Unitárius Élet, 1980 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Dr. Lékai László bíboros kitüntetése Az Amerikai Egyesült Államok egyházainak képvi­selőit tömörítő társadalmi szerv, a Lelkiismeret Fel­hívása Alapítvány dr. Lékai László bíborosnak, eszter­gomi érseknek adományozta az ez évi Lelkiismeret Embere Díjat. A díjat november 13-án Esztergomban nyújtotta át Arthur Schmier rabbi, az amerikai küldöttség veze­tője, dr. Lékai László bíborosnak. A bensőséges ünnepen jelen volt Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Molnár Béla, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának titkára, Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagy­követe. Ugyancsak jelen voltak a magyar római katolikus püspöki kar tagjai, továbbá a magyarországi egyházak vezetői: dr. Bartha Tibor püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkész-elnöke, dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, dr. Ferencz József unitá­rius püspök, dr. Nagy József, a Szabadegyházak Taná­csának elnöke, dr. Héber Imre, a MIOK elnöke, dr. Salgó László főrabbi, feleségeikkel. Az alapítvány a katolikus, protestáns, izraelita és görögkeleti vezetőknek az a koalíciója, amely azt a célt tűzte ki, hogy mindenfajta vallás szabadságát előmoz­dítsa és erősítse, elismerését fejezze ki a különböző vallások közötti együttműködésben és megértésben tanúsított közreműködésért. Miklós Imre államtitkár — Schneier főrabbi méltató beszédét és Lékai László bíboros érsek válaszát köve­tően — a Magyar Népköztársaság kormánya és a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa nevében mondott kö­szöntő szavakat. A díj átadása után dr. Lékai László bíboros vacsorán látta vendégül a meghívottakat. A küldöttség tagjait november 14-én fogadta Aczél György miniszterelnök-helyettes. Ugyanaznap az Ar­e­­rikai Egyesült Államok nagykövete, Philip M. Kaiser adott fogadást az amerikai delegáció tagjai és a ma­gyarországi egyházak vezetői tiszteletére. Héttagú magyar egyházi delegáció tartózkodott az Egyesült Államokban október 29—november 12. között a „Felhívás a lelkiismeretre” elnevezésű alapítvány meghívására. A küldöttség vezetője dr. Prőhle Károly evangélikus teológiai professzor, a Magyarországi Egy­házak Ökumenikus Tanácsának főtitkára volt, tagjai pedig: dr. Huszti Kálmán református lelkipásztor, kutató professzor, Gaál Botond, a debreceni Kollégium főigazgató-helyettese, dr. Nyíri Tamás római katolikus teológiai professzor, dr. Bacsóka Béla görög­katolikus lelkipásztor, Schöner Alfréd rabbi, Viczián János bap­tista lelkipásztor voltak. A meghívás alapján a delegáció New Yorkban és Washingtonban egyházi intézményeket látogatott meg, és vezető egyházi személyiségekkel találkozott. A delegációt Budapesten fogadta Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese. Bartók-centenárium 1981. márc. 25-én lesz száz esz­tendeje annak, hogy a huszadik század nagy zeneköltője, Bartók Bé­la született. Az évforduló alkalmából a Par­lament Gobelin termében megalakult a Bartók Béla emlékbizottság. El­nöke Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, alelnökök, dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter és dr. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter. A bi­zottság titkára dr. Tóth Dezső mi­niszterhelyettes. E bizottság hivatott a jövő évben Budapesten, vidéken és külföldön tartandó nagyszabású ünnepségek előkészítésére. Az alakuló ülésen a Bartók csa­lád képviseletében részt vett a nagy zeneszerző fia, Bartók Béla, egyhá­zunk főgondnoka is, aki a sajtó kép­viselőinek a következő nyilatkozatot adta: — Az emlékbizottságban negyven­­ketten foglalnak helyet. Neves mű­vészek, zenei intézményeink vezetői, így az operáé, televízióé és rádióé. — Mikor kezdődnek az ünnepsé­gek? — A centenáriumi felhívást 1980 karácsonyán óhajtja publikálni a bizottság. Az események két fő cso­portban zajlanak majd le, a legtöbb természetesen március 25. körül. — A család? — Kívülem Bartókné Pásztory Dittát és Amerikában élő testvér­öcsémet, Bartók Pétert is meghív­ják. De tágabb értelemben a bizott­ságban lesz néhány olyan művész is, aki zenei kapcsolatban állt apám­mal, így Ferencsik János, Fischer Annie. — Külföldiek? — Bartók Béla művészete lesz a témája egy nemzetközi kongresszus­nak, amelyre a világ minden tájáról várhatók vendégek. Itt kívánom hangsúlyozni, milyen fontos művé­szi esemény zajlik le ősszel: a Liszt—Bartók nemzetközi zongora­­verseny. — Ön személy szerint mivel járul a centenáriumhoz? — Elkészültem a Napról napra sorozat számára írt, apámról szóló biográfiámmal. A szokásosnál vasta­gabb kötet abban az időben lát majd napvilágot. Ajándék könyvtárunknak és levéltárunknak Egyházi könyvtárunk és levéltá­runk érdekes anyaggal gyarapodott, melyet néhai dr. Zsakó Andor és dr. Zsakó Gyula emlékére, az általuk gyűjtött könyv- és levéltári anyag­ból leszármazóik ajándékoztak. Az anyag kiválogatását Zsakó Andor budapesti presbiter atyánkfia végez­te. A könyvek és folyóiratok között igen gazdag a Keresztény Magvető anyaga. Az unitárius szerzők között dr. Gál Kelemen, dr. Tóth György, dr. Sze­nt-Iványi Sándor munkáit em­lítjük meg. A kéziratos anyag is igen gazdag, pl. Berde Mózsa végrendelete, Kele­men Lajos által küldött XVIII. szá­zadi abrudbányai, verespataki, to­­rockói és torockószentgyörgyi kijegy­zések, Kriza János, Ferencz József püspökök levelei, Benczédi Gergely, Jakab Elek, Józan Miklós feljegy­zései stb. DIALOGUE A belga szabadelvű protestánsok gyülekezete Bruxeilles-ben e címen ad ki egy folyóiratot, melynek célja a modern liberális teológiai gondo­lat ismertetése. Munkatársai közt is­merősöket találunk: Laurent Gagne­­bin, a párizsi Foyer de L’Anne lel­késze, dr. Bernard Reymond, lausan­nei lelkész, a montpellieri francia protestáns teológiai fakultás előadó­tanára. A szemle 1979. decemberi számá­ban dr. André Gounelle, montpel­lieri protestáns teológiai professzor — aki a nyáron részt vett a romániai unitáriusok emlékzsinatán, és ott előadást is tartott —, részletes tanul­mányt írt Dávid Ferencről. Vázolja a XVI. századi Erdély történetét, ismerteti Dávid Ferenc életútját, szól az úrvacsora és a trinitás kér­dése körül zajlott egykori vitákról. Hangsúlyozza, hogy Dávid Ferenc alaptétele a tolerancia volt, végül ismerteti életének utolsó éveit, és tragikus halálát, melynek négy év­százados évfordulója adta az alkal­mat tanulmánya megírására és köz­lésére. 2 UNITÁRIUS ÉLET

Next