Uj-Somogy, 1920. október (2. évfolyam, 224-249. szám)

1920-10-22 / 241. szám

il. évfolyam. Kaposvár, 1920. október 22. péntek. 241. 1347 ) szám. 328 K­«Mtöség ás Maneatvatan MSFESVAR, KOHTKáSSY­ UTCfi 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Fejetös szerkesztS: 0­, THU8Y Z S I 6 M 0 N D. ElO­sz«tási árak: Égés* é*r« * - - - 240 K | negyed évre - - • 80 K fél évre.....................120 K | Egy nóv* - - • ■ • 20 K Egyes szám­ára 1 korona. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. A ház szerdai Mása. Rakovszky István elnök féltizenegy óra után nyitotta meg az ülést. A parlamenti vizsgálóbizottság előadója, Mikovényi Jenő tesz jelentést a Lingauer Albin által a nyugatmagyarországi állatkivitel és cserekereskedelem, valamint a svájci szénakivitel és más közélelmezési visszaélé­sek kérdésében ez év március havában a földmivelésügyi, a közélelmezési és pénzügy­­miniszterhez intézett interpellációjának meg­vizsgálása tárgyában. A bizottság megállapí­totta, hogy ha történtek is visszaélések, azok , az akkori idők zavarainak tudhatók be. Te­­­kintettel arra hogy nagy bűnök nem tör­­­­téntek, kéri a Házat, mentse fel a bizottsá­­­­got és térjen napirendre az ügy felett. A nemzetgyűlés a jelentést elfogadta és az ügy felett napirendre tért. Rakovszky István elnök indítványozza, hogy a legközelebbi ülést kedden délelőtt tíz órakor tartsák. Ferdinándy Gyula belügyminiszter há­rom törvényjavaslatot nyújt be a megyei, városi és törvényhatósági választói jog tár­gyában. Az interpellációk: Ruppert Rezső : Aggódva látja, hogy a polgárság egy része bizonyos büntetendő cselekmények miatt katonai bíráskodás alá kerül. Emiatt azután sok visszaélés történik. Amíg egy polgár a katonai bíróság elé jut, egész kálváriát kell végigjárnia. Sok, nagyon sok visszaélés történik és megtörténhetik az is, hogy a katonai adminisztratív­­hatóságok intézkedése és bánásmódja folytán a kato­nai bíráskodás maga is feleslegessé válik. Rátér a Landau Ügyre. Sajnálattal kell kö­zölnöm, hogy a világsajtóban említett ese­mények tényleg megtörténtek. Egy Dóbé Nándor nevű borbélysegéd, többszörösen büntetett fegyenc a végoka ennek a bűn­ténynek. Dóbé Nándor egy Bán nevű em­bertől bérbe vett 40 hold szőlőt és borke­reskedelemmel foglalkozott. A szőlőbirtokot úgy kezelte, mint a sajátját és az összeha­rácsolt pénzből, amelyet előző csalásaiból, zsarolásaiból szerzett, a legelőkelőbb életet folytatta. Állandóan automobilon járt fel Bu­dapestre és nagyúri életet élt. A proletár­diktatúra után Dobé több borkereskedővel lépett érintkezésbe, így került összekötte­tésbe Landau Adolf borkereskedővel is, aki­vel 6000 hektoliter bor szállítására kötött üzletet. Erre a célra egy alkalmi társulás jött létre. Minthogy a vele összeköttetésben állott borkereskedők látták, hogy gyanús üzelmeket folytat, megindultak ellene a fel­jelentések. Végre a Landau-cég is feljelen­tette és a múlt év november 25 én letartóz­tatták. Egészen ez évi augusztus 20 ig volt letartóztatva, amikor a hitelezők visszavon­ták a feljelentéseket, mert kiegyezett ve­lük. Mikor Dolé kijött a fogságból, azt állította, hogy Landau őt megkárosította, egész vagyonából kiforgatta és végül ez év szeptember elején azzal fenyegette meg Landaut, hogy ha nem