Magyar Vadászujság, 1934 (34. évfolyam, 1-36. szám)
1934-09-05 / 25. szám
355 tett. A rókáért azután adtam neki egy libát. Miikor szertartásos külsőségek között kicseréltük a két nemes állatot, Budarszki arca valósággal átszellemült. Mert hát, ami Angliának a gyarmat, Japánnak Mandzsúria, olyanfélét jelent a liba a cigánynak. A liba nem liba — szimbólum. Címermezőbe illő csodaállat, amit olyan nimbusz vesz körül a füstös nemzetségnél, mint fejedelmeknél a griffet. Budarszki, ahogy kitette tőlem a lábát, egyenesen a libalegelőre ment. Ott elengedte az ajándéklibát s megvárta, amíg elvegyül a többi között. Akkor azután kifogott a gágogó zsizserahadból egy óriási példányt a sajátja helyett s azt vitte haza. Engem nem nagyon szívlelt a derék cigány. Mivel erdőjáró ember vagyok, gyakorta szembetalálkoztunk egymással ott, ahol a madár sem jár és én, ha alkalom nyílott rá, mindig körmére néztem az öregnek, a madártojásokat, nyúlfiaikat illetőleg. Meg azután sohasem térek haza üres kézzel az erdőről, mindig hozok gombát, epret, valami apróságot s ezért énbennem Budarszki mindig a piszkos konkurrenciát látta. Mikor pedig egy napon azt is észrevette, hogy a kemencei patakban, lenge fehérneműre vetkőzve, puszta kézzel cigánymódra rákászom a parti gyökerek között, valósággal meggyűlölt. A vadászatra egyszer nagyon ráfizetett. Mint ahogy kisebbik hazánkban, Erdélyben, a bocskoros nimródok, jobban mondva hegyi franciák szokták tenni, ő is vadászjegy nélkül indult neki a határnak egy kis mellékkereset után. Pézsmapockot akart fogni, amelyek akkoriban érkeztek meg hozzánk felülről a Duna vízrendszerén keresztül. Egy cseh grófnő ajándékozta meg velük Európát. Hát mondom, ott csuszkált abban a pocsolyás évben, amit falyónak csúfolt a környék míg egy dupla puska patkószegre töltött jobb csöve bele nem szólt ebbe a betyár mulatságba. Hegyibe kapta az egész töltést s rögtön begurult a sáros árok fenekére. Hanem ezen történt meg azután a katasztrófa. Orvvadász kartársa, aki a lövés előtt vidrának nézte, most azt hitte, hogy keservesen megszolgált zsákmánya szökni akar s beléje küldte az áldást a balesőből is. Életveszélyes állapotban vette kezelésbe aznap éjjel Budarszkit a falu emberorvosa. Ugyanis történetesen nem volt otthon az állatorvos, akit jobban favorizált a falu, mert hát inkább maguk közé valónak tartották, mivel nem mosott annyiszor kezet, mint kollegája. Budarszki bőre alól jó marék patkó- és csizmatalpszeget, egy ceruzahegyezőt szedtek ki s ezenkívül előkerült a páciens bőre alól kis ékszerdobozom elveszett wehztheimkulcsa is. Sokáig lábadozott, míg teljesen felépült. Egész nap mozdulatlanul üldögélt a kunyhója előtt s még a hegedűt se vette a kezébe. A faluba sem járt le muzsikálni, csak nekem pengette meg nagyritkán a híres jószágot, ha megmeglátogattam. Váltig óbégatott Budarszki, hogy bárcsak a szomszéd falubeli földesúr lőtte volna le akkor, most halála napjáig úrisorban élhetne a kúria konyháján. Dehát a végzet másképen akarta. Egy másik orvvadászt küldött elé azon a gyászos emlékű napon s szegény továbbra is megmaradt annak, ami volt, köztisztasági diktátornak. A kormányzó és a sziámi trónörökös a gödöllői udvari fogolyvadászaton. Tóth Gyula kir. vadász felvétele. Új és használt vadászfegyverek, céllövőpuskák, vadász- és céllövőtöltények a legjobb és legolcsóbban! MEHLSCHMIDT GYULA ÖRÖKÖSEI TATA-TÓ VÁROS ALAPÍTTATOTT: 1780-BAN Elvállal kikészítésre és festésre szarvas-, őz- és dámvadbőröket, kesztyű-, bőrruha- és bútorbőrre, valamint vaddisznó-, róka-, vadmacska- és egyéb állati bőröket szőrmére. Borjú-, kecske- és kutyabőröket box- és chevreauxra. Nagy raktár mindennemű készbőrben. Bőrgyár is festes ZUBEK BERTALAN ES TSA puskamQves. fegyver- és sportármazában BUDAPEST. III., mÚZEUm-KÖRÚT 24 Alapítva: 1871 Árjegyzék Ingyen. Tel.: 85-707 Javítások, átalakítások, távcsőszerelések stb. kiváló szakértelemmel a legjutányosabb árakon!