Magyar Vadászujság, 1934 (34. évfolyam, 1-36. szám)

1934-09-05 / 25. szám

355 tett. A rókáért azután adtam neki egy libát. Miikor szertartásos külsőségek között kicseréltük a két ne­mes állatot, Budarszki arca valósággal átszellemült. Mert hát, ami Angliának a gyarmat, Japánnak Mandzsúria, olyanfélét jelent a liba a cigánynak. A liba nem liba — szimbólum. Címermezőbe illő csodaállat, amit olyan nimbusz vesz körül a füstös nemzetségnél, mint fejedelmeknél a griffet. Budarszki, ahogy kitette tőlem a lábát, egye­nesen a libalegelőre ment. Ott elengedte az ajándék­­libát s megvárta, amíg elvegyül a többi között. Ak­kor azután kifogott a gágogó zsizserahadból egy óriási példányt a sajátja helyett s azt vitte haza. Engem nem nagyon szívlelt a derék cigány. Mivel erdőjáró ember vagyok, gyakorta szembe­találkoztunk egymással ott, ahol a madár sem jár és én, ha alkalom nyílott rá, mindig körmére néz­tem az öregnek, a madártojásokat, nyúlfiaikat ille­tőleg. Meg azután sohasem térek haza üres kézzel az erdőről, mindig hozok gombát, epret, valami ap­róságot s ezért énbennem Budarszki mindig a pisz­kos konkurrenciát látta. Mikor pedig egy napon azt is észrevette, hogy a kemencei patakban, lenge fehérneműre vetkőzve, puszta kézzel cigánymódra rákászom a parti gyökerek között, valósággal meg­gyűlölt. A vadászatra egyszer nagyon ráfizetett. Mint ahogy kisebbik hazánkban, Erdélyben, a bocsko­­ros nimródok, jobban mondva hegyi franciák szok­ták tenni, ő is vadászjegy nélkül indult neki a ha­tárnak egy kis mellékkereset után. Pézsmapockot akart fogni, amelyek akkoriban érkeztek meg hoz­zánk felülről a Duna vízrendszerén keresztül. Egy cseh grófnő ajándékozta meg velük Európát. Hát mondom, ott csuszkált abban a pocsolyás évben, amit fal­y­ónak csúfolt a környék míg egy dupla puska patkószegre töltött jobb csöve bele nem szólt ebbe a betyár mulatságba. Hegyibe kapta az egész töltést s rögtön begurult a sáros árok fe­nekére. Hanem ezen történt meg azután a katasz­trófa. Orvvadász kartársa, aki a lövés előtt vidrá­nak nézte, most azt hitte, hogy keservesen meg­szolgált zsákmánya szökni akar s beléje küldte az áldást a balesőből is. Életveszélyes állapotban vette kezelésbe aznap éjjel Budarsz­kit a falu emberorvosa. Ugyanis tör­ténetesen nem volt otthon az állatorvos, akit jobban favorizált a falu, mert hát inkább maguk közé va­lónak tartották, mivel nem mosott annyiszor kezet, mint kollegája. Budarszki bőre alól jó marék patkó- és csizma­­talpszeget, egy ceruzahegyezőt szedtek ki s ezenkívül előkerült a páciens bőre alól kis ékszerdobozom elveszett wehztheimkulcsa is. Sokáig lábadozott, míg teljesen felépült. Egész nap mozdulatlanul üldögélt a kunyhója előtt s még a hegedűt se vette a kezébe. A faluba sem járt le muzsikálni, csak nekem pengette meg nagyritkán a híres jószágot, ha megm­eglátogattam. Váltig óbégatott Budarszki, hogy bárcsak a szomszéd falubeli földesúr lőtte volna le akkor, most halála napjáig úrisorban élhetne a kúria konyhá­ján. Dehát a végzet másképen akarta. Egy másik orvvadászt küldött elé azon a gyászos emlékű na­pon s szegény továbbra is megmaradt annak, ami volt, köztisztasági diktátornak. A kormányzó és a sziámi trónörökös a gödöllői udvari­­ fogolyvadászaton. Tóth Gyula kir. vadász felvétele. Új és használt vadászfegy­verek, céllövőpuskák, va­dász- és céllövőtöltények a legjobb és legolcsóbban! MEHLSCHMIDT GYULA ÖRÖKÖSEI TATA-TÓ VÁR­OS ALAPÍTTATOTT: 1780-BAN Elvállal kikészítésre és festésre szarvas-, őz- és dámvadbőröket, kesztyű-, bőrruha- és bútorbőrre, valamint vaddisznó-, róka-, vad­macska- és egyéb állati bőröket szőrmére. Borjú-, kecske- és kutyabőröket box- és chev­­reauxra. Nagy raktár minden­nemű készbőrben. Bőrgyár is festes ZUBEK BERTALAN ES TSA puskamQves. fegyver- és sportárm­azában BUDAPEST. III., mÚZEUm-KÖRÚT 24 Alapítva: 1871 Árjegyzék Ingyen. Tel.: 85-7­07 Javítások, átalakítások, távcsőszerelések stb. kiváló szakértelemmel a legjutá­­nyosabb árakon!

Next