Uránia Nemzeti Almanach, 1832 (5. évfolyam)
Takácsi Józsa: Etelköz
Fegyvereit „kelj föl bajnok! szép hírű hazádat Dúlni akarja Zavar, tenger sokasága hadával Rettenetes; de Emér nem tudsz rettegni ’s ne rettegj. Föl hát büszke Emér! hozzd el buzogányod’ erőjét“ Lelke’ haragjában megbúsult Dalnok imigy szólt. ’S villámként kele büszke Emér Túr’ gyermeke, nyil Meghúzván kifeszült idegen hideg éji szeleknél Zengi halál’ dalait ’s el hat szava meszsze Terekhez, é S kürtje riadtától szomoria nyög vissza Etelhez. ’S megy keserüsséggel lelkét teli hordva haraggal Büszke Eraér, nyomain Dalnok’ dandára, turulként Messze tekint Dálnok ’s nem lát hadat állni Terek. De iszonyú hangon megcsöndülő fegyverük a’ hős Ifjúknak. Fölütötte fejét a’ zajra kevélyen A tenger Zavar; és fölkelti az őr’ szava okét. Büszke Emér kürtjét megfújja keserves ajakkal És a’ mély völgyet mint menny’ dörögése bejárja Harczra hivó zajjal kürtjének szózata mélyen , De mélyebbre hat a’ daliák’ szívébe. Haduro Dálnok előre megyen ’s felsóhajt lelke Hadúrhoz; Szóla pedig „Fölséges uram , diadalmas Ur isten! Adj ma erős Dalnok’ karjába , vezesse hatalmad Fegyvere’ förgetegét; villámidat addsza ma nékem .