Uj-Somogy, 1937. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1937-07-16 / 158. szám

19S7. Julias 18. w-smm kJíyári kosztümök, kabátok, ruhák és fürdőtrikók nagy válasz­­tékban, mélyen leszállított ávcan &ürst d­ivatházban 36.utca 27. szám. Telefon­: 6­85. 16530 Magyar, vagy jugoszláv állam­polgáráé Gellért Vilmos kaposvári hírlapíró ? A trianoni sorstragédia, úgy lát­szik, csak nem akar véget érni. Legújabb áldozata deliért (Gruber) Vilmos kaposvári hírlapíró, akinek úgy látszik, szerencsétlensége, hogy Eszéken született 1909. febr. 4-én s 1911. óta állandóan Kaposváron lakik. A jugoszlávok fejlett kémhálóza­tukkal ezt a tényt kinyomozták és a trianoni békeszerződésbe kapasz­kodva, diplomáciai úton megkeres­ték a kaposvári ál­lam­rendőrsége­t, hogy mint jugoszláv katonaszöke­vényt, toloncolja át a határon. Gellért Vilmost­­a rendőrségen Sántha Béla rendőrfogalmazó hall­gatta ki. Előadta, hogy tényleg Eszéken született, de 2 éves kora óta Kaposváron él, édeslapja hosszú i­dőn át adófizető polgára volt a városnak, horvátul, v­agy szerbül egy szót sem tud. Igaz, hogy nem l optált, de a trianoni békeszerződés életbeléptekor 12 éves volt s ké­sőbb nem is gondolt arra, hogy ő nem magyar állampolgár, hanem jugoszláv. Vallomásáról jegyzőkönyvet vet­tek fel s Gellért most hatóságtó­l hatósághoz szaladgál, iratokat sze­rez be, hogy elkerülje a kiutasítás veszélyét s bebizonyítsa, hogy igen­is magyar állampolgár és semmi köze Jugoszláviához. mptmmuppmpm Közel száz főnyivel emelkedett a tanulólétszám a csurgói gimná­ziumban az új internátus révén. A csurgói ref. Csokonai Vitéz Mihály gimnázium értesítőjét most tette közzé dr Bene Kálmán, az intézet kiváló igazgatója. Az érte­sítő elüt a szokásos értesítőktől, mert valóságos könyv, természete­sen pompás, irodalmi értéket kép­viselő tartalommal. Az értesítő bevezetőül kegyeleties szavakkal emlékezik meg a ma­gyar kálvinizmus nagy halottjáról, dr Balhatár Dezső debreceni ref. püspökről és az intézet elhunyt ta­náráról, Marsai Lajosról. Az el­­múlt iskolai évben fordulóponthoz érkezett az intézet, dr Matol­csi­ Sándor igazgatótanácsi elnök át­érezve a csurgói gimnázium rend­kívüli nemzeti fontosságát, melyet mint kulturvégvár a határon be­tölt és felépíthette az intézet új mó­dora, minden igényt kielégítő intere­gátusát. A modern internátus fel­építésének az eredménye volt, hogy az 1935—36-os iskolai év 359 nö­vendékével szemben az 1936—37-es iskolai évben 449 tanulója volt az intézetnek. Az új internátust 1936. szeptember 15-én avatták fel nagy ünnepség keretében. Az ünnepi be­szédet dercsikai Huszár Aladár fel­sőházi tag mondotta. Bene Kálmán igazgató és gróf Festetics Domonkos mondottak nagyhatású beszédeket. Ugyancsak az elmúlt iskolai év­ben valósult meg a Ligetben a Cso­konai Vitéz Mihály emlékmű is. Az intézetben el. Bene Kálmá­n igazgatóval az élen 24 tanár műkö­dött. Az intézetnek egy halot­tja volt, Szili István VIII. o. tanuló. Az ér­tesítőben dr Bene Kálmán igaz­­­gató hangsúlyozza, hogy az ifjú­ság vallás-erkölcsi nevelése foko­zott gondoskodás tárgya volt. Az intézet növendékei az elmúlt év­ben külföldi kiránduláson is részt­vettek. örömmel számol be arról Bene Kálmán igazgató, hogy a ta­nulmányi felügyelők mind kivételi nélkül a legnagyobb elismerés hang­ján emlékeznek meg az intézetben tapasztaltakról. A tanári kar az in­tézetben elvégzett munkáján kívül Csurgó társadalmi életéből is ki­veszi részét és minden társadalmi megmozdulásnál ott van, ha az nemzeti vagy vallásos célt szolgál­. Az ifjúsági egyesületek munkájá­ról elismeréssel nyilatkozik Bene igazgató. Eredményesen működött az intézet cserkészcsapata is, Máj­­téffy Béla tanár parancsnoksága alatt. Az internátusban 152 tanuló lakott. A jó tanulókat az elmúlt iskolai évben is pénz- és könyvju­talomban részesítették. A tanítás eredménye nagyon megnyugtató. Az osztályvizsgálatot­ lett 449 tanuló közül jelesrendű 56 (12,5 százalék), jórendű 117 (12,1 százalék), elégséges 240 (53.5 szá­zalék), egy tárgyból elégtelen 31 (6.9 százalék), két tárgyból 1 (0.2 százalék), több tárgyból 4 (0.9 szá­zalék) . A tanítás eredménye szerint leg­jobb volt a VII. a), I. és II. osztály, leggyengébb a VII. b). —­­ Rádió - műsor. Pénteken, júl. 16. 