fizet neki egy milliót, ez az életébe fog kerülni. És csakugyan Landau életébe került ez a dolog. Mikor Dobé értesült arról, hogy Landau feljelentést tett ellene, az izsáki csendőrőrssel szövet­kezett (Nagy mozgás), hogy az összes fel­jelentőket, valamint a feljelentők ügyvédjeit tartóztassa le. Ennek a csendőrőrsnek a vezetője egy Névay nevű liszthelyettes, aki mindenüvé táviratozott, ahol a Landau fel­jelentői és ezek ügyvédjei tartózkodnak és táviratban adott utasításokat ezek letartózta­tására. Friedrich István : Egyenruhában van az a tiszthelyettes? Ruppert Rezső: igen, egyenruhában és ma is szabadlábon van. A csendőrök kezdték sorba járni a feljelentőket. Landau előre értesült erről és így sikerült neki elmenekülnie. Ezután Harsányi Miksa ügyvédet keresték a csendőrök, akit éjjel 11 óra után le is tar­tóztattak a lakásán. Friedrich István: Igen, tudom, abban az időtájban szoktak jönni. (Nagy derültség.) Ruppert Rezső: Két csendőr felutazott Budapestre és itt járta sorba az ügyvédeket, akik az ügyben szerepet vállaltak. Hajnalban­­ Kecskemétre vitték Harsányi Miksát. Kecske-­­­méten Dobó terrorizálta a tanukat és egye­­­­nesen kényszeritette őket arra, hogy mit vall­­­janak. Landau unokaöccse azt az óhaját­­ fejezte ki, hogy szeretne nagybátyjá­­v­a­l beszélni. Ez ellen az ügyvédnek sem volt kifogása. Még azt is mondta, hogy ki­szabadítja Landau Adolfot 500.000 koronáért, ennyit kell ugyanis adni a vezérkarnak. Természetesen Landau mindenbe beleegyezett és a Szerecsen­ utcában lakó testvéréhez adott egy 500.000 koronáról szóló utalványt. Éjjel az egész társaság visszajött Budapestre, hogy a pénzt behajtsa. Október 1- én a budapesti rendőrség Dobét korábbi bűncselekménye miatt letartóztatta. Harsányi ügyvéd csak a kormány intézkedésére, az interpelláló közben­járására szabadult ki. Szeptember 19-én a Bristol szálló előtt egy dr. Sipos Kamilló nevű katonai nyomozó és Ruzics ügyvéd kémkedés és a kormányzó megsértése címén letartóztatták Landau Adolfot és Géza nevű fiát. Landauékat előbb a szerecsen­ utcai kémelhárító osztályba vitték, a G­ osztályba a Latin csoportba, majd Davidovics Jenő bérkocsiján a kelenföldi 2- es laktanyába szállították. Fridrich István: Igen rendes hely. Ruppert Rezső: Már útközben is össze­vissza verték őket és a laktanyában folytatták ezt, úgy hogy például Landau Géza óráját palacsintává lapították össze. Vasárnap ki­derült, hogy Ruzics és Sipos a 6. osztály egyes embereivel és egy csomó katonai nyo­mozóval szövetkezve Landau Adolfot egész vagyonától akarták megfosztani. 20-án Dóbé, Sipos és Ruzics valóban megjelentek a kelenföldi laktanyában és ott az összevert, agyonkínzott Landau Adolfot rábírták arra, hogy egyezséget írjon alá, mely szerint 2,700 000 korona értékű papírokat, pénzt és egyéb értéktárgyakat adjanak ki. Landau Elemér és Zilahi ügyvéd akkor mindjárt, éjjel eljöttek hozzám, hogy taná­csot kérjenek, hogy mit tegyenek, mert azt hallották, hogy ha nem tesznek gyorsan va­lamit, Landau Adolfot kiviszik Orgovány határába. Friedrich István: Azért szöktem meg én is Balatonfüredről. Ruppert Rezső: Ekkor már a honvé­delmi miniszter, az igazságügyminiszter és a belügyminiszter is beleavatkozott az ügybe. Szigorú parancsok mentek ki, hogy Landaué­kat át