Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919
1919-01-18 / 1.szám
demeinek szentelve, érezné maradandóbb emléket hagy hátra az egylet tagjainak szivében és indítványozza, hogy a tagok ebbeli érzelmei és gr. Batthyány Elemérhervadhatatlan érdemei jegyzőkönyvileg megörökíttessenek. A közgyűlés kitörő lelkesedéssel fogadta az indítványt és elrendelte, hogy gr. Batthyány Elemérnek az egylet körül szerzett, soha el nem hírvadó érdemes jegyzőkönyvbe foglaltassanak. Áttérve a napirend 3. pontjára, felolvasták a földmivelési miniszter 161.255 számú, deczember 31-én érkezett átirata. Miután gr. Csekonics Gyula igazgatósági tag, úgy a maga, mint igazgatótársai nevében kijelentette, hogy megbízatásuk mindenkor az egylet rendelkezésére áll, a rendkívüli közgyűlés egyhangúlag egy tíz egyleti tag aláírásával ellátott válaszadását határozta el. Dr. Batthyány Elemér indítványára a rendkívüli közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy azon esetben, ha arra meghívást kapna, a benyújtott válasz alapján szóbelileg tárgyalhasson a földmivelési minisztériummal. Dr. Harkányi Andor indítványára a közgyűlés egyhangúlag felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a szóban forgó javaslatoknak, mint legvégső érdemleges engedményeknek keretén belül, részletkérdéseket illetőleg teljhatalmúlag tárgyalhasson. Az esetleg szükséges intézkedések megtételével a közgyűlés a választmányt bízza meg. * A Pestvidéki Versenyegylet január 9 én rendes évi közgyűlésre ült össze gr. Pejacsevich Albert elnöklete alatt. Jelen volt: Bossányi-Havas Tibor százados, gr. Cziráky György, ifj. gr. Esterházy Károly, Jeszenszky Elemér őrnagy, nemeskéri Kiss Sándor, Lekky István, Lipthay Béla, Molnár Lajos őrnagy, Erhwaben-Durneisz Gyula és gr. Teleki László,lés elhatározta, hogy miután az alapszabaképeznek szerves egészet és hiányosak dolgozza és mig ez megtörténik, haladék a mivelési minisztériumtól, az általa előirtek teljesítésére. *лвок Szövetkezetének január 14-én Jitkey léte alatt tartott évi rendes közgyűlésén : br. Baich Péter, Baghy Gyula, gr. Battof, gr. Cziráky György, Egyedi Lajos, ifj. gr.,p.e.házy Károly, br. Harkányi Andor, nemeskéri Kiss Géza, nemeskéri Kiss Sándor, Lekky István, Lipthay Béla, Molnár Lajos őrnagy, gr. Pejacsevich Albert, br. Schwaben-Durneisz Gyula, gr. Szapáry Iván, Iittner Béla és Zsigmondy Géza. gyűlés először az 1918. évi zárszámadást fúj majd az 1919. évi számadások felülvizsgálás, megbízta gr. Csekonics Sándort és Luczenbachet .lést. Ezután a választmány kiegészítése következett, miután az alapszabályok értelmében a választmány egyharmada leköszönt tisztségéről. A leköszönt választmányi tagokat gr. Csekonics Sándort, dr. Harkányi Andort, Inkey Antalt és Lossonczy Gyulát az 1919—20. és 20 évekre újból megválasztották. A következő pont az egyesület múlt évi működésével foglalkozott, majd az 1919- évi költségvetést tárgyalta és elhatározta a fokozódó drágaság kárainak ellensúlyozásául a díjak 50%-kal való emelését. Végül a földmivelésügyi minisztérium leiratát tárgyalta a közgyűlés, melyre vonatkozólag Egyedi Lajos, Lekky István és Liptay Béla hozzászólása után kimondta a közgyűlés az alapszabályoknak a leirat értelmében való megváltoztatását, melynek elvégzésével gr. Battyány Gábort, dr. Harkányi Andort, nemeskéri Kiss Sándort, Lekky Istvánt és Liptay Bélát bízta meg. Nemeskéri Kiss Sándor indítványára egyhangúlag elhatározták egyes versenyeknek a hősi halált halt űrlovasokról való elnevezését. A közgyűlés után tartott választmányi gyűlés Inkey Antalt három évre ismét elnökké választotta. * A Magyar Lovaregylet közgyűlését követő napra tehát január 9-ére a Lótenyésztők és Versenyzők Szövetsége rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen Egyedi Lajos elnöklete alatt részt vett Baló István szds., Bamberger István, dr. Beretvás Farkas, Blau Miksa, Brachfeld Lajos, Duschenek Antal, Duschenek Jenő, dr. Egyedi Artúr, és fivére, Fischer Mihály, Föld Aurél, dr. Gurtiman Henrik, Halász Péter, dr. Harkányi Andor, Horváth Károly, lovag Hühner Rezső, Issekutz