Vásárhely és Vidéke, 1906. január-június (24. évfolyam, 1-77. szám)
1906-05-06 / 54. szám
1906. május 6. ______________ |»* r | 1"' ** " VÁSÁRHELY és VIDÉKE 54. szám. hangversenyre a magunk részéről is felhívjuk a közönség szives figyelmét. — Halálozások. Gyászjelentést kaptunk, mely özvegy Ruttner Ignátzné született Csáki Erzsébetnek f. hó 3-án, életének 53-ik évében történt elhunytat tudatja. Temetése tegnap délután történt. Halálát atyja, testvérei és a rokonság gyászolják. Súlyos csapás érte Gy. Szabó Pál gazdálkodót és nejét kis leánykájuknak, Gy. Szabó Mariskának f. hó 4-én, életének 9-ik évében történt elhunytával. Temetése ma, f. hó 6-án délután lesz. Halálát szülein kívül testvérei, nevelő nagyszülei és a rokonság gyászolják. — Béke poraikra. Gondnoksági gyűlés. Az állami polgári iskolák gondnoksága tegnap délután dr. Baksa Lajos elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen több folyó ügyet intézett el. Szárazéri járulékok visszafizetése. A szárazéri ármentesítő társulat f. hó 16-án kezdi meg városunkban az illetéktelenül beszedett járulékok visszafizetését az érdekeltek részére. A visszafizetések a közgyűlési teremben fognak történni, mely czélra azt a polgármester átengedte. A „Sas“ bérlőjének kérelme. Halász István vendéglős, a „Fekete Sas“ szálloda bérlője aziránt folyamodott a városi tanácshoz, hogy jelölje meg a szálloda előtti sétányban azon helyet, melyet ő üzleti czélokra felhasználhat a nyári időben s egyben gondoskodjék arról is, hogy ezen területen két villamos ívlámpa állíttassék fel. — Városunk csatornázása. Az aradi kulturmérnökség a napokban azzal a kérdéssel fordult városunk hatóságához, hogy tudassa vele, mikor lehet már hozzákezdeni városunkban az általános csatornázás munkálataihoz? — Nehezen hisszük, hogy a hatóság erre a kérdésre elfogadható és határozott feleletet tudna adni, mert ebben az ügyben még olyan fejetlenség uralkodik, hogy talán esztendőktelnek bele, míg a csatornázás keresztülvihető lesz. — A kiüldözött Nagy Mihály. A darabant kormány készséges exponense, Nagy Mihály iránt a vásárhelyiek eléggé kézzelfoghatóan éreztették méltó megvetésüket. Kecskemét, a színmagyar város sem igen lelkesült a dicsőségtől, hogy a mindenre kész, stréberségében magas polczra emelkedett férfiú falai közül származott át mihozzánk. S hogy vége lett a Nagy Mihály nem épen rózsás pünkösdi királyságának, a kecskemétiek nem lettek nyájasabbak a megtépetten hazatérő gyászmagyarjuk iránt. Senki sem érintkezett vele, mindenki kerülte, valósággal exkommunikálva volt. Nagy Mihály azzal vetett véget a nem épen kellemes helyzetnek, hogy elmenekült családostul Budapestre, ahol, — mint tudósítónk jelenti — ügyvédi irodát nyitott. Az ügyvédsége talán tartósabb lesz, mint a főispánsága volt. De vájjon lesz-e olyan jövedelmező? . . . — Olvasóköri tánczvigalmak. A „Rákóczi olvasókör, f. hó 13-án, vasárnap, Beer Lipót szentesi-utczai vendéglőjének nagytermében, az olvasókör saját könyvtára javára tánczvigalmat rendez, melyre a belépti díj személyenként 60 fillér. Kezdete este pont 7 órakor. A helybeli 48-as munkáskör pedig f. hó 20-án, vasárnap, V-ik kerület Rárósiutcza 14-ik szám alatti saját helyiségeiben,pénztára javára közfelszenteléssel és tombolával egybekötött tánczvigalmat rendez, melyre a belépődíj személyenként 60 fillér. Táncz kezdete este pont 7 órakor. A belépőjegyek számozva lesznek és szünórakor kisorsoltatik első nyereménynek egy bárány, másodiknak két liba, harmadiknak egy orpington csirke. