lélek is mindig inkább az igazság, mint az álmok és rög­eszmék útját járta s ezért nekünk külső bátorításban, vagy vigasztalásban volt soha hiányunk s fáradságunk jutalmául a szó szoros értelmé­ben érezhettük is olvasóközön­ségünk állandó, rendíthetetlen és tüntető szeretetét. Talán azért is tudtunk olyan sokat dolgozni, huszonöt éven át tö­retlenül mindig az élen ma­radni, az eszmék tisztázását a magyar sajtóban sokszor egye­dül vállalni, mert az igazság benső ereje mellett ott volt velünk mindig olvasóink kitar­tása, a mi táborunk hűsége és szeretete. Ha valaha újságíró és közönség igazán egymásra talált, lelkileg harmonizált és eggyé vált, akkor az mi­tünk beteljesedett. Mi átvettük valóban a magyar katolicizmus gondolat- és eszmevilágát, ol­vasóközönségünk vágyainak, igényeinek, követelm­ényeinek és akaratának a képviseletét, de ugyanakkor ez a közönség is elfogadta a mi meggyőző­désből eredő elkötelezettségün­ket a diadalmas világnézet mellett. Az első huszonöt év, az alapí­tás és a kezdet nehézségeivel, de diadalmas kiállásával nem egyszerű jubileum nekünk, hanem ígéret, biztatás és el­­kötelezés a további munkára és az eddigi szellemben való kitartásra! A miniszterelnök ujévi kihallgatása a Az MTI jelenti: Kállay Miklós m. kir. miniszterelnök újév­nap­ján délelőtt kihallgatáson jelent meg Magyarország Főméltóságú Kormányzójánál. A miniszterel­nök a nemzet jókívánságait fe­­ lf­orma­ti­zzón á Is je­le­zi »­ államfőnek az ujesz­­tendő alkalmából. Kállay Miklós m­iniszterelnök­­ a kormányzói kihallgatás után ,a Főn­éltóságú Asszonynál tisztel­gett. Roosevelt kijelentései a szövetségesek egységéről és a háború utáni terveikről Amszterdam, január 2. (Német Távirati Iroda.) Roose­­v­elt elnök, mint a brit hírszolgá­lat Washingtonból jelenti, pén­teken nyilatkozatot tett, amely­ben a többi között azt mondotta, hogy a szövetségesek most a vé­dekezésről áttérnek a támadásra. Kifejtette még, hogy a szövetsé­gesek „komolyan“ foglalkoznak azzal, hogy a harctéren megvaló­sult egységet egy másik arcvonal nem kevésbbé bonyolult problé­mái tekintetében is létrehozzák. Roosevelt elnök azután a szövet­ségesek háború utáni terveiről szólott és kijelentette, hogy min­den a jövőre vonatkozó tervezés a béke megvalósításától függ. Fejtegetése során szükségesnek mondotta, hogy a szövetségesei­ között a háború befejezése után is megmaradjon az egység. Végül kijelentette, hogy az egy évvel ezelőtt aláírt „Atlanti Charta“­­ „hit okmánya". (MTI.) A FRANCIA VÖRÖSKERESZT — mint annak idején mi is megír­tuk ebben a rovatban — lőszert ígért azoknak a vadászoknak, akik zsákmányuk egy részét a vöröskereszt útján odaajándékoz­zák a Németországban őrzött francia hadifoglyoknak. Mint­hogy egyébként a vadászok az ak­kori általános rendelkezés értel­mében fejenként egész évre csu­pán két darab töltényt kaphattak, a vöröskereszt felhívása nagy visszhangot keltett. Kitűnik ez abból, hogy a Vöröskereszt mos­tani közlése szerint a tavalyi 1.700.000 frank értékű vaddal szemben az újabb német megszál­lásig máris 4 millió frank értékű vad gyűlt össze ajándékképpen a francia hadifoglyok részére. Az adakozó vadászok részére a vörös­­kereszt 30.000 darab töltényt szer­zett be. Kiosztására azonban már nem kerülhet sor. A francia la­pokban közzétett bejelentés sze­rint a vöröskeresztnek egyelőre nem áll módjában a töltényeket