Gyula szds.,gr. Jankovich-Bésáti Endre, Jeges Sándor, Jeszenszky Elemér őrnagy, Kinn százados, Kövér Miklós, Küsztler Henrik, Molnár Lajos őrnagy, Úszi Kornél, Pálmai Henrik, dr. Pályi Ede, Peller József szds., Reiter József szds., Román Gyula, Schwab Lőrincz fhdgy., Szabóky Richard, Verebély Dezső, Zungen Károly stb. Egyedi Lajos elnök megnyitván az ülést, átadta a szót Föld Aurélnak, aki bejelentette, hogy Laelme Hugó államtitkár megbízásából értesíti a közgyűlést, miszerint a földmivelésügyi kormány a Magyar Lovaregylettől megvonja a versenyrendezés jogát és azt — amennyiben az új alakulás erre jogot formálna — a Lótenyésztőkés Versenyzők Szövetségére kívánja ruházni. Ezután dr. Pályi Ede, Blau Miksa, dr. Harkányi Andor, Jeszenszky Elemér őrnagy, Egyedi Artúr, br. Hühner Rezső szólaltak fel, s e beszédek során dr. Harkányi Andor ismételten hangoztatta, miszerint csak az esetben tartja elfogadhatónak a versenyrendezés jogának a Szövetség programmjába való felvételét, ha a Magyar Lovas-egylettől ez megvonatnék és a kormány határozottan az új alakulásra ruházná ezt. Ennek daczára kimondotta a közgyűlés, hogy a földmivelésügyi kormánynyal szemben felveszi a tárgyalás fonalát és arra bizottságot küld ki. Ez a bizottság Egyedi Lajos elnöklete alatt felkereste Laehne Hugó államtitkárt és előadta a szövetség határozatát. Laehne államtitkár felszólította a Szövetséget, az alapszabályoknak a legrövidebb idő alatt való beterjesztésére hogy a versenyrendezés jogának megadása felett döntés történhessék. Egyúttal tudatta azt is, hogy eleget tesz a többek által hangoztatott azon óhajnak is, hogy a Magyar Lovaregylet igazgatóságát meghallgatja és ehhez, alkalmazkodóan hozza meg döntését. * Gr. Csekonics Gyula megbízatásának megfelelően a hét elején felkereste Laehne államtitkárt és az ekkor lefolyt, valamint a következő napokon folytatott tárgyalások után a földmivelésügyi minisztérium a következő leiratot küldte a Magyar Lovaregylet gazgatóságához : A Magyar Lovaregylet múlt évi 161.255/1918. 11/A—1. szám alatt kiadott rendeletemnek nem felelt meg, annak folytán a következőképpen határoztam : 1. Közérdekből nem tartom kívánatosnak, hogy a Magyar Lovaregylet ezentúludaltesten versenyeket rendezzen. Egyúttal értesítem, hogy a budapesti versenyeket a jövőben az újonnan alakult « Lótenyésztők és Versenyzők országos Egyesülete» fogja rendezni. 2. Tartozik a Magyar Lovaregylet a nevezett újonnan alakult egyesületnek minden ellenszolgáltatás nélkül, a múlt évi totalizatőr jövedelméből a folyó évi versenyek díjaira visszatartott és a vezetésemre bízott minisztérium lótenyésztési főosztályával számszerűleg megállapított összeget átadni. 3. A budapesti versenypályán lévő épületeket, valamint a tulajdonát képező berendezési tárgyakat tartozik az egylet ugyancsak az új egyesületnek díjtalanul rendelkezésére bocsájtani, hogy az új egyesület a versenypálya bérletére vonatkozólag a fővárossal a szerződést megköthesse. 4. Végül felhívom a Magyar Lovaregyletet, hogy az általa bérelt Semmelweiss-utczai házban az új egyesületnek megfelelő irodahelyiségeket állítson rendelkezésére, mire nézve az Űrlovas Szövetkezetet megfelelően utasítottam. Egyúttal az új egyesület ügymenetének megindítása érdekében engedje át a szükséges betanult személyzetet is. A most közöltek értelmében leendő intézkedéseit sürgősen hajtsa végre s annak végrehajtásáról jelentését legkésőbben a rendeletem kézhezvételéről számított 14 napon belül hozzám tegye meg. Úgy halljuk, a Magyar Lovaregylet részéről átadandó összeg circa öt és fél milliót tesz ki, amely biztosítaná az új Szövetség által kiírandó versenyek díjazását. Emellett azonban Magyar Lovaregylet az escoti Royal meeting mintájára Alagon néhány napon szintén rendezne versenyeket. A további reformok közül most van szervezés alatt az Országos Versenyügyi Tanács, melynek kinevezése a napokban várható, KKRH8EK Jó állapotban levő SS" Smicle It Weatston-revolvert, 7 ,5 és 9 mm. Browning ismétlőpiztolyt, adnék értül, cserébe: Frommer Stop vagy Baby ismétlőpisztolyokat, II mm olasz hadseregrevolvert, 9 mm. Paralelliimot, 96. mintiiju Mauser ismétlőpisztolyt (tatokkal). Czim a szerkesztőségben a LÓVERSENYÜGY REFORMJAI I A LÓTENYÉSZTÉS SZEMPONTJÁBÓL.