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság következő vasárnap tartatik meg. — Tanyai tánczvigalmak. A mátyáshalmi olvasókör f. hó 13-án, vasárnap, közhelyiségének udvarán, fedett sátor alatt, könyvtára javára majálissal egybekötött tánczvigalmat rendez, melyre a beléptidíj : személyenként 60 fillér. A majális kezdete este 7 órakor. A belső rácz úti olvasókör pedig június hó 4-én, vagyis pünkösd második napján, hétfőn, a Takács-malomnál, vízmentes sátor alatt, könyvtára javára tánczvigalmat rendez, melyre a belépti díj személyenként 70 fillér. Kezdete este 6 órakor. Délután 1 órától a tekepályán verseny tartatik, melyen a legjobb dobó egy bárányt kap. Rossz idő esetén a mulatság a következő vasárnap tartatik meg. Katonai igazolványok. Az 1895. évben besorozott közös hadseregbeli, valamint az 1893. évben a honvédséghez besorozott és a közös hadseregből áthelyezett tartalékos és póttartalékos katonák katonai- és honvédigazolványi könyveik kicserélése végett, nemkülönben az 1863. évben született népfelkelő kötelezettek végelbocsátó levelek átvétele czéljából a katonaügyi osztálynál jelentkezzenek. — Legényegyleti tánczestély. A hódmezővásárhelyi római katholikus legény-egylet május 13-án, az iparegylet nagytermében, saját könyvtára gyarapítására zártkörű tánczestélyt rendez, melyre a belépti díj személyenként 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Aki tévedésből meghívót nem kapott, szíveskedjen Késői István főrendezőhöz fordulni. Feloldott zárlat. Városunk határában a sertésvész megszűnvén, az elrendelt zárlat ma feloldatott s igy a keddi hetipaczra már szabad a sertéseket felhajtani. — Olvasóköri tánczvigalom. A római katholikus olvasókör ma, f. hó 6-ik napján, Teleki utcza 44-ik szám alatti saját helyiségeiben, könyvtára javára tánczvigalmat rendez, melyre a belépti dij : személyjegy 1 kor., családjegy személyenként 80 fillér. Kezdete este 7 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a következő vasárnap tartatik meg. — Adományok a póttartalékosok családjai részére. A póttartalékosok családjai részére adakozott Molnár István kereskedő 2 koronát. Késői István gyógyszerész az eddigi gyűjtést befejezvén, gyűjtésének eredménye összesen 618 korona 70 fillér. A Tarjáni kubikgödrök eladása. A tarjáni kubikgödrök eladása tárgyában pénteken délután tartotta meg egy bizottság a helyszíni szemlét Bereczk Pál tanácsnok elnöklete alatt, mely egyhangúlag mondotta ki, hogy javasolni fogja a törvényhatóság közgyűlésének a kubikgödrök eladását, mivel azt úgy a város érdekei, mint a köztisztasági és közegészségügyi tekintetek föltétlenül megkövetelik s ebből kifolyólag csak előnyök származhatnak a városra nézve az eladásból. — Búcsú. Mindazon jó barátaimnak és ismerőseimnek, kiktől személyesen el nem búcsúzhattam, ez után mondok szívélyes Isten hozzádot. Kérem, tartsanak meg jó emlékükben. — Joó Antal. * Kiss szerencséje Nagy! Köztudomású, hogy a m. kir. osztálysorsjáték tervezete a legkedvezőbb nyerési esélyeket nyújtja. Nagy nyeremények mellett számos kisebb nyeremények vannak és különösen az, hogy a fele a kibocsájtott sorsjegyeknek — tehát minden második — nyer, az oka, hogy a nagyközönség minden rétege kipróbálja szerencséjét. Ezer és ezer ember lett ily után szegényből gazdaggá. Az új sorsjáték I. osztályának húzása május 23. és 25-én. Tegyen szerencsekisérletet és vásároljon sorsjegyet az előnyösen ismert Kiss bankházában, (Budapest, Kossuth Lajos utcza 13.) mert pontosan és lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit és mert Kiss szerencséje Nagy! Levél Amerikából. — Egy vásárhelyi géplakatos levele. — — május 5-én. A messze Amerika egyik legnagyobb városából, Filadelfiából hozott a posta levelet szerkesztőségünknek, melyet egy kivándorol vásárhelyi géplakatos, tehát a legkeresettebb és legjobban fizetett iparosoknak egyike itt, megindítóan panaszkodva siralmas sorsáról s óra figyelmeztetvén mindenkit, hogy ne vándoroljon ki a magyar földről, mert