6.45: Torna, Lemezek, ét­rend, közlemények. 10: Hírek. 10 óra 20: Felolvasások. 11.10: Víz­­jelzőszolgálat. 12: Harangszó, idő­járásjel. Majd: Zene. 12.30: Hírek. 13.30: Zene. 14.40: Hírek. 15: Pi­aci árak. 16.10: Előadás. 16.45: Idő­jelzés, időjárásjelentés, hírek. 17: Előadás. 17.30: Cigányzene. 18.45: Előadás. 19: Énekest. 19.55: Zene. 21.25: Szalonzene. 23: Lemezek. — Bp. II., 19.10: Tánclemezek. 19.55. 19.55: Előadás. 20.25: Hírek. 20.45: A Budapesti Kültelki Munkás Dal kör énekel. Ciángázzal ölte meg magát egy­­vár­­borbélymester. Borzalmas módon követett el ön­gyilkosságot Nagy Károly kaposvári borbélymester, akinek a Kossuth Lajos­ utcában, a Dunántúli Bank épületében van borbély- és fodrász­üzlete. Eperjesi Jánosnak, a Dunántúli Bank altisztjének, a bank udvará­ban levő lakását szerdán ciánoz­­ták. A ciánozó vállalat emberei a lakásba a délelőtt folyamán enged­ték be a gázt és a rendelkezések­nek megfelelően a figyelmeztető cé­dulát kiakasztották a lakás ajtajá­ra. A Lakás egész este 6 óráig, ami­kor a ciánozó vállalat egyik embe­re megjelent a lakásban, zárva volt s csak 6 óra után nyitotta ki a vállalat embere az ablakokat, hogy a ciángáz húzódjék ki.­­Nagy borbélymes­ter már nap­közben többször bement az udvar­ba és figyelmesen olvasgatta az aj­tóra kifüggesztett figyelmeztető cé­dulát. Amikor a ciánozó ember már elment, 7 órakor Nagy ismét nézte a cédulát. Ugyan­akkor Eperjesi bankaltiszt megkérte az udvarban lakókat, hogy mivel a lakása abla­ka egész éjjel nyitva lesz és ők nem fognak otthon tartózkodni, vigyáz­zanak, nehogy valaki éjjel bemász­­szon és valamit elvigyen, így töb­bek között özv. Bob Ágostonnét, a »Kesztyűszalon« tulajdonosát is megkérte Eperjesi. Este fél 10 tájban özv. Bobné, aki a tisztítóhelyiségben tartózko­dott, az udvar felől a nyitott abla­kon át nagy ásítást hallott. Pár perc múlva az ásítás megismétlő­dött, azonban nem gondolt semmi­re sem. Halott a ciánozott lakásban. Csütörtökön reggel háromnegyed 7 órakor a ciánozó vállalat embere megjelent Eperjesi Lakásában. Még mielőtt bement volna, megdöbben­ve látta, hogy a szoba mindkét ablaka be van téve. Még méltatlan­kodott is, hogy miért tették be az ablakokat, amikor azoknak szellőz­tetés végett egész éjjel nyitva kel­lett volna Lenniök. Amikor bement a szobába, a legnagyobb megdöb­benésére egy férfit látott a szoba padlóján feküdni. Kirohant a szo­bából és embereket hívott. Ekkor megdöbbenve állapították meg, hogy a ciánozott lakás halottja Nagy Ká­roly borbélymester. A szerencsétlen ember, aki egyik legtekintélyesebb tagja volt a kaposvári iparosságnak, öngyilkosságot követett el. Hogy történt az ön­gyilkosság ? Az öngyilkosságról még a kora reggeli órákban értesítették a rend­őrséget, ahonnan bizottság szállt ki az öngyilkosság színhelyére. A rend­őrorvos megállapította, hogy Nagy­ borbélymestert ciángáz ölte meg. A rendőrség rekonstruálta az ön­­gyilkosság körülményieit és megál­lapították, hogy Nagy borbélymes­ter szerda este 7—8 óra között egy óvatlan pillanatban, amikor az ud­varon nem tartózkodott senki,, be­mászott a nyitott ablakon a cián­gázzal még tele levő lakásba, mely­nek az ablakait betette maga után , a lakásban levő gáz aztán végzett a szerencsétlen emberrel, özv. Bob­né Nagy hörgését hallhatta, de ter­mészetesen nem gondolhatott arra, hogy valaki öngyilkosságot követett el. A szerencsétlen véget ért bor­bélymester holttestét még a reggeli órákban kiszállították a hullaház­ba és a családja iránt városszerte óriási részvét nyilvánul meg. Az ügyészség, mivel minden kétséget kizáróan öngyilkosság történt, ki­adta a temetési engedélyt. s Magyar ötvös és arany ékszereket vásároljon Vargánál Kaposvár, Teleki­ u. 10 Telefon: 161. 16533 Hiába fíW /]&? fárad, mi ^ fm /Jy • » sabb 8^=4557=7 JEL sehol S8IH telelhet 158B8 Kaposvár, Fő­ utca S3.

Next