* Irta: Konkoly Thege Sándor dr., a «Köztelenrsszerkesztője. Nemcsak a szakembereknek, de még a nagyközönségnek isfeltűnt, hogy az elmúlt évben a napisajtó mily gyakran és behatóan foglalkozott a lóversenyek kérdésével, bár — mindjárt megjegyezhetem — bizonyos jóhiszemű egyoldalúsággal. A nap-nap után oldalakat betöltő czikkek szinte azt a látszatot keltették, mintha ez a kérdés a jelen és a jövő annyi fontos és égető baja között az egyik legjelentősebb volna. A nyáron a versenyeken előfordult apróbb c..,akársokkal kapcsolatban a lóversenyek korlátozása és a játékszenvedély megfékezése végett fejtettek ki mozgalmat. A forradalom után pedig főleg azt hangoztatták, hogy a lóversenyügyet az új állami és társadalmi rendnek megfelelőleg reformálni kell, hogy így a versenyüzem vezetése és lebonyolítása ne legyen egy szűkkürű csoport monopóliuma, hanem azt erélyes, állami ellenőrzés mellett az összes érdekeltek demokratikusan megalakított szervezete irányítsa. A lóversenyügy reformjának kérdésével a földmivelésügyi minisztériumban megtartott értekezletek is foglalkoztak, melyeknek következményeképpen még a nyáron korlátozták bizonyos mértékben a fogadásokat, legutóbb pedig egy földmivelésügyi miniszteri rendelet demokratikus irányú átszervezésre utasította a versenyegyleteket és a játékszenvedély korlátozására mér meszebbmenő intézkedéseket is fognak életbe lépte. Bár a lóversenyeknek ilyen irányú reformját hasznosnak lehet megítélni, azonban a gazdaságot és a lótenyésztés érdekeit ezek még nevesítik ki. Sajnos, a lótenyésztési szempontokról úgy a napilapok hasábjain, mint az értekezleteken nem sok szó esett, így a szaksajtó kötelessége, hogy a kérdésnek ezzel az oldalával is foglalkozzék. Azonkívül a gazdatársadalomnak is kifejezésre kell juttatnia ama jogos kívánságát, hogy ha a lóversenyeket a «lótenyésztés érdekében» fenntartják és erre hivatkozva megengedik a játékszenvedély tombolását, akkor találjanak módot a reformok során arra is, hogy a lóversenyek gyakorlati eredménnyel tényleg szolgálhassák is az országos lótenyésztés érdekeit. Amikor olyan hangok hallatszanak, hogy a lótenyésztés és a versenyügy két külön dolog és az utóbbihoz a gazdáknak semmi köze sincsen, akkor nem szabad egy pillanatra sem feledni engedni, hogy a czél tulajdonképpen a lótenyésztés emelése, a lóversenyek létesítése pedig ennek egyik eszköze akat lenni csupán, mely a köztenyésztés szempontjából nem is áll a legelső sorban. Idővel azonban a lóversenyüzem önezés lett és a tenyésztési szempontok mellőzésével haladt a maga külön uján. A lótenyésztéssel igazán csak akkor törődik, amikor, mint a játékszenvedély szolgálatában álló czéltalan intézményt támadják, akkor azonnal beborítják a lótenyésztés hangzatos szólamainak védőpalástjával. Mi ellenben tárgyilagosan ítélünk és nem felejtjük el sohasem, hogy a lóverseny a lótenyésztés fejlesztése érdekében létesített intézmény. Ha azonban ez a kapcsolat tényleg fennál, akkor a gazdatársadalomnak mégis csak van valami köze a lóversenyügyhöz. És ha a lótenyésztés szempontjait állítjuk az előtérbe, akkor érthető, ha az eddig tervezett reformokkal még nem vagyunk megelégedve. A lótenyésztés magasabb nézőpontjából tekintve nagyon közömbös, hogy egy másodvagy harmadrangú versenyt melyik ló nyerte meg, esetleg valami csalafiutaság révén és hogy az egyes zsokék mily módon és kiknek az érdekében követték el a szabálytalan lovaglást. Épp ugy közömbös az is, hogy a Lovaregylet igazgatóságába a mágnásokon kívül bekerülhetnek e más futtatók is. És még az is mindegy, hogy a játékos emberek pénzüket lóversenyen, vagy kártyán vesztik-e el. Ellenben, ha csak a lótenyésztés szempontjait tesz- A czikkel a versenyek túltengését és a telivér lovak értékének lebecsülését illetőleg nem értünk egészen egyet, de a nagy szakértelemmel megírt sorok sok hasznosat és helyeset tartalmaznak, amelyet kellő megszívlelést is érdemelnének m sseik