Amerika nem az a kincses házivá már, amilyennek itthon sokan hiszik. Az érdekes levelet, némi helyesírási javításokkal, az alábbiakban közöljük: F i 1 a d e 1 f i a, 1906. ápr. 18.' Mélyen tisztelt szerkesztő úr! Nem mulaszthatom el közölni mélyen tisztelt szerkesztő úrral az alábbi szomorú dolgokat. A hazánkban lakó magyarok közt nagy arányokban lépett fel az amerikai kivándorlás, mivel a magyar nép azt hiszi, hogy Amerikában oly könnyű meggazdagodni, amint azt otthon beszélik. Ebben pedig mindenki téved, valamint téved abban is, hogy itt csupa mulatság az élet. Dolgozni kell itt és az még szerencse volna, ha dolgozhatna az ember, de mert a magyarok nem tudnak angolul s igy az amerikaiak velük nem beszélhetnek, rendszerint olyan munkára alkalmazzák, mely állatnak sem valós melyet csak keserves konyhutatások közt végezhet. És az ember kénytelen ezt a munkát, is elvállalni, mert Amerikába érkezésekor alig van már néhány dollárja a megélhetésre. A keserves szenvedéseken én is átestem, aki szintén elhittem otthon, hogy Amerika tényleg vagyongyűjtó aranybánya, amiben siralmasan csalódtam. Szép hazámból 1905. deczember 12-én indultam azÍgéret földjének“ nevezett Amerikába, keresni a mesés boldogságot s 18 napi hajózás után, január 7-én értem ide azzal a reménynyel, hogy kincseket fogok gyűjteni. A sors azonban másképen határozott. Mint géplakatos kivándorló, először is egy fagyárban kaptam munkát, ahol azonban 3 napnál tovább nem bírtam maradni, mert kocsiba fogtak, mint a lovat és egész nap húztam a fával megrakott kocsit Innen egy festékgyárba mentem és ott szenvedtem egy hétig. Itt oly helyre tettek, ahol az embereknek arcza, a szem kivételével, vastagon be volt kötve, hogy ne rágja ki a festékpor. Egy hét letelte után a portól olyan beteg lettem, hogy kórházba kellett mennem, ahol 2 hétig feküdtem. Felépülésem után egy vasöntödébe mentem, ahol a kemenczéhez állítottak, ahol a hőség majd megfojtott. Egy úszónadrágban dolgoztam s ha munka közben pillanatokra megállottam, a verejték annyira csurgott rólam, hogy körülöttem víztócsa képződött. Innen ötödmagammal elszökve, egy kókuszdió-gyárba kerültem, ahonnan két napi szenvedés után ismét elszöktem. Ebben a gyárban a kókuszdiót kén között, elzárt szobában, üstben párologtatják, ami az embert annyira elkábitja, hogy eszméletét veszti. Innen elszegődtem kocsisnak, de 1 nap múlva elküldték, mert az amerikai lovak nem értették a beszédemet s talán még a lovak is nevettek rajta, hogy miféle nyelven beszélek. Ezek után a szenvedések után az ango isn od - ba mentem, ahol 2 hónapi tanulás után annyit tanultam angolul, hogy végre mesterségemben is kaptam alkalmazást s most hetenként a fizetésem 11 dollár és 80 cent. Annyit irhatok kivándorolni szándékozó polgártársaimnak, hogy ha odahaza, szép hazánkban kenyeret ehetnek, ne jöjjenek az „ígéret földjére“ kalácsot keresni, mert minden falat siralmas lesz. Habár az én helyzetem most már valamennyire tűrhető is, eléggé fáj, hogy szép hazámtól elszakadtam a messze idegenbe, de remélem, hogy valaha még visszatérek. Itt rövid idő múlva még rosszabb lesz, mint szép hazámban volt, mikor még a fekete-sárga sas ült a magyar nyakán. Ezzel bezárom levelem s maradtam üdvözlettel K. L. Üzleti tudósítás. Hm.-Vásárhelyen, 1906. május 5-én. A budapesti gabonatőzsdén a vételkedv csökkenése mellett forgalomba került 10.000 mázsa búza 10 fillérrel olcsóbb árakon. A készáruüzlet hivatalos jegyzései a következők voltak: búza 15'95—17'25, árpa 14'50—15'40, kukoricza 13'50—13'60. He ly b e n, pénteki hetipiaczunkon, korlátolt forgalom mellett a következő jegyzések történtek: búza 16.—16'20, árpa 14'80—15.—, kukoricza 14'60—15.—. Szalonna 150—152 korona. Sertés 120—124 korona. Árak: métermázsánként.