kell szállítani a Margit körútra. Igye­kezetem az volt, hogy Landauékat legalább relatíve jobb helyre juttassák. (Mozgás a Házban. Friedrich István közbeszól: Nagyon jó hely, jól választott!) úgy vélekedtem, hogy ha Landauék a hadsereg ellen vétettek is, olyan helyre vigyék őket, amely a had­bíróság védelme alatt áll, vagyis az ő ese­tükben illetékes. Másnap, szeptember 21 én nem sikerült végrehajtani a zsarolást. Siposs Kamilló nem tudhatta, hogy milyen meg­egyezés történt közöttük másnapra nézve. Ezért nem tudva, hogy csak másnapra kell nekik lefizetni az 500 000 koronát, magán­akciót kezdett és elvitette Landauékat a hon­védelmi minisztérium épületének egyik zug­helyiségébe. (Nagy mozgás a Házban: Hal­latlan ! A honvédelmi minisztérium épületébe­n) Ruppert Rezső: Nem sikerült egészen végig megállapítani, hogy milyen kínzások­nak vetették alá Landaut. Landau csak any­­nyit mondhatott még halála előtt, hogy ren­geteg vizet itattak vele. Friedrich István­: Tíz litert, annyit szoktak. Ruppert Rezső: Féllábára állították, majd meztelenre vetkőztették. Friedrich István: Ez még mind semmi. Majd én mondok el cifra dolgokat. • Ruppert Rezső : Azután az altestükbe valami izzó dologgal nyúltak bele, valószínű az, hogy lápiszos pálcikát dugtak beléjük, ami azt az érzést kelti mintha tüzes vassal égetnék a belső részeket. Minthogy Ruzics az egész ügyben mindig szerepel, feljelentették a rendőrségen. A rendőrség le is tartóztatta. Sípost nem le­hetett letartóztatni, mert bujkál. Landau októ­ber 2-án vagy meghalt, vagy megölték, vagy öngyilkosságra kényszerítették. — Szólni kell egyet mást a katonaságról. Őt már többször félrevezették, azt mondták, hogy a nemzeti hadsereget támadja, amikor egyes emberek viselkedését teszi szóvá. Előre is tiltakozik az ilyen azonosítás ellen, mert ezek a vétkes emberek azonosítják magukat a nemzeti had­sereggel. Nemcsak polgári, de katonai érdek is, hogy rend legyen itt az orságban. Interpellációját az összkormányhoz in­tézi és a következőkben fogalmazza meg: „Kérdem, hajlandó e a kormány azonnal megszüntetni azt a júniusi rendeletet, mely egyes bűncselekményeknél polgári egyéneket katonai eljárás alá von és hajlandó-e a pol­gári személyeket minden bűntényben kizáró­lag és egyesegyedül polgári bíróság alá ren­delni ? Kérdem továbbá, hajlandó-e a vezér­kar mellett működő úgynevezett kémelhárító osztályt, mint teljesen feleslegeset, azonnal feloszlatni? (A képviselők felállanak és per­cekig tapsolják az interpellálót.) Budaváry László félreértett szavainak helyreigazítása, Benitzky Ödön személyes megtámadtatás címén szólal fel, majd az elnök 5 perc szünetet rendel el, mely után Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszol az interpellációra. A Landau-esetben egyes egyének ellen még folyik a vizsgálat, ha ez teljesen be lesz fejezve, a honvédelmi minisz­ter jelentést tesz róla a Háznak. Kijelenti, hogy ez csak ideiglenes válasz. A miniszterelnök válasza után Tasnádi Kovács József, Schlachta Margit és Nagy Pál interpellálnak. Utánuk Ereki Károly terjeszti elő interpellációját, amelyben éles kritika alá veszi a pénzügy­­miniszter politikáját. Valutánk romlása iga­zolja, hogy a pénzügyminiszter politikája rossz. Ezt ő előre látta, ezért kérte bizottság

Next