kiosztania. Elnézést kér éppen ezért a vadászoktól és a hadifog­lyok nevében is köszönetét fejezi ki nekik a most valóban önzetlen ajándékokért. WTCHYBEN december 14-én hozták nyilvánosságra az első hi­vatalos lajstromot az északafrikai és marokkói veszteségekről. A lajstrom — írja a Neues Wiener Tagblatt — arra mutat, hogy a francia csapatokban megvolt a készség az angol—amerikai tá­madás visszaverésére, de a ma­gasabb francia katonai parancs­nokságok gyorsan beszüntették az ellenállást. A marokkói francia hadsereg a harcok 3 napja alatt, november 8-án, 9-én és 10-én összesen 20 tisztet és 13­ katonát vesztett. A NÉMET birodalmi vasút Berlinben kiállítást rendezett, amely a vasút jelenlegi teljesít­ményeit­ szemlélteti. Igen érdekes az­ az ábra, amely a birodalmi vasút egynapi teherszállításának mennyiségét tünteti fel. Ha az egynapi szállításhoz szükséges te­herkocsikat egyetlen szerelvénnyé illítanák össze, a kocsisor Berlin­től Isztambulig nyúlna. A VÉDNÖKSÉG földművelés­ügyi minisztere rendeletben ér­tesítette­ a nyilvánosságot, hogy december 2-a óta zsidók részére semmiféle gyümölcsöt, főzeléket és gombát, akár friss, akár szá­rított állapotban, továbbá­­sem­miféle diót, bort, grünselesszt és gyümölcslevek édes árut, sajtot, halat és halkészítményt, szár­nyast és vadat sem ingyen, sem pénzért nem szabad kiszolgáltat­ni. A tilalom a hal-, baromfi- és vadkonzervekre is vonatkozik. Felhatalmazza a miniszter az élelmiszer jegybeváltó helyeket, arra is, hogy a zsidók élelmiszer­jegyeinek beváltását a készletek arányában korlátozzák. A ren­­delet éthágói a legszigorúbb bün­tetés alá esnek.­­­ Halálos szerencsétlenség történt péntek délután az egyik dunai uszályon. A Révész­ utca előtt horgonyzott, az uszály és Verebes Bálint 45 éves hajómu­­­­kás, aki a hajóra igyekezett, az erős ködben nem látta az uszály­ra vezető pallót és a Dunába zuhant. Kiáltásaira a hajósok közül többen segítségére siettek, azonban minden igyekezetük hiábavaló volt, a hajómunkás a vízbe fulladt. Holttestét még ne­m találták meg.­­ A drávaf­oki templom javára rendezendő tárgysorsjáték húzását elhalasztották. Egyes nyeremény­­tárgyak beszerzése ez ideig nehéz­ségekbe ütközött, másrészt a sors­jegyek értékesítésére is oly kevés idő állott rendelkezésre, hogy­ a cél érdekében a húzást 1943. feb­ruár 8-án tartják meg. A húzás eredményét ennek megfelelően a február 14-én megjelenő Új Nemtö­zedék fogja közölni. Közellátási közlemények A főváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy a ja­nuár 1­7-ig érvényes buda­pesti és pestkörnyéki hús­­jegyek 1—5 szelvényei kivé­tel nélkül mind beválthatók. B. u. é. kivin kedves vevőinek MAGYAR­ JÁNOS bor- és szeszbizományos, Semse y AjVáoS* utca &. fr. 3. — Telefon: 236—83$. FRANCI­A-ÉSZAKAFRIKA ka*­tonai hatóságai — olvassuk a Neues Wiener Tagblattban rádión felszólították az arab tisz­teket és altiszteket, a sivatagi rendőrség segédrendőreit és biz­­tosító csapatait, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, jelent­kezzenek szolgálattételre az ille­tékes hatóságoknál. Ilyen fel­­hívást csak a legnagyobb vesze­delem esetén szoktak kibocsátani. A sivatagi rendőrséget utoljára akkor mozgósították, amikor Ab­d el Krim Fez városát fenyegette. A SZÓFIAI rendőrség két­ nap alatt 310$ járókelőt ítélt perui- büntetésre, amiért szemetet szór­tak el az utcákon. . .­­ ...... .

Next